Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-25 / 198. szám
1973. augusztus 25. • PETŐFI NÉPE 0 3 Halászati kiállítás a Szelidi-tó partján Jó gondolat volt ezt a kis halászati bemutatót a Szelidi-tó partján megrendezni! A Duna menti folklórfesztivál gazdag programja, a Duna-tájon élő népek múltjáról, alkotó-teremtő fantáziájáról valló látnivalók áradó bősége különösen fogékonnyá teszi a látogatót: látni-tudni szeretné, milyen lehetett a táj és az ember kapcsolata akkortájt, amikor még a zabolátlan vízzel kellett birkóznia a vizek urának, a halásznak. És jönnek a látogatók fürdőruhásan, a strandra indulóban, a vizek romantikájával felvértezetten ... Az Aranyhomok a japán tv-ben Vatanave Sumitvi filmrendező már hetek óta járja forgatócsoportjával Európát. Filmsorozatot készítenek, a Fehér emberek élete címmel. Minden országban három családot választanak ki és az ő szokásaikat, életrendjüket, otthonukat mutatják be. Hazánkban elébb a Balaton partján forgattak, majd a kecskeméti Moduna családot keresték föl. Az édesanya a pedagógus kórus tagja, három kislánya, a gimnazista Márta, Ági és az általános iskolás Zsuzsi, a Ko- dály-iskola növendéke. A muzsika. a mindennapi éneklés nélkül el sem tudnák képzelni életüket. A japán forgatócsoport is megörökített egy rögtönzött házi koncertet, majd a vasárnapi ebéd előkészületeit, a terítést, az étkezést vették filmszalagra. Délután fölkerekedtek a gyerekek és a kíváncsi kamera kíséretében az Aranvhomokban meglepték magukat egy fagyival, amit a Széchenyi téren sétálgatva „fogyasztottak el”. A legkisebb Zsuzsi a vendégek társaságában a kalocsai úttörő-láncfesztiválra utazott, hogy a színpompás népviseletek, az üde gyerektáncok is a képernyőre kerülhessenek. A matkói Polvák családnál nem keltett különösebb izgalmat a távol-keleti filmesek látogatása: járt itt már több külföldi stáb. A japán nézők láthatják majd. hogy miként formálja a fiatal faragó baltával a fát, a szomszédoló Táncos Péter és Gáspár Lajos bácsikat, a tanyai életet, a házigazda kis néprajzi gyűjteményét. H. N. A kiállítás ötlete — nyilván — erre a romantikus színezetű várakozásra épített. Ezért vállalta a rendező — dr. Sólymos Ede, a bajai múzeum igazgatója, a Duna halászatának legjobb magyar ismerője — a stílszerűen romantikus „kiállítótermet”: felépíttetett egy elöl nyitott nádfészert, „tericsfát” ásott le elé, hogy a tájba helyezett „díszlettel” a szabadtéri múzeum illúzióját keltse. Mondanivalója azonban korántsem „romantikus”: ő, aki a dunai halászok majdmindegyiA főváros centenáriumi ünnepségeinek jegyében Budapest ad otthont a szocialista országok fővárosi fiatalsága harmadik találkozóiánk. Az elsőre Moszkvában. a másodikra Szófiában került sor A szeptember 2-től 9-ig tartó eseménysor programjáról pénteken a KISZ Budapesti Bizottságának titkára tartott sajtótájékével találkozott, nagyon jól tudja, hogy a halászok munkájáról, annak kemény szigoráról kell beszélnie, nem engedhet a romantika csábításának, bármily csábító is a múlt századi fest- ményekről-rajzokról ismert halásztanya idilli képe. A halászatról, a halászó ember kemény munkájáról és bámulatos leleményéről a munkaeszközök beszélnek. Ezeket kellett megmutatnia a rendezőnek, ha a lényeget akarja elmondani. Aligha volt tehát más válaszkoztatót. Elmondotta, hogy a találkozón a szocialista országok fővárosainak fiataljait mintegy 500-an képviselik. A találkozó elősegíti a szocialista fővárosok fiataljai barátságának, internacionalizmusának erősödését, de ió alkalmul szolgál a fiatalok szocialista nevelése, a szocialista építőmunkában való részvételük terén szerzett tapasztalatok kicserélésére. tása, mint a nádfészert kiállítóteremnek tekinteni, s ebben a térben elrendezni a tárgyakat úgy, hogy szerkezetük is láthatóvá váljék, kiegészítő-magyarázó ábrák pedig segítsék a használat módjának megértését. Aki tüzetesen végignézi a vizek változataihoz és változásaihoz alkalmazkodó számtalan eszközfélét, s próbálja megérteni a fogás módjának logikáját feltétlenül elismeri a rendező szándékát. „Megbocsátják” neki, hogy a régen volt halásztanyák illúzióját keltve csábította őket didaktikusán felépített halászati kiállításra; hogy a vizek romantikája helyett a halászok mindennapi munkájának realitásáról akart beszélni. Nagy kár, hogy ez a nyitott „kiállítóterem” csak rövid időre szóló lehet... Szilágyi Miklós a ceglédi múzeum igazgatója Konferenciák. szemináriumok keretében tisztáznak elvi kérdéseket, s az egyhetes programot szakmai versenyek. kulturális események, kiállítások egészítik ki és teszik színessé. A szocialista fővárosok delegációinak — amelyeket Budapest kerületei patronálnak maid — módjuk nyílik találkozni a főváros fiataljainak minden rétegével. (MTI) A szocialista fővárosok fiataljainak találkozója Hétköznapi gondok Kunszálláson A kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezet főagronómu- sával, Csitári Tiborral a határt járjuk. A csaknem 4 ezer hektáros gazdaság jellemzője, hogy a terület mintegy kétharmada homok és a tagság zöme a tanyán él. Nyolcszázhetven tanyájuk van. A hetek óta tartó aszály károsító hatása mindenütt jelentkezik. Szállítják a vetőmagot Augusztus második felében megkezdődtek a vetőmagszállítások. Az őszi vetésű növények magjából a szükségletnek megfelelő mennyiséget termeltek a vetőmag-szaporítással foglalkozó gazdaságok, s így kielégítő ellátásra lehet számítani. Nyolcezer-hét- száz vagonnyi őszibúza-vetőmaggal rendelkezik a vállalat, a mezőgazdasági termelők ebből 6200 vagonnyit rendeltek meg. Megnőtt az érdeklődés a nagy hozamú újabb szovjet búzafajták iránt, ezek ugyanis jól vizsgáztak az idei nváron. termesztésük a hazai éghajlati és talajviszonyok között kifizetődő és meghálálják a bőséges műtrágyázást. A vállalat a Kavkáz, az Auróra, a I.ibellulla és más fajtákból többet biztosít, mint amennyit az 1973—74-es évre előirányoztak. A Bezosztáia I. szovjet búza- fajta idén is „bizonyított’’. Érdekes, hogy egyes megyékben ez a régebbi nemesítésű búza még míindig állta a versenyt az újabb fajtákkal, ezért számos gazdaság továbbra is ragaszkodik a jól Jrevált Bezosztájához. őszi árpából augusztus 31-ig átvehetik a termelők a megrendelt vetőmagot. Rozsból 120 vagonos tartaléka van a vállalatnak. Az egy- íe jobban terjedő Triticaleból 106 vagonnal rendeltek a termelők. a vállalat raktáraiban további ötvenvagonos készlet vár eladásra. Az őszi vetésű takarmánynövények vetőmagvait ezekben a napokban küldik el a termelőknek. A takarmánynövények vetőmagjai idén is keresettek, a vállalat azonban minden igényt ki tud elégíteni. — Tavaly erről a területről — mutat az egyik másodvetesű kukoricatáblára — mintegy 300 mázsa zöldtakarmányt takarítottunk be hektáronként. Az idén, amint látja, ennek alig töredékére számíthatunk. Eddig alig 200 milliméter csapadék hullott a kunszállási határban. Több, mint egy hónapja pedig nem is látogatta meg az eső a növényeket. Aggódnak a szőlő miatt is a szövetkezet tagjai. Ilyen termés még nem volt, de ha nem lesz eső, gyengébb lesz a szüret és a minőség is. A napi gondokhoz tartozik az őszi munkákra való felkész.ülés is. A kőkeménységű talajon nehéz á szántás. — A megrendelt műtrágyát sem kaptuk meg az AGROKER- től — sorolja tovább a bajokat a főagronómus. — Szerencsére segítségünkre sietett a Kecske- mét-szikrai Állami Gazdaság öt vagon kálium-tartalmú műtrágyával. Az őszi munkákkal már a kő- vetkező esztendő gazdálkodását alapozzák meg. A nehéz köz- gazdasági adottságok miatt kétszeresen meg kell dolgozni a terméseredmények növeléséért, a nagyobb jövedelemért ebben a szövetkezetben. Néhány évvel ezelőtt még mérleghiányos volt, az utóbbi esztendőben azonnali sikerült jövedelmezővé tenni a gazdálkodást. — Minden évben lépünk egy kicsit előre — magyarázza a főagronómus. — Az idén például elkészült a korszerű terményszárítónk. A kü.korica termesztését 60 százalékban gépesítettük, hasonlóképpen a cukorrépáét is. Jövőre már 100 százalékban géppel történik minden művelet. Az állattenyésztés fejlesztését tárgyalva úgy döntöttünk, hogy a szarvasmarha-ágazatba ruházunk be. Jelenleg is épül egy 178 férőhelyes borjúnevelő, előreláthatólag november 1-re lesz kész. A meglevő telepek bővítésével 1975-re 1300 szarvasmarha elhelyezését tudjuk megoldani, A termelőszövetkezetben másik nagy gond a homok hasznosítása. Száz hektáron telepítettek nagyüzemi szőlőt és ugyanekkora területen gyümölcsöt. A további elképzelések szerint a 80—100 éves régi szőlőültetvények helyébe erdő kerül. 1968 óta 300 hektár vegyes erdőt létesítettek. I-latvan hektáron pe- clig cellulóznyárt ültettek. A következő esztendőkben 150 hektár új erdőt telepítenek. Az elnök, Patyi László elmondja, hogy alaposan megfontolják, hova teszik a forintokat. A dolgozó tagság száma nem sokkal több, mint a nyugdíjasoké, járadékosoké és a munkaképteleneké. A csökkenő munkaerő ellensúlyozására fokozni kell a gépesítést. A szövetkezet és ezzel együtt a tagság jövedelmének növelése érdekében kiegészítő üzemágakat létesítettek. Szeszfőzdéjük, pálinkapalackozójuk van. A Kecskeméti Konzervgyárnak, a MEZŐTER- MÉK-nek kihelyezett telepe van. Itt nagy részt asszonyok végzik az áru előkészítését, paprika, hagyma szeletelését, az egyéb adódó munkákat. Tésztaüzemet létesítettek, nemcsak -a községben, hanem Kiskunfélegyházán is. Az aszály miatt terméskiesésekre lehet számítani. Napi gondjuk az is, hogy miként pótolják ezeket más ágazatokból. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, a jobb takarmányozás eredményeként az idén várhatóan a tavalyinál 300 literrel magasabb lesz a tejhozam tehenenként. A tervezettnél nyolcvannal több hízómarhát adnak el. Ezenkívül a termelőszövetkezet fiatal szakembergárdája — átlag életkoruk alig 27 év — újabb lehetőségeken töri a fejét, hogy meg legyen a tervezett 3 millió 800 ezer forint szövetkezeti eredmény. A legjobban abban bíznak, hogy megjön a várva várt eső. K. S. Tények a szociálpolitikáról A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Bács-Kiskun megyei Igazgatósága nagyon érdekes, az elmúlt évre vonatkozó tájékoztatót juttatott el szerkesztőségünkhöz. Feltételezzük, hogy a tájékoztató kis példányszámban jelent meg, ezért annak néhány jellegzetes adatát nemcsak érdemes, hanem szükséges is a közvélemény tudomására hozni. Bevezető, általános jellemzőként megemlíthetjük, hogy az elmúlt évben a párt és kormány szociális célkitűzéseinek megfelelően fejlődött a társadalom- biztosítás, emelkedett a szolgáltatások színvonala, bővült a biztosítottak köre és növekedett a szolgáltatásokat igénybe vevők száma. A tájékoztató szociálpolitikánkat bizonyító leglényegesebb adata az, hogy a társadalombiztosítás kiterjed a lakosság egészére. Bizonyára nem érdektelen először néhány országos adat említése. Az elmúlt évben a társadalombiztosítás összes kiadása 37,4 milliárd forint volt, 3,8 milliárd forinttal (11 százalékkal) több, mint az előző esztendőben. Ha az emelkedések százalékos növekedését vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a táppénzkiadás 5 százalékkal, a családi pótlék 27 százalékkal, és a nyugdíjra fordított összeg 13 százalékkal növekedett. A társadalom- biztosítási kiadások legnagyobb tétele a nyugdíjak, amely az egész összegnek 44 százalékát (16,6 milliárd) teszi ki. Itt nyomban érdemes megemlíteni, hogy a nyugdíjas—járadékos létszám az elmúlt év végén 1 millió 600 ezer fő volt, 73 ezer fővel (5 százalékkal) több mint egy évvel korábban. Megyénkre pillantva is érdekes adatokkal találkozunk. A biztosítottak száma a népességhez viszonyítva 98 százalék. A kiadás az előző évhez képest 200 millió forinttal növekedett. A felhasznált 1,4 milliárd forintból a legtöbbet nyugdíjra (623 millió forint), kórházi, rendelőintézeti ellátásra (318 millió forint), családi pótlékra (136 millió forint), gyógyszerre (130 millió forint) és táppénzre (32 millió forint) költöttünk. A táppénzes napok száma 1971- ben 2 millió 315 ezer, 1972-ben 53 ezer nappal kevesebb, 2 millió 262 ezer nap volt. Napi átlag beteglétszám — a két esztendőt összehasonlítva — 7400 főről 2300 főre csökkent. Az utóbbi esztendőkben — és erre sok okunk van — számos cikk, könyv jelenik meg demográfiai problémáinkról, a népességszám stagnálásának gondjairól. A tájékoztató ebből a szempontból is érdekes adatokat kínál. Az iparban dolgozóknál a két gyermekkel' rendelkező családok százalékos megoszlása 64,4 a mezőgazdaságban dolgozóknál 70,2 százalék. A hat é.s több gyermekkel rendelkező családok száma az iparban 1,1 százalék, a mezőgazdaságban viszont mindössze 0,2 százalék. Bizonyára kevésbé ismert a megye nyugdíjasainak száma. 1971- ben 67 ezer (12 százalék), 1972- ben viszont 76 ezer (13 százalék) volt a számuk. Az egy év alatti emelkedés szembetűnő: 13,4 százalék. Az egészségügyi ellátás javulását bizonyítja, hogy növekedett a körzeti orvosok száma, hiszen az egy körzetre jutó lélek- szám 2738 főről 2711 főre csökkent. Egészséges fejlődés tapasztalható a körzeti gyermekorvosi állások növekedése és a megyei rendelőintézetekben a szakorvosi ellátás szempontjából is. Csupán néhány adattal szándékoztunk bizonyítani szociálpolitikánk egészséges fejlődését, azzal az elismeréssel is kiegészítve, amire a tájékoztató összeállítói — helyesen informálva a közvetlen illetékeseket, s általában a közvéleményt — rászolgáltak. Bővül a dunaújvárosi papírgyár A Papíripari Vállalat [Dunaújvárosi Gyára mintegy 4,3 milliárd forintos beruházással bővül. A tervek szerint az új gyárban évente 100 ezer Ionná hullám.-alappa- pírt, 50 ezer tonna félcellulózt és 51 ezer tonna hullám- papírterméket állítanak majd elő. A kivitelező 26-os Állami Építőipari Vállalat' dolgozói jelenleg a csarnoképület vasszerkezetét szerelik. (MTI-folo — Jászai Csaba felv. — KS) L.i tW TíJ B A kégli — Marhaság volt megvenni azt a telket. Hetven négyzet- méter az egész. Tudja mekkora az? Nem sokkal nagyobb a területe, mint egy bérházi kétszobás lakásé. De a feleségem folyton rágta a fülemet, hogy kikívánkozik valahova a szabadba. Eleget szívjuk mind a ketten a gyár füstös levegőjét. Én ugyan már megszoktam húsz év alatt a kemence mellett, de az asszony nehezen viseli el a műhely levegőjét. Meg aztán a gyerekek is megnőttek már, kirepültek a fészekből, ahányan, annyi felé. Hónapszámra alig látjuk őket. Szóval egyhangúbb, unalmasabb lett az életünk. Akkor érezzük ezt legjobban, amikor vasárnap kikönyökölünk az erkélyre, és csak bámuljuk a szomszédokat, akik batyukkal megrakodik már hajnalban indulnak valahova. Ilyenkor elfog bennünket az irigység. Igaz, a legtöbben kocsival mennek. Tudja, hogy van ez? Előbb könyörögnek a tanácsnál lakásért, aztán mire megkapják a kiutalást, csodák-csodája, ott áll a ház elölt a kocsi is! Ezt hogy csinálják? Tudja a fene, ne firtassuk. Mondják, hogy van olyan, aki zsíros kenyerei eszik hónapszámra. Hát én ezt nem bírnám ki. Nálunk fontos a kalória. Szóval, kocsira nem gyűjtünk. De ez a telek felcsigázta a fantáziánkat, össze is hoztuk a rávalót. Akkor még nem került többe hatvan forintnál négyzetméterenként, meg a te- lekkönyvezés. Szóval, ki lehetett bírni. Ugye iszik velem egy pohár sört? Nagyon unalmas egyedül. Hé fiú, ide gyere! — Aztán a kéglit kezdtük építgetni, a telekre, persze csak apránként. Magam csináltam az alapozást, az asszony locsolta a betont. A faanyagot az erdő- gazdaságtól vettem jutányosán, a téglát is apránként. Valamikor kőművesek mellett dolgoztam, nem volt nehéz a fal felhúzása. A szaktársak is segítettek a hullámpala felrakásánál, a. kerítés hegesztésénél. Elképzelheti, mekkora volt az örömünk, amikor megtartottuk az avató ünnepséget. Egy kicsit el is hajoltunk akkor este. Elfogyott vagy két láda sör, ilyenkor nem lehet smucig az ember. Hazajöttek a gyerekek, meg az unokák is. Nyár volt, hajnalig szórakoztunk a ház előtt. A fiatalok táncoltak, mi meg iddogál tunk, beszélgettünk, de még nó- láztunk is. Valamikor gyerekkoromban éreztem magamat ilyen jól, amikor nagyapámék- hoz mentünk búcsúba. Akkor még szokás volt, hogy évente egyszer összejött a család. Volt abban valami jó, higgye el. Jobban összetartottak még akkor az emberek. Ton a szegénység hozta őket jobban össze. De nem is erről akartam beszélni, hanem a házról, a mi kis nyaralónkról. Amit mostanában csak kerülgetünk, mint egészséges ember a beteget. Pedig nem is a mi házunk az oka, hanem a szomszédé. Milyen meleg ez a fránya sör, mintha a napon állna a hordó! — Látom, hogy sejti már, hóim akarok kilyukadni. Ismeri azt a Petőfi-verset, hogy Palota és kunyhó? Hát hogyne ismerné! Abban aztán jól lehúzza a szenteltvizet a palotákról, meg azt mondja, hogy a kunyhóban érzi jól magát, akármilyen szegényes is, mert ott a boldogság. Lehet, hogy nem pont így mondja, de ez a lényege, nem igaz? Hát nem tudom, mit érezne most, ha a kunyhója előtt még a napot is elfogná egy hivalkodó épület? Ügy borítja $e az n ház a hetven négyzetméteres telket, mint valami lepény. Az alsó felében van a garázs, mert ugye az autó sem állhat kint nyáron a szabad ép alatt. Aztán fölötte egy nagy erkélyféle, ott lehet napozni, meg hepajozni, amögött meg a lakás, legalább akkora, mint a mienk odahaza. Hogy kié? Hát nem mindegy? Van belőlük elég. Menjen csak végig ezen a soron. Láthat kacsalábon forgó várakat, mint a mesében. Van itt alpesi ház, meg háromszintes kulipintyó. Persze fakégli is. mint a mienk, de az ilyet lenézik, mert rontja a panorámájukat. Maholnap megérjük, hogy odébb vontatnak bennünket, mivel nem ülünk a környezetbe. — Mostanában ide járok, ebbe a csárdába, ez lett a hét végi házam. Az asszony hőbörög is érte eleget. Mert ő kiül a kis házunk elé és kézimunkázik, meg hallgatja a szomszédéi: rádióját, ami folyton bömböl. De én ezt nem bírom idegekkel Meg azt se szeretem, ha valaki belelát a levesestányéromba. No, persze igaza van, nem nagy ügy ez a világ dolgaihoz képest. Meg hát az igazat megvallva, ki a fene erőltette ránk, hogy telket vegyünk, meg nyaralót bütyköljünk rá? A szegény embernek nem ilyen a nyavalyája, ez már csak úri passzió, ha úgy vesszük. Hogy mi az, ami mégis rosszul esik? Hát az, hogy most is vannak, akik mindent túl akarnak licitálni. Meg akiknek semmi sem elég. Rázzák a rongyot, mert megtehetik. Fitogtatják, hogy bírják pénzzel, van nekik miből. Versengenek ki tud cifrábbat, meg nagyobbat építeni. A kisember ilyenkor rosszul érzi magát. Mert ugye a kezdetén, amikor elkezdték a telekosztást, nemez volt a cél, csak a dolog mindig kificamodik valahol. Mert ilyen az ember. Mindig többet akar. Aztán a törvényen is mindig van, aki megtalálja a kiskaput. — Hogy mire igyunk? Arra. hogy találjak egy bolond vevőt erre a vityillóra. Mert azért nem rossz kégli ez. Sok munkám van benne, sajnálom is, de azért eladom mégis. Odaadnám magának százhúszezerért. No, mit szól hozzá? F. Tóth Pál Segíti a szövetkezeti mozgalmat A megye mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezeteinek vezetői a tagsággal egyetértésben még 1971-ben elhatározták, hogy összefognak egy közös lap indítására. A cél az volt. hogy a megyei szövetkezetpolitikai elképzelések megvalósítását a sajtó eszközével is segítsék. Az alapításról szóló határozattól az első szám megjelenéséig majd egy esztendő telt el. Végül sikerült az akadályokat elhárítani, és 1972 augusztusában az olvasó kézbe vehette a megyei szövetkezetek közös lapját, a Szövetkezeti Eletet. A lap. amely korszerű, ofszet eljárással készül. 15 ezer példányban. 8 oldalnyi terjedelemben jelenik meg havonta. Az eltelt egy esztendő alatt a lap szerkesztő bizottsága leküzdötte a kezdeti gondokat. Igyekszik eleget tenni feladatának. Laptársunknak további sok sikert kívánunk az egyéves jubileum alkalmából.
