Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-12 / 161. szám

1913. július 12. • PETŐFI NÉPE • 5 Visszatekintés a hangverseny évadra Mélyebb ismeretek — kevesebb tananyaggal Három szempontból szeretném elemezni az Országos Filharmó­nia nemrég lezárult 1972/73. évi hangversenysorozatát. • Az elhangzott müvek mit nyújtottak közönségünknek és hogyan alakították ízlését? Ha az első kérdést csupán sta­tisztikailag vizsgáljuk meg (egy- egynek tekintve a teljes estét betöltő oratóriumot éppúgy, mint a két-három perces áriát), akkor meglepő egyensúlyt fede­zünk fel a barokk, a klasszikus, a romantikus és a XX. századi művek számszerű arányaiban. Ez így feltétlenül egészséges, de a képet nyilvánvalóan fino­mítani kell. Közönségünk jogo­san várja a jól ismert, népszerű remekműveket, ezek jelenléte a hangversenyélet egyik vonzere­je. Az idén számos ilyen kornoly- zenei értelemben vett „sláger­szám” hangzott el, mint például Haydn: Az évszakok című ora­tóriuma, Mozart: „Jupiter -szim­fóniája, Beethoven: „Tavaszi”­szonátája, Mendelssohn: „Olasz szimfóniája, Csajkovszkij: Ró­meó és. Júlia nyitány fantáziája és ide sorolhatjuk Kodály Háry János szvitjét és Psalmus Hun- garicusót is, melyek a szerző születésének 90. évfordulója al­kalmából tartott ünnepi esten hangzottak el. A közönség „nevelését-', zenei műveltségének, látókörének bő- vitásét azok a hangversenyek szolgálták a legjobban, melye­ken ritkán hallható művek, nagy zeneszerzők kevésbé ismert al­kotásai, a városban először elő­adott kompozíciók — ezen belül elsősorban az utóbbi évek, évti­zedek termése — szólaltak meg. A ritkaságokat többek között Marcello, Benda, Dvorak, K Strauss, Berlioz, Fauré darabjai képviselték a hangversenyeken. Zenei életünkből általában hi­ányzik a barokkot megelőző szá­zadok gazdag zenei öröksége. At idén e sajnálatos „szabályt” megerősítő kivétel volt Bakfark Bálint három fantáziája, mely­nek megszólaltatása a magyar zenei múlt kevéssé • ismert ha­gyatékára irányította a figyel­met. Említésre méltó, hogy Beethoven szimfóniái közül is a méltatlanul elhanyagolt negye­dik szerepelt az idei program­ban; ;'!) ; »iái oais A „modern" zene megszeret­tetésének ügyét jól szolgálta az a zenekari est. melynek műso­rán Debussy. Ravel.. Stravinskv és Járdányi egv-egv műve sze­repelt. A hozzánk időben köze­lebb álló kortársak hangját. Sosztakovics tavaly komponált XV szimfóniája. Kosa György friss szellemes 12 miniatűrje és Giancarlo Facchinetti két műve szólaltatta meg a sorozatban.^ Ez utóbbiaknak különös jelentőse­get adott a szerző személyes je­lenléte és az, hogy a zongora- versenynek ez volt a világon az első előadása. Bár Facchinetti nem tartozik a mai zeneszerző- nemzedék első vonalába, s ze­néje is kevés rokonságot mutat a legújabb törekvésekkel, az ős­bemutató puszta ténye „front­áttörést" jelentett a Filharmó­nia kecskeméti hangversenyei­nek történetében. Reméljük, nem marad magában álló. egyedi eset. • • Kik léptek fel és milyen volt az előadások színvonala? Az előadások minősége — mint minden évben — változó volt. Egy ideális, „abszolút" szinthez mérve igen sok hibát és kifo­gást lehetne felsorolni, ezért cél­szerűbbnek látszik csupán azok­ról az eseményekről beszélni, melyek az átlaghoz és várakozá­sunkhoz képest pozitív vagy negatív meglepetést hoztak. Som­másan azt mondhatjuk, hogy ebben az évadban a „nagy ne­vek” több-kevesebb csalódást okoztak. Így a decemberi Ko- dály-hangversenyen. a Ferencsik János-vezényelte Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar és a Eudapesti Kórus az ünnepi ese­ményhez és saját hírnevéhez ké­pest várakozásunk alatt maradt. Ugyanígy a világjáró Kocsis Al­bert—Szabó Csilla művészhá­zaspár játéka is halványabb volt a korábbiaknál. Ugyanakkor számos, nálunk először vendégszerepeit — zöm­mel a fiatalabb generációhoz tar­tozó — művész mutatkozott be igen nagy sikerrel, ezek között elsősorban Nagy Ferenc, Med- veczky Ádám és Dőry Dénes karmesterek, valamint Friedrich Adám (kürt), Kemény János (oboa). Erdélyi Csaba (brácsa), Fellegi Ádám, Varga Csilla és Szelecsényi Norbert (zongora). Onczay Csaba (gordonka), ifj. Berkes Kálmán (klarinét). Kiss András (hegedű) nevét kell meg­említenünk. Igen jó meglepetést okozott a kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekar decemberi Mozart-estje, különösen a „Ju- piter”-szimfónia tolmácsolása emelkedett ki a zenekar eddigi produkcióinak sorából. Mindhá­rom „idei” koncerten Kemény Endre vezényelte az együttest. Két külföldi zenekar és há­rom szólista vendégszerepeit az idei sorozatban Kecskeméten (közülük az egyik Baján is). A Moszkvai Rádió Szimfonikus Zenekara kiváló technikai fel- készültségével és fegyelmezett összjátékával, a Gottwaldovi (Csehszlovákia) Állami Szimfo­nikus Zenekar pedig a zenei ér­telmezés számos szépségével maradt meg emlékezetünkben. Az előbbieket a világhírű kar­mester, Gennagyij Rozsgyeszt- venszkij vezényelte, szólistájuk a fiatal szovjet előadóművészet egyik nagy ígérete, a nálunk ed­dig csak tv-képernyőről ismert Viktoria Jagling gordonkamű­vésznő volt. Sajnos az évad mélypontját is egy külföldi szó­lista: a jugoszláv Vera Velkoff minden szempontból gyenge színvonalú zongoraestje jelen­tette. A fel nem sorolt hangverse­nyek általában nem tértek el az átlagtól, legfeljebb a Magyar Hárfástriót említhetjük még, mely különleges összetételénél fogva is érdekes színfoltja volt a sorozatnak." • Milyen volt a sorozat felépí­tése és a műsorok fogadtatása? Legszívesebben grafikonon áb­rázolnám, ahogyan a jó kezdet után fokozatos visszaesés jelent­kezett, majd az évad vége is­mét megközelítette a kezdet ma­gaslatait. Ez nemcsak a színvo­nalat jellemezte, hanem a hang­versenyek „sűrűségét”, időbeni elosztását is. Minden évben fel­tesszük a kérdést: nem lehetne-e az évad 15 hangversenyét, októ­bertől májusig, a kulturális élet egyéb tényezőit is jobban figye­lembe véve elosztani? A hangversenyek közönségsi­kerének vizsgálatánál nem lehet pontosan eldönteni, hogy a si­ker mennyiben szól magának a műnek, az előadó nevének, vagy a valóban „ jó tolmácsolásnak? Nyilván e három tényező köl­csönhatása határozza meg a mindenkori reagálás mértékét. Ezt figyelembe véve elmondhat­juk, hogy kialakult Kecskemé­ten a közönség jelentős rétegé­nek helyes értékítélete. Ugyan­akkor meglepő, hogy egy-egy iónak ígérkező hangversenyt mi­lyen csekély érdeklődés előzött meg. Végül szóljunk röviden az el­múlt években sok problémát fel­vetett ifjúsági hangversenyekről is. Idén »a sorozat jobb, a hall­gatóság számára vonzóbb volt az előző évekénél. Sikeres vál­lalkozásnak bizonyult Mozart: A színigazgató című egyfelvonásos daljátékának pódiumelőadása (eltekintve az egyik énekes ri- pacskodásától). A „Mosolygó muzsika” című hangverseny anv- r.yiban volt problematikus, mi­vel a gyermekek számára nem annyira egyértelmű a zenében jelentkező humor, mint a zene világában otthonosabb felnőttek­nek. A decemberi Kodály-em- lékhangversenyen helyi kórusok és zenekar lépett fel. A MRT gyermekkara szép élményt nyúj­tott elsősorban azoknak a fiata­loknak, akik maguk is énekel­nek kórusban. Végül a Sugár Rezső műveit megszólaltató kon­certet a szerző személyes jelen­léte — és a közönséggel folyta­tott kötetlen beszélgetése — emelte kivételes eseménnyé. Az említett öt hangverseny közül négy — kisebb nagyobb változtatásokkal Kecskeméten kívül a megye nyolc helységé­nek (Baja, Dunapataj, Dunave- cse, Kalocsa, Kiskunt élegyháza. Kiskunhalas. Kiskunmajsa, Ti- szakécske) ifjúsága előtt is el­hangzott. Körber Tivadar • Egy éve született a pártha­tározat, amely oktatási rendsze­rünk korszerűsítésének első, ha­laszthatatlan feladataként jelölte meg a tanulói túlterhelés csök­kentését, s az új tanév már a változások jegyében indul. Csök­ken a tananyag, kevesebb lesz a házi feladat, elmarad az átlag- osztályzat, szabályozzák a tan­órán kívüli iskolai elfoglaltságo­kat. Szükség volt ezekre az intéz­kedésekre azért is. hogy a gye­rekek igazán gyerekek marad­hassanak, tehát hogy jusson ide­jük játszani, szórakozni is, azaz egészségesek, kiegyensúlyozottak lehessenek. És kellett a változás, hogy az iskolában szerzett isme­retek mélyebbek és tartósabbnk legyenek. Sok mindent tanítottak isko­láink, többet is, mint kellett vol­na, hiszen az új anyagrészek oly gyors ütemben követték egy­mást, hogy a tanároknak nem maradt kellő idejük a gyakorol­tatásra. a tanulóknak pedig a tananyag alapos elsajátítására. Most a kevesebb remélhetőleg több lesz, mert egyrészt valóban azokra a fontos ismeretekre le­het a figyelmet összpontosítani, amelyek igazán nélkülözhetetle.- nek minden további tudás meg­szerzéséhez, másrészt pedig jut idő a gyakorlásra, az összefüggé­sek keresésére és megtalálására, a gondolkodás fejlesztésére, az önállóság kialakítására. Ezek az előnyök pedig jóval többet ér­nek. mint az elhagyásra ítélt anyagrészek. Az általános iskola alsó tago­zatát kevésbé érinti a tananyag­csökkentés. Itt eddig is fontos alapismeretek és képességek meg­szerzése, illetve kialakítása volt a követelmény, s ez nem válto­zik. A felső tagozatban azonban — ha eltérő mértékben is — minden tantárgyban lesz tan­anyagcsökkentés. tananyag-át­rendezés. Ugyanez vonatkozik a gimnáziumra is. A szakközép- iskolákban már a most befeje­ződött tanévben is mérsékelték a tananyagot több közismereti tárgyban. Most egyes tantárgyak anyagát tovább csökkenti, sőt a szakmai elméleti ismereteknél is sor kerül némely részek elha­gyására. • A tankönyvek többségét nem cserélik ki az idén. Arra sem volt lehetőség, hogy az elhagyás­ra ítélt anyagrészeket kiemeljék belőlük, hiszen a tananyagcsök­kentő utasítás megjelenésekor már készen kellett lenniük a tan­könyvek többségének. A koráb­ban forgalomban levő tanköny­vek használata persze megnehe­zíti a szülői ellenőrzést, ezért most megnő az iskolával való rendszeres kapcsolattartás jelen­tősége. Ami a heti kötelező tanórák számát illeti: az általános isko­lában nem lesz változás, a gim­náziumban és a szakközépisko­lákban azonban kevesebb órájuk lesz a tanulóknak. Az általános iskolában a tanórák arányos heti elosztásán van a hangsúly, s azon, hogy a gyerekek jól érez­zék magukat az iskolában és mi­nél többet megtanuljanak már az órán. A szakközépiskolákban azonban — mivel itt eddig nem volt ritka a heti 35—38 tanítási óra sem — a szakiránytól füg­gően 1—5 órával kevesebb lesz. Ami pedig a gimnáziumokat il­leti: az általános gimnázium el­ső és második osztályában 30-ra, gyakorlati foglalkozás esetén pe­dig 33-ra mérséklődik a tanórák száma. Harmadikban és negye­dikben 31 órájuk lesz a diákok­nak. A tagozatos gimnáziumi osz­tályokban —■ a tagozat jellegé­től függően — heti 1—5 órával lesz kevesebb. Ugyancsak mérsékli a tanulói terhelést a házi feladatok csök­kentése. Az általános iskolában kevesebb házi feladatot kaphat­nak a tanulók anyanyelvből, ide­gen nyelvből, valamint számtan­ból és mértanból. Az a törekvés, hogy az átlagos képességű diák­nál az alsó tagozaton napi 1. a felső tagozaton pedig 2 óránál többet ne vegyen igénybe a szó­beli és az írásbeli házi feladat elvégzése. Hétfőre továbbra sem szabad írásbeli házi feladatot ad­ni ok a tanároknak. • Ami pedig a félévi és az év végi átlagosztályzat eltörlését illeti: ez beletartozik az osztá­lyozás és az értékelés hosszú időt igénylő korszerűsítésébe. Az át­lagosztályzat sok igazságtalan­ság forrása volt, hiszen azt a be­nyomást. keltette, hogy két azo­nos átlagosztályzatú tanuló azo­nos képességű, holott egészen más jellegű tehetséget takar pél­dául a matematikából szerzett ötös, mint az énekből, vagy a testnevelésből kapott jeles. Az átlagosztályzat — azért, mert fi­gyelembe vették a különböző fel­vételi döntéseknél — eltorzította a gyerekek tanulását is. hiszen minden tárgy osztályzata emel­hette vagy csökkenthétté az át­lagot. tehát minden jegyért har­colniuk kellett, s nem jutott energiájuk arra. hogy valami­ben is az átlag fölé emelkedje­nek. Most — noha továbbra is a jó tanulásra kell ösztönözni minden tárgyból — nem lesz szükség, hogy az átlag kedvéé! t nyúzzák, különórákra járassák őket azokból a tantárgyakból is. amelyekben valóban szerényebb a tehetségük. A tanulók megterhelését gyak­ran jelentősen növelték az isko­lán belüli, de órán kívüli elfog­laltságok, az énekkar, a szakkö­rök a rendkívüli tárgyak és más hasonló kötött tevékenységek is. Fontos intézkedés, hogy a jövő tanévtől kezdve minden ilyen el­foglaltságnak az önkéntességen kell alapulnia. Természetesen, ha valaki a tanév elején vállal va lamit, akkor az számára abban az iskolai évben kötelező, fel­mentést csak az igazgató adhat. Arra azonban vigyázni kell — Így szól a rendelkezés —, hogy a tanév elején lehetőleg senki se vállaljon heti 2—3 óránál töb­bet. 1 • A tanulói túlterhelés tehát jelentősen csökken az új tanév­től. Azt azonban hozzá kell ten­ni az intézkedések ismertetésé­hez, hogy nem általában a ter­heléstől. hanem csupán a túl­terheléstől akarjuk megóvni gyer­mekeinket. Erőfeszítésekre to­vábbra is szükség van a tanu­lásban, hiszen ingyen, munka nélkül ismeret birtokába nem lehet jutni. T.L. MINISZTERI UTASÍTÁS a továbbtanulók segítésére Iskolai tanfolyamok a munkás-paraszt diákoknak Új filmekről - képekben A hátrányos helyzetű munkás- paraszt fiatalok középiskolai to­vábbtanulását segítő utasítási adott ki a Művelődésügyi Mi­niszter. Eszerint az általános is­kolák előkészítő tanfolyamokat, szervezhetnek magyar nyelv- és irodalomból, orosz nyelvből és számtan-mértanból. A tanfolya­mok akkor szervezhetők, ha tíz, vagy több olyan nyolcadik osz­tályos jelentkezik, aki alkalmas középfokú oktatási intézmény­ben való továbbtanulásra. Egy tanfolyamon több általános isko­lából is részt vehetnek a tanulók. Az utasítás értelmében a tanfo­lyamokat lehetőleg november el­seje és május 20. között kell működtetni. A foglalkozásokat a magyar nyelv- és irodalom, az orosz nyelv és a számtan-mértan ál­talános iskolai tananyagából, a Művelődésügyi Minisztérium ál­tal megadott program, útmutató, illetve példatár alapján tartják. Elsősorban az a cél, hogy az is­mereteket. megszilárdítsák és ki­alakítsák a diákok nagyobb át­tekintő képességéi, gyakarolják a feladatmegoldásokat. Oj tan­anyagot tanítani és megkövetel­ni nem szabad. Hogy a diákok tudását azonos szintre emeljék, a tanulók továbbtanulási szándé­kainak figyelembevételével az oktatók eltérhetnek a program­tól, annak lényegét megtartva változtathatnak rajta. A tanfolyamok egvtantárgya- sak. A diákok legfeljebb két tantárgy tanfolyamán vehetnek részt. Egy-egy kurzus össz-óra- száma harminc óra, hetenként általában két óra. A tanulók előrehaladásának ellenőrzésére kéthavonként dolgozatot kell íratni. Ezeket kijavítják és az értékelő megjegyzésekkel együtt visszaadják a diákoknak. A ta­nulóknak csak szorgalmi mun­kaként adhatnak házi feladato­kat. Az igazgatók és a szaktanárok már az általános iskola hetedik osztályában kiválasztják azokat a munkás-paraszt gyerekeket, akik alkalmasak a különböző középfokú oktatási intézmények­ben való továbbtanulásra. Ese­tenként meg is győzik Őket, szü­leiket is továbbtanulásuk egyéni és társadalmi fontosságáról. A fizikai dolgozóknak azokat a gyermekeit, akiket nem szakos pedagógusok oktattak, de alkal­masak középfokú otatási intéz­ményekben a továbbtanulásra: a jövőben előnyben kell részesíteni a felvételnél. A tanfolyamokra történő je­lentkezés feltételeiről az igazga­tók a tanév elején a nyolcadik osztályosok szülői értekezletén' adnak tájékoztatást. A tanfolya­mokra csupán a fizikai dolgozók gyermekei vehetők fel. A részt­vevő diákok foglalkoztatása díj­talan; a tanfolyam oktatóinak és a tanulóknak a Művelődés­ügyi Minisztérium költségtérítés nélkül biztosítja a szükséges jegyzeteket, amelyeket az iskolai könyvtár tulajdonaként kell ke­zelni. A miniszteri utasítás ugyan­akkor felhívja a figyelmet: a művelődésügyi osztályok győz­zék meg az üzemek, vállalatok, szövetkezetek, társadalmi és tö­megszervezetek vezetőit a tan­folyamok fontosságáról. Kezde­ményezzék, hogy anyagi eszkö­zeikkel is segítsék a szorgalmi időn kívül — iskolai szünetek­ben — működő különböző bent­lakásos tantárgyi tanfolyamokat és a nyári táborokat is. Az utasítás hatályba lépett. (MTI) Most forgatják a Galgóczi Erzsébet forgatókönyvéből készült új ma­gyar filmet. A Pókháló napjaink morális kérdéseivel foglalkozik. Ren­dező Mihályfi Imre, a főbb szerepeket Avar István — képünkön lát­ható —, Koncz Gábor, Madaras József, Harsányt Gábor és Káldi Nóra alakítja. A KERTÉSZETI FŐISKOLA KARI HÍRADÓJA Tájékoztató egy jó tájékoztatóról Előreláthatóan az ősszel mutatják be a Régi idők focija című új magyar filmet, melyet Mándy Iván novellája, Tóth Zsuzsa forgató­könyve alapján Sándor Pál rendez. Hőse a megszállott futballcsapat- szervező: Minarik, a mosodás (Garas Dezső). Egy ültőhelyemben olvastam el a kecskeméti kertészeti főiskola tá­jékoztatójának három számát. Meggyőződhettem arról, hogy a Kari Híradó ügyesen szerkesztett, ízléses tördeléssel készített, hasz­nos kiadvány. Az áprilisi számban részletesen beszámoltak Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének az in­tézetben tett látogatásáról. Be­mutatták az új oktatókat. Az Egyenlő feltételeket című írás a májusa Kari Híradóban je­lent meg. Komlósi Sándor nem elégedett meg azzal, hogy meg­állapította: a tanyai gyerekek hátrányos helyzetből kezdik meg középiskolai tanulmányaikat. „A minél hatékonyabb és kézzelfog­hatóbb, közvetlenebb segítés ér­dekében” fogott tollat. Gyorsan megvalósítható, jól átgondolt ja­vallatokkal állt a nyilvánosság elé. Néhány ezek közül: külön­böző szemléltető eszközök készí­tése, a felső tagozatos mezőgazda- sági gyakorlati foglalkozások se­gítése, közös tanulmányi kirán­dulások szervezése stb. A hírro­vatot emeljük ki a júniusi szám­ból. Valóban sokoldalúan tájé­koztatják olvasóikat. Tudósíta­nak a felsőfokú tanintézetek III. megyei kulturális szemléjéről. Örömmel értesültünk arról, hogy a kertészeti kar igazgatója di­cséretben részesítette a legjobban szerepelt diákokat. Farkas Péter az irodalmi színpad és a vers­mondó csekély sikerén töpren­gett. Úgy véli, hogy a bíráló bi­zottság nem volt elég körültekin­tő, de — helyesen — elsősorban saját magukban keresi az elma­radt kedvező visszhang okait. „Irodalmi színpadunknak már korábban is fel kellett volna lép­ni a városban, hogy koncepciója közismert legyen.” (Tegyük hoz­zá: nemcsak ezért. A műsor a közönség előtt csiszolódik, fejlő­dik, érik.) Nagyon örülünk an­nak, hogy a balsiker nem vette el kedvüket, hanem újabb erő­feszítésre ösztönzi a csoportot. Követendő magatartás. A mindig gondosan összeállí­tott Kari Híradó tehát sikerült kiadvány. Á cikkek szerzői pon­tosan, a szabatos, magyaros stí­lus követelményednek megfele­lően fogalmaznak. Azt javasoljuk a szerkesztőknek, hogy foglalkoz­zanak még többet az intézet bel­ső eseményeivel. Számoljanak be többször a KISZ-szervezet tevé­kenységéről, a diáksportolók eredményeiről, ismertessék a leg­jobbak tanulmányi módszereit. Ügy véljük, hogy így még haté­konyabban teljesítheti feladatait a Kari Híradó, amely jelenlegi formájában is dicséretes színvo­nalú. H. N. Tűzoltó utca 25 címmel forgat új filmet Szabó István. A téma: egy ház lakóinak évtizedeken át zajló történelmi korszakokon átívelő élete egy éjszaka álmaiba sűrítve. A film színhelye: a Ferencváros egyik lebontásra ítélt háztömbje. Az operatőr: Sára Sándor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents