Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-25 / 172. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. július 25. KONTÁRKODÁS ÉS SZOLGÁLTATÁS • Mit tesz ma az az ember, akinek otthonában csöpög a víz­csap, kiég a biztosíték, elromlik lakása zárja? Miután nem min­denki tagja a Csináld magad mozgalomnak — akadnak olya­nok is, akiknek nincs technikai érzékük, félnek a villanytól, eset- . leg attól, hogy ha szétszednek valamit, nem tudják összerakni — szakiparost keresnek. Ezekhez -az apróbb javításokhoz olykor le­het szakembert találni, de leg­többször ezek a „miniatűr” mun­kálatok sok bosszúságot, ideges­kedést okoznak a családban. Ál­lami vállalat ugyanis többnyire ilyesmivel nem foglalkozik, a ktsz nem ér rá, a kisiparos pe­dig olyan csillagászati összeget kér, amely aránytalanul magas az elvégzett munkához viszonyít­va. Arról nem is kell sok szót ejteni, hogy milyen nagy gondot jelent a lakás kifestése, vízveze­tékcsövek, központi fűtés szere­lése, asztalosmunkák elvégzése, parkettázás, csiszolás, lakkozás, de olykor még egy televízió­antenna felszerelése is. Egy ilyen, a család életében nagy munkálatot megelőzi a „ki­vitelező” biztosítása. Mert mit vis szoktunk csinálni? Ilyen tata­rozás esetében megkeressük a szolgáltató vállalatot, ahol köz­ük velünk, hogy a következő ne­gyedév végére talán akad sza­bad „kapacitásuk”, s ezért a ktsz-hez fordulunk. A kisipari szövetkezet ügyintézője, amikor bejelentjük igényünket, elmoso­lyodik, mert, ők „lekötötték már az összes szaktparost különböző intézményekhez, s talán jövőre vállalják e néhány ezer forintos munkát”. A következő lépés a kisiparos. Ö — legyen akármi­lyen szakma képviselője — azon­nal a rendelkezésünkre áll, s fel­ajánlja, akár ma, de legkésőbb holnap hozzákezd a munkához „kifogástalan import anyaggal, garanciával, rövid határidőre”. Az árajánlat elkészítésekor azon­ban szívünkhöz kapunk, egy­részt mert ott őrizzük az erre szánt pénzt, másrészt mert attól félünk, hogy a szívinfarktus visz el bennünket. Az árak ugyanis enyhén szólva borsosak ... •A lótás-futás után aztán ösz- szeül a családi tanács, bevonva a sógorokat, jó barátokat, akik különböző történeteket mesélnek a szakemberek garázdálkodásá­ról, kapzsiságáról, s arról, ho­gyan törték össze Amália néni antik óráját, porcelán készleté­nek utolsó darabját. S miután végighallgattuk az összes meg­fogadható tanácsot,, úgy döntöt­tünk, szólunk Málcsi néni uno­kaöccsének, aki a gyárban vil­lanyszerelőként, festőként, asz­talosként, esetleg kőművesként dolgozik, hogy vállalja el az ál­talunk rábízott munkát. Az unokaöccs hosszas rábeszélés után. kizárólag „baráti alapon” hajlandó munkaidő után dol­gozni, azonban kiköti: a pénz­ről, amit kifizetünk, senkinek se szóljunk, mert ezért a „szívessé­gért” nem hajlandó büntetést fi­zetni. S igaza van, ugyanis a kontárkodás — az iparengedély nélkül végzett munka — sza­bálysértés, s kisebb-nagyobb pénzbüntetéssel sújtják azokat, akik erre adják a fejüket. A családfő természetesen min­dent megígér, hiszen a szükség rákényszeríti, sőt még azt sem bánja, ha a munka elvégzése után kiderül: a kontár sokkal drágábban dolgozott, mint a kis­iparos. Egyébként a kontár szem­pontjából vizsgálva a dolgot, neki is igaza van, ugyanis ha legalizálni akarja ezt a munkát — olykor kényszerül erre, hi­szen több szakipari munkát csak kisiparos végezhet; ehhez sza­bályszerű, lepecsételt nyilatko­zatot kell tennie a hatóságnál — a pecsétért fizetnie kell a kis­iparosnak. A kisiparos sem te­het mást, hiszen legtöbbje — tisztelet a kivételnek — bejelen­tés nélkül foglalkoztat