Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-15 / 216. szám

1973. szeptember 15 • PETŐFI NÉPE • 3 Ifjúkommunisták vezetőségválasztása Az ifjúsági szövetség életében mindig jelentős állomás, a folyamatos KISZ-munka fontos része a vezetőségek és bizott­ságok újjáválasztása. Választási tennivalóink megvalósításá­nak második félidejéhez érkeztünk, hiszen tanintézeteinkben újonnan megválasztott vezetőségek, bizottságok irányításával kezdtek hozzá a fiatalok az új tanév nagy munkájához. Ma szombattól a dolgozó fiatalok, a fegyveres testületek és a lakóterület KISZ-alapszervezeteiben kerül sor számvetésre és a vezetőségek választására, amit novembe£,20-ig járási-vá­rosi küldöttértekezletek követnek. Talán még sohasem választott fennállása óta a KISZ ennyire kedvező politikai-?" körülmények között, ilyen .ió társadalmi han­gulat mellett. Az MSZMP ifjúság- politikai határozata, az ifjúsági törvény megjelenése, a közelmúlt­ban elkészült vállalati, szövetkezeti tervek sora az ifjúságról való gon­doskodás. a KISZ megnövekedett szerepe elismerésének megannyi bizonyítéka. Jogokat, nagyon fon­tos kérdések eldöntésének jogait kapták meg a fiatalok kollektívái. Nem lehet kérdéses, hogy KISZ- vezetőinknek. a választott testüle­teknek kötelességük élni ezekkel a jogokkal, hiszen ezt várja el tő­lük a társadalom és ezt követeli meg választóik bizalma. A választás nem cél. hanem eszköz. Eszköz, mert a taggyűlé­seken. a küldöttértekezleteken számvetést kell' adni arról, hogy mit tettünk a KISZ VIII. kong­resszusa óta az ifiúkommunista közösségek formálásáért. A KISZ- alapszervezetek. * de külön-külöri az ifjúsági szövetség tagjai ho­gyan járultak hozzá szocializmust építő társadalmunk előtt álló po­litikai és gazdasági feladatok végrehajtásához. Választ kell ad­ni arra, hogy mit tettek, hogyan segítették az üzem. a lakóterület gondjainak enyhítését, mit tettek azért, hogy szebb legyen kör­nyezetük, értelmesebb és gazda­gabb életünk, mozgalmas és len­dületes a KISZ munkája. Az eredmények számbavétele mellett önkritikusan kell nyilat­kozni a még meglevő hibákról, és azok kiküszöbölésének mód­jairól is. A vezetőségválasztó tag­gyűléseken és küldöttértekezlete­ken a KISZ munkájának reális értékelése mellett a KISZ sajá­tos szerepét betöltve felelősen kell beszélni a különböző állami és társadalmi szervek ifjúságot érintő munkájáról is. Keresni kell azokat a közös cselekvési lehető­ségeket. amelyekkel továbbléphe­tünk a párt X. kongresszusa ha­tározatainak megvadósítása út­ján. Az elmúlt jíét év gazdag ifjú­sági, mozgalmi élete, a Bács-Kis- kun megyében működő KISZ- alapszervezetek tagjainak aktivi­tása figyelmet felkeltő és köszö­netét érdemlő volt. Élen jártak fiataljaink a termelési mozgal­makban. sokat tettek a tanyai is­kolák villamosításáért, a közsé­gek, városok csinosításáért. Ve­télkedőkön. szakmai versenyeken bizonyították tudásukat, tömeg­politikai rendezvényeken érett és megfontolt politikai állásfoglalá­sukat. A sok színű, gazdag programok szervezői az alaoszervezetek és bizottságok vezetői voltak, ezek a fiatalok a közösségért dolgoztak, amiért köszönetét érdemelnek. A vezetőségválasztás eszköz ar­ra is, hogy demokratikus módon olyan vezetőket válasszanak alap­szervezeteink és bizottságaink, akik eddig is jól dolgoztak, akik politikailag képzettek, megfele­lően