Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-12 / 188. szám

1973. augusztus 12. • PETŐFI NÉPE • 3 Egyenletesen fejlődött a megye gazdasága A beruházások helyzete A negyedik ötéves terv elő­irányzata szerint 1975. végéig Öács-Kiskun megye szocialista Szektorában 32 százalékkal többet fordítanak beruházások- rá, mint az 1966—70. közötti időszakban. Ennek megközelí­tően 41 százaléka már a terv­ciklus első két évében megvaló­sult. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 1973 első félévé­ben állami és szövetkezeti gaz­dálkodó szerveink 850 millió fo­rintot költöttek beruházásra. Ezt is figyelembe véve a teljesítés összességében időarányos,^ ily módon az ötéves előirányzat megvalósíthatónak látszik. Az első két év 7 milliárd forintnyi teljesítésének mintegy fele a mezőgazdaság eszközállományá­nak növelését szolgálta, össze­függésben a szarvasmarha-, ser­tés- és húsprogram végrehajtá­sával. » , . 1973 első felében az előző évi­nél’ kedvezőbben alakult a be­ruházások anyagi-műszaki ösz- szetétele. A szövetkezeti szek­torban és a tanácsi beruházá­soknál is csökkent némileg az építési, és növekedett a gépesí­tési hányad. Folyóaron számít­va 27 százalékkal nőtt a mező- gazdasági termelőszövetkezetek beruházási tevékenysége. Bács- Kiskun megyében az egy hektár ' termőterületre jutó pénzügyi teljesítés 150. forinttal, az üzem­be helyezés mintegy 200 forint­tal volt több, mint 1972 azonos időszakában. Termelési és értékesítési tevékenység A szocialista ipár termelése 1973 első félévében 8 százalék­kal haladta meg az egy évvel, korábbit. A termelés növekedé­sére hatottak egyrészt a nép- gazdasági célkitűzések, másrészt a megye sajátos helyzetéből adódó tényezők. Ilyenek többek között a megyébe települt ipar­telepek továbbejlesztése. Vagy például az ipari vonzáskörze­tekben még meglevő foglalkoz­tatásbővítési lehetőségek. Az átlagosnál gyorsabban nőtt a mi­nisztériumi ipar termelése, azon belül is főleg a nehéziparé. Kü­lönösen a Szerszámgépipari Mű­vek kecskeméti gyárának a megelőző év első feléhez mért kétszerese, valamint a BRG kecskeméti gyáregységének több mint másfélszeres termelésnö­vekedése emelendő ki, s jelen­tős még a MEZŐGÉP Vállalat termelésének több mint 30 szá­zalékos felfutása. Az ipar termékösszetételének folyamatos változása, több ter­melő egységnél felgyorsult, részben a növekvő külkereske­delmi kereslet, részben a beru­házási egyensúly megteremtése érdekében hozott 1971. évi kor­mányhatározat hatására. Emel­lett a termelő egységek korsze­rűbb, gyártmányelőállításra irányuló törekvése is elősegítet­te a termékszerkezet kedvező módosulását. Elsősorban a -gép­gyártásban figyelhető ez meg. így például a Ganz-MÁVAG kis­kunhalasi gyára jelentős, meny­nyi ségű szigetelt bélésű tűzálló vasajtó, valamint rácsos konté­ner gyártására tért át, a kis-, kunfélegyházi Vegyipari Gép­gyár pe’dig a saválló, steril és csiramentes tárolásra alkalmas élelmiszeripari tartályok készíté­sét kezdte meg. A fontosabb ipari’ termékek többségéből általában nőtt a termelés volumene. A legna­gyobb felfutást a megyei gép- és műszeripar tudta felmutatni. Az idei év első felében előállí­tott 54 ezer pneumatikus mun­kaszerszám például kétszerese az előző évinek és az elkészült magnetofonok mennyisége is 70 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Fürdőkádból 25. városi gázból 6 százalékkal ter­meltek többet. A könnyűipari termékek kö­zül a parkettából 22 százalék­kal állítottak elő többet, mint egy évvel korábban, ami 2800 kétszobás lakáshoz elegendő. A cipőgyártás 9 százalékkal emel­kedett. Az élelmiszeriparban az idő­járáson kívül gazdasági tényezők is jelentős hatással voltak az egyes termékek gyártásának alakulására. A szarvasmarha-te- nyésztés növelésére irányuló központi intézkedések a tejipari kapacitások bővítése és az idén alakult szövetkezeti közös vál­lalkozás hatására 13 százalékkal nőtt a fogyasztói tejtermelés. Az év elején végrehajtott tej- és tejtermék-áremelést követően azonban visszaesett a tej és a vaj iránti igény. Egészségesebben táplálkozunk, ugyanis a kenyér termelése nem nőtt. az egy főre jutó kenyérfo­gyasztás fél százalékkal csök­kent. Ezt részben ellensúlyozza, hogy' 12 százalékkal több pék­süteményt értékesített a megye sütőipara. . Az önálló megyei, vállalatok és ipari szövetkezetek az év első felében 31 százalékkal fo­kozták exporttermelésüket, si 1,3 milliárd forint értékű Bács-Kis- kun megyei ipari termék hagyta el az Országhatárt. Ennek túl­nyomó részét az élelmiszeripar szállította. 1973 első felében a megye szo­cialista iparában 4,5 százalékkal növekedett az egy 'foglalkozta­tottra jutó termelés, vagyis a termelés emelését 56 százalékos arányban a termelékenység nö­vekedése fedezte. Mint ismeretes, 1972-ben érezhetően csökkent az építőipar iránti fizetőképes kereslet. Ennek következtében a kivitelező vál­lalatok — összehasonlítható áron — több mint 4 százalékkal ke­vesebb építési és szerelési mun­kát végeztek, mint 1971-ben. Ez­után a minisztériumi és tanácsi építőipar megfelelően reagálva a beruházók igényeire, 1973 el­ső félévében már 11 .százalékkal többet termelt, mint az előző év azonos időszakában. Az építőiparban a termele- kenység valamennyi szektornál javult, 18,2 százalékkal nőtt ösz- szességében az egy építőipari munkásra jutó termelés. Az épí­tési koncentráció némi .javulá­sára utal, hogy a félév végén kivitelezés alatt álló építmények — amelyek egyedi értéke meg­haladja a 100 ezer forintot — száma 29-cel kevesebb, ugyan­akkor generál költségvetési ősz­PÁRTNAPOK A MEGYÉBEN ÄÄÄÄ'.Ä pok időpontjait és az előadók névsorát. _ ,. Aug. 14-én 14 óra: Solt, Gépjavító Vállalat: Majoros Balázs, az MSZMP KB munkatársa. _ , ,, 16-án 14 óra: Kiskunhalas, Városi Kórház: Medve László, az MSZMP KB aloszt. vez. _ „ ,. 21- én 14 óra; Kiskőrösi városi pártbizottság: Mákkái György uj­cópí 1*0 22- én 15 óra: Bácsbokod, pártház: Csillag Pál, újságíró. 22-én 14 óra: Kecskemét, ZIM gyára: Borsodi György,az SZMT ve­Z622-én 17 óra: Érsekcsanád, pártház: dr. Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője. • ___. . 2 2- én 17 óra: Bácsalmás, pártház: Konfár Sándor, a megyei párt- bizottság munkatársa. 23- án 14 óra: Kecskemét, Parkettagyár: dr. Tóth József ne, a megyei oktatási igazgatóság tanszékvezetője. . f. 23- án 14 óra: Kecskemét, Reszelőgyár: Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára. . , 24- én 18 óra: Soltvadkert, pártház: Szabó Lajos, a megyei o S27-én 14 órav bunavecse, Vegyesipari Vállalat: Erdélyi Ignác, a "'Iá-ón T4rtóra0ttKecskeme"t!' Baromfiipari Vállalat: Kovács Péter, az MSZMP KB munkatársa. . 28- án 14 óra: Kiskunfélegyháza, Ruhaipari Vallalat: Kolek Józsetne, az MSZMP KB munkatársa M 29- én 14.30 óra: Kiskunfélegyháza, Vegyipari Gépgyár: Nagy Tiboi, az MSZMP KB osztályvezető h. _ , n/n 30- án 15.30 óra: Kiskunfélegyháza, Húsipari Vallalat: Brenyo Mi hály, a megyei pártbizottság munkatársa. 30- án 16 óra: Kecel, tanácsháza: Gera Sándor, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője. . 31- én 14 óra: Kiskunmajsa, Drótfonatgyártó Vállalat: Katanics Sán­dor a megyei pártbizottság titkára. 31-én 17 óra: Tompa, Kossuth Tsz: dr. Matos László, a megyei pártbizottság osztályvezetője. • A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban hőerőművek olajeliátá- sát szolgáló berendezéseket gyártanak. • A Bajai Állami Gazdaság idén elkészült hizlaldáiba betelepítik a sertéseket. szeg csaknem 233 millió forint­tal több volt az egy évvel ko­rábbinál. A mezőgazdaság összterülete nem változott, de az intenzív művelési ágak (szőlő, gyümölcs) együttes területe 2397 hektárral — mintegy 3 százalékkal .— csökkent. A szántóföldi növény- termelésben az idén a kukorica mellett a cukorrépa és a napra­forgó területének a növekedése jelenti a legfőbb változást. A szántóföldi zöldségfélék területe viszont elmaradt az előző évitől. A májusi szárazság miatt ugyan­is 15—20 százalékkal kevesebb palánta került a földekbe. A magasabb gépesítettség és a kedvezőbb időjárás lerövidí­tették az aratás idejét, és az előző évinél magasabb termés­átlagú, jobb minőségű búzát ta­karítottak be. A megye gazda­ságaiban július 20-ig csupán 51 százalékos volt az öntözőkapa­9 Az Izsáki Állami Gazdaság korszerű tehenészete. citás kihasználtsága. Mindössze 16 432 hektárt öntöztek, amely­nek fele szántó volt. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gaz­daságai állattenyésztésüket ke­vesebb állatfaj tartására kon­centrálták. A szarvasmarha- program hatására a termelőszö­vetkezetek szarvasmarha-állo­A lakosság életkörülményei A megyében 1973. január 1-éíi 564 ezer 138 lakos élt, fél szá­zalékkal kevesebb, mint az 1970-es népszámlálás idején. A lakosság 36 százaléka lakott a városokban, szemben a három év előtti 34 százalékkal. 1967 óta első ízben pozitív Bács-Kiskun megye első negyedévi vándor­lási mérlege, ebben az időszak­ban ugyanis 175-tel többen köl­töztek a megyébe, mint ahányan eltávoztak. Az egyre bővülő munkalehetőségek és a nagyobb települések városiasodása tehát egyre kedvezőbb hatást vált ki. A lakosság készpénzbevétele «z előző év azonos időszakához képest az országosnak megfele- leőn alakult. A munkabér-kifi­zetés növekedését, főként az át­lagbérek javulása okozta, és csak kisebb mértékben a létszámnö­vekedés. Családipótlék címén 88 millió forintot kapott a la­kosság, 34 százalékkal többet, mint az előző évben. A megye lakosságának betét- állománya a félév folyamán 231 millió forinttal nőtt, s június Idegenforgalom, közlekedés A megye idegenforgalma az elő­ző év első feléhez mérten csök­kent. Ugyanannyi szállodai ágy, de 10 százalékkal kevesebb egyéb szálláshely állt rendelke­zésre. Kedvező ugyanakkor, hogy 24 százalékkal több kül­földi vendég, 11 százalékkal több vendégéjszakát töltött itt. 1973 első félévében 931 lakást adtak át Bács-Kiskun megyében, 5 százalékkal kevesebbet, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az új lakásoknak azonban már 30 százaléka 2, és