Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-29 / 201. szám
1973. augusztus 29. • 1’ETÖEI Níll’K 0 5 A paleolit professzora A iégészek Bader professzort tartják a „legszerencsésebb” kollégájuknak. Hisznek abban, hogy különös adottsága van váratlan leletek felfedezéséhez. Amikor rendkívül sikeres munkásságának titkairól faggatom, szerényen így felelt: „Szerintem egyszerűen arról van szó. hogy dolgozni kell” Otto Badert, a történelemtudományok doktorát a világ egyik legjelesebb paleolitkori szakértőjének tartják. Ifjú éveiben, amikor a kutatóhivatást választotta, elhatározta, hogy az emberiség történetének legérdekesebb időszakáról, kialakulásának titkairól próbálja fel- lebbenteni a fátvlat. Kik voltak távoli őseink? Mikor és hol jelentek meg? Mivel foglalkoztak, hogyan éltek, mit alkottak? Bader egész életében ezekre a kérdésekre kereste a választ. A 30-as években felkeltette a figyelmét az a hatalmas „fehér folt", amely Oroszország archeológiái térképén terpeszkedett az Oka partján felfedezett ősembertelephelytől a Tomszk közelében feltárt egykori településekig, vagyis több mint kétezer kilométeres területen, ahol az ősember tevékenységének nyomaira sem bukkantak. ' Ma a Káma medencében és az Uraiban mintegy 40 kőkorszaki telepről tudunk. Ezek többségét Bader és tanítványai tárták fel. De hogyan lehet megtalálni egy ilyen ősi települést? Bármelyik régész elmondhatja, hogy milyen nehéz feladat ez. Bader uráli feltárásai révén például ma nyomon követhetjük, hogyan vonult délről észak felé az ember, milyen sajátos paleogeográfiai vonások jellemezték ezt a területet. Ügy vélték, hogy teljesen világosak az ősember európai megtelepedésének határai. A tudósok azt tartották, hogy az ember a jégkorszak után. tehát nem egészen 20 ezer évvel ezelőtt jelent meg Európa északi részén. Bader- nek azonban más volt a véleménye és kitartóan kutatta hipotézisének bizonyítékait. Valósággal megdöbbenést keltettek azok a felfedezések, hogy Európa északkeleti részén, az Ural lábainál, a Pecsora- és a Káma- medencében kőkorszaki telepeket fedeztek fel. Ma a Pecsora menti Krutaja Gorán található a kőkori ember legészakibb települése, amelynek kora legalább 40 ezer év. Kézzelfogható bizonyíték ez Bader hipotézisének helyességére. A tudós és tanítványai 40 esztendő alatt a Káma-medence mintegy félmillió négyzetkilométeres területét vizsgálták meg. Sikerült leletek alapján felkutat- niok azt a két főútvonalat, amelyen az ősember a középső paleolit korban Közéo-Ázsiából Kazahsztánon és Szibérián át, illetve a Dnyeszter és a Krím körzetéből Ukrajnán és a Volga menti síkságokon át eljutott az Uraiig és ott letelepedett. Ez a következő időkben is folytatódott mindaddig, amíg a jégkorszak gátat nem vetett az emberiség észak felé történő vándorlásának. A professzor a kőkori antropológiai maradványok tanulmányozásából arra az érdekes következetetésre jutott, hogy a neandervölgyi típusú ember fejlődése az Uraiban jóval korábban bekövetkezett, mint Európa nyugati részein. Eleink végleges „emberré válásának” fő oka a neandervölgyi típusú uráli ember óriási méretű elmozdulása a fellépő jégkorszak elől. tömörülésük a Kaszpi-tenger melletti síkságon, s helyi neandervölgyi-típusú lakossággal történő keveredésük. Több, mint 30 kőkori telep vizsgálata végleg megerősítette Bader feltételezéseit. A híres uráli Karpov-barlangban végzett kutatások eredményeként új módon rajzolódik ki a kőkorban élt emberek szellemi arculata. A kutatások nyomós bizonyítékkal szolgáltak arra is, hogy azonos élet- feltételek egyforma társadalmi rendet és a közösségi élet hasonló jelenségeit idézik elő. A kőkor embereinek világa sokkal gazdagabb és színesebb volt. mint azt képzeltük. Meglep bennünket szellemi életük, a bonyolult temetési szertartásrend, a finom díszek, a kő- és csontmegmunkálás remek technikája. Maga Otto Bader a következőképpen jellemezte a Szovjetunió északi részén feltárt Szungir telepet- „Sokszor rám mosolygott a szerencse, sikerült fontos emlékekre. sőt. addig ismeretlen civilizációkra találnom. De egész munkásságom legjelentősebb emlékei a nemrégiben feltárt nagyszerű kőkori sziklarajzok a Karpov-barlangban és a Szungiri-te- lep felfedezése”. Az időszámításunk előtti XI. évezred tucatnyi települését vizsgálta Bader és figyelemre méltó anyaggal bizonyította, hogy Oroszország európai területének északkeleti részén, az Ural nyugati lábainál volt a réz- és bronzkor legősibb központja, amely régibb és legalább olvan gazdag, mint a Nyugat-Európában jólismert skandináviai központ. Az uralt őskohászat termékei Észak-Európában a Baltikumig, Szibériában pedig egészen Kínáig jutottak el. Otto Bader félévszázados kutató munkássága során tucatnyi könyvet, több mint 100 cikket publikált az archeológia tárgyköréből. Számos felfedezés fűződik nevéhez. Ma azon a hipotézisen dolgozik, hogy Amerikát a Bering- szoroson át Ázsiából elvándorló emberek népesítették be. Bízik benne, hogy a Szovjetunió legészakibb vidékein is felfedezi majd az ősember nyomait. Anatolij Belogorszkij a Szovjet Tudományos Akadémia Archeológiái Intézetének aspiránsa (APN—KS) Földgolyónk új színben A Frankfurti Térképészeti Intézetben elkészült egy új formájú és érdekes kivitelezésű föld- gömb. A tervezet dr. W. Gleissberg professzor munkája, aki már hosszú évek óta a frankfurti egyetem csillagászati tanszékének vezetője. A glóbusz sokoldalúságát azok is élvezni fogják, akik csupán az ujjúkkal és a szemükké’ „járják” a vilá- got. A frankfurti profesz- szornak sikerült első ízben a .nap- és a csillagrendszer szabályai szerint létrejövő jelenségeket, a nappalt és az éjjelt, az évszakokat, napfelkeltét és naplementét, valamint az északi fényt a földgömbön ábrázolni. Mindezeken felül egy mozgatható kör segítségével látható a glóbuszon az a földrész, ahol a Nap pontosan függőlegesen ontja sugarait. ÜJ ÓVODA A DEÁK FERENC UTCÁBAN Felkészültek az iskolaévre a bajaiak Már egy hét sem választja el a diákokat és a pedagógusokat az 1973—74-es tanév kezdetétől. Az új időszakra való felkészülés tulajdonképpen már a nyár elején megkezdődött. Az oktatási intézmények vezetői felmérték az épületek, a felszerelés állapotát, hogy a szükséges javítások után szeptember első napjaira tiszta osztálytermek, munkára kész taneszközök várják az iskolásokat. Baján 12 iskola- és upran- annyi óvodaépület felújításáról illetve festéséről, takarításáról kellett gondoskodni, s a középfokú intézetekben is befejeződtek a karbantartási munkák. Az elmúlt hónapokban korszerűsítették a Kinizsi utcai óvoda és i Zeneiskola csatornázását, s hasonló munka folyik a felsővárosi iskola területén is, ahol egyébként a Bajai Városgazdálkodási Vállalat dolgozói az új épületszárnyat építik. A II. Rákóczi Ferencről elnevezett bajai általános iskolában tavaly a szülők végezték el a festést — társadalmi munkában. A tantermek, folyosók, irodák falainak csinosítása ezen a nyáron is megtörtént, igaz, most 28 ezer forintba került a festés. Az idei tanévben két új magnetofonnal és egy televízióval gyarapodik az iskola szemléltetőeszköz-tára. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az első és az ötödik osztályban megkezdődik az új matematika- oktatás, két pedagógus előkészítő tanfolyamon vett részt a nyáron. Jól halad a Deák Ferenc utcai óvoda építése. Hegedűs Bélának, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság építési művezetőjének tájékoztatása szerint a szeptember elsejei műszaki átadásnak nincs akadálya. A központi fűtés, a vízvezetékek, s a villamos berendezések szerelésének egy része van még hátra, valamint a padló műanyagburkolatának elkészítése. Az ötvenszemélyes óvodában három foglalkozóterem, zsibongó, öltözők, irodák, fürdők szolgálják majd a kényelmet, s teremtenek igen jó körülményeket a kisgyermekek neveléséhez. A régi épületben kap helyet az étkező, a tálaló, a nevelői szoba és a személyzeti helyiségek. Sok család gondját oldja meg a Kismotor- és Gépgyár ugyancsak ötvenszemélyes, közös beruházású óvodája, melyet szintén átadnak a közeljövőben. Az új tanévben újabb két al- sófokú intézményben, a Dózsa György és a Kállai Éva Általános Iskolákban vezetik be a szaktantermes oktatást. A pihenés, az erőgyűjtés időszakának végéhez közeledve jó munkát, sok sikert kívánunk az elkövetkező tíz hónapra a bajai pedagógusoknak és tanulóknak! K. G.v. Hungarológiai intézet Újvidéken Jugoszláviában az ország legkülönbözőbb’ vidékein élő emberek anyanyelvűket beszélik. Vajdaság szellemi központja, tartományi székvárosa Újvidék. Ide települt a magyar kultúra és nyelv ápolására hivatott intézmények többsége is. Az egyetem bölcsészeti karán már régóta működik a magyar tanszék, a Jugoszláviai Magyar Nyelvművelő Egyesület falvakban, városokban szervezett csoportjai pedig a nyelvtisztítás munkáját végzik. Hozzájuk társult néhány esztendeje a Hungarológiai Intézet, mely a tudomány szintjén vállalkozik a nyelv ápolására, a jugoszláviai magyarság irodalmának, kultúrájának tanulmányozására, a kétnyelvűségből eredő problémák kutatására. De feladata a népi és nemzetiségi irodalmak egymásra hatásának vizsgálata, általában a magyar és délszláv kulturális, irodalmi, nyelvi kapcsolatokból eredő kérdések megválaszolása is. Az intézetet 1969-ben alapították a Vajdasági Tartományi Tudományügyi Közösség anyagi gondoskodásával. A bölcsészeti kar magyar tanszékén fogadott dr. Szeli István egyetemi tanár, a Hungarológiai Intézet megbízott igazgatója: — Sietve láttunk munkához. A legművelhetőbb és legelhanyagoltabb területeket vettük számba. önálló költségvetéssel, nyolc belső és legalább ötven külső munkatárssal dolgozunk, egyetemi, főiskolai oktatókkal, levéltárosokkal, könyvtárosokkal, akikkel egy-egy témára kötünk szerződést. A magyar—szerb-horvát összehasonlító irodalmi kutatásokkal és nyelvi érintkezésekkel foglalkozó csoportokat belső munkatársaink vezetik. Éves, illetve messzebbre tekintő terveket dolgozunk ki, sok segítséget kapunk Jugoszlávia más vidékeiről és Magyarországról. A könyvtárosnő kétszer fordult, míg elém teríthette az intézet publikációit. Negyedéves folyóiratuk utóbb már tematikus számokkal jelentkezett, a linguiszti- kai füzetekből eddig kettő, a bibliográfiai füzetekből négy esztendő anyaga jelent meg 1968-tól 71 -lig, hozzá a szabadkai színház negyedszázados jubileumára szerkesztett repertórium. Az akadémiai formában, két kötetben megjelent szerb-horváth—magyar szótár folytatását is szedik már a nyomdában, a hatalmas munka 120 ezer címszót dolgoz fel. — Az 500 példányban megjelenő közleményeinkből 170-et küldünk partnereinknek — tér rá' 3r. Szeli István a külföldi kapcsolatokra. — Magyarországi könyvtárakkal, múzeumokkal, egyetemekkel, levéltárakkal, akadémiai intézetekkel cserélünk rendszeresen, többek között a budapesti Széchényi és a szegedi Somogyi könyvtárral, a debreceni egyetem folklórintézetével és a pécsi Dunántúli Tudományos Intézettel. Publikációkat cserélünk szovjet, csehszlovák, román, osztrák, finn, francia, olasz, lengyel, amerikai és kanadai intézményekkel is. Dr. Szeli István a magyar nyelv ápolására hivatott intézmények közül rendkívüli jelentőségűnek nevezte az újvidéki televíziót. A mi déli országrészeinken is kitűnően fogható adások szerkesztősége az idei évtől önállóan, napi húsz- vasárnap negyvenperces műsort sugároz. Újvidéken, Szerencsés József főszerkesztő vezetésével, húsz újságíróval, negyven technikai munkatárssal a belgrádi tv hullámhosszán, az első programban jelentkeznek délután háromnegyed öttől. A tervek szerint őszre elkészül az újvidéki tv-torony, s az öt nyelvre bővülő helyi adásokban napi másfél órás magyar műsor lesz. 1976—77-re várják a Űrközpont teljes felépítését, mely Európa egyik legkorszerűbb állomása lesz, a kizárólag színes technikával dolgozik majd. Addig is gyorsított ütemben képzik a fiatal riportergárdát, nem utolsósorban magyarországi segítséggel. A közelmúltban Szepesi György, Vértessy Sándor és Vit- ray Tamás háromhónapos tanfolyamot vezettek az újvidékieknek. Nikolénvi István Fény, szín, hang, optika Aki a kameramannokat irányítja Az egész olyan egyszerűnek látszik.. . Az egyik kameramann fenn ül a daru tetején, a másik a jobb sarokból méregeti csőszemét a stúdió közepére, a harmadik bal oldalt, a színfal mellől célozza a színész fejét, a negyedik pedig áll egy léc- és deszkaállványon, a két méter magas „praktin”, hogy onnan mutassa be azt, amit a közönségnek látnia kell. A stúdió mennyezetéről hosszú kábeleken lógnak a lámpák és reflektorok, az egyik oszlopra is felszereltek egy „ötezrest” és a világosító keze nyomán lassan a magasba emelkedik egy másik lámpa, hogy szórt fényt dobjon a színre. A televízió I. számú stúdiója, fent a III. emeleten. A szürke körfüggöny előtt díszletek és a díszletek mellett a kamerák, a kamerák mellett, felett a lámpák. Kecskés László, a Magyar Televízió vezető operatőre ott cikázik a kameramannok között — az egyik kamerát jobbra tolatja, a másik reflektort még magasabbra emelteti, azután eltűnik, mert megszólal a stúdiókban egy jól ismert hang: „Vigyázat, felvétel!” Kecskés László már' a központi vezérlőből figyeli a monitoron megjelenő képeket. Figyeli, hogy élesek-e, jól komponálták-e a kameramannok, nincs-e takaj-ás, nem „lóg-e” valami a képbe és' tudja a jó ég még mi mindenre figyel. 1970 óta vezető operatőr, de előzőleg 11 évig a Híradó munkatársa volt, amikor egyedül készítette a jobbnál jobb filmripoiTjait. A filmoperatőr Magyar- országon általában egyedül, illetve a segédoperatőrrel filmezik. (Külföldön már jól ismerik a „chefoperatőr” fogalmát, aki egyszerre három-négy operatőr munkáját irányítja és egy jelenetet többféle szemszögből is lefilmez- tet.) A televízióban akár „élő” adásról van szó, akár képrögzítésről — mindig több operatőr, azaz kameramann dolgozik a vezető operatőr irányításával. Tehát vezető operatőrnek azt a televíziós munkatársat nevezzük, aki tehetsége és tudása alapján alkalmas arra, hogy a rendező elképzeléseit kifogástalan művészeti megoldással megvalósítsa tv-játék, film, dokumentáció, riport, vagy bármely más műfaj keretében. A rendező jóval a forgatás előtt felmondja a vezető operatőrnek, hogy a tv-játéknak milyen a hangulata, milyen hónapban, időszakban, melyik napon, sőt — órában játszódik le az esemény, mi a történelmi háttere, milyen a környezet. Együtt tanulmányozzák át a forgatókönyvet, azután a vezető operatőr megtervezi és megszervezi a képi megvalósítás folyamatát. Ismernie kell a színészeket, a helyszínt, a díszleteket, a színpad felépítését és a világítás követelményeit. Ha nem a stúdióban történik a felvétel, akkor előzetesen tisztáznia kell, hogy a tv-közvetítő kocsi kaphat-e elegendő áramot. Elég-e az áram a lámpához, kell-e áramfejlesztő aggregátort hozni. Megbeszéli a fővilágosítóval, hány lámpára lesz szükség, sőt azt is el kell döntenie, hogy hova kell a lámpákat elhelyezni. A helyzet bonyolultabb, ha színes felvétel készül. Ilyenkor nemcsak a lámpák elé helyezendő színes fóliákról kell gondoskodnia, hanem a díszletek színét, térfogatát is meg kell beszélnie a díszlettervezővel. Mindez azonban csak az első lépés. Mert a díszletek ugye egyhelyben állnak, mozdulatlanok. Ám a szereplők mozognak és ezért a reájuk irányított, úgynevezett személyi fényt is mozgatni kell. A beállításokat tehát korrigálni kelj. A próbák idején már pontosan látja a vezető operatőr 3—4 kamera esetében is a kép kompozíciójának megfelelő világítási eljárásokat. A rendezőnek segítőtársa a vezető operatőr a jó képkompozíció megteremtésében — bár sok rendező maga „diktálja” a képeket. Előfordul, hogy a rendező mindent egy kézben akar tartani, akkor ő irányítja a kameramannokat is. A vezető operatőr ilyenkor a kamerák képeit ellenőrzi, a szín, a fény, a jelenet hangulata, a képkompozíció szempontjából, ő veszi észre az olyan hibákat, amelyek a rendező figyelmét elkerülik. (El. rossz gépmozgás, életlenség, stb ...) A vezeíő operatőr tehát mindenképpen nélkülözhetetlen segítőtársa a rendezőnek a mű megalkotásában és sikerrevitelében. Méltán kerül a neve az első helyre a rendező munkatársainak ebben a hosszú sorában, amelyet a film végén láthatunk a képernyőn. Sényi Imre TT i • ig r u f Jubiláló városok . ;iÉ| A város, a - „ro-i lét mindig élesztője volt a nemzeti tevékenységnek, fontos szereplője egy-egy ország nagy napjainak, Idézhetnénk — sok más mellett a magyar történelemből. Debrecen, Cegléd, Szolnok jelentőségét az 1848-49-cs forradalom és szabadságharc időszakából vagy akár — a munkás- mozgalomban játszott kimagasló szerepük alapján — a budapesti munkáskerületek példáját. De általánosabb, összefoglaló értelemben is elmondhatjuk váró iáinkról, hogy ezek a községeknél általában forgalmasabb. rendszerint zárt építkezésű. közművesített, különleges jogállású, főként ipari és kereskedelmi jellegű települések a történelem során egy-egy vidék, tájegység gazdasági, kereskedelmi és művelődési központjaivá váltak. Magyarországon egymás mellett léteznek, élnek Öreg. szinte matuzsálem- korú városok. testvéri egyetértésben, városi létük serdülő vagy legifjabb korában élő társaikkal. Álljunk meg egy pillanatra kedves városaink fényesebb, vagy még csupán a városi lét korai, új szakaszait jelző születésnapjainál. évfordulóinál. Jubiláló városok. Székes- fehérvár. vagy Esztergom ezeréves jubileuma időbell- leg csaknem egybe esik hazánk történelmi létével, honfoglalás utáni életével. E városok millenniuma megdobbantja az ország minden lakosának szívét; mint ahogyan fővárosunk eent:náriuma, Tokaj, Győr, Szolnok sok százados évfordulója a* egész ország, szocializmust éoítő társadalmunk közős ünnepe, »é nemcsak ilven ritka, nagy- évfordulók vannak: Balassagyarmat fél évszázada város. Csepel és özd jövőre huszonöt éves. Kazincbarcika. Keszthely, Oroszlány, Tata húszéves. Ajka 15 éves város lesz. Sárvár és Sárospatak pedig az idén ünnepli várossá nyilvánításának ötödik évfordulóját. öt év és ezer esztendő! Mennyi küzdelem, nemes törekvés, harc és kudarc húzódik az évszámok mögött. Esztergom. Székesfehérvár. Veszprém ország- alapkő I. István királyunk városai, s e rangjukat a történelem sok évszázados viszontagságai közt is meg tudták óvni. védeni. De a magyar művelődés történetében kevéssé járatosak is tudják, mit jelentett a magyarság megmaradásában, a* kultúra terjesztésében Erdős! Szilveszter János Sárvárolt nyomott első magyar nyelvű bibliája, vagy milyen szerepet játszottak Lórántffv Zsuzsanna sárospataki kollégiumának tudós professzorai a magyar művelődés gyarapításában. Különleges jogállásról beszéltünk városainkkal kapcsolatban. s ez Igaz: a magyar városokat, a városi tanácsokat több jog. szélesebb hatáskör illeti meg. de több munka és nagyobb felelősség is. A legtöbb ebből — most a munka és felelősség értelmében — fővárosunké. a száz esztendeje egységes Budapesté, s elsősorban ennek munkásaié, dolgozóié. De osztoznak vele, s‘ jogos büszkeséggel mondhatjuk, hogy mindinkább lélekszámúkat meghaladó aránvban a vidéki nagyvárosaink — Debrecen, Miskolc. Szeged. Győr Pécs — és a többiek is. Ez a fontos szerep, felelősség még súlyosabban esik latba. ha szocialista célkitűzéseinkről beszélünk. Arról például, hogy szocialista építésünkkel gyorsítani akarjuk a város és a falu közöli i különbségek elhalványulását. eltűnéséi. Jubiláló és nem‘jubiláló városainktól egyaránt azt kívánjuk, azt várjuk el: e nagv kohéziós szerepet minél eredményesebben töltsék be. Váljanak igazi, meghitt otthonává iparnak, kereskedelemnek, kultúrának. s elsősorban azoknak, akidért mindez van: a szocializmus építésén munkálkodó. szocialista rendszerünkben élni és boldogulni kívánó dolgozóinknakü. L.
