Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-09 / 185. szám
1973. augusztus 9. 0 PETŐFI NÉPE • 3 Meghonosodott a busa Tavaly a balatoni vízvédelmi bizottság engedélyével, új halfajta került a Balatonba: kísérletképpen néhány ezer fehér-, illetve pettyesbusát telepítettek a tóba A viszonylag kisebb arányú telepítés nem kecsegtetett azzal, hogy az 596 négyzetkilométer kiterjedésű tóban hamarosan viszontlátják a halászok a busát. Köztudott, hogy ez a halfajta rendkívül eleven, és ha módja • van rá, magas ívben kiugrik a hálóból. Ennek ellenére visszafogták a betélepített példányok zömét. A súlygyarapodásuk is szembetűnő, jó. A haltenyésztési szakemberek arra következtetnek, hogy a busák kitűnő környezetre találtak a Balatonban. A szakemberek más, őshonos halfajták takarmánylehetőségeit figyelembe véve döntenek majd a pettyesbusa további elszaporításáról. A nyugdíjasok megbecsülése A folklór megújulása Hány és hány filmben láttunk, mennyi könyvben olvastunk emberekről, akik a nyugdíj korhatárt elérve nem szívesen váltak meg munkahelyüktől. S ha e válás 'bekövetkezett, milyen szeretettel keresték fel időnként — sokszor gyakran — a volt munkatársakat. E könyvek s filmek alkotói a valóságot írták, vitték filmszalagra. Ismerek nem egy ilyen embert. Akik nem ülnek otthon nyugdíjas korukban sem, nagy szeretettel látogatják volt munkahelyüket, a régi munkatársakat. Akik szinte minden egyes nap benéznek oda, ha csak egy-két percre is, ahol any- nyit fáradoztak a többiekkel együtt, a hosszú évek alatt. Az az érzése az embernek ilyenkor, hogy e 'látogatások nélkül értelmetlenné lenne az életük. A LAMPART Zománcipari Művek kecskeméti gyárában eddig is törődtek a volt dolgozóikkal. Évente egyszer összehívták őket, elbeszélgettek velük, műsort adtak tiszteletükre. Százhúsz nyugdíjasuk valamikor áldozatos munkával öregbítette a gyár hírnevét. Az üzemi kulturális bizottság ülésén született a javaslat: szeC- vezzenek klubot, ahol rendszeresen összejöhetnek a nyugdíjasok, ahol tervszerűen gondoskodhatnak a tartalmas időtöltésről, szórakozásról. A javaslattal mindenki egyetértett. Értesítették a volt dolgozóikat. Az első hívásra ötvennél többen jöttek el. Megalakították a nyugdíjasok klubját. Háromtagú vezetőséget választottak, s programot készítettek. Heti egy alkalomra kaptak helyiséget, szépet, tágasat; használhatják a benne levő könyvtárat is. Jogi és egészség- ügyi előadásokat szerveznek, kaptak társasjátékokat, s egyéb szórakozási eszközöket. Minden szükséges kellék, feltétel megvan tehát ahhoz, hogy jól érezzék magukat Néhány hét telt el azóta, hogy a klubot megszervezték, de az érdeklődés máris nagyobb a vártnál. Akik idáig eljöttek, jól érezték magukat. Azt mondják, hálásak a gyár vezetőségének, a kulturális élet itteni irányítóinak, mert törődnek velük, mert nem felejtették el őket. Úgy gondolom, nem felesleges hangsúlyozni: a példa követendő. Szegeden járt az ukrán táncegyüttes 0 Enyedi Zoltán felvétele az együttes szegedi műsoráról. Jöttek, láttak, győztek. Fellépésük előtt alig 48 órával érkeztek Szegedre az Ukrán Állami Tánc- együttes tagjai. Mindössze egy teljes napjuk maradt az előkészületekre, díszletállító, világosítá- si próbákra, a táncosok átmozga- tására. Péntek este már be is mutatták nagyszabású műsorukat a szabadtéri játékok közönségének. A társulat igazolta jó hírét, az ukrán nép életéből ellesett képekkel, a szovjet együttesekre általában jellemző akrobatikus elemekkel, temperamentumos táncaikkal nagy közönségsikert arattak. A programjukban egyetlen orosz tánc mellett eredeti ukrán folklór anyagot dolgoztak fel az együttes koreográfusai. A premier előtt rövid interjút kértünk Pável Virszkij művészeti vezetőtől, a Szovjetunió népművészétől, az Állami- és Sevesen- ko-díjas neves szakembertől, aki az együttes magyarországi műsorát állította össze: — Legjobb számainkat hoztuk el. Tíz hónapja jártunk az Egyesült Államokban, immár harmadszor. Jó kapcsolataink vannak az amerikaiakkal, ismét meghívást kaptunk, s lassan adminisztrációs nehézségeink lesznek, alig győzzük a turnék egyeztetését. Los Angelesben és a New York-i Metropolitánban ugyanezzel a műsorral szerepeltünk. Ukrán tematikát állítottunk össze, a repertoárunkra jellemzően. Természetesen folklórelemekből, az ukrán nép életéből, de számainkat úgy komponáltuk meg, hogy mindenki számára közérthetőek legyenek. Az 1951-ben alakult Ukrán Állami Táncegyüttes 110 tagú társulata a két szegedi fellépés után a győri vízi színpadon, s a budapesti margitszigeti szabadtérin szerepel még az elkövetkező napokban. N. I. Új filmek Az elmúlt hetekben Krakkóban és Belgrádban járt a magyar filmátvételi delegáció. A lengyel filmek közül hazai forgalmazásra átvették Krzysztof Zanussi lllumináció című színes drámáját. A film hőse egy fiatalember, akinek sorsán keresztül az alkotók a mai fiatalok és a társadalmi viszonyáról vallanak. Színes filmdráma Jozed Gebski és Antoni Habor Produkció-ja. Az ismert dokumentumfilm-rende- zőknek ez az első játékfilmje. Története a második világháború eseményeihez nyúlik vissza. A furcsaságok tava Jan Batöry alkotása. A történet szülőkről és gyermekekről, a két generáció problémáiról vall. Színes dráma a Féltékenység és orvostudomány, amelyet Janus Majewski Michal Chromanski regénye nyomán forgatott. Belgrádban hat rövidfilmen kívül két játékfilmet vett át a bizottság. Két fiatal szerelmének, házasságának és válásának története a Szerelemből élni, a rendező: Kresco Golik. A hazánkban is nagy sikerrel vetített Fekete t ollú fehér madár című szovjet film rendezője, Jurij II- jenko készítette a Mindennek ellenére című produkciót, amely a XVIII. században játszódó történelmi dráma. • A folklór eredeti értelme szerint csak a szóban élő néphagyományt jelentette — a népdalokat, mondákat, népmeséket, közmondásokat stb. A folkloristák ezeket a hagyományokat kutatták és gyűjtötték össze, s ez a munka sokáig megmaradt a tudomány berkein belül. Attól lehetett félni, hogy a folklór lassan könyvekbe búvik és menekül vissza, s ott marad meg a jövőnek. Valószínű, hogy a tudomány jeles képviselőit is meglepte, amikor azt tapasztalták, hogy valamiféle új kivirágzása kezdődött el a folklórnak. Sőt annak is tanúi lehettek, hogy e szó jelentése is kiszélesedett, tágabb értelmet kapott. Ma már legtöbbször nemcsak a szóban is élő néphagyomá- nyokat értik rajta, de mindenféle néphagyományt, a zenét, a táncot, a naiv festészetet és szobrá- szatot is. Vagy legalább is igyekeznek összekapcsolni a népi kultúra különböző ágát, összehozni ezeket egy nagy folyamba, ahogy a valóságban — eredetüket, forrásaikat tekintve — van is bennük összetartozó. Ez a szándék vezette és vezeti az immáron negyedik alkalommal megrendezett Duna menti folklórfesztivál gazdáit, szervezőit is. Erre utal az a gazdag program, melyben helyet kaptak a néprajzi és nyelvjárásgyűjtők. valamint a népművészet mestereinek találkozói mellett a népi táncbemutatók és versenyek épp úgy, mint a népi művészet maid minden hajtását érzékeltető kiállítások. Tanácskoznak a néodalkörök hagyományőrző feladatairól, versenyt hirdetnek a néni mesemondóknak, láthatja a közönség a népművészet jelentkezését fotókon és bélvegeken, s élvezői lehetünk a nemzetiségek és a különböző tájegységek népművészetének. 0 Az derül ki ebből a sokszínű programból is, hogv inkább a bőség okozhatott gondot a rendező szerveknek. Ma még ugyanis nem könnyű eldöntenie annak, aki a népi hagyományok ápolására vállalkozik. vajon mihez is nyúljon. A népi divatot, mint világjelenséget feltétlenül el kell választani azoktól a tiszta hagyományoktól, melyek megőrzésére és' továbbfejlesztésére. szocialista kultúránk gazdagítása érdekében, szellemi és anyagi erőket is felvonultatunk. Először tehát azt kell megismerni. amivel rendelkezünk, ami még élő és valódi néphagyomány. és ami elkülönül az ugyancsak burjánzó népi giccstől. a vásári termékektől. Előbb a hozzáértőknek kell elvégezniük szelektáló, szigorú mércével kiszabott munkájukat, hogy azután a közönség olyasmit fogadhasson be megújuló és fejlődő művészi ízlésébe, ami valóban maradandó és megőrzésre érdemes. Az esztétikai nevelés nagy iskolája lehet tehát egy-egy ilyen találkozó és bemutató, s minden kezdeményezés ebből a szempontból is fokozott figyelmet érdemel. S habár a néni kultúra mai társadalmi és művelődési szerepe még meglenetősen vitatott és tisztázatlan. annvit máris tudunk, hogy ennek kincsei a paraszti táj- közösségek birtokából egyre inkább az egész nép ismerettárába, közvagyonába mennek át. Tanúi vágyunk annak, hogy nemcsak új befogadói, de úi művelői is születnek a népi kultúrának, s az alkotók -— akarva-akaratlan — meg is újítják, korukhoz, környezetükhöz, az új társadalmi követelményekhez igazítják a régi formákat, tartalmakat. (Gondoljunk csak a tehetséges faszobrászokra, messzi földrészeken díjakat nyerő gyermekrajzolóinkra. a népi dalkultúra feléledésére, a beat- és könnyűzene területére való beszivárgására.! 0 Még nem tudjuk felmérni, hogy mi lesz ennek a magújulás- nak a hatása és hol a határa. Annyi bizonyos: ellenerőként hathat — maradandóságával és művészi értékével egyaránt — a futó divatokkal és utánzásokkal szemben. Miközben a megismerést, az egymásra találást is hirdeti, hiszen motívumai, dallamai sok tekintetben egybevágnak, összecsengenek a szomszéd népekével. Amint Ortutav Gyula írja, a műsor beköszöntőjében: „A hatalomra jutott nép emeli fel, a szocializmus épülő országában, saját múltjának minden küzdelmét, minden értékét: táncban, költészetben. művészkedésben kifejeződött alkotókedvét”. A múlt és jelen ölelkezésének is mondja ezt, melyet — tegyük hozzá — segíteni, támogatni nemcsak érdemes, de kötelesség is. A folklór tiszta forrásai széles folvóvá egyesülve viszik magukkal és hordozzák a kölcsönös megértés és barátság szellemét. 0 örülhetünk, hogv ennek a mozgalomnak éppen a mi me- megyénkben sikerült medret vájni — immáron negyedszer, s reméljük. nem is utoljára. F. Tóth Pál Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy mezőgazdasági termelő- szövetkezet főkönyvelőjét, mivel az illetékes pénzügyi hatóság a munkájában számos hibát talált, a szövetkezet közgyűlése kártérítésre kötelezte. A főkönyvelő a döntés ellen bírósághoz fordult. A járásbíróság a panasznak helyt adott. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — 1973. január elseje óta a területi munkaügyi döntőbizottságok már nem működnek, mert hatáskörüket a munkaügyi bíróságok vették át. A korábbi jogszabályok értelmében az ügyben a területi munkaügyi bizottságnak és nem a járásbíróságnak kellett volna döntenie, tehát az ügy most a munkaügyi bíróságra tartozik. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az ügyet áttette az illetékes munkaügyi bírósághoz azzal, hogy folytasson le új eljárást és hozzon új ítéletet. Lopás — „tréfából” — Csak megtréfálni akartam Margitkát — jelentette ki zavartan egy vállalati alkalmazott, amikor tetten érték, hogy kolléganője fiókjából nagyobb összeget tartalmazó borítékot kiemelt. Védekezését nem fogadták el, s fegyelmileg elbocsátották. A határozat ellen a vállalati döntőbizottsághoz fordult, amely elutasította, mire a munkaügyi bíróságnál élt panasszal. Hangoztatta, hogy délelőtt nagyobb mennyiségű italt fogyasztott és kapatos állapotban követte el a meggondolatlan „viccet”. Szavainak a munkaügyi bíróság hitelt adott, munkakörébe visszahelyezte, de fegyelmi büntetésül egy év tartamára fizetését csökkentette. Az ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott. — Ebben az esetben — hangzik a határozat — a bíróságnak tisztáznia kellett volna a cselekmény belső indítékát. A bizonyításnak koncentráltan erre kellett volna irányulnia. Ezzel szemben a munkaügyi bíróság csak a beszerzett iratok alapján hozta meg döntését, és ezzel megsértette a közvetlenség elvét. — A fegyelmi eljárásban az egyik tanú vallotta, hogy felperes a boríték eltűnésének felfedezése után ismételt kérdésekre is tagadta a pénz eltulajdonítását, s csak akkor adta elő, amikor inge alatt megtalálták. Ezt a tényt a felperes