Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-07 / 183. szám
1973. augusztus 7. © PETŐFI NÉPE • Művészeti iskola gyermekeknek Moszkva egyik külvárosában, Himkiben megnyílt az ifjú művészek iskolája. A Szovjetunió számos képző- művészeti és zeneiskolájától eltérően itt nemcsak azok a gyerekek tanulhatnak, akik kifejezetten tehetségesek, hanem mindazok, akik részt kívánnak venni az iskola munkájában. Az új kezdeményezés célja nem művészek és zenészek képzése, hanem a gyerekek sokoldalú esztétikai nevelése. Az óvodás korú 3—7 éves gyerekek az, iskola mellett szervezett kísérleti stúdiókat is látogathatják. A foglalkozások alapját vidám, vonzó játékok képezik, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyerekek könnyedén sajátítsák el az esztétika alapjait. A 7—16 éves korú iskolások kívánságuknak megfelelően a művészeti vagy zenei tagozaton tanulhatnak. A művészeti tagozaton nemcsak a rajzokat és festményeket tanulmányozzák, hanem a ritmika és hangjegyolvasás alapjaival is megismerkednék. A zenei tagozatot látogató gyerekek ugyanakkor foglalkoznak a festészet és építészet alkotásaival is. • Egy zenemű meghallgatása után a gyerekek rajzban kísérlik meg kifejezni esztétikai élményüket. Az iskolának több mint ezer tanulója van. ÁPN—KS wovor A ZENÉLŐ ÚJSÁG Hogyan fejezzük ki gondolatainkat? Szabatosan, pontosan, közérthetően, hogy aki hallja vagy olvassa, rögtön, töprengés nélkül megérthesse. Tehát kerüljük a terjengős kifejezéseket, fogalmazzunk tömören, de ez a tömörség ne menjen a megértés rovására. A nyelvművelő irodalom számtalan példát sorol fel ennek bizonyítására. Különösen az alany váltogatása és a kötőszók elhagyása okozhatja a közlés homályosságát. A hanem kötőszó például nemcsak ellentétes mondatokat, hanem egymással ellentétben levő azonos mondatrészeket is összekapcsolhat: „Nem kétszer, hanem háromszor.” Ha elmarad a kötőszó, sokszor félreérthető a mondat. Ha egy sportolóról ezt' írják: „Nem sztár, tündöklő csillag”, akkor ez lehet dicséret is, ha odagondoljuk az elhagyott kötőszót, de lehet elmarasztalás is, ha a tagadószót mindkét állítmányra vonatkoztatjuk (nem sztár, nem tündöklő csillag). De saját példáinkból is bőven válogathatunk. A hogy kötőszó elhagyását már tudomásul vesz- szük, de azért hibának tartjuk. „Hangsúlyozta, nagy örömmel tapasztalta, hogy a közösség munkája eredményes.” A kötőszó elhagyása miatt szinte feleslegesnek látszik a mondat elején a hangsúlyozta ige. „Lehet, kezdetben nehezebben tudok eleget tenni feladataimnak.” Kötőszó nélküli darabos fogalmazás. A hanem kötőszó elhagyása szinte értelmetlenné vagy legalábbis homályossá teszi a következő mondatot. Balesetről van szó. „Ez sem fordult volna elő, ha nem a magunk, mások testi épségére is vigyázunk valamennyien.” Felületesen az olvasható ki belőle: „ha nemcsak a magunk, mások testi épségére vigyázunk”. De akkor hiányzik, hogy mire kell még ügyelnünk. A megoldás egy kötőszó: „ha nemcsak a magunk, hanem mások testi épségére is vigyázunk.” Néha nemcsak a kötőszó marad el, hanem a gondolat is két külön mondatban jut kifejezésre: „A tévé nem teheti meg, hogy hallatlanná tegye a dörömbölő kívánságot. Sűrűbben mutassák be a régi szép dalokat.” A kívánság az, hogy sűrűbben mutassák be ... A napozásról szóló egészség- ügyi tanácsok között ezt olvastam: „Kezdetben negyed- vagy félórát napozzunk. Ezt az időtartamot naponta fél órával ajánlatos növelni.” Elképzelhető, hogy sokan alsó határnak tekintik a fél órát, hiszen az az ajánlatos, és háromnegyed órával is növelik majd a napozási időt. A kihagyott csak határozószóval elkerülhető lett volna a kétértelműség (csak fél órával ajánlatos növelni...). A túlságos tömörítés áldozata lett a következő mondat is: „Mellettünk az asztalon halkan szól a táskarádió, Nők Lapja, Képes Üjság, Petőfi Népe és más lapok.” A gyanútlan olvasó már-már a zenélő újság gondolatát olvashatja ki belőle. De bele kell nyugodnunk: az újságíró ügyetlen fogalmazásával akaratlanul villantotta föl a jövendő nagy távlatait. Az asztalon csak a táskarádió szól, az újságok csak ott vannak mellette. Kiss István Kecskeméti énekes sikerei külföldön Már diákkorában kitűnt Te- rebessi Éva sokirányú érdeklődésével, a művészetek iránti fogékonyságával, szép, muzikális énekével. Szorgalmas tagja volt az ország első filmesztétikai szakkörének, amelyet a Bányai Júlia Gimnázium diákjaiból szervezett a városi tanács művelődésügyi osztálya. Ranódy László rendező, Lukács Antal dramaturg vendégelőadók biztatására közvetlenül az érettségi után a filmrendezői szakra jelentkezett. Bekerült a legjobb 12 közé . .. Szinte biztosan felveszik, ha a következő évben újra beadja pályázatát. Éva azonban úgy vélte, hogy adottságai elsősorban az énekesi pályára teszik alkalmassá. Élvégezte a budapesti zeneművészeti szakiskolát, s mellékesen középiskolai tanári diplomát szerzett. Néhány éve Kecskeméten is koncertezett, szép sikerrel A szakemberek megállapították, hogy az Ének-Zenei Általános Iskola hajdani kisdiákja biztató jövő előtt áll, fejlődése töretlen ívű. Azóta keveset hallottunk felőle. Egykori tanárának, az őt mindvégig tanácsaival segítő Nemesszeghy Lajosnénak a temetése után találkoztunk vele. Sok-sok diáktársával együtt ő is részt vett a felejthetetlen pedagógus végtisztességén. Azt hiszem, hogy ő érkezett a leg• Zerbinetta Richard Strauss operájában. messzebbről. Június végén még a nyugat-németországi Trier városának színházában énekelt. Évek óta külföldön dolgozik. Ügy mondja, hogy keményen meg kellett küzdenie az elismerésért. Sokat tanult a francia határ közelében levő nagyvárosban — Marx Károly szülőhelyén —, igényes feladatokat kapott. Már az első fellépésekor elnyerte a közönség rokonszenvét. Fanchet- tet, a kertész lányát alakította Mozart vígoperájában. Legjobb teljesítményének Richard Strauss Ariadne Naxos szigetén egyik női főszerepének tolmácsolását tekinti. A szecesszió nagy művészének ezt az operáját ritkán tűzik műsorra a dalszínházak, mert technikai bravúrokat, köretei az énekesektől. Elégedettek Terebessi Évával a színház vezetői. Üjabb egy érire meghosszabbították szerződését. Szívesen aláírta, mert nagyszerű szerepekkel biztatják. Tudjuk, hogy még a nyári vakációban is állandóan tanul, mert éltetője a muzsika, és itthon is bizonyítani szerelne. Reméljük lesz alkalma rá és biztatásként számoltunk be a fiatal énekes eddigi sikereiről. Hellai Nándor Gyakorlati feladatok az egyetemen Romániában az építészeti szakemberképző tanintézetek egész hálózata működik. Ez a hálózat építészeti egyetemekből és főiskolákból, építészeti líceumokból, úgynevezett diploma utáni kurzusokból és építészeti továbbképző kurzusokból áll. A különféle építőipari középiskolák speciális osztályai szintén képeznek középfokú szinten építész szakembereket, s egy sor egyetem építőipari fakultásán külön építészeti és városépítészeti szakok működnek. A legutóbbi tanévben a bukaresti Ion Mincu építészeti egyetemre 200 diákot vettek fel. Az egyetemen a tanórák 60 százalékát a gyakorlati foglalkozásoknak szentelik — negyven, részben különleges műhelyben. Az egyetemi hallgatók ezen kívül szerződéses alapon különféle megrendelők számára építészeti-tervezési munkákat készítenek. Jelenleg Románia 18 városa számára „gyártanak” rekonstrukciós terveket. Az egyetemisták dolgozzák ki annak az új szállodának a terveit is. amely a bukaresti Nemzeti Színház egykori épülete helyén emelkedik majd. Számadás és előrejelzés ... - Gyermekelőadások - Operák - A Tartuffe hétszázadszor - Külföldi vendégszereplés A Déryné Színház a 23. évad előtt A Déryné Színház évadvégi számadása nemcsak a háromszázon felüli tagságot érinti. Érdekli az ország egész területén dolgozó, „külső munkatársakat” is: a művelődés- ügy hatóságait, az intézmények igazgatóit, közönségszervezőit stb. Számuk jóval meghaladja az ezret, közreműködésüket nem nélkülözheti az ország legnagyobb színháza. Végül, színházunk félmilliónyi látogatója is igényt tart egy olyan tájékoztatóra, amely az elmúlt évad eseményeinek összegezése mellett a jövő terveibe is bepillantást enged. A statisztikai adatok tanúsága szerint, az 1972 73-as évadban 1688 előadást tartottunk. 491 ezer 18 néző előtt, összesen 16 színpadi művet mutattunk be. A korábbi évadokban az előadások száma gyakran túlhaladta á kétezret. A csökkenés egészséges és ésszerű folvamat és az előadások minőségi javulását eredményezte. A korábbi csúcsdöngető számok már-már megoldhatatlan feladat elé állították a színház művészeti és gazdasági vezetését. Velejárója volt a színé^áilománv minőségi felhígulása és ez akadályozta az amúgyis sok gonddal járó. igényesebb műsorterv kialakítását. A csökkenő előadásszámmal szűkült a tájterület. Nem látogat a színház tovább olyan játszási helyeket, ahol a mostoha körülmények a nívó rovására mennek, s megalkuvásra kényszeríti a társulatot. Az elmúlt évad örvendetes eseménye a kísérletként elindított gyermekelőadások sikere. A kezdeményezőket is váratlanul érte. hogy az ország területén — elsősorban a falvakban — milyen nagyarányú a gvermekelőadások iránti igény és érdeklődés. A falvak apró népe — a '-:fnnő bábszínházi előadások mellett — az élő színház élményével is gazdagodik. Színházunk közönségbázisa oedig újabb, jelentős réteggel bővült. Az első zenés mesejáték két szerzője. Sármándi Pál és Dénes Margit, valamint a rendező Csongrádi Mária, a gyermekek és pedagógusok előtt sikeresen vizsgázott. Az úi évadban Tarbav— Várv: Mese a tűzpiros virágról és Budai—Babav: Három szegénv szabólegénv című zenés meseiá- téka szórakbztatia maid a legifjabb színházlátogatókat. Több mint 10 éve már annak, hogv a Déryné Színház első one- ratársulata vidéki körútra indült és tekintélyes részt vállalt a zenei népművelés feladatából. Mint minden úttörő vállalkozásnál, az első lépéseket most is kétkedés, bizalmatlanság kísérte, színházon belül és kívül egyaránt. A kezdeményező Kertész László főrendező hite és hozzáértése, a fiatalokból alakult oneratársulat szorgalma és tehetsége áthidalta a felmerülő nehézségeket. A vidéki operatársulatok debreceni fesztiválián beérett a gyümölcs. Ránki Györgv—Károlvi Amv vígooerá- ja, a Pomádé király úi ruhája, osztatlan sikert aratott. Az új évad egyik vígoperájá- nak szerzője Smetana; címe Az eladott menyasszony. Még egy daljáték ősbemutatójára is sor kerül. A filmbéli nagy sikere után átdolgozott Körhinta, Ránky —Nádasi—Varga készülő műve is a műsortervben szerepel, örvendetes. hogy az elmúlt évtized során a Donizetti-, Nicolai-, Auber-, Offenbach-bemutatók eredményeként, mennyire bővült a fajsúlyosabb zenét igénylő és értő vidéki közönségréteg. Szívesen emlékezünk még az elmúlt évad néhány jelentős és sikeres bemutatójára. így Petőfi Sándor—Simon István—Rónai Pál: A helység kalapácsa cí^ű zenés játékára. Szophoklész—De- vecseri—Gyurkó: Két Elektra című tragédiája várakozáson felüli sikerrel járta az országot és mindenütt telt házakat vonzott. Nem hiányozhat a felsorolásból örsi Ferenc: Princ, a civil című zenés vígjátéka sem. Az ősbemutatót közönségünk nagy elismeréssel fogadta, s ebben része volt Petrik József izgalmas újszerű rendezői munkájának. Augusztus végén, elsőként a Déryné Színház kezdi úi év^át. Műsortervükben — a már felsorolt gyermekelőadások és vigone- rák mellett — szerepel még Jókai—Komlós: Mire megvénülünk, Georgiev: önmagad bírája. Gárdonyi Géza: A bor. Taar Ferenc: Sírkő pántlikával. Gerencsér: Ferde ház. Gáspár M.—Majláth J.—Dallos S.; Kilépek a történelemből. Padisák—Darvas—Hajnal: A sztár is meztelen. Kacsóh P.—Kövesdi—László E.: Rákóczi című színpadi alkotása. Külön jelentősége van a Tartuffe felújításának. Moliere vígjátéka volt az első 3 felvonásos színpadi mű, amelyet a falujáró színház műsorra tűzött 697 (!) alkalommal -játszottuk. Felemelő emlékünk az indulás hősi korszakából! Hiányos lenne a beszámoló.« ha a külföldi vendégszereplésekről megfeledkeznénk. Évek óta kialakult gyakorlat, hogy rendszeresen látogatjuk Jugoszlávia és Ausztria magyarlakta területeit. Az elmúlt évadba« bővült a határon túli „tájterület”, mert — kulturális csereegyezmény keretében — Románia négy maevár- lakta városában 12 előadást tartottunk. Cserepartnerünk, a seo- siszentgyörgyi Állami Magyar Színház társulata ez év tavaszán. Viszonozta a látogatást. Dóczy Ferenc •Ä levégőkeréskedő'-<19) Eleonóra elhallgatott, valamit feljegyzett a füzetbe és a mérlegen álló lombikot figyelte. Majd újra beszélni kezdett. — Van még egy furcsa dolog. A hajóról kiraktak két nagy teherszállító repülőgépet is. A teleléshez fölöslegesek voltak. Mint később megtudtam, ezekkel szállítottak át mindent az ország belsejébe. A gépek egymás után vitték el a ládákat. Apám azt mondta, hogy Mr. Bayley megváltoztatta tervét. Minthogy a hajó elpusztult, úgy döntött, geológiai kutatásokat folytat a szárazföldön. A szállítás folytatódott. A szállítmányok egy részét szántalpas teherautókkal vitték el. Több hónapig tartott a munka és több emberéletet követelt. A matrózok helyett jakutokat alkalmaztunk, akik olykor az állomáshelyünkre tévedtek. Mert egyébként kihalt volt a vidék, zavartalanul dolgoztunk, távol a kíváncsi szemektől. Végül apámmal együtt elrepültünk az új állomáshelyre. Teljesen lakatlan hegyvidék volt. A fagyott földet fúrók túrták, mint a vakondokok. Nemigen értek a gépekhez, de még engem is meglepett bámulatos erejük. Ha látta volna, hogyan dolgoztak! Időnként újabb gépeket és anyagokat hoztak a repülők. Nyilvánvaló volt, hogy Mr. Bayley kapcsolatban áll av külvilággal. A föld alatti telep hihetetlenül gyorsan épült fel. Mindez nem hasonlított geológiai feltárásokra. Mr. Bayley azonban azt mondta nekem, hogy uránércet talált, és rádiumot fog előállítani. Ezenkívül elhatározta, hogy nitrogént von ki a levegőből, meg cseppfolyós levegőt is fog gyártani. Engem nem érdekelt, hogy mivel foglalkozik. Régóta segítettem apámnak tudományos munkájában, s már többször vele tartottam utazásain. Nem zavart az örökös vándorlás. De ilyen helyen még sohasem kellett élnem. Apám nagyon jó ajánlatokat kapott megbízható cégektől. Árpikor megkérdeztem, hogy miért' ezt az ajánlatot fogadta el, azt válaszolta, hogy Bayley egy évre százezer font sterlinget ajánlott. Egész vagyont! „Biztosítani akarom a jövődet” — mondta apám. Elmúlt az év, de apám továbbra is Bayleynél maradt. Egyszer meg is mondtam, hogy ideje lenne hazatérnünk. Zavarba jött kissé és azt felelte, hogy nagyon elfoglalt — akkoriban kísérletezett, hogy oxigént hidrogénné alakítson át — és nem akarja félbehagyni a munkáját. „Kitűnően felszerelt laboratóriumok vannak itt és olyan nyugalom, amilyen sehol a világon. Jól megy a munka.” Szinte mentegetőzött. Kicsit elkeseredtem. Apám akkor azt mondta, ha akarok, elmehetek, költözzem egy időre a nagynénémhez... Anyám egészen kicsi koromban meghalt... Nem akartam elhagyni apámat és itt maradtam a föld alatti telepen. — Vajon mi késztette az apját maradásra? A nagy kereset? — Nehogy azt higgye, hogy pénzsóvár — sietett válaszolni Nóra. — Senki sem mond le a pénzről, ha az ölébe hullik. De csak a pénzért nem maradt volna.. — De miért jött zavarba, amikor azt kérdezte tőle, hogy hamarosan elmennek-e? — Nem tudom. Talán azért, mert a tudományt előbbre tartotta az én kérésemnél. Legalábbis akkor ezt hittem. De azok után, amit magától hallottam, most azt gondolom, hogy apám... nem egészen önként maradt Bayleynél. Vagy . . . De erre nem akarok gondolni sem ... Mindent tisztáznom kell. Beszélek apámmal. — S ha kiderül, hogy Mr. Bayley fogságban tartja az apját? — Akkor. .. Akkor harcolni fogok, és maga segít nekem! Odanyújtottam ép kezemet, Nóra megszorította. —, Nóra, hol tartasz a munkáddal? — hallottuk ismét Engel- brekt hangját. — Még öt perc és elkészülök — felelte egy kis üvegcsével bajlódva. — Tudja mit — szólaltam meg, mikor becsukódott az ajtó Nóra apja után —, fölösleges összetörnünk az edényeket és kiöntenünk a cseppfolyós levegőt. Ez gyerekes dolog. Rendesen fogunk dolgozni, mint eddig. Senkiben sem szabad a legcsekélyebb gyanúi ébresztenünk. Nóra bólintott és belemerült a munkájába. . Aznap éjszaka egyedül voltam a szobában. Nikola nem tért visz- sza. Bayley nyilván elhatározta, hogy külön költöztet minket. Ez nagyon érzékenyen érintett. Mái hozzászoktam, sőt, ragaszkodtam a jakuthoz, Azonkívül terveimben is nagy szerepet kapott. Előbb, vagy utóbb nyílt harcba bocsátkozom Bayleyvel. Egyetlen percre sem tettem le arról a gondolatról, hogy megszököm, vagy legalább ti gyei meztetem kormányomat a fenyegető veszélyre. Nikola harmadnap este jött vissza. Szokása szerint vidám és gondtalan volt. A zord természet megedzette, könnyen elviselte a sorscsapásokat. — Nikola! — kiáltottam fel boldogan. — Jó napot, elvtárs — válaszolt. Aztán törökülésben leült a padlóra, s fejét ingatva kánlálta: — Kenyéren és vizen élt Nikola. nem volt gondja. Nikola keveset evett, de sokat énekelt. — Ejha, Nikola, te a rímekhez is értesz?! — kérdeztem meglepetten. — Mit tudom én? — nézett rám. — A gyerekeim iskolába járnak, dalokat tanulnak. Én meg hallottam. — Ivánnal mi van? — Iván él. Velem ült. Munkába ment. Bayley tehát úgy vélekedett, hogy „bűntársaim” nem szolgáltak rá a szigorú büntetésre. Illetve a munkaerőt féltette. — Rosszul áll a szénánk, Nikola — néztem a jakutra. — Többször nem szöksz velem, igaz? — Erősen akadály volt a szél. Semmi baj. Ha szöksz, én is megyek veled. Új ismeretség Bayley valószínűleg azt képzelte, hogy a tőle kapott lecke meg borzalmas „panteonjának” látványa végleg kiverte fejemből a szökés gondolatát és megbékített helyzetemmel. Mindenesetre kirándulásunk után nagyobb szabadságot kaptam, bejárásom volt azokba a részekbe is, amelyek azelőtt záíva voltak előttem. Csak a gépterembe és a fegyverraktárba nem léphettem be. így aztán sikerült a rádióssal nagyon hasznos ismeretséget kötnöm. Idősebb skót férfi volt, s elég tűrhetően beszélt németül. Valamikor egy németországi rádiógyárban dolgozott. Mr. Loock az angolokkal ellentétben rendkívül beszédes volt, s ez jól jött nekem. Ráadásul szenvedélyesen szerette a sakkot, s mivel én első osztályú sakkozó voltam, azt tűzte ki célul, hogy megver, noha elég gyöngén játszott. A sakk közel hozott egymáshoz. Esténként, ha lejárt a szolgálata, megjelent nálam öntöttvas sakkfiguráival: a király meg a királynő az angol királyi párra hasonlított, a‘ futók Don Quijotére, a gyalogok pedig olyanok voltak, mint a középkori zsoldosok. Loock hamar tűzbe jött, gyalogjai úgy koppantak a fatáblán, mintha igazi zsoldosok menetelnének egy hídon. Közben szüntelenül fecsegett. — Gyalogság előre!... Maga úgy? Akkor mi így! Szándékosan töprengtem egy- egy lépésen, s közben kérdéseket tettem fel neki, kiszedtem belőle mindent, amire szükségem volt és érdekelt. így tudtam meg, hogy Mr. Loock agglegény, egyedülálló; nincs honvágya, és úgy látszik, önszántából dolgozik Mr. Bayleynél, jól keres és korlátlan mennyiségű gint fogyaszthat, amiért él-hal. — Ott van a hazám, ahol sok a gin — mondogatta Loock. — De mértékkel iszom. Munka közben mindig színjózan vagyok. (Folytatjuk)
