Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-10 / 159. szám

1973. július 10. • PETŐFI NÉPE • 5 PÁRTSZERVEZÉS - PÁRTIRÁNYÍTÁS A gyakorlat szolgálatában • Elméleti igényességgel. A pártszervezetekben, pártbizottsá­gokon már folyik a most zárult politikai oktatási év tapasztala­tainak összegezése. A tananyag elsajátítása, a viták, vélemények alakulása, a politikai aktivitás és több más kérdés vár elemzés­re. Mérlegre kell tenni, melyek azok a kérdések, témák, össze­függések, amelyeket az oktatás során alaposan, pártunk politiká" jával összhangban és annak meg­felelően sikerült feldolgozni, és melyek azok, amelyekre a jövő oktatási évben vissza kell térni. Nagy fontosságú ez az elemzés, hiszen a pártpropaganda keretei között több mint háromnegyed millió ember tanul. Az értékelések során összegez­ni kell az elméleti kérdések fel­dolgozásának tapasztalatait: mennyire sikerült az elméleti igényességet, elméleti tisztaságot, a klasszikusok tanításainak je­lentőségét és az elmélet iránti érdeklődést erősíteni. E kérdé­sekre azért is nagy gondot kell fordíts ni minden pártszervezet­ben, mert az elmélet és gyakor­lat helyes kapcsolatának fontos kritériuma az elmélethez való viszony.' A társadalmi gyakorlat a mi számunkra elméletileg meg­alapozott, a marxizmus-leniniz- mus tanításaira épülő forradal­mi gyakorlatként fogható csak fel. . • A helyi szükségletek alap­ján. Az oktatás mai rendszeré­ben megnőttek a területi és mun­kahelyi pártbizottságok feladatai. Az elmélet és gyakorlat kapcso­lata, az oktatás életközelségének erősítése, a helyi önállóság és fe­lelősség fokozása egyaránt azt kívánják, hogy a pártoktatásban szélesedjék a helyi irányítás, a helyi anyagok, követelmények és feladatok aránya. Az eddigi^ ta­pasztalatok pozitívak. A jövőben is bátran, a hallgatók érdeklő- dése szerint differenciáltan kell hasznosítani a helyi oktatási anyagban rejlő lehetőségeket. Szinte minden megyében foglal­koztak a helyi gazdasági felada­tok összefüggéseivel, a vállalati üzem- és munkaszervezés, a mun­kahelyi demokrácia, a tanácsi munka, a kulturális élet és az alapszervezeti pártmunka kérdé­seivel. Ezek erősítése újabb tar­talék, hogy a pártoktatás még szorosabban kapcsolódjék tartal­mi vonatkozásban a párt egész tevékenységéhez, még szorosab­bá váljék a pártoktatás és a po­litikai élet kapcsolata. Érdemes külön szólni a Köz­ponti Bizottság 1972. november 14—15-i határozatának feldolgo­zása során szerzett tapasztala­tokról. A határozat önálló fel­dolgozását minden oktatási for- . mán elvégeztük. Sikerült ezáltal a pártoktatásban részt vevők fi­gyelmét a határozat egészére, a társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdésekre és a pártélet tenni­valóira irányítani. A következő oktatási évben így már támasz­kodni lehet a határozat ismere­tére. • Az eredményekre építve. Az idei eredmények és tapasztala­tok jó alapul szolgálnak a kö­vetkező oktatási év sikeres elő­készítéséhez és indulásához. En­nek során különösen ’ a tartalmi kérdések kijelölése kíván nagy körültekintést. A pártszervezetek ezt akkor tudják jól elvégezni, ha arra építenek, amit az eddigi munkával már megalapoztak. A jövő oktatási év újabb szakasza lesz a középtávú oktatási terv realizálásának. Az oktatási terv legyen tehát az előkészítés alap­ja. A jövő oktatási év tananyagai idejében elkészülnek, biztosított lesz a zavartalan tanévkezdés. A tananyagokban tovább erősö­dik a lényeges kérdések kapcso­lata az időszerű feladatokkal. A 'megállapítások és követelmények a KB 1972 novemberi határoza­tára épülnek, tartalmazzák an­nak fő gondolatait, összefüggé­seit. Az oktatási-nevelési feladatok teljesítésének feltételei között a tanévzárás és nyitás alkalmából is a propagandisták felé fordul a figyelem. Tevékenységükön sok múlik. A tanév eleji felkészítő továbbképző tanfolyamokon meg­kapják a szükséges tartalmi, po­litikai és módszertani segítséget feladatuk teljesítéséhez. Munká­juk és fontos pártmegbízatásuk, amelynek teljesítéséhez a párt- szervezeteknek egész évben biz­tosítaniuk kell a szükséges támo­gatást. Bán Károly az MSZMP KB alosztályvezető • Esztergomi látkép Vikár Béla emlékéért A Magyar Nemzet július 1-i számában az olvasók levelei közt nagy figyelmet érdemlő írás je­lent meg. A szerző — Nagy Ti­bor — arról ír, hogy veszélybe került a világhírű néprajztudós, Vikár Béla sírja. Ugyanis á-Fő­városi Köztemetők Igazgatósága intézkedése nyomán, egyes teme­tőkben nem lehet ismételten meg­váltani a 25 évnél régebbi sírhe­lyeket. VikáivBéla farkasréti sír-ja is erre a sorsra i ütött, annak el­lenére, hogy feltehetően 1948-ban — amikor is földi maradványait exhumálták és Dunavecséről Bu­dapestre szállították — a főváros­tól díszsírhelyet kapott. Kétségtelen, miként ezt Nagy Ti­bor is megemlíti, hogy esetleg a Magyar Tudományos Akadémiá­ra, a Néprajzi Társaságra, vagy a fővárosra vár a feladat, hogy gondoskodjon a sír megmentésé­ről. Lehet, hogy már történt is intézkedés részükről. Ennek eile­NYELVŐR nére most a felsorolást mégis bő­víteni lehet, mert a Duna menti nagyközség, Dunavecse is beje­lentette szándékát: vállalják Vikár Béla földi maradványainak Du- navecsére szállítását, méltó sír­emlék felállítását és állandó gon­dozását. Ily módon a nagy néprajztudós sírja újra visszakerülne eredeti heiyére. A helyi tájmúzeumban őrzik-az- 1945. szeptember 22-i te­metési koszorúk szalagjait, s az ottani református egyház nyil­vántartása is bizonyosság rá, hogy Vikár Bélát Dunavecsén te­mették el. ahol életének utolsó évét töltötte. Azon esetleg lehet vitatkozni, hogy ki a legilletékesebb a fel­adat-teljesítésére. ám a sír, s ez­zel együtt Vikár Béla emlékének kegyeletes megőrzése, aligha ké­pezheti vita tárgyát. Cselekedni kell — mégpedig mielőhb. Szabó Attila Köszönet a szülőknek A Bács-Kiskün megyében meg­rendezett Petőfi Sándor országos úttörő-vándortúra szervező bi­zottsága nemrég összegezte a nagyszabású seregszemle tapasz­talatait. Ebből az alkalomból ke­restük fel Németh Ferenc me­gyei úttörőelnököt, s a .vándor­túra eredményeiről, jelentősé­géről beszélgettünk. Mint mondta, az országos út­törőtalálkozón azok az őrsök ve­hettek részt, amelyek hazánk nagy költőjének életútját, költé­szetét a Néppel tűzön-vízen át jelszó szellemében, lényegre tö­rekedve, pontosan, ötletesen dol­gozták fel. A vándortúrán részt vevő úttörők a munkájuk során szerzett ismereteiket Bács-Kis- kun megyében tovább gazdagít­hatták. A június 12—16-a között megrendezett túrán kétszázötven úttörő utazott Kecskemétről Kis­kunfélegyházára, Szalkszentmár- tonba, Dunavecsére és Kiskőrös­Behozhatjuk-e az elveszett rangadót? A címből is kitűnik, hogy most is a rosszul fogalmazott monda­tokról lesz szó. Logikailag hibás ez a mondat: „A következő helységek népfront­elnökei, -titkárai jöttek el: Szen­té Márk (Bácsalmás)” stb. Utána még hosszú felsorolás követke­zik: nevek és zárójelbe tett hely­ségnevek. Ha a helységeket emel­te ki a tudósító, a helységneve­ket kellett volna felsorolni, utána legfeljebb zárójelben kellett vol­na közölni, hogy onnan kik jöt­tek el a tanácskozásra. Sporttudósítósokból való ez a két mondat: „... az elmúlt fordu­lóban elvesztette a Győri Dózsa elleni rangadóját, amit most sze­retne behozni.” „Az 51. percben Bende II. nagy lövése kipaljtant a kapusról, és Csillag a hálóba lőtte.” Az első mondatban nem világos, hogy az elveszett rang­adót hogyan lehet behozni. Be­hozni sehogy, legfeljebb most jó játékkal kellene feledtetni az előző heti rossz játékot. A máso­dik mondatból nem tűnik ki, hogy Csillag mit lőtt a hálóba. A lövést lőtte a hálóba? Mert hiszen előzőleg arról volt szó. Ez az utóbbi mondat nem vé­letlen tévesztés, hanem gépiesen ismételt sportnyelvi kifejezés. Bi­zonyíték erre ez a hasonló, fel­építésű mondat is: „A 65. perc­ben Sashegyi lövése kipattant a kecskeméti kapusról, sajnos, ép­pen Hegyesi elé, aki közelről a hálóba nyomta.” Itt viszont a lö­vést nem lőtték, hanem nyom­ták a hálóba. Enyhén szólva megmosolyogjuk ezt a közlést: „Ezek mellett töb­ben olyan gyerekek vannak, akik egészségi állapotuk miatt csak meghatározott szakmákban he­lyezkedhetnek el.” Többen olyan gyerekek vannak? Így nagyon verejtékszagú ez a mondat. De tegyük egyes számba, mindjárt magyarosabban hangzik, és ráis­merünk a sokszor használatos ki­fejezésre. Ezek mellett. több olyan gyerek van. Ha folytatni akarjuk a mondatot, rögtön meg­világosodik előttünk, hogy az egyeztetés okozott nehézséget. Pedig nem kell okvetlenül töb­besbe tenni a több gyereket. Ma­gyarosan folytathatjuk így is: aki egészségi állapota miatt csak meghatározott szakmában helyez­kedhet el. Népszerűsíti-e irodalmunkat az ilyen ismertetésV A cím: Miről ír a Művelt Nép Tájékoztatója? El­ső mondata, vagy talán inkább lazán összekapcsolt több első mondata így hangzik: „Nagy László Ajándék c. verse szép ajándék a vierskedvelők részére, a Könyvjelző második számában olvasható, és ugyanott Költészet és közönsége c. írása.” Elszomo- rítóan széteső mondat. Ilyen ap­róhirdetés jutott eszembe: Bú­torozott szoba kiadó ugyanott ku­koricaszár eladó. Nem lett volna jobb így?: „A Könyvjelző má­sodik számában olvasható Nagy László Ajándék c. verse, vala­mint Költészet és közönsége c. írása. Az említett vers valóban szép ajándék a verskedvelőknek.” Ezt a mondván-nal súlyosbított homályos, zavaros szöveget ta­lálós kérdésként adjuk fal olva­sóinknak. De kérjük, ne küldjék be a megfejtést. Mi sem közöl­jük. íme a mondat: „Bár a köz­vélemény szerint a kicsi konyha nem ideális a családok számára, az építészek, mondván, hogy az élelmiszerek, az ételek elkészíté­sét, feldolgozását ma már nagy­részt az élelmiszeripar végzi.” Kiss István Jelentős volt a nagyszabású seregszemle abból a szempont­ból is, hogy az ország valameny- nyi megyéjéből és Budapestről ideérkező fiatalok kecskeméti és kiskőrösi családoknál laktak, s ez a közvetlen baráti kapcsola­tok kialakulását segítette elő. Azóta az ország minden tájáról nagyon sók levél érkezett a KISZ megyei bizottságára, illet­ve a megyei úttörőelnökségre. A szülők köszönetüket fejezték ki a kecskeméti és kiskőrösi családoknak a vendéglátásért. Színes, változatos volt a ván­dortúra programja. Ez a talál­kozó volt az első olyan úttörő­seregszemle, amelyet több he­lyen, szinte városról városra vándorolva rendeztek meg. A kirándulások mellett a kis­diákok i Petőfi életéről, költésze­téről, új ismereteket szereztek, melyekről a dunavecsei szellemi akadályversenyen adlak számot. Korom Ferencné dunavecsei csapatvezető ötletesen, hozzáér­tően szervezte meg a jól sikerült versenyt, melyet a törökszent­miklósi úttörőcsapat nyert meg. A magyar diákokat egyébként ők képviselik majd a romániai nemzetközi túrán. A kecskeméti, félegyházi, szalkszentmárloni és dunavecsei színvonalas progra­moknak méltó befejezése volt a Kiskőrösön megtartott Záróün­nepély. Mint azt az úttörők mondták, hazatérve tovább bő­vítik a nagy költő életéről, köl­tészetéről szerzett ismereteiket, a Nem térkép e táj elnevezésű ak­ció keretében, melynek jelmon­data: A tettek beszélnek. Az eseménysorozat zökkenő­mentes lebonyolítását nagyon sokan segítették. Külön dicsé­ret illeti a 9-es számú Volán Vállalatot, a kecskeméti Petőfi Nyomdát és a kiskőrösi, vala­mint a dunavecsei éttermet. T. L. ESZTERGOM EZERÉVES Székesfehérvár, a magyar városok „nagy öregé­nek” millenniuma után egy esztendővel Esztergom falai között harsannak fel az ezredik születésnap ünnepi hangjai. A város csöndes méltósággal es lakóinak forró lelkesedésével készülődik a nagy napokra. Esztergom az ünnepi év ragyogásában annak mutatja magát, ami valójában mindig is volt- történelmi városnak, a műveszetek gazdag kincstárának, amelyet merész és nagyvonalú fog­lalatba zár egy korszerű ipari övezet. Esztergom bán a múlt és a jelen olyan szerencsés aranyu öt­vözetet alkot, amelyet kevés magyar varos mu­tathat föl. Elhelyezésével és természeti környeze­tével kevés magyar város kelhet versenyre. • Királyi székhely. A délre kanyarodó Duna ki­ugró sziklafokán, a folyó ősi magyar névén az Iszter gombján” építette Géza fejedelem az első esztergomi palotát, nyilvánvalóan abból a bölcs megfontolásból kiindulva, hogy a hegye«: cs a Duna között felmagasló, meredek sziklatusko ered ményesebben védhető, mint a mocsaras síkságon álló Alba Regia. E palotában született Géza f®je" delem fia, Vajk, aki felvette a kereszténység s akit I. ístván néven Esztergomban királlyá koro­náztak. A táj valóban méltó egy királyi székhely­hez. A Duna túlpartjáról a Börzsöny erdős hegy vonulata néz farkasszemet a várossal, amely a Pilis és a Gerecse hegységek változatos, vadrege nyes hullámaira támaszkodik. A magyarsag I. Ist­ván uralkodásával, a kereszténység térhódításával új társadalmi rendre tért át e töltene m, váltás után Esztergom a magyar alkum hatalom szék­helye, gazdasági, politikai és műveltségi központja lett. A történelem viharai Esztergomot sem kímél­ték. Az Árpád-házi királyok uralkodása alatt a tatárjárásig húzódó két és fél évszázadon at be­töltötte a királyi székhely fontos hivatását Mátyás király uralkodása alatt már kibontakozott Észtéi- gom szerepe a tudományok és a művészetek ápo­lása terén, az államhatalom központja a humániz­mus és a magyar reneszánsz fellegvára lett Vitéz János érsek könyvtára Mátyás híres budai kony tárával vetekedett. Mohács után üzenhet evvel Szulejmán elfoglalta Esztergomot, a varos védelmi harcaiban halálos sebesülés érte a magyar ura első igazi nagy költőjét: Balassi Bálintot. A varos falai között született Rákóczi Ferenc szabadság- harcának leghíresebb generálisa. Vak Bottyán, aki­nek egykori háza napjainkban a városi tanácsnak nyújt otthont. • A millennium évében. A XIX. század első év­tizedeiben az egyház nagyszabású építkezéseket kezdett Esztergomban, felépítve a hegycsúcson Magyarország legnagyobb templomát, az esztergo­mi bazilikát, az érseki palotát, majd Simor János érsek megalapította a Keresztény Múzeumot, amely­nek felújítása a millennium évében fejeződött be mintegy húszmillió forintos költséggel. Az ország második legnagyobb művészettörténeti gyűjtemé­nyé május óta ismét látogatókat fogad. A muzeum páratlanul gazdag a középkori európai festészet és szobrászat felbecsülhetetlen értékű alkotásai­ban, amelyeket a látogatók az ünnepi évben mar méltó keretek között szemlélhetnek. Géza fejedelem alapította, I. István király to­vább építette és gazdagította az Árpád-házi kirá­lyok első kőpalotáját, amelyet III. ■Béla sebb középkori műemlékünkké emelt. 1934—38 kozott a Műemlékek Országos Bizottsága feltárta és hely reállította III. Béla palotájának és a várkápolná­nak maradványait. A 60-as évek elején kezdődött esztergomi ásatások második szakasza során meg­találták Géza fejedelem és I. István palotájának nagy kiterjedésű maradványait, amelyek hitelesen bizonyítják, hogy Géza és István korában az álla­mi élet központja, a fejedelmi és királyi szállás­hely az esztergomi palota volt. • Húsz év alatt. Esztergom az 50-es évekig meg­őrizte csöndes kisvárosi zárkózottságát, tartózkodó hangulatát. Az ország és a külföld azonban „fel­fedezte” Esztergomot, a város ódon szépségét és muzeális kincseit, elkezdődött a látogatók áradása, Esztergom rövid néhány év alatt Magyarország egyik legfelkapottabb idegenforgalmi célpontja lett. A város társadalmi szerkezetének megváltozása ak­kor kezdődött, amikor a dorogi szénmedence es • Az esztergomi Bazilika bányaipar, a szénre épült iparágak fejlődése rob­banásszerűen kiterjesztette Esztergom határait. Alig húsz év alatt az ipari munkások száma megkét­szereződött, s bár a közigazgatás átszervezésével Tatabánya lett az egyesített Komárom-Esztergom megyék székhelye, közigazgatási és művelődési, va­lamint ipari központja, a város fejlődése meg­gyorsult, egymás után telepedtek meg külső kerü­letein azok az iparművek, amelyek Esztergom fej­lődését meghatározták. A Labor Műszeripari MűVek két hatalmas gyár­telepe, a Szerszámgépipari Művek marógépgyára, a Látszerészeti Eszközök Gyára és az Elektronikus Mérőműszerek Gyára nemcsak Esztergom lakossá­gának létszámát növelte meg, de új elemekkel gaz­dagította a város társadalmi és szellemi életét. • Űj városkép. Esztergom lakói azzal ünnepük az ezredik születésnapot, hogy történelmi emlékei­ket, a múzeumok kincseit együtt mutatják be az új kor alkotásaival, a szocialista társadalom ered­ményeivel. A város lakói nemes lokálpatriotizmus­tól áthatva, páratlan áldozatkészséggel vállaltak és vettek részt azokban a társadalmi feladatokban, amelyek Esztergom ünneplő arcát kialakították. A várost a történelmi századokban sokféle jelző­vel illették, nevezték szépségesnek, erősnek, gazdag­nak és büszkének, de voltaképpen most, a millen­niumi ünnepségek időszakában vált a modern em­berhez méltó településsé. S ez a folyamat nem ér véget az ünnepi év utolsó napjával. B. G. IA Műszeripari Művek ebédlője # A szemüvegkeretgyárban (MTI Foto — KS) Betyárfreskó a dunaföldvári öregtoronyban Dunaföldváron régi falfest­ményt is restauráltak a helyre- állításának a befejezéséhez kö­zeledő vártoronyban. A Duna-parii lösz dombon majdnem félezer éve kiemelke­dő, úgynevezett öregtorony, vagy másképpen török torony újjáépítését több mint másfél éve folytatja az Országos Mű­emléki Felügyelőség pécsi épí­tésvezetősége. Az előzetes feltá­rás és az építkezés is megerősí­tette azt a feltevést, hogy a 20 méter magas toronyépületet bör­tönnek használták a múlt szá­zad első felében. Az egyik emeleti, volt börtön­cella falán primitív falfestményt találtak az építők. Valószínűleg valamelyik hajdani rab rajzolta és festette a színes faliképet, amely akasztófán függő betyárt ábrázol, két oldalán hosszú far­kú, fekete ördögökkel. A vártorony újjáépítése elő­rehaladt. Elkészült az első eme­letről a tetőre felvezető csiga­lépcső. Az építők jelenleg a bel­ső burkolást, a lépcső betonozá­sát és vasalását, a műkőfaragást valamint a lakatos- és villany­szerelési munkákat végzik. Ezek befejeztével megkezdik a kör­nyezet parkosítását, a régi vár­falak konzerválását, s augusztus 20-ra át akarják adni rendelte­tésének a helyreállított épüle­tet. Az öregtorony pincéjében, boltíves földszintjén és emele­tein helytörténeti múzeumot, te­tején pedig szeszmentes, üveg­falú panorámapresszót rendez­nek be. Emeleti erkélysétányo­kat is kiképeznek, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik minden oldalról a szép tájra és a Duná­ra. Ballabás László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents