Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-19 / 194. szám

1973. augusztus 19. • PETŐFI NÉPE • 3

A folklór fesztivál második napja

adást. Lapzártakor kezdődik a Katona József Színházban a népzenészek, zenekarok ünnepi díszelőadása.

*

Baján, a Szelidi-tó partján is jó hangulatban folytatódnak az események. Ezekről részletes tudósítást szerdai számunkban adunk. Előzetes tájékoztatásként annyit, hogy szombaton'reg- gel 9 órakor kezdődött meg A népdalkörök feladata a folklór- hagyományok ápolásában címmel tartott ankét a bajai tanácsházán. A Vass Lajos által vezetett eszmecserén ötvenen vettek részt az ország minden részéből. Engi István (Miskolc), Szatmári Károly (Debrecen) és Sára Ferenc (Túra) tartott előadást a népdalkultúra megőrzésének és továbbfejlesztésének lehetőségeiről. A színvonalas vitában felszólalt Maróti Gyula, a KÓTA főtitkára.

A József Attila Művelődési Központban sokan figyelték a mesemondók vetélkedőjét. A dr. Kovács Ágnes tudományos kutató vezetésével működő bíráló bizottság végül is a Nógrád megyei Csizmadia István teljesítményét értékelte a legtöbbre. Fordulatos mesét mondott a 70 éves egyházaskozári Maris György is. Ö kapta a második díjat. Pápai Istvánná (Karcsa) lett a harmadik. A legfiatalabb résztvevő a 13 esztendős Kasza Zoltán is kitűnően megállta a helyét.

H. N.—K. Gy—V. M.

0 A lédeczi asszonykórus Csehszlovákiából érkezett a kecskeméti találkozóra. A népművészet mestereinek jubileumi találkozóján is nagy sikerrel szerepeltek.

(Folytatás az 1 oldalról)

A KISZ Központi Bizottságának nevében dr. Tóth Pál osztályvezető üdvözölte a találkozót, ismertetve, hogy az általános iskolákban 450, a középiskolákban 250 honismeréí!'1 szakkör működik.

Dr. Morvay Péter 20 esztendő gyűjtőpályázatának tanulságait elemezte, majd dr. Hoffmann Tamás, a Néprajzi Múzeum főigazgatója .az önkéntes gyűjtők és a szabadtéri néprajzi múzeum kapcsolatáról tartott előadást. A délutáni munkaülések után holnap úgynevezett szabad fórummal zárul a jól sikerült találkozó, melynek megnyitóján részt vett Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Farkas József, a Hazafias Népfront megyei elnökségének titkára is.

Kitűnő hangulatban folytatódik a kalocsai táncverseny. Eddig talán a bolgárok aratták a legnagyobb sikert, de a hazai

riában Bársony Mihály, a népművészet tiszaalpári mestere kapta az 5 ezer forintos első díjat remekbe készült tekerőlantjáért (nyenyere). Második: Budai Sándor (Sándorfalva). harmadik Tuka Zsigmond (Kisújszállás), Bodor Sándor (Lakitelek) lett. A pingálók, díszítőművészek közül Czabai Istvánné (öregcsertő) és Szvétek Antalné (Kalocsa) bizonyult a legjobbnak. Munkáikat megosztott első díjra érdemesítette a bíráló bizottság. Kitűnően szerepelt a pályázaton Tóth G. Mihályné (Túra) és Kada Istvánné (Mezőkövesd). A délelőtti ünnepségen Jánosy István költő méltatta a népművészet ápolásával, megőrzésével foglalkozó fiatalok és idősek tevékenységét. Az ünnepségen részt vett Mészáros János, á városi pártbizottság titkára és Bodor Jenő, a megyei tanács osztályvezetője is.

Az Óvónőképző Intézetben dr. Manga János vezetésével tanácskoztak a népművészet mesterei, ugyanitt a délutáni órákban került sor a fesztivál egyik kiemelkedő eseményére: dr. Vargyas

Lajos az MTA népzenekutató csoportjának igazgatója Az Alföld jelentősége a néphagyomány fejlődésében címmel tartott előegyüttesek témaválasztása is szerencsésnek bizonyult.

*

A jól sikerült és az éjféli órákba nyúló péntek esti tábortűz miatt kicsit álmosan gyülekeztek a kecskeméti népzenei találkozó résztvevői a városi tanács dísztermében meghirdetett ünnepségre. A szép környezet látványa és az események jelentősége azonban gyorsan feledtette mindenkivel az előző napi dús program fáradalmait. Dr. Kőrös Gáspár, a városi tanács elnöke kedves szavakkal üdvözölte a népművészet mestereinek jubileumi találkozóját. Gondolatokban gazdag beszédét József Attilától vett idézettel zárta. „A népművészet a felgyülemlett, jelenlevő múlt, hatékony emlék, mely irányítja a jövőt.”

Dr. Csenki Ferenc, a megyei tanács vb-titkára osztotta ki az első alkalommal meghirdetett és minden várakozást felülmúló sikerrel záruló (150 alkotást küldtek be), Király Ilus-pályázat díjait. A népi hangszerek kategóEzernél többen jelentkeztek

a zöldségtermesztési szakmai bemutatókra

Hétfői program

Kalocsa. I. István út, 15 óra: msnettánc-bemutató. — 20 óra, szabadtéri színpad. Gálaest. A Népek barátsága díjat átadja és a fesztivált bezárja dr. Gajdócsi István a megyei tanács elnöke.

Baja. 19 órakor, a víziszínpadon: .gálaest. A Bács-Kiskun megyei tánchagyományok és népszokások bemutatója.

A kiállítások egész nap megtekinthetők.

Augusztus 22-én délelőtt a kecskeméti Katona Józset Színházban ünnepélyes keretek között nyitják meg az országos zöldségtermesztési tanácskozást. Ezzel megkezdődik az a kétnapos előadássorozat és szakmai bemutató, amelyre az ország tizenkilenc megyéjéből több mint ezierszázan jelentkeztek. Az eddig beérkezett adatok szerint hét és fél százan kíváncsiak a paradicsom zárt rendszerű termesztésének és feldolgozásának üzemi bemutatóira. Száztizenöt tudományos kutatót, kertész szakembert a fűszerpaprika termesztésének legújabb módszerei, az ágazat gépesítésének módszerei érdekelnek. Háromszáznál többen az egyéb zöldségfélék fajtakísérleti eredményeit, a termesztés, feldolgozás módjai akarják tanulmányozni az országos rendezvény keretében.

A Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karának aulájában napok óta dolgoznak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium fejlesztési propagandairodájának irányításával a kiállítás rendezői. Huszonnyolc mező- gazdasági üzem, kutatóintézet, vállalat 138 termékfajtát mutat be az augusztus 22-től 27-ig nyitva tartó kiállításon.

Megtekinthetik majd az érdeklődők a Lajta-hansági Állami Gazdaság, a budapesti Duna, a vecsési Ezüstkalász, a szolnoki Lenin, az apostagi Duna, a ti- szakécskei Béke, a tompái Kossuth Tsz, a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet kecskeméti és szentesi kísérleti telepének kiváló zöldségfajtáit, a tudományos kutatók nemesítő munkájának eredményeit. ,

K. A.

Kiselejtezik a nem megfelelő hozamú állatokat a tehenészetekben

Kilenc hónappal ezelőtt szűnt meg az a rendelkezés, amely megszabta, hogy az óllatíorgal- mi és húsipari vállalatok hány tehenet és üszőt vásárolhatnak meg és vághatnak le. Azóta a vállalatok kötöttségek nélkül állapodhatnak meg az állatok átvételében a mezőgazdasági nagyüzemekkel és a háztáji gazdálkodókkal. így a gazdaságoknak lehetőségük van arra, hogy tetszésük szerinti számú állatot kínáljanak eladásra, ami azt jelenti, hogy a korábbinál nagyobb mértékben láthatnak hozzá a nem megfelelő hozamú tehenek selejtezéséhez és megkezdhetik aa állomány minőségének javítását.

Az év első felében — a MÉM illetékesei szerint — a szarvasmarha-forgalmazás normális

szinten alakult, egészséges méreteket öltött. A gazdaságok, amelyek egy-két évvel ezelőtt még tartózkodtak a tehenészetek fejlesztésétől, a kormányintézkedések után korszerűsítési terveket dolgoznak ki, s ezekkel stabilizálják, illetve gyarapítják az állományt. Az év első hat hónapjában 4000-rel több nőivarú vágómarhát vásároltak fel a vállalatok, mint tavaly az első félévben. Ennek ellenére azonban az országos tehénállomány növekedett, miután a korábbinál lényegesen több fiatal állatot vettek tenyésztésbe, tartásra a gazdaságok.

A tehenészetek „utánpótlását” részben a gazdaságok maguk állítják elő, a meglevő állomány legjobbjainak utódait tartják meg. Ugyanakkor üszőborjakat

vásárolnak; az Állattenyésztési és Húsipari Tröszt vállalatai a háztáji gazdálkodókkal 8800 üszőborjú értékesítésére kötöttek szerződést az év első felében, ennek az állománynak felét továbbnevelésre átadták a termelőszövetkezeteknek. Az Országos Állattenyésztési Felügyelőség is 8000 borjút vásárolt fel és helyezett ki a nagyüzemekbe.

Az állami felvásárlás a szabadpiacokon az elmúlt hónapokban csak a tavalyinál kevesebb vágóborjúhoz jutott. Mindezt azzal magyarázzák, hogy a háztáji gazdák egymás között adják-ve.- szik az állatokat, és az állami felvásárlás, amely fixárakkal dolgozik, nem jut vételi lehetőséghez, mert a szabadpiaci árak magasabbak az állami áraknál. (MTI)

Tanszervásár

• Megyénk papír- és írószer- szaküzletei ezekben a napokban bonyolítják le a legnagyobb forgalmat, noha évek óta arra kérik a lakosságot az illetékes kereskedelmi szervek, hogy ne az utolsó napokban vásárolják meg a tanszereket a szülők, a gyerekek. A gyakorlat mégis az, hogy tömegek állnak a pultok előtt. Kiskunhalason például a Hősök terén levő szaküzletben, ezt a „helyzetképet” találtuk.

(Pásztor Zoltán felvétele)

Alkotmányos elv a védelemhez való jog

Interjú az Országos Ügyvédi Tanács vezetőivel

Az ügyvédség tízéves fejlődéséről szóló előadásával dr. Korom Mihály igazságügyminiszter nyitja meg augusztus 30-án a II. országos ügyvédértekezletet, amelyet háromnapos programmal az Országos Ügyvédi Tanács rendez Debrecenben, ugyanabban a városban, ahol 1962-ben az első ilyen ügyvédkongresszust tartották. Jogásztársadalmunknak,

mindenekelőtt az ügyvédségnek e nagy jelentőségű tanácskozásán — az igazságszolgáltatás vezetőinek jelenlétében — felmérik: ’ miként fejlődött az utóbbi több mint egy évtizedben az ügyvédi munka az igazságszolgáltatásban, megvizsgálják, hogy az állampolgárok jogvédelme területén milyen eredmények születtek és melyek a szocialista ügyvédi szervezetekre, illetve e testületekben működő ügyvédekre váró további tennivalók.

A II. országos ügyvédértekezlet előzményeiről és feladatairól., s ennek kapcsán általában az ügyvédek munkájáról, az igazságszolgáltatásban betöltött szerepéről tájékozódott az Országos Ügyvédi Tanácsnál dr. Bolgár

György elnökhelyettestől és dr. Udvardi Miklós titkártól Tóth Ferenc, az MTI igazságügyi tudósítója.

— Lényeges szervezeti és társadalmi változáson ment keresztül az elmúlt évtizedben az egész ügyvédség és maga az ügyvédi munka — mondták az Országos Ügyvédi Tanács vezetői. — Megszűnt az egyéni ügyvédi tevékenység, az ügyvédek országos hálózatban kiépült munkaközösségekben dolgoznak, amelyeket ma már az állampolgárok is szocialista szervezetként tartanak számon. Az ügyvédek munkáját irányító szakmai szervezetek: az Országos Ügyvédi Tanács és a megyénként, meg a fővárosban szervezett (az ügyvédi munka- közösségeket összefogó) ügyvédi kamarák is mint szocialista társadalmi szervezetek — az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt és iránymutatása szerint — végzik munkájukat, látják el az állampolgárok érdekvédelmében teendőiket.

Az új ügyvédi törvény megszületésétől, 1958-tól hatalmas politikai és társadalmi változáson mentek keresztül az ügyvédség szervezetei és magá az egész ügyvédség. Ma már az ügyvédek az igazságszolgáltatás egyik tényezőjeként, a szocialista törvényesség letéteményeseiként is lépnek fel a bíróságok előtt és az államigazgatási eljárásban, a különböző hatóságok előtti tevékenységükkel az állampolgárok jogos érdekeit képviselik.

— A szocialista szervezetű munkaközösségekben dolgozó ügyvéd munkájának egyik legfontosabb jellemzője, hogy az igazságszolgáltatás munkáját, annak hatékonyságát segítse. Ez nemcsak a büntetőügyekre, hanem a polgári ügyekre is vonatkozik. A jogszabályok igen terjedelmes körében az állampolgárok nehezen tudnak eligazodni, ezért hasznos és szükséges az ügyvédi közreműködés.

— A II. országos ügyvédértekezleten többek között éppen ezekről a kérdésekről lesz szó: a várható előadások foglalkoznak a védelem szerepével az új büntetőeljárásban és az ügyvédnek a polgári perekben történő fellépésével. (MTI)

# A „vadkörtefa varázslója” a tiszaalpári Bársony Mihály, a Király Ilus pályázatra beküldött tekerőlantjához műanyagot is felhasznált. Munkájáért a pályázat első díjával jutalmazták

• Pillanatkép a kalocsai főutcáról pénteken este 7 óra előtt néhány perccel.