tudják képviselni az- ifjúsá­got az állami és társadalmi szer­vek előtt, fiatalos tenniakará- sukkal. gondolkodásukkal a kö­zösségek felkészült, és népszerű ifjúsági vezetői lesznek. A vezetőségválasztás jelentős esemény, de nem ünnepély. Szín­vonalát nem fogadással és nem­csak dekorációval, hanem érett, megfontolt és bátor vitával kell emelni. A választások szervezeti életünk további élénkülését, olyan fiatalok megbízatását kell ered­ményezzék. akik biztosítékát ad­ják az egyre javuló ifjúsági munkának. Valamennyi Bács-Kiskun megyei KISZ-tagnak, alapszervezetnek és bizottságnak a választások és küldöttértekezletek lebonyolítá­sához. az elkövetkezendő felada­tok konkrét meghatározásához és végrehajtásához jó munkát és to­vábbi sikereket, kívánunk. Komáromi Attila, a KISZ megyei titkára Karácsonyra kapható lesz Az ismert, nagy teljesítményű Sirius táskarádió újabb típusának sorozatgyártását kezdi meg hamarosan a Székesfehérvári VIDEOTON. Az AS Sirius de Luxé hálózatról és telepről egyaránt üzemeltethető. Az esztétikailag is szebb rádiót a Kereskedelmi Ellenőrző Intézet „Kiváló” minősítéssel osztályozta. Képünkön: Bán Miklós villamosmérnök konstruktőr és Szadlics Erzsébet műszerész a sorozatgyártás előtt ellenőrzi a készüléket. (MTI foto Hadas János — KS) Összeült a KISZ KB Ifjúmunkás Tanács Péntek délelőtt összeült a KISZ Központi Bizottságának Ifjúmunkás Tanácsa. A KISZ-ve- zetők az ifjúsági szövetség VIII. kongresszusa határozatainak vég­rehajtását elemezték, s megálla­pították: jelentős sikerek szület­tek a szövetség eszmei-politikai nevelőmunkáia legfőbb céljának megvalósításában. A KISZ ered­ményesen mozgósította a fiatalo­kat a népgazdasági tervek való­ra váltására, az új generáció ak­tívan részt vesz a szocialista munkaversenvben. A tanácsülésen ajánlást fogadtak el. amely a munkahelyi KISZ-szervezetek fel­adatait tartalmazza a tényleges katonai szolgálatból leszerelő, az NDK-ból és a gyermekgondozási szabadságról visszatérő fiatalok munkahelyi beilleszkedésének se­gítésébe. (MTI) Űj közlekedési rend a 1. Kodály Zoltán tér Néhány hónappal ezelőtt Kecskeméten a Kodály Zoltán teret a megnövekedett forgalomnak meg­felelően átépítették, illetve forgalomirányító jel­zőlámpákkal látták el. Ennek az átadási határ­ideje július 31-e lett volna, azonban még szeptem­ber 10-én nem működtek a jelzőlámpák. Ennek okát keresve érdeklődtünk a városi tanács mű­szaki osztályán, ahol a következőket tudtuk meg: Magyarországon a VILATI egyeduralmat élvez a közlekedési lámpák üzembe helyezésénél. A városi tanács többszöri sürgetése ellenére sem készítették még el, nem helyezték üzembe a jelzőlámpákat, de feltehetően szeptember 15-én már ezek is üzembe lépnek. A városi tanács műszaki osztálya korábban a Lugosi István utca torkolatát kiszélesítette, lehető­vé tette az új forgalmi rendnek megfelelő bizton­ságos közlekedés kialakítását. A jelzőlámpák üzembelépése után — ugyanis az Ady Endre utca Széchenyi körútba torkolló részét lezárták— meg­változik a forgalmi rend. Érdemes ezt nemcsak a gépjárművezetőknek, de a lovaskocsihaj tok­nak, a kerékpárosoknak is megjegyezniük, ugyanis a rendőrség szigorúan megbünteti a szabálytalan­kodókat. A forgalmi rend a következő: A Lugosi István utcából kihajtó járművek egyenesen az Irinyi ut­cába haladhatnak be. Jobbra kis ívben a Széche­nyi körútra elkanyarodhatnak. A balra nagy ív-, ben való kanyarodás itt tilos. A Budapest felől érkező járművek jobbra kis, balra nagy ívben a lámpa jelzésere kanyarodhatnak, illetve egyenes irányban haladhatnak. Az Irinyi utcából — Szé- chenyiváros felől — kihajtó járművek csak jobb­ra kis, illetve egyenes irányban közlekedhetnek. Jobbra, kis ívben ráhajthatnak a Széchenyi körút­ra, egyenes irányban pedig a Lugosi István utcába A balra, nagy ívben történő kanyarodás itt is tilos. A Szeged irányából érkező járművek a lámpa jelzésére jobbra kis, balra nagy ívben ka­nyarodhatnak, egyenes irányban haladhatnak to­megyeszékhelyen 0 Kodály Zoltán téri csomópont vázlata. vább. Mint a mellékelt rajzon is látszik a külön­böző irányba történő haladást útburkolati jelek — nyílhegyben végződő sávok — mutatják. A Széchenyi körút, az E—5-ös főútvonal táblával vé­dett, tehát a lámpák esetleges működésének hibája miatt megállással kell biztosítani az ott haladó járművek számára az elsőbbséget. Annyit talán még szeretnénk megjegyezni ennél a csomópontnál, hogy az Ady Endre utcából az Irinyi utcába kikanyarodó járművek hátrányosabb helyzetben vannak, s csak jobbra, kis ívben köze­líthetik meg a Kodály Zoltán téri csomópontot, balra, nagy ívben nem kanyarodhatnak. Ezt egyéb­ként tábla is jelzi. A két alárendelt útvonalról a csomópontban balra kanyarodni szándékozóknak — miután ez tilos — mellékutcákon haladva kell megközelíteniök az E—5-ös főútvonalat. Gémes Gábor KOSZORÜZÁSI ÜNNEPSÉG BUDAPESTEN, PÁKOZDON Gazdag program a fegyveres erők napjára Országszerte változatos ese­ménysorozattal ünnepük meg a fegyveres erők napját ebben az esztendőben is. Budapesten a hagyományokhoz híven koszorú- zási ünnepséget rendeznek a Hő­sök terén a magyar hősök em­lékművénél. A honvédelmi mi­niszter a fegyveres erők napja alkalmából fogadást ad. Szep­tember 28-án este hangzik el a rádióban és a televízióban Bencsik Istvánnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa fő­titkárának köszöntője. A budapesti és a vidéki hely­őrségekben, a laktanyákban ün­nepi csapatgyűléseken emlékez­nek meg a fegyveres erők, nap­járól, s ezeket a rendezvényeket kulturális és sportműsorral'kap­csolják ,egybe. Megemlékeznek a gyárakban, üzemekben, a vál­lalatoknál is, az általános isko­lákban ünnepi úttörő-csapatgyű- lések, .a középiskolákban ifjú- gárda-programok zajlanak le. A Gellérthegyen levő felsza­badulási emlékműnél a fegyve­res erők napja tiszteletére fel­vonják a magyar nemzeti lobo­gót és a munkásmozgalom vö­rös zászlaját. A pákozdi' csata 125 évfordu­lója és a fegy veres • erők napja alkalmából, koszorúzás! ünnep­séget tartanak a pákozdi emlék­műnél. A koszorúzás után légi és harcászati, valamint harc­| technika-bemutatót tartanak. Tovább a megkezdett úton Péter József előkéDzős mun­kásőrrel. ezzel a csendes, sze­rény fiatalemberrel a napokban ismerkedtem meg Kalocsán egy munkásőr-foglalkozáson. Arról beszélgettünk, miért vállalta ezt a párt- és társadalmi megbíza­tást. hiszen fiatal házasember még, s a szolgálat, a kiképzés sok estéjét, szabad ideiét köti le. — Az életem összefonódott a solti gépállomás, később a ME­ZŐGÉP Vállalat dolgozóinak sor­sával — mondia. Tizenkét éves koromban 1960-ban árva gyerek­ként kerültem oda. s én. aki alig éreztem a szülők szeretetét, egy szerető közösség tagja lettem. A munkásszálláson rendeztek be külön szobát, s nemcsak az élel­memről. ruházatomról, hanem ne­velésemről is gondoskodtak. Apám helvett aDám volt Kiss Ist­ván kerületvezető, s nem volt olyan ünnepnap, vasárnap, hogy egyedül maradtam volna. A gépállomás kollektívája fe­lelősnek érezte magát Péter Jó­zsefért azért, hogv becsületes, rendes embert neveljenek belőle. Lakatosipari tanulóként nemcsak elleste, de alaposan megtanulta a szakmát, s amikor bevonult katonának, az egész műhely bú­csúztatta. s látta el jó tanáccsal. Nem vallottak szégyent vele, hi­szen katonaként is megállta a helyét, s leszerelés után ugyan­ott. a MEZŐGÉP Vállalatnál he­lyezkedett el. A munkatársak, a nevelőszülők gyermekükként fo­gadták vissza. s féltő gonddal ügyeltek rá. Péter József, mint annyi más fiatalember, a lesze­relés után megtalálta élete pár­ját. megnősült. Az esküvőn nem­csak a nála hét évvel idősebb bátyja, de a régi munkatársak, az idősebbek is ott voltak. Együtt örültek vele. megajándékozták, támogatásukról biztosították. — Négy évvel ezelőtt, amikor leszereltem, már akkor elhatároz­tam. hogy belépek a munkásőr­ségbe, s abban bíztam, erre érde­mesnek is tartanak. A munká­soknak. akik hosszú éveken át törődtek velem, neveltek, formál­tak, hogyan tudnám jobban visz- szahálálni. mint azzal: e társa­dalom. a szocializmus védelmé­ben jó munkával és fegyverrel is részt veszek, ők indítottak el ezen az úton. plántálták belém a munka, az emberek, a haza szeretetét. s úgv érzem, nekem tovább kell mennem. Amikor 13 évvel ezelőtt a gépállomásra ke­rültem, egy kollektíva nevelt, s azóta mindig sok társam, bará­tom. elvtársam van. A házasság­ban is hű társat találtam. Nem került idegenek közé. hi­szen társai, ha nem is egv idősek vele, de a környékről valók, s a testület nemcsak a harci kikép­zés alapismereteire tanítja meg, de tovább mélvíti benne a politi­kai ismereteket, közösségi ember­ré formálja Péter Józsefet... Gémes Gábor A vén Dunára nagy jövő vár A Dunáról minden olvasni tudó ember ta­nult az iskolában. — Nem árt azonban lega­lább a méreteire emlékezteti. Hazánkban leg­nagyobb folyója, s európai viszonylatban is csupán a Volga előzi meg. Míg a forrástól a torkolatáig elhömpölyög, 2860 km utat tesz meg, s közben 8 állam területét metszi, illetve határolja. Víziót szempontjából megyénknek is legna­gyobb értéke a Duna, hiszen déli szakaszának bal oldala több mint 100 km hosszan a megye határa. E térségben sem víznyerés, sem víz- szállítás szempontjából nem használtuk még ki a Dunát. Holott mint természeti erőforrás nyújtja például az iparnak olyannyira fontos vizet. A Duna közelsége tehát magában hor­dozza az ipartelepítés adottságait ezen a vidé­ken. Ezért is határozott úgy a kormány, hogy az Alsó-Duna-szakasz iparfejlesztésére kell a legnagyobb gondot fordítani. Annál is inkább, mivel a felső szakasz már túlzsúfolt, a közép­ső (Budapest környéke) pedig tilalmat élvez. Természetesen a déli szakasz ipartelepítéséről majd később dönt a kormány, hiszen az itteni adottságok fel- használását nem holnapra, nem is 20—30 évre, hanem évszáza­dokra kell megtervezni. Mert nagy jelentőségű változás vár­ható a Dunát a Rajnával, vala­mint az Elbával és Oderával összekötő csatornák megépítése után. Az eddigiekből is érthető, mi­ért foglalkozott már most a ví- ziutak fejlesztésével — legalábo egy vázlatos ismertetés erejéig — a Megyei Szállítási és Hírköz­lési Bizottság. Várhatóan rendkívüli mérték­ben megnövekszik a jövőben a nemzetközi víziforgalom. „Az egységes kontinentális víziút­rendszer” megvalósítása már napjainkban folyik. A Rajna—Majna—Duna-csa- torna 1981-ben eléri a Dunát, amivel kialakul a Kelet-Nyu- gat-Európát összekötő víziúthá­lózat. A csatorna mentén fekvő 9 országnak — Hollandia, NSZK, Ausztria, Csehszlovákia, Magyar- ország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária, Szovjetunió — nem­csak gazdasági, hanem kulturális és politikai összekötő vonala lesz a víziút. A Duna—Odera—Elba-csator- na tervezésével Csehszlovákiá­ban 1960 óta foglalkoznak. Az 500 km hosszú csatorna 3 ha­józható folyót kötne össze, s így megteremtené a kapcsola­tot az Északi-, Balti-, és Fekete­tenger között. A Rajna—Rhon-csatorna pedig majd Rotterdam és Marseille kö­zött — a Földközi-, és Északi­tengerrel teremt közvetlen kap­csolatot, így közvetve Svájc, Franciaország, Belgium, Luxem­burg is bekapcsolódik a víziút­rendszerbe. Hazánk éppen központi fek­vésénél és vízrajzi adottságainál fogva rendelkezik nagy előnnyel, s jelentős szerepet tölt majd be a kelet—nyugati földrészek közötti áruáramlásban. Világos, hogy ilyen perspektíva mellett a ha­józásnak is az eddiginél nagyobb részt kell vállalnia a közleke­dés—szállítás fejlődésében. Ma­gyarország nagy tömegű nyers­anyag s egyéb áruk behozatalá­ra kényszerül, és ezekért ugyan­csak nagy tömegű árucikket, készterméket, nyersanyagokat kell kiszállítania. Ehhez jönnek a nemzetközi vízforgalomban bo­nyolódó szállítások. S ha hozzá­vesszük a Duna déli szakaszán, azaz a Bács-Kiskun megyei ol­dalán is sorra kerülő ipartelepí­téseket, megértjük, mennyire nem lehet már most sem úgy kö­zelíteni a komplex — összetett —, s legalább ilyen sok oldalú körültekintést kívánó — fejlesz­tési ügyhöz, hogy: „Ej, ráérünk arra még. Alszunk rá egyet, — sokat, hiszen addig még sok víz lefolyik a Dunán.” A megye szállítási szakembe­reit, munkásait irányító bizott­ságnak éberen, s bátran mond­hatjuk, termékeny : fantáziával kell felkészülnie arra az időre, amikor már meglesz a kormány döntése az itteni ipartelepítés­ről. Hazánk földrajzi viszonyai a víziutak fejlesztése és fenntar­tása szempontjából is kedvező­ek, mert nagy természeti aka­dályok nem fordulnak elő. A fejlesztési koncepció előirányoz­za a Duna és Tisza összekötését a Duna—Tisza-csatorna kiépíté­sével. Ezzel megszűnik vízrend­szerünk mai hátránya, ugyanak­kor lényegesen megrövidül a nyugat- és délkelet-európai ki­kötők közötti útvonal. A céltu­datos vizsgálódás e téren is szükségszerű, mert a csatorná nagyob része megyénket szelné keresztül. Nyilvánvaló, hogy ilyen nagy­szabású program már most szük­ségessé teszi a tennivalók kör­vonalazását. Kezdődnie kell a megfelelő földrajzi fekvésű ki­kötők kijelölésének a víziutak mentén. Mert nagy kiterjedésű nyílt rakodóterületekre lesz szükség; modern tárházak, kor­szerű rakodóberendezések, con- tiner-terminálok, vámházak vár­ják az 1500 tonnás tengeri nagy hajókat. Ezekhez kapcsolódóan vasúti és közúti csomópontok; valamint vasúti és közúti hidak kiépítése járul. A vén Duna még nem is „ál­modik” arról, milyen jövő vár vizére, partjaira a dőli szaka­szon. Tóth István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents