Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-26 / 173. szám
|T imszenlmiklós környékén nincs nagy tanyavilág, az emberek nem költöz- tek ki a határba, a soványan termő kevéske földet a faluból kijárva is meg tudták művelni. Tizenkét évvel ezelőtt, a mezőgazdasági átszervezés idején sokan nem hitték, hogy közösen majd többet tudnak kicsikarni a földekből. A termelőszövetkezeteket azért megalakították, s ma már az akkori hitetlenkedők is belátják, hogy a parasztság felemelkedésének, az életszínvonal növekedésének ez az egyedüli járható útja. Rögös volt az út idáig, az biztos, de megérte. Legalábbis erre lehet következtetni a tagok vagyoni helyzetéből, s nem utolsósorban abból, hogy milyen szorgalma- san vesznek részt a közös munkában. SZAKSZERŰ egyre jobb GAZDÁLKODÁSSAL, SZORGALMAS MUNKÁVAL eredményeket ér el a kunszentmiklósi Egyetértés Tsz A mostani EevetérlAc TArmaln A .~i^—i_ A mostani Egyetértés Termelő- szövetkezet három kisebb gazdaság egyesüléséből jött léire. Mindhárom 1960-ban alakult s kereken öt évet töltöttek el „útkereséssel”. A Petőfi és a Hunyadi Tsz 1965-ben „egymásra talált”, felvette az Egyetértés nevet, s három évvel később az Üj élet is csatlakozott hozzájuk. A inai gazdaság tehát alig hatéves múltra tekinthet vissza. A termelőszövetkezet 9540 holdjának 462 tulajdonosa van, de közülük immár 230-an nyugdíjasok, járadékosok. Eljár az idő az emberek felett, s az Egyetértésben az átlagéletkor mar elerte az 58 évet. Nem lehet tehát csodálkozni azon, ha itt. különösen nagy gondot ’ fordítanak a gépesítésre, a kézi munkaerő pótlására. Van azonban még sok olyan munka, ahol nem tudták és nem tudják pótolni a termelőszövetkezet tagjainak sok évtizedes tapasztalatai és hallatlan szorgalmát. Egyelőre még nincs „baj”, mert a közel 10 ezer holdból mindössze 4600 hold a szántóföldi művelésre alkalmas terület a többi legelő. Itt terelgetik a 'közös gazdaság nyájait a nagyon- nagyon régi múltra visszatekintő juhászok. De, erről maid később ... Járjuk végig a szántóföldeket Gyönyörködjünk az egyre dú- sabban termő búzatáblákban, s állapítsuk meg elégedetten, hogy itt már teljesen a gépek vették at a hatalmat. A kunszentrmk- losi parasztemberek közül csak az idősebbje ismeri a kaszát és a vele való ínszakasztó aratást Az 1620 hold búzában kombájnok forgolódnak, egy öreg SZK 4-es és három új NDK gyártmányú kombájn, öt évvel ezelőtt a búza termésátlaga alig érte el a mázsát, a múlt esztendőben pedig 19,3 mázsás eredménnyel dicsekedhettek. Az idén, a hosszú májusi szárazság nagyon megviselte a búzát, a becslesek szerint egyelőre csak 19 mázsás átlagra számítanak. Vajon mi a „titka” a koráb- binál jóval nagyobb termésnek? Elsősorban az, hogy a mezőgazdasági nagyüzemben megvan a lehetőség az állandó talajerő-utánpótlásra, minden évben megfelelő mennyiségű szerves és műtrágyával kényszerítik bo termésre a földeket. Évente atlag 17—18 ezer mázsa szerves trágyát juttatnak a talajba, a hatvan-hetven vagon műtrágyát pedig pontos biológiai terv sze- rint szórják szét, oda — ahol eppen a legnagyobb szükség van rá. Mire ezek a sorok megjelennek, a 130 hold ősaiárpa betakarításról már múlt időben beszélnek a termelőszövetkezetben. Jó erőpróbát jelentett ez a munka az öt kombájnnak, bebizonyították, hagy készek a búza aratására. Ebből a fontos, tápanyagokban gazdag takarmány- gabonából mind tavaly, mind az idén, 20 mázsás holdankénti termésátlagot értek el. Jut az árpából a háztáji állatállománynak is bőven, de a .gazdaság takarmánykeverő üzeme is kap elegendő alapanyagot. A termelőszövetkezetnek szoros kapcsolata van az Ercsi Cukorgyárral is, minden ősszel sok-sok vagon cukorrépa kerül innen a gyárba. Évek óta 100 holdon termelik ezt a fontos — és munkaigényes ipari növényt, a múlt évben 275 mázsás átlagtermést szállítottak feldolgozásra Ercsibe. Két évvel ezelőtt megkezdték a kézi