Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-14 / 189. szám

1973. augusztus 14. • PETŐFI NÉPE • 5 FILMSZÍNÉSZEK SZÍNHÁZA Moszkvában működik a vi­lág egyetlen olyan színhá­za. amelynek színpadán csak filmszínészek lépnek fel. A forgatások szü­netében a mű­vészek önálló dalestekkel szerepelnek, próbálnak és megvitatják al­kotói problé­máikat. A szín­ház pályakez­dő fiatal színé­szei tapasztalt tanárok veze­tésével tökéle­tesítik film­színészi tudá­sukat is. A ta­lálkozás az idősebb nemzedék tapasztalt művészeivel segíti őket első lépéseikben. A társulatnak jelenleg 260 tag­ja van. A színház plakátjainak sajá­tossága, hogy minden szerep mellett négy-öt, néha több film­Sz. Martyinszon, az OSZSZK népművésze es N. Kusztyinszkaja filmszínésznő egy színpadi próbán. (Foto: APN—KS — G. Kmit felvétele) színész neve is szerepel. Ennek az a magyarázata, hogy a film­színészeket bármikor igénybe ve­hetik valamelyik film forgatása­kor, és akkor helyettesíteni kell őket. Az előadások közül azotiban még egy sem maradt, el. „ÖSSZES KÖNYVEI” VAGY „ÖSSZES KÖNYVE” Nyelvünk egyik jellemző sajá­tossága, hogy a mennyiséget ki- •í'ejező jelző után a jelzett szó egyes számba kerül. Ezért mon­dunk pl. sok várost, hét vállala­tot, tömérdek autót. De néhány szerkezet, szóössze­tétel a régi nyelvben (talán a la­tin nyelv hatására) többes szá­mú alakban állandósult, ma is így használjuk őket. Ilyen az. üd­vözletei kifejező minden jókat!, azonkívül a következők: min­den körülmények között, minden idők (legnagyobb muzsikusa), a három királyok és a mindenszen­tek (ünnepe). Á többi és az összes jelzők után ma is ingadozik azi egyes és a többes szám használata. Mind­egyikre találunk példákat, így például a többi-re: a többi sem­leges ország, a többi munkások. Ez az ingadozás idővel talán ki- -egyenlítődlk, és az egyes számú alakok állandósulnak nyelvünk­nek már említett jellemző sajá­tossága miatt. Más a helyzet az összes sza­vunkkal, amely eredetét, tekintve melléknév, de ma már hamis analógiával számnévi névmásnak is tekintik, Szófejtő szótárunk alapján az összes szófajilag melléknév. Gyűj­tőnév vagy anyagnév előtt je­lentése: egész, teljes (mennyisé­gű). Pl.: az összes pénz; ez az összes vaj. Vagyis ez az egész, ennyi van belőle. De a szót hasz­nálhatjuk számnévi névmássze- rűen többes számú, ritkábban egyes számú főnév előtt is. Je­lentése ilyenkor: minden, vala­mennyi (együttvéve). PL: Arany összes művei; az összies vendég. Tehát összes bevételről, összes kiadásról, összes vagyonról be­szélhetünk egyes számban, ha értelemszerűen az egész bevé­telről, az egész kiadásról, az egész vagyonról van szó. Máso­dik jelentésében rendszerint töb­bes számot használtak íróink, költőink. így kiadták Petőfi ösz- szes költeményeit, némely író összes műveit, így beszélünk valaki összes barátairól, összes rokonairól. Arany János sokszor használta az összes szót az említett első jelentésben. Sokszor félre is ér­tették. Eteléről azt írta, hogy „Legfelyül intézi hunok összes dolgát.” Ezt az összes dolgát hely­telen lenne minden dolgát érte­lemben venni, Arany szerint a hunok' egész dolgáról van szó. Egy másik Arany-idézet talán még jobban rámutat az összes