Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-14 / 163. szám

25 éves a kisszállási Petőfi Termelőszövetkezet A megalakulás hivatalos okmá­nyát 1948. augusztus 20-án írták alá. Tíz földnélküli család 22 taggal jelentkezett, hogy közös munkával, összefogással vállalják egy nagy családdá egyesülést, egy gondtalanabb, jobb élet re­ményében. 154 kataszteri holdon kezdték a közös művelést, melynek 75 szá­zaléka vályogtalaj, 28 százaléka barnahomok. Még a megalakulást követő év­ben is mindössze két lovat és egy tehenet jegyeztek az év végi lel­tárba. Gazdasági felszerelésük egy igáskocsiból állott. Ilyen fel­tételek mellett természetes volt, hogy a mezőgazdasági gépi mun­kát a gépállomással végeztették. Az újonnan alakult termelőszö­vetkezet tagságának nemcsak a kezdeti gazdálkodási nehézségek­kel kellett megküzdeni, hanem a szövetkezeti gazdálkodás ellen­zőivel is. A megalakulást követő néhány hét múlva feljelentették a tsz-t, hogy annyira elhanyagolja a ke­vés számú jószágot, hogy azokat az éhenpusztulás fenyegeti. A helyszínre érkező vizsgálóbizott­ság megállapította, hogy a beje­lentés rágalmazás volt, mert az egyetlen tehén olyan volt, mint egy hízott marha, a két lovon pedig a túltápláltság miatt eret kellett vágni. Ez az eset nem hogy elvette volna a tagság kedvét a közös műveléstől, hanem megerősítette bennük a belépéskor megérett elhatározást. Igaz, hogy tíz év alatt nyolc elnöke volt a Petőfi Termelőszö­vetkezetnek, de ezalatt 154 hold­ról, 712 holdra nőtt a közös te­rület, és az egy munkaegységre jutó érték 20 forintról 45 forintra emelkedett. A tizedik évben —, amikor először jubiláltak — 36 család 66 tagja dolgozott a szövetkezet­ben. Állatállományuk ekkor 20 ló, 1 csikó, 37 tehén, 2 ökör, 51 növendékmarha, 32 szopós borjú, 18 tenyészkoca. 137 süldő, 76 hí­zó és 380 juh volt. Szakosítás és gépesítés Ma 312 tagja, 121 nyugdíjasa és 2840 hektár földterülete van a kisszállási Petőfi Termelőszö­vetkezetnek. Ebből 2352 hektár szántó, 72 hektár szőlő és 64 hek­tár gyümölcsös. A növényter­mesztésben 3—4 évvel ezelőtt még 57 féle mezőgazdasági nö­vénnyel foglalkoztak, s ez nem volt gazdaságos, ■ 1971-ben a ter­melőszövetkezet vezetősége a sza­kosítás mellett döntött. Jelenleg 426 hektár búza vetése van a termelőszövetkezetnek. 1593 hek­táron kukoricát, 111 hektáron pillangós takarmánynövényt ter­mesztenek. A jelenlegi vetésszerkezet be­vált, jelentősen nem kívánnak rajta változtatni a jövőben sem, csupán a pillangós növény és a töktermelés arányát növelik. Évente mintegy 120 vagon mű­trágyát szórnak a vetésterületre, amelyet 2—3 éven belül dup­lájára kívánnak növelni. A ter­melőszövetkezet területén már évekkel ezelőtt elvégezték a ta­lajerő-vizsgálatokat, melyet min­den évben megismételnek, s így a műtrágyát ennek megfelelően adagolják. A termelőszövetkezet -a növénytermesztéshez szükséges hagyományos gépekkel rendelke­zik, s a közeljövőben kezdik meg a korszerűbb, zárt rendszerű ter­melés gépeinek beszerzését. A termelőszövetkezet gépállománya jelenleg 26 traktor, amelynek fele U 650-es román, 3 D4 KB, a többi MTZ zetor-szuper. öt darab kukoricabetakarításra is alkalmas gabonakombájnnal is rendelkeznek. A kukoricatöréshez két csőtörőgépet vásároltak, a teherszállítást nyolc tehergépko­csival oldják meg. Az eltelt 25 évben a termelő- szövetkézet egyre gyarapodó va­gyona ma eléri a 43 millió forintot, és az egy főre jutó napi 10 órás munkaidőre 111,— Ft a i tagok átlagkeresete. A tagság egész éven át minden munka­napon dolgozik, mert a vezető­ség az év minden időszakában megteremti a munkalehetőségek Igen kedvező és bíztató a jövőt illetően, hogy ma a tagság átlag- életkora 36,2 év, s 312 tagból 84 nő, akiknek átlagéletkora 32 év. A termelőszövetkezetre ma nem az a jellemző, hogy kilép­nek a tagok, hanem, hogy egyre többen kérik felvételüket, a szö­vetkezetbe. A sertéshizlalásé • •• ff a jovo A gazdaság adottságait mérle­gelve már évekkel ezelőtt eldön­tötte a vezetőség, hogy a leggaz­daságosabb és a körülményeknek legjobban megfelel a sertéste­nyésztés. 1972-ben 2800 hízott sertést értékesítettek, főleg a nagy vágóhidak részére. Tavaly július óta működik egy kis vágóhídjuk és egy kis feldolgozó­részlegük, valamint Tompán egy húsboltjuk. A napokban nyitnak egy húsbpltcvt Kisszálláson is a helyi ellátás javítására. Az idei tervük 3200 sertés értékesítése, s az előkészületek lehetővé te­szik, hogy jövőre már, 5-ezer ser­tést adjanak át fogyasztásra. A közeljövőben 1 millió forintot kí­vánnak fordítani a meglevő ser-, téstelep korszerűsítésére, s en­nek befejezésével már lehető­ség nyílik az évi 10 ezer sertés nevelésére is. A sertéshús ön­költségének csökkentésére maguk termelik az abraktakarmányt is. Már működik egy kisebb teljesít­ményű tápelőállító berendezésük is és kooperálnak a gabonafelvá­sárló vállalattal. Jelenleg 36 va­gon takarmánytápot állítanak elő, melynek felét a háztáji gazdasá­gok részére készítik. Ugyanakkor tárgyalnak egy nagyobb kapaci­tású keverőüzem beszerzéséről, amely havi 80—90 vagon teljesít­ményű lesz. Állattenyésztésük egy másik jelentős ágazata a juhtenyésztés. 1400-as létszámú az állományuk, melyhez megfelelő legelővel ren­delkeznek. Másfél éve még csak 300 volt, 2—3 év múlva 3 ezer anyát tartanak és céljuk az évi 4500, exportminőségű pecsenye­bárány értékesítése. Ä juhte­nyésztés várható felfutását szak­képzett juhászati vezetőre bíz­ták, aki nemcsak a juh nevelését tartja fő feladatának, hanem gondot fordít a gyapjú értékesí­tésére is. Az idén 4,6 kg volt a nyírási átlag és jó minőségű volt a gyapjú is. Az állatok gyorsabb hizlalása érdekében lucernaliszt gyártásá­val is foglalkozni kívánnak 1975- től. így a kukoricatermeszíés mellett megteremtik saját fehér­jebázisukat is. Ez a tervük mint­egy 2—2,5 millió forintos beru­házást igényel. A kisszállási Petőfi, TeVmelő- szövetkezet a korszerű növény- termesztés és állattenyésztés ér­dekében gondot fordít a legjobb termelési és tenyésztési módsze­rek alkalmazására, s jó néhány társulásnak tagja. így többek között a Kiskunsági Juhtársulás- nak, amely Kiskunhalas és kör­nyéke juhtenyésztése számára igen kedvező lehetőségeket te­remt. Tagja továbbá a tompái ÁFÉSZ vágóhídi társulásnak, az iparszerű sertéstenyésztő vállalat­nak, a napokban csatlakoznak a Kunbajai Állami Gazdaság szőlő­termelési rendszeréhez, valamint az ipari kukoricatermelő rend­szerhez. Sokat várnak a PU-KI-tól Mivel a termelőszövetkezetben aránylag sok volt a nődolgozó, s közöttük is a kisgyermekes anya, a vezetőség kereste a lehetősé­get a nők állandó foglalkozta­tására. Először lábtörlő és gyé­kény, melegágytakaró-készítésé- vel próbálkoztak. Ez azonban nem vált be, a vezetőség jobb­nak látta megszüntetésüket. Ez­után határozták el az azóta is bevált és rohamosan fejlődő pat­togatott kukorica üzem létesíté­sét. Az első próbálkozás egy használt pattogatógépen történt, s az eredmény csak néhány cso­mag volt naponta, de amint piacra került, azonnal megnöve­kedett iránta a kereslet. Ez adta az ötletet a szövetkezet vezetői­nek, hogy most már korszerű, indiai pattogatógépeket vásárol­janak. Jelenleg 6 indiai, 4 saját gyártmányú és az , eredeti hasz­nált gép is pattogatja a kukori­cát három műszakban. Az indu­láskor 15 nő végezte ezt a mun­kát, ma három műszakban 60-an készítik a PU-KI-t. Jellemző a keresletre, hogy 1973. januárjá­ban 163 ezer csomagot gyártot­tak, februárban 360 ezret, már­ciusban 479 ezret, áprilisban 485 ezret, májusban pedig 421 ezret. A pattogatott kukoricából — melyet PU-KI néven jegyzett be a Találmányi Hivatal — már négy fajtát gyártanak. A régeb­ben ismert pattogatott kukoricát, az enyhén sózott, a cukrozott és a vaniliáscukorral ízesített vál­tozatot. Ez idén márciusban lét­rehoztak egy nappali műszakot, ahol a terhes nők és a kisgyer­mekes anyak dolgoznak. Nálunk még aránylag kevesen ismerték fel a pattogatott kuko­rica táplálkozási előnyeit, amely­nek alapján ajánlható gyerme­keknek, és azoknak is, akik gyo- morbántalmakban szenvednek. Az Amerikai Egyesült Államok­ban 30—40 liter pattogatott ku­koricafogyasztás jut évente egy személyre, nálunk ez személyen­ként mindössze 1 literre lenen. A PU-KI-ból 1972 február óta 3 millió 450 ezer csomag került a boltokba. Rövidesen határainkon tűi is megismerik a nálunk már közkedvelt PU-KI-t, ugyanis kül­kereskedelmi szerveink már tár­gyalnak cseh, román és osztrák partnerekkel a PU-KI megrende­léséről. Rövidesen újabb változatát is­merheti meg a PU-KI-nak a vá­sárló közönség. A közeljövőben forgalomba kerül a csorriatólt pattogatni való kukorica, ottho­ni paftogatásra. A másik nagy keresletre számítható újdonság a konyhakész pattogatni való ku­korica, amelyet olyan alapanya­gú csomagolásban hoznak forga­lomba, amit csomagostól együtt kell pattogatni. 1968—70—71-ben veszteséges volt a kisszállási Petőfi Terme­lőszövetkezet, háromszor szanál­ták. Ma a közelgő 25 éves évfor­duló előtt a szövetkezet vezetői jó eredményekről, nagyszerű ter­vekről, kedvező kilátásokról ad­hatnak számot, s a termelőszö­vetkezet vezetőségét minden el­gondolásban jó keresetű, meg­elégedett tagság támogatja. (X) • Mójzes György majorkarban­tartó egyik alapító tagja a 25 éves Petőfi Termelőszövetke­zetnek. is s •í v>„ A közeljövőben 3 eícr anyajuhot tart a szövetkezet. Öh! De finom ez a PU-KI! • Középső kép: Ma már 410 hektáron termelik a pattoga- tásra alkalmas ku­koricát. • Alsó kép: Indiai gé­peken készül a ma már országszerte ke­resett pattogatott kukorica. . / ÜSS • Az Idén 3200 sertést hizlalnak a termelőszövetkezet gazdaságában.

Next

/
Thumbnails
Contents