munka kiszorítását, de eddig meg nem nagy eredménnyel. Az itteni kemény, kötött talajon egyelőre nem nagy sikerrel alkalmazzák a" másutt jól bevált cukorrépabetakarító gépsort, mindössze 15 holdon kísérleteznek a gépesítéssel. Ennél sokkal nagyobb eredménnyel gépesítenek a kukoricaföldeken. A múlt évben a gazdaság 700 hold kukoricájából m^r „csak” 480 hold volt részesművelésre kiadva a tagságnak, 220 holdon vegyszer helyettesítette a kapákat és két adapterrel felszerelt kombájn a ki; kori catörőke t és szárvágókat. Nem panaszkodhatnak, a termésre sem. májusi morzsoltra átszámítva 24,3 mázsa kukoricájuk termett, ez errefelé igen jónak számít. Az idén? Nagyon gyenge vetőmagot kaptak, 45 holdat újra kellett vetni, s bi- zony ez a többletmunka nem járul hoizi a ‘jövetieléfn gyarapításához. Talán fokozni is tudnák en- nek a legfontosabb takarmánynövénynek a gépesítését, di egyelőre még nem lehet. A kombájnnál betakarított kukorica feltétlen szárítást igényel és ezt —, szárító hiányában — nem tudják elvégezni. Egyelőre savas kezeléssel előzik meg a minőségromlást, de ez nem lehet állandó megoldás. Már megkezdték a tárgyalást a község két termelőszövetkezetével, ha ezek eredményre vezetnek, a három gazdaság társulva mintegy 3,5 millió forintos beruházással szárító üzemet létesít. Kezdi már bontogatni szirmait és 500 holdon lassan-las- lan virágba borul a napraforgó. Immár hagyományos ipari növénynek számít, a búzának igen jó elővetemény és tavaly holdanként 6,8 mázsa magot hozott. Érdemes tehát termelni. No. és természetesen igen hasznos, nemcsak a termelőszövetkezetnek, hanem azoknak, a gazdaságoknak is, akik innen kapnak vetőmagot. Illetve nem egyenesen innen, hiszen a Vetőmagtermeltető Vállalattal szerződésre termelnek évente mintegy 20 ezer holdra elegendő vetőmagot. Az állattenyésztés szempontjából igen fontos növény a lucerna, melyből 400 holdja van a termelőszövetkezetnek. Tavaly elég jól sikerült, holdanként 22 3 mázsa szénájuk lett. A területből 100 holdon magot is termeltek, s a holdankénti 70 kilo- gram mag jelentősen növelte a közös gazdaság árbevételét Mint más termelőszövetkezetekben, itt is gondot okozott korábban a női munkaerő foglalkoztatása. A község szélén arra alkalmas területen létrehoztak egy 90 holdas szántóföldi kertészetet, azóta 30—35 asszony és lány termeli itt a borsót paprikát, zöldbabot, káposztát és 26 holdon az egyik lő zöldség- növényünket, a zellert. Itt. ezen a kilencven holdon már függetlenítették magukat az időjárástól, a Bakéri csatonából három nagy teljesítményű szivattyú esőz- teto öntözéssel megfelelő meny- nyiségű vízhez juttatja az örpk- ké szomjas növényeket. Az év végére a kertészet várhatóan 2—2,5 millió forinttal növeli az árbevételt. A szántóföldi munka fejlődé- sére jellemző, hogy az egyesülés idején 16 traktoruk mellett még hatvan lófogat munkájára is szükség volt. Azóta a lófogatok száma 22-re csökkent, de ezek is csak a belső szállításokat végzik és a háztáji gazdaságokat segítik. A traktorok száma viszont 28-ra növekedett, ezenkívül 7 kombájn, 5 tehergépkocsi és nagyon sok munkagép teszi könnyebbé a termelést. Ha baj van? Helyben a segítség, két műhelyben 13 szakember javítja az erő- és munkagépeket. Mit csinálnak a sok takarmánnyal? Elöljáróban szóltunk arról, hogy milyen hatalmas a legelő- területük és hogy ezen a vidéken milyen régi hagyományai. Vannak a juhtenyésztésnek. Huszonnégy juhász 4200 anyajuhot és 80 kost gondoz, s neveli a szinte megszámlálhatatlanul sok kisbárányt. Már itt is bevezették a kétévenkénti háromszori elietésy az ősz óta például megközelítőleg 4 ezer tejes- és pecsenyebárányt szállítottak exportra. A múlt évi állatbetegség nem múlt el nyomtalanul a tsz juhászata felett sem. Nemcsak elhullás volt, hanem az értékesítés is akadozott, és a közös gazdaságot ezek miatt csaknem 1 millió forint kár érte. Nagy gondot fordítanak az állomány frissítésére, évente átlag 500—600 anyajuhot selejteznek ki és ezeket a község ellátására adják. Sajnos, a juhászok „frissítése” sok gondot okoz. Többségük idős ember s nincs elegendő fiatal, akiknek átadhatnák tapasztalataikat. A termelőszövetkezet állate- nyésztő tevékenységének másik fő ága a sertéstenyésztés és -hizlalás. Nagy beruházásokra még nem volt lehetőségük, a 220 anyakocát és a szaporulatot, illetve a hízókat csak részben fogadják magukba megfelelő új épületek, soknak adnak még szállást a régebben épített szer- fás ólak. Ennek ellenére évente átlag 3—3,2 ezer hízóval járulnak hozzá az ország közellátásához. A sertésgondozók jó munkájának bizonyítására álljon itt két adat: az anyakocák szaporulata évente 15,5 kismalac s ezek választási súlya átlag 23 kilogramm. A sertéstenyésztés fejlesztésének egyik fontos állomása a január 1 óta működő saját keverőüzem. Az 1 millió- forintos beruházással létesített keverőben jelenleg három ember naponta 2ü0 mázsa különböző tápot tud előállítani. Saját szükségleteik ellátásán kívül még bérmunkát is tudnak vállalni á megrendelők igényei szerint bármilyen készítményre. A termelőszövetkezetben nem feledkeznek el arról, hogy a afr* *"“T'". »háztáji a közös része’. Megfelelő módon segítik a háztáji gazdaságokat s tudják, hogy milyen hasznos az, ha növekszik 4?, „otthoni termelési kedve”. Az ♦ idén létrehozták a háztájigép- szakcsoportot, s jelenleg a 34 tagú kollektíva háztáji munkád jat 24 gép segíti. Tavaly 160 hízott marhát és 2900 hízott sertest értékesítettek a termelőszövetkezeten keresztül. Növekszik a tehéntartási kedv, 360 háztáji *?}1®ríet fejnek a tsz-tagok több helyen már fejőgéppel. Kap. nak takarmányt, alomszalmát, szállítást, adnak trágyát a közösnek és árut. Nemcsak termelnek, .építenek is! ilyen nagy gazdaságban állandóan van építenivaló, t.er- mészetes hát, hogy saját építő- bngaddal rendelkeznek. Építenek istállókat, színeket, belső utakat, takarmánykeverő üzemet és ok építették a 450 személyes kul- túrházat (amely nagyobb mint a hasonló községi létesítmény.) A szövetkezeti művelődési ház úgy épült, hogy a későbbiekben emeletet lehet fölé építeni es ... 4L topnak majd,, helyet a gaz- dasa„ irodái. Az építőbrigád • tagjának idejük jut és erejük családi házak építésére is. Ta- yalji ,'14-et építettek. Ezenkívül ok építik a községben az ABC- aruházat. (Már meg is kezdték.) Es jut erejük és idejük arra, hogy a termelőszövetkezet töb- bi tagjával együtt részt vegye- nek Kunszentrrriklós fejlesztésében. Két év alatt, — jórészt társadalmi munkában — 3,2 km-es utat készítettek a községben, és az idén ezt még 1 kilométerrel megtoldják. Tavaly vásároltak egy 11 tonnás úthengert és egy útszántó ekét... Kik azok a kunok? Azok az emberek, akik itt él- nek. Egymásra utalva, egymást segítve, a közös és a maguk boldogulásán munkálkodva. Azok, akiknek munkája nyomán á közös gazdaság vagyona már meghaladja a 40 milliót. Azok akiknek évi jövedelme a közösből már elérte a 25 ezer 211 forintot. Azok, akik 30 tagú férfi és 15 tagú női énekkart és 6 tagú citerazenekart tudtak létrehozni maguk örömére, s mások szórakoztatására. Itt is, mint mindenütt, a kommunisták járnak élen, a 32 tagú pártszervezet nagy segítséget jelent nemcsak a kampányfeladatok, hanem a „szürke hétköznapok” feladatainak megoldásában. Magas az átlagéletkor, de vannak azért fiatalok is. A KISZ-ben már 14-en dolgoznak s most, hogy az új kultúr- házban otthont is kap az ifjúság talán fellendül a KISZ munkája is. Kevés a jó föld a kunszentmiklósi határban, de ebből a kevésből is igyekszik a legtöbbet kihozni az Egyetértés Termelőszövetkezet. A sikerüknek nem titka, oka van. Éspedig az, hogy nemcsak a nevükben, hanem a tagság és a vezetőség, kapcsolatában, a munkájukban is az egyetértés játszik fő szerepet (X) .wS» r in* mg: * • «.■ V*-■ ^ p|j