jelentésére: így ,még akkor este Rozgonyi Piroskát Toldi el­jegyezte / Az összes nép előtt és a király előtt.” Itt az összes nép nem lehet minden nép, hanem csak egész nép. Második jelentésében (minden, valamennyi) az összes után a többes szám állandósult. De van­nak példáink az egyes számra is. Illyés Gyulától ered a kö­vetkező könyveim: Fazekas Mi­hály összes verse. Móricz Zsig- mond is az egyes számot hasz­nálta. Nyelvészeink véleménye is megoszlik ebben a kérdésben. Vannak, akik az egyes szám mellett kardoskodnak, ment hi­szen az nyelvünk jellegéből ered. De talán azok mellé állhatunk, akik a kialakult nyelvhasználat védelmére kelnek. Kiss István „Sok van a rovásunkon Hortobágyi, bugaci úttörők vetélkedője a tv-ben Megy a gyerek a szamáron? Ha adnak alája. A kelléklistán nem is egy — két szamár szerepel. Továbbá juhok, lovak, szarvas- marhák, pulik, kerti traktorok, pányvák, pásztorbotok és karikás­ostorok minden mennyiség­ben! ... Kik játszanak majd a roman­tikus hangzású kellékekkel az or­szág színe előtt? A bugaci és a hortobágyi úttörők, akiknek vi­dám játékos vetélkedőjét szep­tember 30-án közvetíti a tv. A Magyar Űttörők Szövetségében izgatottan tanácskozó felnőttek, •— a két versenyző tájegység pe­dagógusai. tévések — vették sor- ' ra: mi mindenre lesz szükség a nagy mérkőzéshez? Mit kell tud­ni a szülőföldjük ismeretéből vizsgázó úttörőknek? A követelmények bizony na­gyok. A versenyzőknek, ismerniük kell egyebek között a puszta jel­legzetes növény- és állatvilágát, a régi pásztoréletet, a mai pusz­ta jellemző tulajdonságait, sőt nemcsak szavakban kell számot adni tudásukról, hanem ügyessé­güket, gyakorlati jártasságukat is próbára teszik: eredeti pásztor­táncok, dalok bemutatásától kezdve a mai mezőgazdasági munkagépek használatáig. A két puszta úttörői tehát szóban, dal­ban, táncban, faragásban, jó­kedvű társaságjátékokban, kerti- traktor-vezetésben. virtuskodás­ban, sőt szamaragolásban és lo­vaglásban is összemérhetik az erejüket. A versenyzők pontozás helyett, stílusosan „rovást” kap­nak. Mi a célja a vetélkedőnek? — kérdezem Varga Lászlót, a látvá­nyosnak ígérkező műsor szekesz- tőiét. — Szorosan kacsolódik a „Nem térkép e táj” — című játékos ex­pedícióhoz, amelyet az úttörők szövetsége hirdet és szervez az 1973/74-es tanévre. Ezzel azt sze- letnénk elérni, hogy a vállalkozó gyerekek alaposan megismerjék először szűkebb környezetüket, majd hazájukat. Ehhez a mozga­lomhoz ad indítást, kedvcsináló ötleteket, segítséget a mostani ve­télkedő, amelyet újabbak is kö­vetnek. Ami közös bennük, hogy adásonként két-két helvség gye­rekei adnak számot arról, meny­nyire ismerik szülőhelyük törté­netét. néprajzát, gazdasági életét. Újdonság, hogy a versenyben fel­nőttek is részt vehetnek, de azt mindig a versenyző csapat kapi­tánya — a „számadó” — dönti el: mikor látja szükségesnek sze­repeltetésüket Minden felnőtt felenként három rovást „ér”, s a játék végén, akár be is lehet ..váltani” őket, ha a gyerekek annyira ügyesek, hogy nem szorulnak a segítségükre. A cél ugyanis, hogy lehetőleg a gye­rekek játsszanak. Természetesen az olyan nehéz és veszélyes mű­veletre, mint a lókifogás pányvá- val a ménesből, kizárólag felnőt­tek vállalakozhatnak. így is ma­rad iátéklehetőség bőven az út­törőknek. De lesz-e elég játé­kuk? Itt mondanék köszönetét Lázár György bugaci tanácselnöknek és segítőtársainak, akik mindent el­követnek. hogy ne szenvedjenek hiányt semmiben a gyerekek. Laczkó Gyula, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz elnöke a ..négylábúak- ról’’ gondoskodik, tőle kapjuk a juhokat, lovakat, szarvasmarhá­kat. A tanácskozáson részt ve­vő bugaci pedagógusok elmond­ták, hogy a gyerekek mér javá­ban készülnek és igen sok segítsé­get kapnak a lelkes nusztabará- toktól. ' de nagyon örülnének mindazok ; jelentkezésének, akik­nek Bugáéról szóló anyag, tárgy van a birtokukban. Kifejezetten bugaci pásztortánc nyomára sem sikerült még búkkanniok, ha va­laki tud erről, értesítse a bugaci általános iskolát. Minél gazda­gabb, teljesebb képet sikerül adni a táj múltjáról,, és jelenéről, an­nál többet nyernek majd a nézők. De a két csapat közül a „vesz­tes” nem panaszkodhat: az első tízezer, a második hatezer forint jutalmat kao a televíziótól. Amennyiben rendkívül jól szere­pelnek, a Magvar Úttörők Szövet­sége az első csapatot külföldi, a másodikat, hazai exoedíciós tá­borba küldi a jövő esztendőben. A ..Sok van a rovásunkon” cí­mű vetélkedő játékosainak szep­tember 30-ári szurkolhatunk dél­előtt és délután egv-egy órán át. Helyszín: Bugac-puszta. a tájmú­zeum területe. V. Zs. KÖNYVESPOLC A nemzetközi kommunista mozgalom A tankönyv jellegű mű fordí­tása a Szovjetunióban 1972 végén megjelent második átdolgozott és bővített kiadásnak. A szerzők a nemzetközi kommunista mozga­lom jelenlegi helyzetét tekintik át. összegezik a mozgalom leg­fontosabb tapasztalatait és ele­meznek néhány alapvető kérdést. A könyv alcíme (Stratégia és taktika) jelzi, hogy a szerzők a mozgalom e kulcsfontosságú té­nyezőinek szemléletes bemutatá­sára törekednek. A fő témák tárgyalása során felvázolják, hogy miként fejlő­dött a kommunista mozgalom a forradalmak vezető erejévé. Dia­lektikus egységben láttatják a forradalmi világfolyamatátaz alkotóelemek (a szocialista Világ- rendszer, a tőkésországok mun­kásosztályának forradalmi moz­galma és a felszabadító mozga­lom) önállóságát és kölcsönhatá­sát. önálló fejezetet szentelnek a szocialista forradalom fejlődése kérdésének. Idézik a kommunis­ta pártok álláspontját a hatalom kivívásának különféle formáiról, összefoglalják a munkásmozga­lom megosztottságának okait és az egység helyreállításának le­hetőségeit. A mű a propaganda- munkában és a pártoktatásban tankönyvként is hasznosítható. • Németh János: Karnevál Nehéz dolga van a zsűrinek Ki tudja, hányszor hallottuk ezt a sóhajt, televíziós vetélke­dők közben; de talán azok érzik át ennek a megállapításnak a sú­lyát, akik látták az Iparművésze­ti Múzeum dísztermét. Itt mutat­ták be azt a hatvan alkotást, amelyet a magyar nemzeti elő­készítő bizottság kiválasztott a kanadai Torontóban megrende­zésre kerülő I. Iparművészeti Világkiállításra. Érdemes figyelemmel kísérni a nemzetközi rendezvény előzmé­nyeit: a világ iparművészeinek szervezete kerek tíz évvel ezelőtt alakult és most a jubileum meg­ünneplésére rendezik meg 80 tag­ország részvételével a világkiál­lítást. A rendezvény csak 1974 júliusában nyílik, de ahhoz, hogy a nemzetközi válogató zsüribi- zottság eldöntse, melv alkotások kerülnek a nyilvánosság elé, hosz- szú időre van szükség. Ezért már az év eleién minden országnak ki kellett küldenie azt a 60 iparművészeti alkotást, amellyel nevezni kíván a világkiállításon való részvételre. A hazai előkészítő' bizottság a kerámia-, á textil- és az ötvös- művészeti ágakat jelölte meg, mint amelyekben a hazai ipar­művészet világviszonylatban is — várhatóan — állja a versenyt. A leikért művészektől összesen 101 alkotás érkezett be és azok közül válogatták ki azt a hatvanak amely most a hazai közönség elé került az Iparművészeti Mú­zeumban. A kiválasztott három művészeti ágon belül azon igyekezett a ma­gyar zsűri, hogy azt a legszéle­sebb skálán mutathassák be. En­nek megfelelően állították össze a nemzeti kollekciót: helyet kap­tak benne az idősebb generáció és a fiatalabb nemzedék képvi­selői is, de a legsúlyosabb érv­ként maguk az alkotások jöttek számításba. Néhány közülük — a szakértők szerint. — világvi­szonylatban is ritkaságnak te­kinthető. így például Moharos József kézzel vésett ezüstserlege, vagy Pölöskei József zománcozott fém kertifigurái. Különlegessége a kiállításnak Nagy József sakk­készlete. ahol minden egyes figu­ra önálló ötvös műremek. A kerámikusoknál az ősi ma­gyar fazekasművészet hagyomá­nyait is felhasználta például Né­meth János Karnevál‘‘című alko­tása. A textiliparművészek voltak a legnehezebb helyzetben, mert al­kotásaik kevésbé látványosak, de remélhető, hogy a nemzetközi zsüribizottság felfigyel majd a népi motívumokkal díszített kézi és gépi megmunkálást újszerűén ötvöző megoldásokra. A kiállítás anyagának további útja, hogy a Kanadából érkező döntés alapján a világkiállításon részt vevő műveket azonnal út­nak indítják. Azok többé nem is kerülnek vissza, mert a ren­dezőség a világ híres múzeumai­nak ajándékozza az alkotásokat. Az Iparművészeti Vállalat, amely megvásárolta a pályaműveket, ez­zel a kiállítással teremtett módot arra, hogy a hazai közönség az egész anyagot együtt láthassa. P. IVI. ■sNA lévegőkeréskedőx lx (24.) — Faustnak nem volt gya­korlati érzéke — jelentette ki. — Hadd játsszanak szabadon a „Levegő Szellemei”! Egy a fon­tos, hagy a számomra legked­vezőbb módon használjuk ki ezt a játékot. Ezzel véget ért a tanácskozá- .sunk. A rádió egyre újabb híreket közölt. A szörnyű katasztrófa lát­tán hevesebb lett a létért foly­tatott küzdelem. Közeledik a ‘vég? Akkor pusztuljanak előbb a gyengék, s csak utánuk az erő­sebbek. A tőke világában pedig természetesen a tőkések voltak a legerősebbek. Nem tudom, hogy Bayley szál­lított-e nekik konzervált levegőt vagy önállóan kezdtek-e levegőt cseppfolyósítani, hagy ne ful­ladjanak meg. Akármint is volt, a tőkések kezébei került ez az új, mindennél értékesebb valuta. A cseppfolyósított levegő a piac királya lett, térdre kényszerített minden egyéb értéket. Különle­ges, garantáltan robbanás- és párolgásmentes csomagolásban árusították. A gazdagok élelmiszert, konzer- veket vásároltak az úi valutáért. A lehűlt föld nem termett többé gyümölcsöt és gabonát. Pusztulás­ra volt ítélve a mezőgazdaság és az állattenyésztés. Az maradha­tott legtovább életben, aki a leg­több élelmet, vizet, levegőt és me­leget tartalékolta. Többé nem építkeztek a fold felett. Az em-. berek lassacskán beásták magu­kat a földbe, mint a vakondok. Ott melegebb volt: lent. a herme­tikusan elzárt lakásokban teli tü­dővel szívhatták be a konzervált levegőt. Bámulatosan gyorsan peregtek az események a világban. Az önző és lázas* önmentő intéz­kedések a munkások szeme előtt játszódtak le. akik sok helyütt már nyugtalankodtak. Mivel a föld minden pontiáról Szibéria fe­lé fújtak a szelek, a burzsoázia azt igyekezett elhitetni, hogy az iszonvú katasztrófa a moszkvai kommunisták műve. akik így akarják „térdre kényszeríteni” a világot. Mintha megőrült volna minden­ki. Európa és Amerika lázasan fegyverkezett, készült az „embe­riség söpredéke” elleni háborúra. A munkások nem akartak az egyre értéktelenebb pénzért dol­gozni, követelték, hogy levegővel fizessék őket. Munkaadóik kény­telen-kelletlen elfogadták követe­lésüket. de a normát rendkívül alacsonyan szabták meg: a csepp­folyós levegőből csak annyit ad­tak, hogy a munkások ne tartalé­kolhassanak belőle. Gázmaszkhoz hasonló álarcok kerültek forga­lomba, egyre többen hordták őket. De rádió nem volt bennük, mint a mi telepünk szkafandereiben, így az emberek jelbeszéddel érintkeztek. „Jobb is így. legalább nem agi­tálnak” — mondogatták a fasisz­ták. A jómódú körök beszereztek hordozható rádiótelefonokat. Ter­mészetesen a rendőrséget is ellát­ták velük. Az agitátorok azonban találtak megoldást, röplapokat terjesztet­tek. Újult erővel lángolt fel az osz­tályharc. Pattanásig feszült a helyzet. Itt is. ott is lázadások törtek ki; a tömeg megtámadta és lerombolta a raktárakat, amelyek­ben a cseppfolyós levegőt tárol­ták. Éjszakákat nem aludtam, hall­gattam a rádiót. Volt okom a két­ségbeesésre. Még Mr. Loock is elvesztette nyugalmát. Gyakran felkeresett szolgálat után, de a sakkot nem hozta magával. — Rosszul alakulnak a dolgok — zsörtölődött. — Mi haszna a pénznek, amit Mr. Bavleynál ösz- szegyű itöttem. Nem ér semmit. Egy ballonért, sőt talán egv üveg cseppfolyós levegőért kapok egy szén kis házat. De mondja, mihez kezdek vele? A föld fulladozik ... — És ki ezért a felelős? —■ kér­deztem ingerülten. — A pánikkeltők és a speku­lánsok — vágta rá. — És miért tört ki á pánik? — Az emberek ostobasága miatt. A mi generációnknak még elég lenne a levegő. Mr. Bayley nem falja fel az egészet. Nem. Loockkal nincs mit kez­deni. Még a világra zúdult sze­rencsétlenség láttán is az marad, aki volt: a ház, egyéni jóléte mindennél fontosabb neki. Már kezdett az idegeimre menni. Ilyenkor úgy tettem..mintha fájna a fejem, vagy sok lenne a mun­kám, s igyekeztem mielőbb meg­szabadulni tőle. hogy a rádióm mellé ülhessek. Nagyon rossz idegállapotban voltam. Nem ment a munka, Nó­ra sem érezte jól magát. Nyoma sem maradt rózsás arcszínének, sápadt volt, lefogyott, mozdulat­lan tekintettel bámult maga elé. — Elpusztul minden — suttog­ta. — Mi itt oxigéndús tiszta leve­gőt szívunk, odakint oedig pusz­tulnak az emberek, fuldoklanak a gyerekek... És egyikük sem tud­ja az okát. .. Aztán eljött a nao. amikor megmondtam, amit talán már ré­gen mondanom kellett volna. — Meg fogják tudpi — jelen­tettem ki. — Nikola nyilván el­pusztult. Ma éjszaka útnak indu­lok ... Mr. Bavlevt lekötik ame­rikai „konkurrensei” és az átépí­tés, a felügyelet gyengült, remé­lem, sikerül megszöknöm ... Nóra felém fordította arcát, s mint egy alvajáró, közönyösen megjegyezte: — Maga is elpusztul, mint Ni­kola. — S reménytelenség, már- már közöny ült az arcán. — Inkább elpusztulok, mint­hogy elviseljem ezt az iszonyú te­hetetlenséget. amikor ezrekre le­selkedik a halál. — Igen, jobb meghalni, mint... — mondta, ugyanolyan érzéket­lenül. Aznap mosolvtalanul vált el tő­lem. Mindennap fakóbb, szomo­rúbb lett a mosolya, és ma vég­képp lehervadt az arcáról. — Viszontlátásra — nyújtottam a kezemet. — Isten önnel. — Elkísér? Kijön az erkélyre? — Kimegyek! Hová? ó, igen, az erkélyre ? Persze, persze... — mondta zavartan és megint lehaj­totta a feiét. Kezdődik a játék Csöndesen távoztam. Nóra a la­boratóriumban maradt. Visszatértem a szobámba, s fá­radtan ereszkedtem le az egyik székre. Fejemben mindenféle gondolatok kavarogtak. Nikola elpusztult. A világ elpusztul. És Nóra is megőrül, ha így megy tovább-... Gépiesen, csupán megszokásból feltettem a fülhallgatót. A Komintern-adó beszélt... Nincs már zene, nincsenek a vidám daloki... Csak hírek, szü­net nélkül, hírek a Földről, amely fuldoklik. Igaz, nálunk másképpen van, mint külföldön. Nincs vad küzdelem a levegőért. A kormány mindent elkövet, hogy elejét vegye a pániknak és megmentse a lakosságot. De mit tehet?! A szétszórtan élő falusi emberek különösen nehéz hely­zetben vannak. Csakugyan itt lenne a vég?... Már la akartam tenni a hallga­tót. amikor egy újabb hírtől egyszerre megkönnyebbülten lé­legeztem fel. „ ... Kedves hallgatóink! Ma rendkívül fontoá hírt kapott a kormány, amely teljesen megvál­toztathatja a helyzetet.. S a bemondó felemelte a hang­ját, és tagoltan a következőket mondta: „Halló! Aj-Tojon! Figyelem',! Minden rendben! — Majd az előbbi hangon folytatta: — Ked­ves hallgatóink! Önök nem értik ezt az üzenetet, de hamarosan hallani fognak még Aj-Tojonról, s fellélegeznek, a szó szoros ér­telmében megkönnyebbülten lé­legeznek fel.” Legelőször is én lélegeztem fel megkönnyebbülten. „Aj-Tojon. Mniden rendben”. Ezt kértem, hogy közöljék rá­dión, ha Nikola átadja a levelet helyettesemnek, Sirjajevnek, aki Moszkvába továbbította üzenete­met. ISIikola tehát él, a kor­mány mindent tud Mr. Bayley föld alatti gyáráról! Kapkodva felöltöztem és ro­hantam az erkélyre. Nóra még nem volt ott. Az égen fények daloltak. S nekem úgy tetszett, hogy már nem olyan rideg, nem olyan idegen a daluk. Magam is dalolni, kiáltozni szerettem vol­na. S fogságom hosszú ideje óta először dúdolni kezdtem. — Megőrült? — hallottam a hátam mögött Nóra hangját. — Meghallják. Ilyen hidegben éne­kelni?! Torokgyulladást kap. — Valóban, megőrültem! Hadd hallják. Hadd fázzak meg. Nikola él! „Aj-Tojon! Minden rend­ben!” ... — Mi történt magával, Geor- gij? — Most első ízben szólított a keresztnevemen. Hirtelen átöleltem, felkaptam a levegőbe és forogni kezdtem ve­le az erkélyen. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents