Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-25 / 172. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. július 25. KONTÁRKODÁS ÉS SZOLGÁLTATÁS • Mit tesz ma az az ember, akinek otthonában csöpög a vízcsap, kiég a biztosíték, elromlik lakása zárja? Miután nem mindenki tagja a Csináld magad mozgalomnak — akadnak olyanok is, akiknek nincs technikai érzékük, félnek a villanytól, eset- . leg attól, hogy ha szétszednek valamit, nem tudják összerakni — szakiparost keresnek. Ezekhez -az apróbb javításokhoz olykor lehet szakembert találni, de legtöbbször ezek a „miniatűr” munkálatok sok bosszúságot, idegeskedést okoznak a családban. Állami vállalat ugyanis többnyire ilyesmivel nem foglalkozik, a ktsz nem ér rá, a kisiparos pedig olyan csillagászati összeget kér, amely aránytalanul magas az elvégzett munkához viszonyítva. Arról nem is kell sok szót ejteni, hogy milyen nagy gondot jelent a lakás kifestése, vízvezetékcsövek, központi fűtés szerelése, asztalosmunkák elvégzése, parkettázás, csiszolás, lakkozás, de olykor még egy televízióantenna felszerelése is. Egy ilyen, a család életében nagy munkálatot megelőzi a „kivitelező” biztosítása. Mert mit vis szoktunk csinálni? Ilyen tatarozás esetében megkeressük a szolgáltató vállalatot, ahol közük velünk, hogy a következő negyedév végére talán akad szabad „kapacitásuk”, s ezért a ktsz-hez fordulunk. A kisipari szövetkezet ügyintézője, amikor bejelentjük igényünket, elmosolyodik, mert, ők „lekötötték már az összes szaktparost különböző intézményekhez, s talán jövőre vállalják e néhány ezer forintos munkát”. A következő lépés a kisiparos. Ö — legyen akármilyen szakma képviselője — azonnal a rendelkezésünkre áll, s felajánlja, akár ma, de legkésőbb holnap hozzákezd a munkához „kifogástalan import anyaggal, garanciával, rövid határidőre”. Az árajánlat elkészítésekor azonban szívünkhöz kapunk, egyrészt mert ott őrizzük az erre szánt pénzt, másrészt mert attól félünk, hogy a szívinfarktus visz el bennünket. Az árak ugyanis enyhén szólva borsosak ... •A lótás-futás után aztán ösz- szeül a családi tanács, bevonva a sógorokat, jó barátokat, akik különböző történeteket mesélnek a szakemberek garázdálkodásáról, kapzsiságáról, s arról, hogyan törték össze Amália néni antik óráját, porcelán készletének utolsó darabját. S miután végighallgattuk az összes megfogadható tanácsot,, úgy döntöttünk, szólunk Málcsi néni unokaöccsének, aki a gyárban villanyszerelőként, festőként, asztalosként, esetleg kőművesként dolgozik, hogy vállalja el az általunk rábízott munkát. Az unokaöccs hosszas rábeszélés után. kizárólag „baráti alapon” hajlandó munkaidő után dolgozni, azonban kiköti: a pénzről, amit kifizetünk, senkinek se szóljunk, mert ezért a „szívességért” nem hajlandó büntetést fizetni. S igaza van, ugyanis a kontárkodás — az iparengedély nélkül végzett munka — szabálysértés, s kisebb-nagyobb pénzbüntetéssel sújtják azokat, akik erre adják a fejüket. A családfő természetesen mindent megígér, hiszen a szükség rákényszeríti, sőt még azt sem bánja, ha a munka elvégzése után kiderül: a kontár sokkal drágábban dolgozott, mint a kisiparos. Egyébként a kontár szempontjából vizsgálva a dolgot, neki is igaza van, ugyanis ha legalizálni akarja ezt a munkát — olykor kényszerül erre, hiszen több szakipari munkát csak kisiparos végezhet; ehhez szabályszerű, lepecsételt nyilatkozatot kell tennie a hatóságnál — a pecsétért fizetnie kell a kisiparosnak. A kisiparos sem tehet mást, hiszen legtöbbje — tisztelet a kivételnek — bejelentés nélkül foglalkoztat szabadságon, szabad szombaton levő dolgozókat, vagy olyan munkásokat, akik aznap már a gyárban, üzemben befejezték a munkát. Hazudni, a hivatalt félrevezetni kényszerül tehát az állampolgár, ha azt akarja, hogy idejében, jó minőségben kifessék lakását, beszereljék a villanyt és sorolhatnánk tovább. Erről' egyébként a hatóság is tud — nem hivatalosan —, de kénytelen szemet hunyni, mert mi lenne akkor a szolgáltatással? • Ördögi körbe kerül az’ember, amely elindul az igénytől, érinti az állami, szövetkezeti vállalatot, a kisiparost és eljut a kontárig, amely a megrendelővel együtt attól reszket, hogy leleplezik, megbüntetik. Egy szó mint száz; nálunk — a megnövekedett igényekkel ellentétben — a szolgáltatás nem túlságosan gyorsan fejlődik, s ezért kénytelenek sokan szabálytalanságot elkövetni. A . kontárra szükség van, hiszen a megrendelő képtelen hónapokig várni, a kisiparos árajánlatát elfogadni és ezért megkeresi a kontárt, a munkaidő után, „baráti alapon” dolgozót. Mit lehetne tenni, hogy ez a nem kis ellentmondás feloldódjon, de a szolgáltatás javára? A közgazdászok számára is kemény ez a dió, amit nehéz feltörni. Egy azonban biztos: a jelenlegi módszer nem jó, talán még a városokban is lehetőséget kellene teremteni — kisebb adótételek mellett — a kontárok legalizálására, ami valamit javíta,- na a szolgáltatás jelenlegi színvonalán. A végső megoldás nem ez, hanem a szolgáltató vállalatok minden lakossági igényt aránylag olcsón, gyorsan, jól kielégítő tevékenysége jelentené. S addig? Maradunk a jelenlegi módszernél és reménykedünk! Gémes Gábor Kecskemét - Széchenyiváros II. Nem kell aggódni a jövő miatt — Szerintem a régi városnegyed jellegtelensége az oka, hogy nemigen emlegették soha a várostérképen jelzett nevén — magyarázza rokonszenves utitársam Terecskei Jánosné, akinél ava- tottabb kalauzzal aligha indulhattam volna a „leg”-ek lakóterületét felfedező sétára. Hiszen, mint széchenyivárosi lakos, s egyben a Hazafias Népfront III. kerületi bizottságának titkára, tulajdonképpen házigazda is. — Széchenyi nevéhez valahogy természetszerűen is méltóbb az új, a korszerű . . . Egyébként az utcanevek is a személyéhez, munkásságához társulnak... fejtegetné tovább. Ám a Nyíri úton, a KÖJÁL székháza mellett kisbabáját sétáltató csinos kismamával találjuk magunkat szemközt. És Terecskeiné máris átvált:' — Széchenyivárosi anyuka. Napközben főleg ők, a szülési szabadságon, gondozási segélyen levők találhatók otthon. Beszélgessünk vele. Az ismerkedés könnyen megy. A legtermészetesebb ürügv rá, a kocsiban rúgkapálózo baba. Az anyuka barátságos, nyíltszívűén közlékeny. Két éve. hogy a Szé- chenyivárosba költöztek. Az ezzel összefüggő vallomása pedig idekívánkozik: — Én húsz voltam, amikor a most ötéves kislányom született. Átmenetileg itt, a Nyíri úton, a gimnázium épületében volt a szülészeti osztály. A KÖJÁL- székház is állt már. de mögötte semmi, vagyis otl kezdődött á határ, a tanyavilág. Dehogy is gondoltam volna, hogy itt ilyen város lesz, ahol mi is élünk. És most tessék! A hathónapos kisfiam már tősgyökeres széchenyivárosi ! Egyébként vele a 60 ezer forintos lakáshitel-kedvezmény második felét is „törlesztettük” ... — Széchenyi munkásságához fűződő utcanevek? — jegyzem meg kérdőn, miután elköszönünk. s máris az eredeti témánknál tartunk. — Mégpedig a városrész lakóinak javaslatai, kívánsága szerint. Indítványainkat a népfront városi elnöksége is megtárgyalta és elfogadásra ajánlotta a tanács végrehajtó bizottságának. Sőt, a városi tanács legutóbbi cg m*7 [Üti E Pr