Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-23 / 223. szám
M (ÍV ESZ Ki I R O D A L O M IRODALOM • MŰVÉSZÉT Ml V ELŐD ES A BOLGÁR SZEPTEMBERI ANTIFASISZTA FELKELÉS 50. ÉVFORDULÓJÁRA „A remény gazdag forrása” Az Októberi Forradalom győzelme széles visszhangot keltett Bulgáriában. Az országban hatalmas és széles körű forradalmi és demokratikus mozgalom lángolt fel. Ennek oka egyrészt a népi tömegek súlyos helyzetében és az imperialista háború feletti elégedetlenségében, másrészt a Bolgár Kommunista Pártnak a Nagy Október eszméinek terjesztésére irányuló tevékenységében és az annak védelméért vívott harcában rejlett. Bulgária a kiéleződött forradalmi válság időszakába érkezett. 1918 őszén a fellázadt bolgár katonák felkelést hajtottak végre a monarchia és a burzsoázia ellen, a társadalom demokratikus átszervezéséért. Október után a világon ez a felkelés volt az első kísérlet arra, hogy az imperialista háborút polgárháborúvá alakítsák át. A katonai felkelés alkalmából V. I. Lenin ezt írta: „Bulgária nyíltan bennünket utánoz”. A felkelést elfojtották, s a forradalmi hullám azonban nem csillapodott. Ferdinánd cár kénytelen volt lemondani. Az országot felkelések és sztrájkok fonták át, amelyek közül a legnagyobb — a szállítómunkások sztrájkja —, 55 napig tartott. Bulgária társadalmi helyzetében nagy változások következtek be. Az első háború utáni választásokon a pénz- és kereskedelmi tőke pártjai teljes vereséget szenvedtek. A Bolgár Földműves Népi Szövetség (BFNSZ) kisbur- zsoá demokratikus kormánya került hatalomra. Akkori programját és politikáját tekintve a BFNSZ főleg a középparasztok politikai pártja volt. 1920 elején majdnem valameny- nyi országban a burzsoá reakció visszaverte a forradalmi hullám első rohamát. Üj szakasz kezdődött, amelynek néhány országban az volt a jellemző vonása, hogy felbukkant a fasizmus. Olaszországban győzött először és a reakciós erők példájává vált. Már 1921 elején a bolgár burzsoázia kibontotta a fasizmus zászlaját, és megkezdődött a katonai-fasiszta diktatúra felállítására irányuló fordulat előkészítése. A fellépő fasizmus útjában a fő akadályt a Bolgár Kommunista Párt.és a BFNSZ között gyakorlatilag fennálló harci cselekvési egység jelentette. 1923 folyamán változások következtek be a Bolgár Kommunista Párt és a BFNSZ közötti viszonyban. A BFNSZ úgy értékelte: a burzsoázia részéről felmerülhető veszélyt már felszámolták, és hogy a kommunisták nélkül meg tudnak birkózni a fordulatra irányuló minden kísérlettel. A nemzekt.özi reakció támogatásával a fasizálódott bolgár burzsoázia és a monarchia kihasználta a demokratikus erők közötti törést és 1923. június 9-én katonai-fasiszta fordulatot hajtottak végre, eltávolítva a hatalomról a BFNSZ Alekszander Sztambolijszki vezette kormányát. A széles néptömegek azonnal megérezték azt a fenyegetést, amit érdekeikre és jogakira a fasiszta fordulat jelentett. Sok helyen tömegesen harcra keltek a bitorlókkal' szemben, Bulgária a polgárháború időszakába érkezett, amely két évig (1923—25) tartott. A BFNSZ-t szétzúzva a fasiszta kormány fő ellensége — a Bolgár Kommunista Párt ellen irányította csapásait. Sok ezer kommunistát börtönbe vetettek, vagy meggyilkoltak, a pártklubokat pedig szétzúzták. A kor- mény széles körű támadást kezdett a dolgozók gazdasági vívmányai ellen. 1923 szeptemberében a megszilárduló fasizmus feltételei közepette, a bolgár munkások és parasztok, a Bolgár Kommunista Párt vezetése alatt, felkelést kezdtek. Ily módon a Szeptemberi Felkelés a világ első olyan felkelésévé vált, mely a katonai- fasiszta diktatúra ellen irányult. A katonai-fasiszta diktatúra megdöntésére, valamint az ország demokratikus szabadságjogait helyreállító és továbbfejlesztő munkás-paraszt kormány felállítására irányuló harc a bolgár forradalmi mozgalom eme szakaszában szükséges feltétellé alakult át. A párt demokratikus, antifasiszta programot dolgozott ki. A szeptemberi antifasiszta fegyveres népi felkelés Bulgária majdnem egész területét 'felölelte. A Szeptemberi Felkelést a legelső “forradalmi bizottság vezette. amelynek élén Georgi Dimitrov és Vaszil Kolarov állt. A Szeptemberi Felkelés sikertelenül végződött. A legkíméletlenebb kegyetlenséggel' taposták el. A fasiszta hóhéroktól egész Bulgária vérzett. A Szeptemberi Felkelés nagy forradalmi iskolát jelentett a munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiség számára. Meggyőződhettek arról, hogy egyetlen üdvözítő útjukat tömörülésük jelenti a Bolgár Kommunista Párt vezette erős forradalmi szövetségben. A szeptemberi antifasiszta felkelésnek óriási a nemzetközi jelentősége is. A bolgár nép a dicső szeptemberi eposz 50. évfordulóját a társadalmi élet minden területén elért nagy sikerek következtében beállt általános fellendülés feltételei közepette ünnepli meg. A bolgár nép a Bolgár Kommunista Párt történelmi jelentőségű X. kongresszusának határozatait végrehajtva, szoros, és megingathatatlan barátságban a Szovjetunió és a többi szocialista ország népeivel meggyőződéssel halad a fejlett szocialista társadalom felépítésének útján. És 1923. szeptemberének példája tovább él, mert „A Szeptemberi Felkelés — mondotta Todor Zsivkov elvtárs —, mindig a tapasztalatok és a lelkesedés, az erő és a remény gazdag forrása lesz. Nemzedékek számára mindig a párt, a nép és a haza iránti hűség, a felszabadító proletár ügy iránti odaadás nagyszerű példája marad.” Petar Petrov a Budapesti Bolgár Kultúra munkatársa Geo Milev: SZEPTEMBER Megindul a nép — kalapáccsal rohan előre, csupa pernye, sziporka a bőre, — sarlója süt a mezőre, a gönce nyirok, didereg, fekete robot^-sereg, tűrt — s nekikeseredik — (nem a zsenik titánok tiltakozók szóhadarók ígérgetők haszonszedők nem a pilóták s pipiskedők nem is írócskák s tábornokok lokálés bártulajok nem is zenészek spekulánsok). Mások: munkások földművesek gorombák, együgyüek örökké prédák analfabéták vagányok profánok vadkan-pofások — baromi sorsú sereg: százezrek a nép a tömeg: Százezer vágy — vágy a szabadulásra százezer akarat világos lét akarása százezer megvadult szív — tűzvészek vad robogása százezer fekete kéz kaszálja a vérszínü mennyet mennybe lökődik, egyre feljebb (Részlet) lobogója pirosán kibomolva felkúszik úszik röpköd a 'megrendült haza felett ime a viharnak gyümölcse lettt százezrek a nép a tömeg. A híres bolgár költő a forradalom leverése után énekelte meg « hősöket, a munkás-paraszt hatalomért vívott harcot. A Nagy László által fordított költemény egyik legszebb részét közöljük. 0 Renato Guttuso illusztrációja. • Bagi Béla: Kecskeméti hangulat. Kiss Dénes: A FÜTTY ERDEJÉBEN Öz vagy a füttyszó erdejében A csöndek puha zöld mohák Az álom alussza itt ébren árnyékaink, virradatát Mosoly sarlózza a réten hervadt virágok illatát Majd várj a füttyök erdejében hol gombák nőnek és koponyák t Megtalálod suta futásod arcodra kék kés fény nyilall Táncolnak édes hasonmások lobog a kukoricahaj Tej illatába öltözik be a kolompszó az ég alatt Kavics szőnyegét terítve fákat vakol az alkonyat Öz vagy a füttyszó erdejében A csöndek békaszós mohák Dülöng a hold a kútkeréken ... valami csobban odaát RÓMAI PÉNZEK SZARMATA SÍROKBAN * Kereskedelem az ókorban A történetírók évszázadokig szívesebben foglalkoztak a háborús eseményekkel, a tartományokat pusztító vezérekkel, mint az emberek mindennapi életével. Panaszkodott erről Katona József is. Ennek a torz históriai , szemléletnek tulajdonítható, hogy jóval többet tudunk a Duna és Tisza között hajdanán élt .szarmaták harcairól, a római birodalom erődítményei ellen indított hadjárataikról, harcmodorukról, portyázó akcióikról, mint földművelésük színvonaláról. kereskedelmi szokásaikról. Hasznos, fontos tett Kőhegyi Mihály újahb vállalkozása: Római pénzek szarmata sírokban című tanulmányában a Pannónia provincia és á Barbaricurti közötti kereskedelmi, pénzügyi kapcsolatokat vizsgálja. A dolgozat a Magyar Numizmatikai Társulat 1972-es évkönyvében jelent meg. Megállapítja, hogy a Csor.grád és Szeged közötti Ti- sza-szakaszon került, elő szarmata lelőhelyekről a legtöbb római pénz. „Jól kirajzolódik — írja — az . Alföldön keresztül vezető három fontos kereskedelmi útvonal." Az első a mai Óbudától (Aquincum) kiindulva Tis/.a- roffig haladt, a másik nyomvonala Dunaújváros (Intercisa), Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Csongrád, s a harmadik az ókori Lugiótól Madarason áthaladva húzódott Szeged vidékéig. A bajai múzeum kitűnő régésze szerint a szarmata—római kereskedelmi kapcsolatok elsősorban- határmenti árucserére korlátozódtak. A kölcsönügyletek színhelyei a légiós táborok voltak. A kereskedelemben főként felszabadított rabszolgák tevékenykedtek. H. N. Bozsó János ö maga is a föld gyermeke, idegeiben hordja a paraszti életforma mozgástörvényeit, jól tájékozódik a szekérutak mentén, bejárta a vidék mezsgyéit, tud beszélni az öreg szülék, az elvágyódó fiatalok nyelvén. Romlatlan ösztöneitől vezettetve lett festővé. csodagyerekként kezdte, hegy azután a kiművelt specialisták tudásával hagyja érvényesülni érzékeit, engedje szabadjára érzéseit, hatódjon meg, legyen vidám és meggondolt, olykor takarékos is eszközeivel, könnyeivel. Mert Bozsó János romantikus lélek, elleplezhetetlen hangulatai vannak, szereti az embereket. s örömükre, vigaszukra, festi képeit. A festészetet a korlátozatlan megnyilatkozás lehetőségének tartja, minden művében vallomást teszen. s nem restelli ellágyulásait. indulatait. Bámulatos biztonsággal ábrázol, festői megjelenítő képessége virtuóznak mondható, a szakmai pontosság mégse megyen spontaneitása rovására. mindig is a közvetlenség, a természetesség marad festményeinek vonzereje. Mindezekért pedig a tájképet választotta kedvelt műfajának, a legtökéletlenebb és ugyanakkor mégis a legadottabb kifejezési formát, melyben természetszeretet és költői elvágyódás, valósághűség és szenvedélyes őszinteség a legszervesebben párosul. A szabadban látható szépség észlelése már önmaga is ihlető megérin- tettséggel jár, a válogatás benne szubjektív szándékok szerint történik. lefestésében kigyakorolt felkészültség, ingatag kedélyólla- pot, határozott felfogás, egyéni hajlam, termékeny munkakedv működik közre. Számottevő szerepet kaphat még a rögtönzés és a rendteremtés, a változékonyság és az emlékezet, a fürge képzettársulás és a jól mérlegelt koncepció. Szintézisre az összehangolt kolorit vezet: a megfelelő színek, a különféle árnyalatok variációja tükrözi végül is a tájfestő lelkiállapotát. Bozsó János tévedhetetlenül játszik ezen a hangszeren. Olyan, mint a született zenészek, abszolút hallással intonálja a festői dallamot, úgy rakja fel foltjait, kontúrjait — olyan valőr- ben, annyira érzékenyen — hogy minden ecsetvonása a helyére kerül. jelentése tárgyi és egyúttal esztétikai, miközben tényeket közöl és ugyanakkor átvitt értelmű utalásokra is következtetni enged. Holott alig mond többet, mint amihez az alföldi festők már hozzászoktatták a közönséget. sövény kerítéssel zárja el a tekintet, ócska lajttal tölti meg egy udvar előterét; tanyai házak háromszögeit, négyszögeit úsztatja el a sötétedő lombok között, lel-felcsattanó napfénybe öltözteti a rozoga kapukat, az időjárás szeszélyeivel súlyosbítja a magányos szív gondjait. Van is mindebben némi eklektikus szabadosság. Mednyánszky László ködös Tisza-partja, Koszta József sötétkék ege, Tornyai ‘János kétségbeejtő naplementéje, Rudnay Gyula rongyolt körvonalú jegenyesora. Holló László megtáltosodott gebéje kísért olyik megoldásban. de még csak nem is önkéntelen átvételként, ám mindig is az eredeti élmény hitelével. Mert nemcsak az inspiráló jelenség lehet hasonlatos — időtől és tértől függően — de a művész vonatkozó jelzésrendszere is. A természeti adottságok, az idegélettani reflexek, a tudati meg- rögzöttségek, a társadalmi konkrétumok, a jelképes látszatok — bonyolult kölcsönhatásban — alakítják a festő pályáját, főként akkor, ha közvetlenül reagál benyomásaira. gátlástalanul szereti a szépet, s nem hagyja magát a sznobok dogmáinak ketrecébe zárni. Bozsó János a zavartalan festés megszemélyesítője, nem él kényszerek alatt, átengedi magát a látottaknak, spekulálgatások nélkül előadja azt. ami benne megindult az átéltek nyomán a természeti tüneményekhez, az emberi gesztusokhoz, a mesterségbeli tapasztalatokhoz, a tűnő hangulatokhoz kapcsolódva. Nem kendőzi el festészetének lírai jellegét. Mostanában okos- kodónak lenni a legkifizetöbb. az ilyenek közül kerülnek ki az ügyeletes zsenik, a bennfentesség, a fölényeskedés belépésre jogosít a szentek szentjébe. Bozsó János nem -ráncol homlokot, nem biggyeszt ajkat, nem von vállat, hanem hátsó gondolatok nélkül közli mondanivalóját. A vizualisták nvakatekert fogalmi kitalációival ellentétben ő a szemére bízza magát, nem sorvasztja el műlátványokkal a látását, dg szembenéz a valósággal, s e valósággal szemközt sokkal több mindent észrevesz, mintha kinetikus villódzásokkal izgatná recehártyáját. Hű önmagához, .hivatásához. azt teszi, amire vállalkozott. mindegyre csak végigba- rangolia a kiskun rónákat, a távoli településeket, elmerül a nádak. erek szemlélésében, a madarak énekének hallgatásában, az írókázó asszonyok kezejárásának tanulmányozásában, a paprika- füzérek pirosának változatosságában. Meggyőződése szerint a művésznek az életről, az emberekről kell elmondania a véleményét, hogy figyelmeztesse a közönséget a veszélyekre, a boldogság forrásaira, s mind többet tudatosítson a belső és külső mozgás, a lét igazi összefüggéseiről. A festő még mindig földön járó homo sapiens, észleletéiből merít motívumot, s a nehézségi erő legyőzésének korszakában is a jóság és az együttérzés erényét gyakorolja. Pogány ö. Gábor A gyűjteményes kiállítás katalógusában megjelent előszó, némi rövidítéssel. 0 Bozsó János: Orbán Pistának fáj a foga (pa- pírpaszlell). • Bal oldali kép: Akácsor (olaj farostlemezen).