szabad­ságon, szabad szombaton levő dolgozókat, vagy olyan munká­sokat, akik aznap már a gyár­ban, üzemben befejezték a mun­kát. Hazudni, a hivatalt félre­vezetni kényszerül tehát az ál­lampolgár, ha azt akarja, hogy idejében, jó minőségben kifes­sék lakását, beszereljék a vil­lanyt és sorolhatnánk tovább. Erről' egyébként a hatóság is tud — nem hivatalosan —, de kény­telen szemet hunyni, mert mi lenne akkor a szolgáltatással? • Ördögi körbe kerül az’em­ber, amely elindul az igénytől, érinti az állami, szövetkezeti vállalatot, a kisiparost és eljut a kontárig, amely a megrende­lővel együtt attól reszket, hogy leleplezik, megbüntetik. Egy szó mint száz; nálunk — a megnö­vekedett igényekkel ellentétben — a szolgáltatás nem túlságosan gyorsan fejlődik, s ezért kény­telenek sokan szabálytalanságot elkövetni. A . kontárra szükség van, hiszen a megrendelő kép­telen hónapokig várni, a kisipa­ros árajánlatát elfogadni és ezért megkeresi a kontárt, a munka­idő után, „baráti alapon” dolgo­zót. Mit lehetne tenni, hogy ez a nem kis ellentmondás felol­dódjon, de a szolgáltatás javá­ra? A közgazdászok számára is kemény ez a dió, amit nehéz fel­törni. Egy azonban biztos: a je­lenlegi módszer nem jó, talán még a városokban is lehetőséget kellene teremteni — kisebb adó­tételek mellett — a kontárok le­galizálására, ami valamit javíta,- na a szolgáltatás jelenlegi szín­vonalán. A végső megoldás nem ez, hanem a szolgáltató vállala­tok minden lakossági igényt aránylag olcsón, gyorsan, jól ki­elégítő tevékenysége jelentené. S addig? Maradunk a jelenlegi módszernél és reménykedünk! Gémes Gábor Kecskemét - Széchenyiváros II. Nem kell aggódni a jövő miatt — Szerintem a régi városne­gyed jellegtelensége az oka, hogy nemigen emlegették soha a vá­rostérképen jelzett nevén — ma­gyarázza rokonszenves utitársam Terecskei Jánosné, akinél ava- tottabb kalauzzal aligha indul­hattam volna a „leg”-ek lakóte­rületét felfedező sétára. Hiszen, mint széchenyivárosi lakos, s egyben a Hazafias Népfront III. kerületi bizottságának titkára, tulajdonképpen házigazda is. — Széchenyi nevéhez valahogy természetszerűen is méltóbb az új, a korszerű . . . Egyébként az utcanevek is a személyéhez, munkásságához társulnak... fej­tegetné tovább. Ám a Nyíri úton, a KÖJÁL székháza mellett kis­babáját sétáltató csinos kisma­mával találjuk magunkat szem­közt. És Terecskeiné máris át­vált:' — Széchenyivárosi anyu­ka. Napközben főleg ők, a szü­lési szabadságon, gondozási se­gélyen levők találhatók otthon. Beszélgessünk vele. Az ismerkedés könnyen megy. A legtermészetesebb ürügv rá, a kocsiban rúgkapálózo baba. Az anyuka barátságos, nyíltszívűén közlékeny. Két éve. hogy a Szé- chenyivárosba költöztek. Az ezzel összefüggő vallomása pedig ide­kívánkozik: — Én húsz voltam, amikor a most ötéves kislányom született. Átmenetileg itt, a Nyíri úton, a gimnázium épületében volt a szülészeti osztály. A KÖJÁL- székház is állt már. de mögötte semmi, vagyis otl kezdődött á határ, a tanyavilág. Dehogy is gondoltam volna, hogy itt ilyen város lesz, ahol mi is élünk. És most tessék! A hathónapos kis­fiam már tősgyökeres széchenyi­városi ! Egyébként vele a 60 ezer forintos lakáshitel-kedvezmény második felét is „törlesztet­tük” ... — Széchenyi munkásságához fűződő utcanevek? — jegyzem meg kérdőn, miután elköszö­nünk. s máris az eredeti témánk­nál tartunk. — Mégpedig a városrész lakói­nak javaslatai, kívánsága sze­rint. Indítványainkat a népfront városi elnöksége is megtárgyal­ta és elfogadásra ajánlotta a ta­nács végrehajtó bizottságának. Sőt, a városi tanács legutóbbi cg m*7 ­[Üti E Pr yv-V «Áj». '•VÍV /*%„■'. í­ülésén, javaslataink alapján megszületett a határozat is. A tanácsülés döntése szerint ez év augusztus végéig új szá­mozással látják el az épületeket, új nevet kapnak a széchenyivá­rosi utcák. Mégpedig a Néphad­sereg útjáról balra nyíló első ut­ca a GÓZHAJÖ —, az új lakó­terület mögötti körút az AKA­DÉMIA, az erről balra nyíló el­ső utca a HITEL, a következő a VILÁG, a harmadik a STÁDI­UM nevet kapja. Ezen utcák és épületek által határolt térség pedig a Széchenyi sétány lesz. — Természetesen a máris for­málódó sétányon kap helyet Szé­chenyi szobra is — magyarázza a került népfronttitkára, s hoz­záteszi: ugyancsak az új város­rész lakóinak óhajára. Erre a célra anyagi hozzájárulást is fel­kínáltak .. . Az épülettömbök közötti pázsi­ton nyüzsgő, üde, óvodássereg. — Alighanem az ő korosztá­lyuk jelenti itt a lakosság több­ségét. Nemcsak a születését, de lakóinak átlagéletkorát tekintve is ifjú város ez. Érdemes lenne összeszámlálni, mennyi itt a gyerek... Csakugyan: pontos adatot er­re vonatkozóan egyelőre sehol nem tartanak nyilván. Követ­keztetni azonban lehet. Az alig UJ BURGONYASZEDŐ GÉP A burgonyatermés begyűjtése igen sok munkát igényel és ne­hezen gépesíthető. A nemrég (konstruált burgonyakombájnok közül a „Druzsba” nevű a leg­népszerűbb a Szovjetunióban. A gép minden munkát maga végez — kiás két sor krumplit, meg­tisztítja a gumókat a földtől, a szártól és a növényi szennye­zőktől, egy tartályba összegyűjti, majd autóra rakja a'termést. A „Druzsba” nagy előnye, hogy nemcsak kombájnként, ha­nem mint egyszerű krumpliszedő is dolgozhat — napi 3—4 hektá­ros termelékenységgel. A kom­bájn céklarépa és hagyma be­gyűjtésére is felhasználható — könnyű, közepes, agyagos, homo­kos és köves talajon egyaránt. MERNOKJELÖLTEK LAPÁ TTAL A Bács-Kiskun' megyei KISZ Bizottság szerződést kötött a Bu­dapesti Műszaki Egyetem KISZ Bizottságával, mely szerint az egyetemisták a megyénk négy városában lévő építőipari tábo­rokban dolgoznak ezen a nyáron. Az idén először 3aián is léte­sült ilyen tábor. A fiatalok részt vesznek, a megyei ÉPSZER Vál­lalat kivitelezésében készülő, a szakmunkásképző tanműhely, va­lamint a III. Béla Gimnázium melletti hat tantermes szakkö­zépiskola építkezésében, és a kórház területén elkezdődött épí­tési munkákban. A táborban a .magyar fiatalokon kívül a Szov­jetunióból is érkeztek egyete­misták. Moszkvából a vasútépí­tő egyetemről, valamint litván fiatalok a kaunaszi műszaki egyetemről. Ezúttal, a Baján táborozó szov­jet egyetemistákkal beszélget­tünk. — Folyóiratokból, könyvekből ismerjük Magyarországot — mondotta Zsemaitaitis Algirdas a litván fiatalok vezetője. — Amikor megtudtuk, hogy Bajára jövünk, megörültünk, hogy víz mellett töltünk el egy hónapot. Most ismerkedünk! a várossal és máris nagyon megszerettük. — Még keveset találkoztunk a bajai fiatalokkal — vette átl a szót Paulov Grigorij a moszkvai­ak vezetője — pedig nagyon sze­retnénk megismerkedni életük­kel, terveikkel. Reméljük erre is sor kerül... Reggel hét órakor kezdődik a munkaidejük az építkezéseken. Lapáttal, ásóval a kezükben, ne­héz fizikai munkát végeznek a mérnökj elöltek. Az ÉPSZER ve­zetői elmondták, hogy nagyon elégedettek a fiatalokkal. Példás szorgalommal dolgoznak. Elismeréssel emlegetik munka- fegyelmüket. Óránként három perc szünetet tartanak, de ponto­san. Előfordult egyszer, hogy az • Alkonyatbán a Duna mellett ebéd negyedórával elhúzódott, ezért a munkaidejüket toldották meg egy negyedórával. A Szov­jetunióból érkezett húsz fiatal négy nap alatt több mint 320 köbméter földet mozgatott meg. A kórház területén készülő 1400 méter távfűtővezeték részére ás­sák az árkot. — Eddig is sikerült 115 száza­lékra teljesíteni az előírt tervet — mondotta Amelkin Nikoláj. A moszkvaiak és a kaunasziak versenyeznek egymással, de egyik csoport sem tudott jelen­tős előnyt szerezni. Hasznosnak tartjuk az itteni munkánkat, an­nál is inkább, mert mint leendő szakemberekkel megismertették velünk az építkezések terveit. Nagyszerű lesz a kórház új sebé­szeti pavilonja, amihez gratulá­lunk a bajaiaknák és az építők­nek. — Nem könnyű a munkánk, de vidám — mondotta Re­gelskiene Ramuté. a kaunaszi egyetem matematikatanárnóje, s mint „gyakorló" feleség, rögtön a magyar ételekről beszélt. — Csodálatos a magyar konyha, én már gyűjtöm a magyar étel­recepteket, hogy odahaza is ha­sonlókat főzhessek. Még a papri­kás ízüeket is mindannyian meg­kedveltük . . . A napi munka után különféle programokat szerveztek a kül­földről érkezett mémökjelöltek- nek. Részt vettek egy ismerkedé­si esten, a szakmunkásképző sportpályáján focimeccset ját­szottak, szakvezető kíséretében megismerkedtek Baja nevezetes­ségeivel, részt vesznek egy ge- menci kiránduláson, hajóval el­látogatnak Veránka-szigetre, és több műsoros estnek lesznek vendégei. ötéves városrész napjainkban 1420 lakást számlál. Tehát ugyanannyi család otthona. Hi­vatalosan 3,3 személyt vesznek alapül lakásonként. Az ered­mény: 4686 lakos. A hivatalos átlaggal számolva. Hallgassuk meg azonban azt a szőke fiatalasszonyt, aki a VII-es jelzésű épülettömb előtt ügyel az alighanem az első lépéseit próbálgató kisfiára. — Szerintem nem kell aggódni a jövő miatt. Tessék körülnézni, mennyi itt a gyerek! Inkább na­gyobb óvoda kellene. Félő, hogy a rengeteg kismama, aki most gondozási segélyen van, mire le­telik a három év, nem tudja el­helyezni a kicsit... A mi lép­csőházunkban — ezek OTP-s lakások — tizennégy csalód kö­zül tizenkettőben van gyerek. A legtöbb helyen kettő, de akad háromgyerekes család is. Ráadá­sul szinte kivétel nélkül fia­talnak számító házasok. Tehát még terveznek ... Legalábbis feltételezem, magunkból kiin­dulva. Egyébként nagyon érde­kes: itt naponta felfedezhető, hogy lám, újabb emberke bújt elő a pólyából... (Következik: Nappal az alvó­városban.) Perny Irén SÁTRAK A BALATON PARTJÁN Megszaporodtak a vadtáborok Benépesültek a balatoni kem- pingek, de a mintegy harminc kifogástalanul felszerelt tábor­ban még sok ezer turista elhe­lyezésére van mód. Ennek elle­nire az utóbbi napokban ismét megszaporod tak az úgynevezett vadtáborok. A Tihanyi-félszige­ten a műút mellett is megpró­báltak sátrat verni, s ez nem­csak a félsziget természetvédel­mi területének épségét veszé­lyezteti, hanem közegészségügyi szempontból sem engedhető meg. Az idegenforgalmi szervek — ha szükséges, a hatóságok segítsé­gével — intézkedéseket tesznek a vadtáborozás felszámolására. A megyei tanácsok egyébként az elmúlt években rendelettel is szabályozták a sátortáborozás rendjét. Eszerint a hivatalosan kempingnek nyilvánított táboro­kon kívül a személyi tulajdon­ban levő ingatlanokon is csak a terület nagyságának figyelembe­vételével lehet sátrat felállítani. A beépített telkeken legfeljebb két sátor állítható fel, maximá­lisan 15 négyzetméter területtel, a beépítetlen telken pedig 3 sá­tor helyezhető el 20 négyzetmé­ternyi helyen. (MTI) Akiket a kisebbek »kizsákmányolnak« Az NSZK-ban 20. születésnap­ját ünnepli a Hosszú Emberek Klubja, amely 2300 „óriást” tö­mörít. A klub tulajdonképpen érdekképviselet: a magas embe­rek ugyanis sokkal drágábban élnek, mint az átlagmagassá- gúak. Ruházatra fizetésük 35 százalékát költik, mert a kon­fekció nem számol velük, és a bútoripar sem. De nemcsak anyagi természetű panaszaik vannak: állandóan behúzott nyakkal kell járniuk , nehogy minduntalan beleverjék valami­be a fejüket. A klubtagságnak egyébként csak egy feltétele van: nőknél a 180, férfiaknál a 190 cm magasság — cipő nélkül mérve. Kiskunfélegyházi kezdeményezés A termelőszövetkezetek és a tejipar összefogása A szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztési programjához tartozik a tejfeldolgozási lehetőségek bőví­tése. Ennek érdekében keresik az együttműködés módjait a terme­lőszövetkezetek és a tejipar. Az összefogás eddigi eredmé­nyeiről és a további elképzelé­sekről beszélgetünk Kenedi Pé- temével, a Tejipari Tröszt elő­adójával, aki a mezőgazdasági üzemekkel kialakított kapcsola­tokkal foglalkozik. — Már 1968-ban létrehoztunk egy társulást a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezettel. A-É összefogás eredményeként épí­tettünk egy tejüzemet. Azóta két hasonló született. Bács-Kiskun megye termelőszövetkezetei ré­széről is növekedett az érdeklő­dés az utóbbi időben. Ennek eredményeként alakult meg az a társulás, amelynek öt kiskun­félegyházi termelőszövetkezet, és a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat a tagja. Napi 20 ezer liter tej feldolgozására alkalmas üzemet építünk. Csomagolt tejet, kakaót, tejfölt, túrót, kefirt ho­zunk forgalomba Az üzem beruházási költségei előreláthatólag 26 millió forint­ba kerülnek, melynek 50 százalé­kát az állam fedezi. A megma­radó rész 51 százalékát a terme­lőszövetkezetek, a többit a tej­ipar vállalta. Az építkezést az idén megkezdjük, erre az állami támogatást is beleszámítva 8 millió forint áll rendelkezésünk­A társulás ügyintézője a kis­kunfélegyházi Petőfi Termelő- szövetkezet. Elnöke, Fricska Já­nos elmondja: — Már egy évvel ezelőtt elha­tároztuk áz üzem építését. Abból indultunk ki, hogy a következő esztendőkben számottevően fej­lesztjük a tehenészeteket és vár­hatóan emelkedik a tejhozam nemcsak a közösben, hanem a háztájiban is. Sok-sok vajúdás után most már eljutottunk odá­ig, hogy felkészülhetünk az épít­kezésre. Az üzem nemcsak a vá­ros, hanem a környező községek­ből is vásárol fel tejet az ipar közreműködésével. Az ellátási körzet azonos lesz a felvásárlási , területtel. Vagyis az átvett tejet műanyag zacskóba csomagolva, vagy tejtermékként feldolgozva szállítják a városba, illetve azok­ba a községekbe, ahonnan szár­mazott. Kenedi Péterné azt is elmond­ja, hogy a társulások nagy elő­nye, hogy a partnerek biztosak a tej értékesítésében. A szövet­kezetekkel együtt létesített üze­mek nyereségesek. Jól jár tehát, a gazdaság, de a fogyasztó is, hi­szen frissebb árut kap, nagyobb választékban. A közösen létesí­tett középüzemek körzetében az áremelés óta sem csökkent a tej- fogyasztás, sőt némi emelkedés is tapasztalható. Az elképzelések szerint még öt tejfeldolgozó épül az ország­ban hasonló összefogással. K. S. Fiatalodó textilgyár - több textília Korszerűsítik a Szovjetunió legrégibb textílgyárát, a Trjoh- gornaja Manufaktúrát. Űj mű­helyek, üzemcsarnokok épülnek, tágasabbak lettek a régiek és mindenütt nagy teljesítményű gépek dolgoznak. A közelmúlt­ban helyeztek üzembe 27 darab PK—100 típusú fonó-cérnázó gé­pet, amely egyszerre több mű­veletet végez. Néhány éven belül az egésa termelési folyamat megújul a kombinátban. Üj csarnok épül korszerű gépekkel, s így a gyái a korábbinál 1 millió méterrel több textíüát állít elő. A kombinátban jelenleg több mint 220 millió m* textíliái gyártanak. Csabai István

Next

/
Thumbnails
Contents