yv-V «Áj». '•VÍV /*%„■'. íülésén, javaslataink alapján megszületett a határozat is. A tanácsülés döntése szerint ez év augusztus végéig új számozással látják el az épületeket, új nevet kapnak a széchenyivárosi utcák. Mégpedig a Néphadsereg útjáról balra nyíló első utca a GÓZHAJÖ —, az új lakóterület mögötti körút az AKADÉMIA, az erről balra nyíló első utca a HITEL, a következő a VILÁG, a harmadik a STÁDIUM nevet kapja. Ezen utcák és épületek által határolt térség pedig a Széchenyi sétány lesz. — Természetesen a máris formálódó sétányon kap helyet Széchenyi szobra is — magyarázza a került népfronttitkára, s hozzáteszi: ugyancsak az új városrész lakóinak óhajára. Erre a célra anyagi hozzájárulást is felkínáltak .. . Az épülettömbök közötti pázsiton nyüzsgő, üde, óvodássereg. — Alighanem az ő korosztályuk jelenti itt a lakosság többségét. Nemcsak a születését, de lakóinak átlagéletkorát tekintve is ifjú város ez. Érdemes lenne összeszámlálni, mennyi itt a gyerek... Csakugyan: pontos adatot erre vonatkozóan egyelőre sehol nem tartanak nyilván. Következtetni azonban lehet. Az alig UJ BURGONYASZEDŐ GÉP A burgonyatermés begyűjtése igen sok munkát igényel és nehezen gépesíthető. A nemrég (konstruált burgonyakombájnok közül a „Druzsba” nevű a legnépszerűbb a Szovjetunióban. A gép minden munkát maga végez — kiás két sor krumplit, megtisztítja a gumókat a földtől, a szártól és a növényi szennyezőktől, egy tartályba összegyűjti, majd autóra rakja a'termést. A „Druzsba” nagy előnye, hogy nemcsak kombájnként, hanem mint egyszerű krumpliszedő is dolgozhat — napi 3—4 hektáros termelékenységgel. A kombájn céklarépa és hagyma begyűjtésére is felhasználható — könnyű, közepes, agyagos, homokos és köves talajon egyaránt. MERNOKJELÖLTEK LAPÁ TTAL A Bács-Kiskun' megyei KISZ Bizottság szerződést kötött a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ Bizottságával, mely szerint az egyetemisták a megyénk négy városában lévő építőipari táborokban dolgoznak ezen a nyáron. Az idén először 3aián is létesült ilyen tábor. A fiatalok részt vesznek, a megyei ÉPSZER Vállalat kivitelezésében készülő, a szakmunkásképző tanműhely, valamint a III. Béla Gimnázium melletti hat tantermes szakközépiskola építkezésében, és a kórház területén elkezdődött építési munkákban. A táborban a .magyar fiatalokon kívül a Szovjetunióból is érkeztek egyetemisták. Moszkvából a vasútépítő egyetemről, valamint litván fiatalok a kaunaszi műszaki egyetemről. Ezúttal, a Baján táborozó szovjet egyetemistákkal beszélgettünk. — Folyóiratokból, könyvekből ismerjük Magyarországot — mondotta Zsemaitaitis Algirdas a litván fiatalok vezetője. — Amikor megtudtuk, hogy Bajára jövünk, megörültünk, hogy víz mellett töltünk el egy hónapot. Most ismerkedünk! a várossal és máris nagyon megszerettük. — Még keveset találkoztunk a bajai fiatalokkal — vette átl a szót Paulov Grigorij a moszkvaiak vezetője — pedig nagyon szeretnénk megismerkedni életükkel, terveikkel. Reméljük erre is sor kerül... Reggel hét órakor kezdődik a munkaidejük az építkezéseken. Lapáttal, ásóval a kezükben, nehéz fizikai munkát végeznek a mérnökj elöltek. Az ÉPSZER vezetői elmondták, hogy nagyon elégedettek a fiatalokkal. Példás szorgalommal dolgoznak. Elismeréssel emlegetik munka- fegyelmüket. Óránként három perc szünetet tartanak, de pontosan. Előfordult egyszer, hogy az • Alkonyatbán a Duna mellett ebéd negyedórával elhúzódott, ezért a munkaidejüket toldották meg egy negyedórával. A Szovjetunióból érkezett húsz fiatal négy nap alatt több mint 320 köbméter földet mozgatott meg. A kórház területén készülő 1400 méter távfűtővezeték részére ássák az árkot. — Eddig is sikerült 115 százalékra teljesíteni az előírt tervet — mondotta Amelkin Nikoláj. A moszkvaiak és a kaunasziak versenyeznek egymással, de egyik csoport sem tudott jelentős előnyt szerezni. Hasznosnak tartjuk az itteni munkánkat, annál is inkább, mert mint leendő szakemberekkel megismertették velünk az építkezések terveit. Nagyszerű lesz a kórház új sebészeti pavilonja, amihez gratulálunk a bajaiaknák és az építőknek. — Nem könnyű a munkánk, de vidám — mondotta Regelskiene Ramuté. a kaunaszi egyetem matematikatanárnóje, s mint „gyakorló" feleség, rögtön a magyar ételekről beszélt. — Csodálatos a magyar konyha, én már gyűjtöm a magyar ételrecepteket, hogy odahaza is hasonlókat főzhessek. Még a paprikás ízüeket is mindannyian megkedveltük . . . A napi munka után különféle programokat szerveztek a külföldről érkezett mémökjelöltek- nek. Részt vettek egy ismerkedési esten, a szakmunkásképző sportpályáján focimeccset játszottak, szakvezető kíséretében megismerkedtek Baja nevezetességeivel, részt vesznek egy ge- menci kiránduláson, hajóval ellátogatnak Veránka-szigetre, és több műsoros estnek lesznek vendégei. ötéves városrész napjainkban 1420 lakást számlál. Tehát ugyanannyi család otthona. Hivatalosan 3,3 személyt vesznek alapül lakásonként. Az eredmény: 4686 lakos. A hivatalos átlaggal számolva. Hallgassuk meg azonban azt a szőke fiatalasszonyt, aki a VII-es jelzésű épülettömb előtt ügyel az alighanem az első lépéseit próbálgató kisfiára. — Szerintem nem kell aggódni a jövő miatt. Tessék körülnézni, mennyi itt a gyerek! Inkább nagyobb óvoda kellene. Félő, hogy a rengeteg kismama, aki most gondozási segélyen van, mire letelik a három év, nem tudja elhelyezni a kicsit... A mi lépcsőházunkban — ezek OTP-s lakások — tizennégy csalód közül tizenkettőben van gyerek. A legtöbb helyen kettő, de akad háromgyerekes család is. Ráadásul szinte kivétel nélkül fiatalnak számító házasok. Tehát még terveznek ... Legalábbis feltételezem, magunkból kiindulva. Egyébként nagyon érdekes: itt naponta felfedezhető, hogy lám, újabb emberke bújt elő a pólyából... (Következik: Nappal az alvóvárosban.) Perny Irén SÁTRAK A BALATON PARTJÁN Megszaporodtak a vadtáborok Benépesültek a balatoni kem- pingek, de a mintegy harminc kifogástalanul felszerelt táborban még sok ezer turista elhelyezésére van mód. Ennek ellenire az utóbbi napokban ismét megszaporod tak az úgynevezett vadtáborok. A Tihanyi-félszigeten a műút mellett is megpróbáltak sátrat verni, s ez nemcsak a félsziget természetvédelmi területének épségét veszélyezteti, hanem közegészségügyi szempontból sem engedhető meg. Az idegenforgalmi szervek — ha szükséges, a hatóságok segítségével — intézkedéseket tesznek a vadtáborozás felszámolására. A megyei tanácsok egyébként az elmúlt években rendelettel is szabályozták a sátortáborozás rendjét. Eszerint a hivatalosan kempingnek nyilvánított táborokon kívül a személyi tulajdonban levő ingatlanokon is csak a terület nagyságának figyelembevételével lehet sátrat felállítani. A beépített telkeken legfeljebb két sátor állítható fel, maximálisan 15 négyzetméter területtel, a beépítetlen telken pedig 3 sátor helyezhető el 20 négyzetméternyi helyen. (MTI) Akiket a kisebbek »kizsákmányolnak« Az NSZK-ban 20. születésnapját ünnepli a Hosszú Emberek Klubja, amely 2300 „óriást” tömörít. A klub tulajdonképpen érdekképviselet: a magas emberek ugyanis sokkal drágábban élnek, mint az átlagmagassá- gúak. Ruházatra fizetésük 35 százalékát költik, mert a konfekció nem számol velük, és a bútoripar sem. De nemcsak anyagi természetű panaszaik vannak: állandóan behúzott nyakkal kell járniuk , nehogy minduntalan beleverjék valamibe a fejüket. A klubtagságnak egyébként csak egy feltétele van: nőknél a 180, férfiaknál a 190 cm magasság — cipő nélkül mérve. Kiskunfélegyházi kezdeményezés A termelőszövetkezetek és a tejipar összefogása A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztési programjához tartozik a tejfeldolgozási lehetőségek bővítése. Ennek érdekében keresik az együttműködés módjait a termelőszövetkezetek és a tejipar. Az összefogás eddigi eredményeiről és a további elképzelésekről beszélgetünk Kenedi Pé- temével, a Tejipari Tröszt előadójával, aki a mezőgazdasági üzemekkel kialakított kapcsolatokkal foglalkozik. — Már 1968-ban létrehoztunk egy társulást a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezettel. A-É összefogás eredményeként építettünk egy tejüzemet. Azóta két hasonló született. Bács-Kiskun megye termelőszövetkezetei részéről is növekedett az érdeklődés az utóbbi időben. Ennek eredményeként alakult meg az a társulás, amelynek öt kiskunfélegyházi termelőszövetkezet, és a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat a tagja. Napi 20 ezer liter tej feldolgozására alkalmas üzemet építünk. Csomagolt tejet, kakaót, tejfölt, túrót, kefirt hozunk forgalomba Az üzem beruházási költségei előreláthatólag 26 millió forintba kerülnek, melynek 50 százalékát az állam fedezi. A megmaradó rész 51 százalékát a termelőszövetkezetek, a többit a tejipar vállalta. Az építkezést az idén megkezdjük, erre az állami támogatást is beleszámítva 8 millió forint áll rendelkezésünkA társulás ügyintézője a kiskunfélegyházi Petőfi Termelő- szövetkezet. Elnöke, Fricska János elmondja: — Már egy évvel ezelőtt elhatároztuk áz üzem építését. Abból indultunk ki, hogy a következő esztendőkben számottevően fejlesztjük a tehenészeteket és várhatóan emelkedik a tejhozam nemcsak a közösben, hanem a háztájiban is. Sok-sok vajúdás után most már eljutottunk odáig, hogy felkészülhetünk az építkezésre. Az üzem nemcsak a város, hanem a környező községekből is vásárol fel tejet az ipar közreműködésével. Az ellátási körzet azonos lesz a felvásárlási , területtel. Vagyis az átvett tejet műanyag zacskóba csomagolva, vagy tejtermékként feldolgozva szállítják a városba, illetve azokba a községekbe, ahonnan származott. Kenedi Péterné azt is elmondja, hogy a társulások nagy előnye, hogy a partnerek biztosak a tej értékesítésében. A szövetkezetekkel együtt létesített üzemek nyereségesek. Jól jár tehát, a gazdaság, de a fogyasztó is, hiszen frissebb árut kap, nagyobb választékban. A közösen létesített középüzemek körzetében az áremelés óta sem csökkent a tej- fogyasztás, sőt némi emelkedés is tapasztalható. Az elképzelések szerint még öt tejfeldolgozó épül az országban hasonló összefogással. K. S. Fiatalodó textilgyár - több textília Korszerűsítik a Szovjetunió legrégibb textílgyárát, a Trjoh- gornaja Manufaktúrát. Űj műhelyek, üzemcsarnokok épülnek, tágasabbak lettek a régiek és mindenütt nagy teljesítményű gépek dolgoznak. A közelmúltban helyeztek üzembe 27 darab PK—100 típusú fonó-cérnázó gépet, amely egyszerre több műveletet végez. Néhány éven belül az egésa termelési folyamat megújul a kombinátban. Üj csarnok épül korszerű gépekkel, s így a gyái a korábbinál 1 millió méterrel több textíüát állít elő. A kombinátban jelenleg több mint 220 millió m* textíliái gyártanak. Csabai István