fél szobás, vágy ennél nagyobb. A megye egészségügyi alapel­látását éz év június végén 208 általános és 22 gyermekorvosi körzet biztosította. A körzetek száma egy év alatt összesen 6-tal gyarapodott. A betöltetlen orvo­si körzetek száma a félév vé­gén 11 volt. A megye közlekedési hálóza­tának fejlesztése keretében to­vább folytatódik a kiskunhalas —bátaszéki vasúti vonalszakasz korszerűsítése és a kiskunfél­egyházi állomás vágányhálózatá­nak átépítése. Átadták rendelte­tésének a íülöpszállási új vasút­állomást. Megkezdődött a kecs­keméti házgyár iparvágányának építése. Az E—5-ös út kecs­keméti átkelő szakaszának új nyomvonalán és a felüljáró épí­tésénél jelenleg a földmunkákat végzik. Szélesítik és aszfaltsző­nyeggel javítják a kiskunfélegy- '''házi átkelőszakaszt, s még az idén elkészül Alsónémedi és Kecskemét között az új aszfalt- burkolat. A 9. számú Volán Vállalat autóbuszai csaknem 20 millió utast szállítottak az év első hat hónapjában, 6 százalékkal töb­bet, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben a járműállomány mánya fejlődött a legdinamiku­sabban. Figyelemre méltó, hogy a háztáji és egyéb gazdaságok szarvasmarha-állománya is fej­lődésnek indult. A sertésállo­mány időszerű növekedése az előző évinél nagyobb volt. Jú­nius 30-án 855 ezer sertés volt a megyében, 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 30-án megközelítette a 3 milliárd forintot. A hitelállomány 1621 millió forint volt, 55 millió fo­rinttal több, mint az év elején. Hitellevélre mintegy 112 millió forint értékű árut vásároltak. E téren 9 százalékos a növeke­dés az elmúlt év azonos' idősza­kához mérten. A megye kiskereskedelme az év első hat hónapjában 4 mil­liárd forint forgalmat bonyolí­tott le. 8 százalékkal többet, mint 1972 első felében. Tizen­három százalékkal nőtt a bolti élelmiszerek, 5 százalékkal a vendéglátás forgalma, közel 6 százalékkal több ruházati cik- két és mintegy 8 százalékkal több vegyesiparcikket adlak el. A ruházati cikkek közül tovább­ra sem megfelelő a cipőkínálat. A nagykereskedelem a kiske­reskedelem részére 89 millió fo­rint értékű lábbelit Szállított, 3 százalékkal kevesebbet, mint az előző év első felében. A tar­lós fogyasztási cikkek forgalma megközelítően 430 millió forint volt, 3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. még 3 százalékkal sem gyarapo­dott, s így fokozódott a járatok zsúfoltsága. Az utasforgalomnak több mint fele a helyi járatokon bonyolódott le. A hírközlési hálózat fejlesztési üteme mini­mális. A megyét még nem kap­csolták be az országos távvá­lasztási hálózatba. A telefon­központok túlterheltek, a növek­vő igények kielégítésére nem al­kalmasak. A megye közutain 422 — az előző évivel azonos számú — baleset történt az év első hat hónapjában. Az országutakon 75-en haltak meg, s ezek fele a januári kecskeméti autó­katasztrófa áldozata volt. Az összes balesetet szenvedettek aeáma 692 volt, 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az ittas vezetésből származó bal­esetek száma 10 százalékkal mérséklődött. Az év első felében " tovább csökkent az üzemi balesetek száma, bár a mérséklődés üte­me nem olyan nagymérvű, mint 1972 első hat hónapjában volt. Az iparból 636, a mezőgazda­ságból 242 balesetet jelentettek be. Mindkét ágazatban 8 száza­lékos a csökkenés mértéke. Ez év június 