Petőfi Népe, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-16 / 191. szám
JO EREDMÉNYEKKEL GAZDAGODVA, SZÉP JÖVÖ ELŐTT a lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezet A gazdálkodás gondjai Szólovunk már a Homokhátság nagyüzemeinek kedvezőtlen adottságairól, amelyek ellensúlyozására az itt gazdálkodóknak lényegesen nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük, mint kedvezőbb helyzetben levő társaiknak. Egészen 1967-ig az akkor még tszcs-ként gazdálkodó mezőgazdasági üzemben, a lajosmizsei Almavirágban 240 kilogramm holdanként! átlagtermést hozott a homokterület fő kalászosa, a rozs. A táblák kialakítása, a megfelelő agrotechnika alkalmazása révén ma már — több év átlagában — 10 mázsa fölötti a hozam, A futóhomok megkötésére — a dűlőutak fásítása mellett — erdőtelepítést végeztek. Jelenleg másfél száz holdnyi nyár- és fenyőtelepítéssel dicsekedhetnek. • A „hobby-üzem” büszkesége, több országos hajtóverseny résztvevője: a szakszövetkezet négyesfogata. dolgozzon ki részükre tanulmánytervet, választ adva arra az égető kérdésre: merre és ho-, gyan tovább? A válasz — vagyis az időközben elkészült alapos és átfogó tanulmányterv — a rozs monokultúrás termesztését javasolja nagy felületen, a beékelt, ráfizetéses egyéb növényi kultúrák .—i burgonya, zab, bab, zöldség — termesztésének egyidejű felszámolásával. Tegyük ehhez még hozzá, hogy amennyiben megfelelő állatállomány beállításával a szövetkezet gondoskodni tudna a szervestrágya-utánpótlásról, ebben az esetben a tudományos szakvélemény a szőlő és gyümölcs telepítését is célszerűnek tartaná. Mivel a tájkörzetben elsőként az Almavirágban telepítettek őszibarackost, s ez igen jól sikerült, továbbra is foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy 1980-ig 50—50 holdon kajszi- és Őszibarackost, 100 holdon pedig szőlő- ültetvényt létesítenek. A fejlesztési terv nemcsak ezt az adatot tartalmazza, hanem a szándékok • Egymás mellett sorjáznak a gazdaság központjában az új épületek: az alufóliaüzem, az augusztus 20-án átadásra kerülő tömb — benne egyebek közt a művelődési terem és az üzemorvosi rendelő —» valamint az előírásoknak megfelelően korszerű raktár. közt a fenti időpontig egymillió húsbaromfi beállítása is helyet kapott. A tagság javára Mint szerte a mezőgazdaságban, az Almavirágban sem kis gondot jelent a tagság állandó foglalkoztatása. A gazdaságirányítási reformmal egyidejűleg vette kezdetét a szövetkezet rohamos fejlődése is. A tények isamelyben 250 nő talál munka- lehetőséget. Terméseztesen ez a melléküzemág nem jelenthet elszakadást az eredeti mezőgazda- sági tevékenységtől. Így a fóliaüzem asszonyai, lányai rendszeresen kiveszik részüket az idényjellegű tennivalókból is, a mezőgazdasági munkacsúcsok szakaszában segítenek. Azt egyébként talán mondanunk sem kell, hogy az új üzem munkatermei egészségesek, világosak, korszerűek, ellátva központi fűtéssel, öltözővel, fürdővel stb. A termelési érték 19 millió forint a lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezetben, amelyből 50 százalékkal veszi ki részét a melléküzemág, s ez utóbbi jövedelmének a 80 százalékát fordítják a mezőgazdasági fejlesztésre. Szoros és eredményes a kapcsolat a háztáji gazdaságok és a szövetkezet között, ami a már említetteken kívül a termés jó részének közös értékesítésében is megnyilvánul. S végezetül ismét csak a szociális előrelépés néhány eredményével és tervével zárjuk a beszámolót. Már hozzáfogtak a coli-baktériummal és növényvédő szerrel fertőzött tanyai kutakat helyettesítő, egészséges vizű fúrott kutak létesítéséhez. Augusztus 20-ra pedig újabb létesítmények készülnek el a gazdaság központjában, s veszi őket ünnepélyesen tulajdonába a szövetkezeti tagság: műhelycsarnokok, fürdő, új művelődési terem, s a régóta nélkülözött, korszerűen berendezett üzemorvosi rendelő. <*> 1961-ben, 2500 holdon kezdett el gazdálkodni Lajosmizsén az Alma- virág Tszcs. A négyszáz főnyi tagság fele részben férfi, fele részben nődolgozókból állott. (Hogy ez az arány napjainkra miként módosult, erről majd a későbbiekben ejtünk szót.) Nyolc év múltán alakultak szakszövetkezetté. Hogy a község talán legrosszabb adottságú — 3,4 aranykoronás átlag- földekkel rendelkező — tszcs-je hogyan vált a mái, igen jó eredményekkel büszkélkedő, mind korszerűbben gazdálkodó szakszövetkezetté, egyikévé Lajosmizse legjobbjainak, erre szándékoznak választ adni az alábbi sorok. Nem kívánjuk itt a szakszövetkezet „életrajzát” ismertetni. Mégsem hallgathatunk az 1966— 1967-es belvízről, amelynek károkozása igen nagy törést jelentett a gazdaság életében. A 400 holdat kitevő szőlőnek és gyümölcsösnek a háromnegyed része kipusztult, vagy visszamaradt a fejlődésben. Szerencsére, a következő esztendő eredményes ösz- szefogása révén sikerült teljes egészében pontot tenni a belvízrendezési tennivalókra. Mivel a tagság 75 százaléka tanyán él, így elodázhatatlan teendő volt az utak rendbehozása, -annak érdekében, hogy a külterület népe az addigi nyaktörő kátyúk helyett jóval korszerűbb, biztonságosabb közlekedési utakon juthasson el a gazdaság, illetve a község központjába. A boldogulás milliói Dinamikus fejlődés A vezetőség — már a kezdet kezdetén — olyan értelmű javaslatot terjesztett a közgyűlés ele, hogy a tagok bevételének a 10 százalékát fordítsák a közös alapok növelésére. Döntő fontosságú volt ez az elhatározás, a dinamikus fejlődés záloga. S ez az irányzat —az ilyen és ehhez hasonló többi okos, megfontolt intézkedésnek köszönhetően — továbbra is éreztette hatását, s érvényesül napjainkban is. Hasonlóan nagy jelentőségű az a körülmény, hogy a szakszövetkezet vezetősége és ellenőrző bizottsága összetételében a kezdet óta változatlan. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a közösség problémáival „hosszú távon” ismerős, a gondokat alaposan tudó, s éppen ezért a feladatokkal is jól tisztában levő szakszövetkezeti vezető emberek célratörőbben, eredményesebben viszik előre az ügyet. A szakszövetkezetnek legelőterülete nincs, ily módon a termelési ágak közül az állattenyésztés is hiányzik. Hogy menynyire gyér a termőterület, ezt jól érzékelteti, hogy a mindösz- sze 15 holdat kitevő búzatermőfelület éppen csak hogy a dolgozók fejadagját képes megteremni. A takarmánytermesztés a lucernára korlátozódik. Ebből 60 hold van, amelyet évente új telepítéssel pótolnak. A széna átlagtermése 25 mázsa. Az Almavirágban 30 holdon termesztenek kukoricát. A közelmúltban a szakszövetkezeti vezetőség a Növénytermesztési Kutató Intézetet kérte meg, hogy • A szakszerű gazdálkodás jóvoltából sikerült megnégyszerezni a rozs terméshoza. mit. Közvetlenül ezután került sor a táblásítás feladatainak az elvégzésére, a szétszabdalt területek összevonására. A Homokhátságon 100 holdat meghaladó nagy táblák kialakítása csupán -akkor célszerű, ha nem fenyeget a homokverés veszélye. Az Almavirág gazdasági területé bizony -alaposan szenved ettől a természeti csapástól, így 5—50 holdas táblákat alakítottak ki. De nemcsak ilyen vonatkozásban volt szükség évszázados elmaradottságnak a felszámolására! Az emberi gondolkodásban, a tudatban is sok volt az eltelt évek során a helyretenni való! Hogy a tagság e tekintetben is kiállotta a próbát, annak számos jele yan. S az egymásra találás, az összekovácsolódottság egyre kézzelfoghatóbb bizonyságaival találkozhatunk. Nem túlzás, ha kijelentjük: az Almavirág Szak- szövetkezetre jellemző összefogás — a megyében páratlan. És az érzelmi kapcsolatok további támasza az a figyelemre méltó szervezeti egység is, amelyben a tagság rendeződik. Egyedülálló például, hogy a gazdaság tíz kerületre van felosztva, s mindegyiknek a vezetője személy szerint felelős, nemcsak egysége rendjéért, hanem az ott élők szociális helyzetét is állandó figyelemmel kíséri, s 'tapasztalatairól alkalmanként beszámol a vezetőségnek. • Szedik — s mindjárt a helyszínen csomagolják is — a külföldi fogyasztókhoz induló hamvas őszibarackot. 0 Jobb oldalt: Negyedezernyi asszony és lány korszerű, egészséges, jól felszerelt munkahelye: a fóliafeldolgozó üzem. A legfőbb érték A vezetőség egyébként is gondosan ügyel a tagok szociális ellátására, s főként az idősek helyzetét, sorsát igyekeznek figyelemmel kísérni. Az élet sorsdöntő nagy fordulóin kívül is segélyezik, támogatják az arra rászorulókat, s a termelésben élen járókat, szem előtt tartva a szocialista társadalom egyik alapvető jelmondatát: az ember a legfőbb érték! A tanyavillamosítás ' ügyét is az elsők közt tették magukévá ebben a szakszövetkezetben. Másutt még épp, hogy hozzáfogtak ehhez az akcióhoz, amikor náluk már a befejezéséhez közeledett. Az előbb-utóbb törvényszerűen eltűnő tanyák itt, a mizsei határban ma még korántsem elhanyagolható tényezők. A folyamat errefelé lassabb, hiszen nyolc esztendő alatt csak alig két százalékukat sikerült felszámolni. Így az ott élő népességgel való törődés: alapvető, szociális és humánus feladat. Mintegy másfél millió forintos ráfordítással —, s élve a társszövetkezetek és a tanács anyagi segítségével is — vitték a kultúrát a külterületi lakossághoz. Jelentős erőfeszítések tapasztalhatók a fiatalok felkarolását illetően is. A tanulási lehetőségekről való gondoskodás, a többirányú anyagi támogatás mellett egyre több művelődési és sportolási alkalmat nyújtanak az ifjúságnak. Most alakul a szövetkezet sportköre, amelynek vezetői a nemes versengés elősegítésén kívül a közösségi szellem ápolását tartják a fő célnak. Sokat érő „hobby” S - ha már a sportot említettük, nem mehetünk el szó nélkül az Almavirág „hobby-üzeme”, a sport lónevelés mellett sem. Ök ugyan kedélyesen „hobbynak” becézik, persze azonban egy percig sem tévesztve szem- elől az üzemág népgazdasági jelentőségét A nevelés 1966-ban két lóval indult, s ma 25 lovuk van: exportra értékesülő, betanított ló valamennj’i. A fogatos- és hátas- ló-idomítás mellett ez évben — az Országos Lótenyésztési Felügyelőség támogatásával — megalakították a község területén az Álmavirág Szakszövetkezet angol-arab tenyészkörzetét. A szakszövetkezet és a tagok lovaiból 21 törzskönyvezett tenyész- kanca a jelenlegi állomány. A felügyelőség juttatott teli vér apaállatot: a Zsolugy nevű angol fedezőmént. Jövőre már a csikók új telepen nevelkednek, s később mint sportlovak kerülnek értékesítés- le. A karámmal is ellátott csikóistálló a szövetkezet központjától 1 kilométerre, az E—5-östől pedig mindössze 300 méternyi távolságban, szép, fasoros erdőszélen épül majd fel. Egyébként figyelemre méltó kezdeményezés — s a szakemberek szemében méltán számít „jó pontnak” —, hogy a nevelésbe fogott lovakról „foglalkozási naplót” is vezetnek. A ló életének szinte minden percét, fejlődésének valamennyi szakaszát híven rögzíti ez a szakmai „kiképzési könyv”. Belőle megállapítható, hogy a sportló az adott pillanatban mit tud, menynyire okos — lényegében tehát, hogy mit ér ... méretében, a vezetőség jó előre tervszerűen felkészült. Egyebek közt széles körű piackutatást végeztek annak érdekében, hogy adottságaiknak — főként pedig a nők foglalkoztatásának megoldására — megfelelő tevékenységi formát találjanak. Itt kell szólanunk a munkaerő nemenkénti arányának az évek során történt jelentékeny megváltozásáról. A tagság kétszáz íérfidólgozójából ugyanis a megalakulás óta az egynegyedrész: elvándorolt, az ipari munkaterületeken keresett és talált elfoglaltságot. A nők jobban kötődnek a lakóhelyhez, s átlagélet- koruk is alacsonyabb. Ma ebben a szakszövetkezetben olyan statisztikai adatokkal ismerkedhetünk meg, miszerint az 540 tagból 430 a női munkaerő, s ez utóbbiak négyötödrésze vesz részt a közös munkában. Hogy a dolgozók megélhetése folyamatosan biztosított legyen, ez azt a célt is szolgálja az Almavirág Szakszövetkezet alumí- niumfólia-feldolgozó üzeme, • A felsorakozott gépek „hadrendje” a tarlóhántás munkáján szorgoskodik. 9 Bal oldali képünkön: A futóhoniok megkötésére szolgáló erdőket a szokásosnál szélesebb sorközben telepítik, hogy gépi művelésük így megoldhatóvá váljék.