sem a fegyelmi eljárásban, sem a döntőbizottság előtt nem tagadta. A munkaügyi bíróság azonban ezt a lényeges körülményt a tényállás megállapításánál figyelmen kívül hagyta. Ezenkívül elmulasztotta a cselekmény sértettjének, valamint az ügyről közvetlen tudomással bíró tanúknak a kihallgatását, a nyomozati iratok beszerzését. Csak e részletes bizonyítás lefolytatása után lehet a kérdésben megalapozottan dönteni. Amennyiben a bizonyítási eljárás során kiderül, hogy az eltulajdonítási szándék fennállott, a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása az elkövetett cselekménnyel arányban áll. A tisztviselő bűnhődése Egy vállalatnál különböző visz- szaéléseket,. a bizonylati fegyelem és a társadalmi tulajdon megkárosítását állapították meg. A szabálytalanságok elkövetésében részt vett az egyik tisztviselő is, aki kollégáit rábírta, hogy engedély nélkül más vállalat részére dolgozzanak és a kapott honorárium leplezésére hamis bizonylatokat írjanak alá. Az illetőt az igazgató fegyelmileg elbocsátotta, és ezt a büntetést a vállalati munkaügyi döntőbizottság helyben hagyta. A tisztviselő a munkaügyi bírósághoz fordult, amely a fegyelmi elbocsátás büntetés kiszabását túl súlyosnak találta, az igazgatói határozatot megváltoztatva, a tisztviselőt kisebb fizetéssel, alacsonyabb beosztásba helyezte. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elbocsátást kimondó fegyelmi büntetést helyben hagyta. A határozat indokolása szerint a fegyelmi jogkör gyakorlójának a büntetést az összes körülmények gondos mérlegelésével kell kiszabnia,- az eljáró bíróságnak pedig a büntetés arányosságát kell vizsgálnia. Amennyiben a kötelezettség megszegése súlyos, az a vállalat dolgozóinak munkafegyelmére is erősen kihat, tehát a viszonylag enyhébb büntetés kiszabása nem tartja őket vissza hasonló cselekmény elkövetésétől. A felperes több munkatársát bírta rá szabálytalanságra. noha eljárásának jogellenességével tisztában volt. Éppen ezért, cselekményének leplezése érdekében, állított ki hamis bizonylatokat és ebbe több műn-* katársát is bevonta. Cselekményeit hosszú ideig folytatta, lényegében addig, ameddig rájöttek. Ezért sem az egyéni, sem az általános nevelési célok nem indokolják a vállalat igazgatója által kiszabott fegyelmi büntetés enyhítését. Ellenkezőleg, ebben az esetben a célok elérését az elbocsátás segíti elő, ez áll arányban az elkövetett fegyelmi vétséggel. A munkaügyi bíróságnak ezzel ellentétes álláspontja jogszabályt sértő. H. E. Készül az ízletes blrkapörkölt a versenyzők számára. 0 Zajlik a vetélkedő, a résztvevők figyelme a bot rezdülésére irányul. HORGÁSZLESEN Már a kora reggeli órákban benépesedett a dunavecseiek kedvelt pihenő helye, a folyópart. Zöld pázsitján, árnyat adó öreg fái alatt sátrakat vertek, asztalokat, padokat állítottak fel szorgos igyekezettel. Tíz órára elkészült a főzőállvány, s a kormos fenekű üstök alá egykettőre tüzet gyújtottak, hogy minél előbb megpuhuljon a birkapörkölt. A készülődés oka: a hagyományos augusztus eleji halfogóverseny. A mintegy hatvan — felnőtt és ifjúsági — horgász három órán át tartó vetélkedője után következett a nap legizgalmasabb pillanata. Mérlegre kerültek a kifogott halak. A legeredményesebb horgász címét Anda Zsigmond érdemelte ki, aki 219 keszeget „csalogatott ki” a vízből. A legszerencsésebb versenyző, a 12 éves Szőllő- si István nem kis elégedettséggel mutatta fel a bíráló bizottságnak a kilós pontyot. A legkitartóbb versenyzőnek pedig a 90 esztendős Szalai Gábor bizonyult. ö ugyanis — elsőként foglalta el helyét a vízparton. Az esemény érdekessége, hogy az idős horgász az ifjúságiak között próbált szerencsét, s nem is eredménytelenül. Dér László apostagi tanácselnök, egyszemélyben a dunavecsei horgászok vezetője, elégedetten mondotta: úgy látszik, hogy jövőre még több pörköltet kell főznünk ... Szabó Attila 0 Anda Zsigmond, a felnőtt kategória győztese a „sorsdöntő” mérleg előtt. 0 Az ifjúságiak legjobbja, Szőllősi István „munka” közben. (Malinak Árpád felvételei)