30-án 46 állandó bölcsőde működött a megyében, kettővel több, mint egy évvel korábban. A félév végén még 585 felvételre várakozót tartot­tak nyilván, ami öt százalékkal több, mint tavaly június végén. A filmszínházak látogatottsága az 1972-ben bekövetkezett fel­lendülés után 14 százalékkal visszaesett. Ebben közrejátszott néhány kisforgalmú mozi meg­szüntetése, és az elaődások szá­ma is 10 százalékkal csökkent. A Katona József Színház 214 elő­adását 86 ezren látták a megyé­ben. Negyedszer - a János vitéz A Szegedi Szabadtéri Játékok műsorán ne­gyedszer szerepel a Já­nos vitéz. A mostani be­mutatónak az volt az egyik érdekessége, hogy ismét — immár harmad­szor — Szalatsy István, a szegedi színház kar­mestere dirigált. A száztagú énekkar, a 160 főnyi statésztéria, a nagy létszámú tánc­kar s természetesen a szólisták együttese lát­ványos színkben, moz­gásokban bővelkedő elő­adást eredményezett. A nagy közönségsikerű mű főszereplői: Turpinszky Béla, HáZy Erzsébet, Gobbi Hilda, Király Le­vente, Gyimesi Kálmán. Rendezte: Horváth Zol tán. N< I. Péczeli Margit kiállítása A kiállítások időszakát éljük. Noha nyár van és ilyenkor álta­lában csendesebbek a kiállító- termek, mégis különös pezsgés tanúi lehetünk: a IV. puna menti folklórfesztivál számos tárlatát, bemutatóját nyitják e napokban. A magyar népi hagyományok ápo­lását és továbbfejlesztését szolgá­ló rendezvények mellett nagyon tanulságos Péczeli Margit kiállí­tása — noha egészen más hang­vételű — a kecskeméti Városi mozi előcsarnokában. Az utóbbi ötév terméséből válo­gatott művei: grafikák, de alkotó­juk nem kizárólagosan műveli e műfajt. Mindig a téma, a monda­nivalóvá érett tapasztalás jelöli ki a választandó műfajt számá­ra. Táblaképeket is fest. Péczeli Margit a szomszédos Nagykőrö­sön született. Ék Sándor és Ká­dár György tanítványa Völt a Képzőművészeti Főiskolán. Or­szágos kiállításokon és egyéni be­mutatókon láthattuk műveit. Legutoljára szülővárosában ren­dezett önálló tárlatot. Többször dolgozott a kecskeméti művész­telepen is. Művei láttán lehangoló érzé­sek lámadrmk a szemlélőben. Al-_ kotásai azonban nem kilátásta- lanságot sugallnak; ellenmondá­soktól terhes mánk jelentős való­ságanyagát tárják elénk, áradó élményi hitelességgel. A borza­lom, a félelmes erőszak jelen­léte és állandó lehetősége, az em­ber és természet egyre inkább • Nagymamám. • Beszélgetők. visszájára forduló, mind diszhar­monikusabbá váló viszonya, az ember magányba zártsága foglal­koztatja leginkább, s telíti fe­szültséggel műveit. Félelmeinket és félnivalónkat fogalmazza meg: súlyosan, keményen, drámai han­gon és katartikus hatással. Nem kerget látszatharmóniákat, nem tud világot és önmagát feledve, el^- lágyulni, elérzékenyülni. Művészi érdeklődésének, világlátásának jelképeként is felfoghatjuk a Bar- tók-illusztrációkat. A szigorú va- lóságláttatás, a „mindenséggel mérd magad” igénye vezeti. Grafikáinak kifejezéskészlete a modem magyar grafika liegjobb- jaiéval egyező. A szikár rajzosság, ’a fehér-fekete ellentéteinek értő használata, a gondolathordoz» ele­mek szabad egymáshoz rendelé­se jellemzi. Történelmi érzé­kenysége, bátor és határozott hangja mesterségbeli alaposság­gal párosul. Kiállított munkái igazán felkavaró, megrázó él­ményt adnak. Sümegi György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents