Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-24 / 171. szám

1973. július 24. • PETŐFI NÉPE • 3 KÍ.PERIM O Fele - fele A hétvégi esti műsoridőt szé­pen megfelezték a műsorkészí­tők, Éppen úgy elégedettek le­hettek a könnyed vidámságot kedvelők, mint az elmélyülésre serkentő, súlyosabb mondani­valóid műveik kedvelői. A szombati főműsoridőben a Televízió Kabarészínháza mu­tatkozott be _ új összeállításával. Ágoston György szerkesztő és Bednai Nándor rendező végre igazán hátat fordított a hagyo­mányos pódium-kabaré műfajá­nak;. bátran — és bőven — éltek a tévé adta, képi fogalmazás le­hetőségeivel. Különösen Bárdi György ezerarcú „száguldó ri­portere" tetszett, s Fenyvesi Ga­bi szellemes paródiái. Az ismét magyar közönség elé lépő Hal­mai Imre is méltán aratott si­kert. Parodisztikus magánszámai ■gazdagították a műsort. Szuhay Balázs találékony talpraesettség­gel konferált; legfeljebb az 'za­vart olykor, hogy túlontúl is előkelő igyekezett lenni, s ez a közvetlenség rovására ment. ♦ Éjszakai előadásként került képernyőre a szovjet Kozincev rendező Hamlet című filmreme­ke. Igazi művészi élményt adott, elsősorban azzal, hogy a Shakes- peare-drámának nem a színpadi előadását fényképezte le, hanem ugyancsak messzire kanyarodott attól, amikor a filmadta lehe­tőségekkel szuverén művet te­remtett. Természetesen úgy, hogy nem hamisította meg az angol klasszikust. íme, egy lényas-ékes bizonyí­ték arra, hogy a gazdagon felhal­mozott díszlet, a látványos kör­nyezet is kaphat úgy szerepel, hogy ne vonja el a .figyelmet, hanem ellenkezőleg: segítse a mű szellemének, legfőbb monda­nivalójának kibontását, megérte­tését. Ez remekül sikerült. Most a megkeseredett, vívódó-tépelő- dö, kínlódó dán királyfi megle­hetősen harciasabb, lázadóbb volt, mint ahogy azt a színpadi előadásokban megszoktuk tőle, S ez jó volt. I. Szmoktunovszkij magávalragadó volt a címsze­repben, A. Vertyinszkaja lebilin- cselően szép és fájdalmas Ophé- liát formált önmagából. * A vasárnap este már a kezdet kezdetén igazi művészi élményt adott. Szentpál Mónika önálló műsorának egy részletét kaptuk a tévé jóvoltából. A groteszk hu­mor, abszurddal elegyített szatí­ra, a gondolkozásra ingerjő elő­adói stílus mindvégig lekötötte a nézőt.- Szívesen néztük volna hosszabb ideig is ezt a sokarcú művészt. * Amikor ezt követően a „Zúg­jon dalunkr..sorozatban ripor­tot láthattunk a Bakony-vidéki munkásdalgyűjtő-mozgalomról, ismét csak nehéz lett volna fel­állni a készülék elől. Ezek a hetven-, nyolcvanéves asszonyok és férfiak, akik annyi nehéz, s nagy időt megértek, most oda- álltak, odaültek a kamerák elé, s daloltak, meséltek egyre a ri­porternek — és nekünk, a leg­népesebb közönségnek. * Vasárnap este, a főműsoridő­ben — nyilván megint a káni­kulára, üdülési főszezonra való tekintettel — egy filmbohózatot sugároztak. „Szellemesnek” ígér­ték a bevezetőben; ezen lehetne vitatkozni. V. M. Öt lány, öt fiú Egyre izgatottabban számolják a napokat a Bács-Kiskun megyét képviselő VIT-küldöttek, akik a múlt hét végén a bajai Sugovica partján táboroztak három napig. A csinos egyenruha felöltése előtt a KISZ-vezetőképzőben csoporto­san készültek a küldöttek a berlini utazásra, illetve a nagy­szabású világifjúsági seregszemle eseményeire. A bajai táborban a szakmun­kásképző intézetek KlSZ-titká- rai fogadtak bennünket, s a VIT alkalmából a megyét bemutató kiállítást rendeztek a vezetőkép­zőben — mondta a tíztagú dele­gáció legfiatalabb tagja, a 16 éves Forczek Erika, aki a Kecs­keméti Katona József Gimná­zium KISZ-szervezetének javas­latára vesz részt a berlini fesz­tiválon. összedugtuk a fejünket, hogyan viszonozhatnánk a szak­munkástanulók kedvességét? Még akkor este a táborban mi is rendeztünk egy kiállítást azokból az ajándékokból, amelyeket Ber­linbe viszünk. Lakos Imre ta­nárom mondta, hogy az 1949-es budapesti VIT-en azok az aján­dékok aratták a legnagyobb si­kert, amelyek egy-egy táj, vagy város nevezetességét jelképez­ték. Mi is hasonlóképpen^, válo­gattuk össze az ajándékokat, például halasi csipkéket, kalo­csai térítőkét, félegyházi díszdo­bozt, Petőfi-albumot, Bugáéról, Kecskemétről színes diákat adunk a külföldi delegációknak. Szalóki Józsefné Kiss Katalin megyei KISZ-titkámak a nem­zetközi kapcsolatokról, s a VIT-ek történetéről szóló elő­adása utáni szünetben a VIT-kül­döttek az egyik csoporttársuk, Becker Pál köré gyűltek A Ba­jai Állami Gazdaság fiatal ag­rármérnöke ugyanis már több alkalommal járt az NDK-ban, sőt, 1970-ben egy évig Halléban dolgozott. Sok történetet mon­dott az utazásról, s a német fia­talokról. A megyei delegációnak egyébként ő lesz majd a házi tolmácsa. Mivel elég jól beszel németül, terve szerint egy be­számolót tart a fesztiválon a ha­zai állattenyésztés eredményei­ről, a húsprogramról, amely fe­lett védnökséget vállaltak a ba­jai gazdaságban dolgozó ifjú­kommunisták is. A színes kiad­ványok, fényképek, tájékoztatók mellett a gazdaság termékeiből gyümölcskosarat visz Berlinbe. A csoportos foglakozások után egyéni felkészülés következett. Az asztalon Bács-Kiskun me­gyéről szóló könyvek, tájékozta­tók, statisztikák. Néhányat fel­lapoztunk : Bács-Kiskun megye élemiszer-gazdaságának 25 éve, ipari fejlődésének statisztikája, az oktatás fejlesztésére hozott párthatározat, ifjúsági törvény... Minden VIT-küldött választh'' tott egy témát, amelyet feldol­goz, s így a delegáció tagjai a fesztivál gyűlésein könnyebben, részletesebben tudnak majd vá­laszolni a kérdésekre. A mező- gazdaság, az ipar, az oktatás, a művelődés és a városok fejlődé­sét, az ifjúsági mozgalom hely­zetét, s az ifjúsági törvény vég­rehajtásának eddigi tapasztala­tait tanulmányozták. A fiatalok­ról szóló törvény egyébként bizr tosan központi téma lesz á VIT-en, ugyanis eddig a vilá­gon csak nálunk és az NDK-ban alkottak paragrafusokat a fiata­lokért. — A felkészülést természete­sen már korábban megkezdtük — folytatta a beszélgetést Surá- nyi Laci, aki néhány héttel ez­előtt kapott szakmunkás-bizo­nyítványt a Kiskunfélegyházi 608-as számú Szakmunkásképző Intézetben, s jelenleg a Kis­kunfélegyházi Műanyaggyár gép­szerelője. — Bács-Kiskun megye iparát és a szakmunkástanulók helyzetét tanulmányoztam, s eb­ből sok mindent hasznosíthat­tam a június 30-i szóbeli vizs­gán is. — Az elmúlt hetekben nekem sem volt sok szabad időrn, ugyanis a VIT-re való készülő­dés mellett érettségi vizsgára készültem — vette át a szót Ma­gyart Mária, a Bajai Finomposz­tó Vállalat cémázója. — A III. Béla Gimnázium levelező tago­zatán végeztem. Délutánonként mozgalmi dalo­kat, énekszámokat, játékokat tanultak a küldöttek. Eddig min­den világifjúsági találkozónak volt egy slágere. 1949-ben, a budapesti fesztiválon például minden fiatal a Hegyen-völgyön zakatol a vonat dalt énekelte. Azt, hogy a mostani fesztivál­nak mi lesz a slágere, még nem tudni, a repertoár mindenesetre már elkészült. Sőt, más népek dalaiból is összeállítottak egy kis műsort. Az üzemek, gazdaságik, ter­melőszövetkezetek vezetői, párt- szervezeteinek titkárai is segí­tették a VIT-küldötteket a fel­készülésben. Zsikla Julianná­nak , az orgoványi Sallai Ter­melőszövetkezet baromfigon­dozójának is sokat segítettek a közös gazdaság vezetői. Orgo­ványi, bugaci, izsáki emlékeket, kis hordót, kézimunkákat, fa­faragásokat visz a VIT-re. Gara­0 A tíznapos Marika édesapja, ifjú Binszki János is részt vesz a VIT-en. Most a Bács-Kis­kun megyéről szóló könyveket tanulmányozza Zsikla Julian­na baromfigondozóval. (Tóth Sándor felvétele) czi Károly, a SZIM kecskeméti gyárában dolgozó fiatal gépla­katos is köszönettel emlékezik vissza kollégái támogatására^ A szocialista brigádok vezetői tői például több tucat fényképet ka­pott a gyár életéről, fejlődésé­ről. Cserébe viszont valafnennyi VIT-küldöttnek meg kellett ígérnie a részletes élménybeszá­molót. A saját munkahelyükön kívül más üzemek KISZ-esei, iskolák, úttörők is jelentkeztek a VIT-beszámolóra. Mester Ka­talint, a Ganz-MÁVAG kiskun- halasi gyárában dolgozó marós szakmunkást például már a ha­zaérkezésük utáni napon, augusz­tus 8-án a fehértói üdülőbe vár­ják, pontos útijegyzettel... — Éppen emiatt már az első naptól kezdve naplót vezetek az utazásunkról — magyarázta ifjú Binszki János, aki a jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezetben mezőgazdasági gépész. — Július 26-án, csütörtökön indulunk Bu­dapestről. Ekkor már csaknem kéthetes lesz a kislányom, Ma­rika. Nemrég szereltem le, utá­na mindjárt a tsz-ben dolgoz­tam, most jól jön egy kis ki- kapcsolódás ... — Szerdán a budapesti párt­főiskolán adják át az egyenru­hát — mondta Szűcs Kálmánná Tóth Valéria, a KISZ megyei bi­zottságának munkatársa. — A lányok fehér garbót, galamb- szürke szoknyát, piros blézert, piros-kék szandált és táskát kap­nak. Emellett egy szép tarka nyári ruhát is viselhetünk. Bács-Kiskun megyéből öt lány és öt fiú indul a X. Világifjú­sági Találkozóra. A delegációt Hegedűs István, a kiskunhalasi járási pártbizottság titkára ve­zeti. A csoporttal utazik még Szegő Gábor honvéd, aki a 10x10 a X. VIT-re vetélkedőn vett részt, s a közönség szava­zatával került a delegációba. Tárnái László Nők a könnyűiparban 0 Keserű Jánosné könnyűipari miniszter a múlt héten a kor­mány ülésén számolt be a nők helyzetével foglalkozó párt- és kormányhatározatok végrehajtá­sáról. Ezt követően sajtótájékoz­tatót is tartott a témáról. Beszámolójának valamennyi részletére nincs módunk kitérni, erről országos laptársaink is ad­tak szemelvényekéi, de az elem­ző értékelés több megállapítása külön is figyelmet érdemel. Elöl­járóban azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben különböző intézkedések hatására javult a könnyűiparban dolgozó nők hely­zete. Az eredmények két forrás­ból származnak. Egyike ezeknek a központilag hozott intézkedé­sek, közülük elsősorban a bér- intézkedések, továbbá a könnyű­ipar több ágában folyó nagyará­nyú rekonstrukciók, a másik for­rást a vállalati intézkedések je­lentik. A fejlesztések során jelentős összegeket fordítanak a dolgozók szociális és munkásvédelmi hely­zetének javítására, az anyagmoz­gatás gépesítésére, öltözők, mos­dók, üdülők, gyermekintézmé­nyek létesítésére, bővítésére. Mint ismeretes, a párt- és kor­mányhatározatok a könnyűipar­ban mindenekelőtt a gazdasági és szociális körülmények javítá­sát, valamint a textiliparban az éjszakai műszakban foglalkozta­tott nők helyzetének megkülön­böztetett módon való javítását jelölték meg. Ami az anyagi megbecsülést — többek közt az egyenlő munká­ért egyenlő bér elvének érvénye­sítését — illeti, a bérintézkedé­sek hatására a férfi- és nődolgo­zók átlagos keresete közötti kü­lönbség tovább csökkent. A még meglevő különbségeket a könnyű­iparban nagyrészt, a szakképzett­ség alacsonyabb .foka ,és a ledol­gozott munkaidő közti különbség indokolja. Az alkalmazottak és. a vezetők körében azonban még ma is tapasztalható eltérés a nők kárára. 0 Az éjszakai műszakban fog­lalkoztatottak aránya valame­lyest csökkent, azonban az ilyen jellegű munkára még hosszú ideig szükség lesz. Ezért a mun­kakörülmények javításával, to­vábbi munkaidő-csökkentéssel kedvezőbbé kell tenni a textil­iparban dolgozó nők helyzetét. Ami a gyermekintézmények hálózatának fejlesztését illeti, a jelentős anyagi ráfordítások elle­nére az igények a legtöbb helyen még mindig meghaladják a lehe­tőségeket. Nagy gond, hogy több vállalatnál a gyermekgondozási segélyről visszatérő anyák gyer­mekeiket nem tudják elhelyezni. Akad természetesen kedvező pél­da is, mint például a Bajai Fi­nomposztógyár, ahol biztosítani tudják a gyermekek elhelyezését. Számos helyen megkülönbözte­tett figyelmet élveznek a nagy­családok és a gyermekeiket egye­dül nevelő édesanyák Sokrétűek a nők otthoni munkáját segítő vállalati kezdeményezések is. A hiányosságokról szólva első helyen a munkajogi előírások és kedvezmények be nem tartását, esetenkénti megsértését lehet említeni. Előfordul, hogy a ter­hes nőket és a kisgyermekes anyákat nem mentesítik az éj­szakai munka alól, vagy túlóráz- tatják. Ezt még akkor sem sza­bad megengedni, az azt önként vállalja az illető az anyagi elő­nyök miatt. Amint a miniszterasszony meg­állapította: nem értünk el kielé­gítő fejlődést a nők képzésében, továbbképzésében. Még mindig alacsony a nők aránya a közép- és felső vezetésben. A munkás­nőknek több mint a fele csak nyolc általános iskolai végzett­séggel rendelkezik. Tegyük hoz­zá, hogy vidéken ennél is rósz szabb az arány. A munkásnők­nek alig négy százaléka rendel­kezik középfokú végzettséggel. 0 A felmérés szerint három­szor annyi nődolgozóban él a to­vábbtanulási szándék, mint ahá- nyan tanulni kezdenek. Ebben nyilván nagy szerepet játszik a családi elfoglaltság, de részben az önbizalom és a bátorítás, hiá­nya is. Szakmához kötött mun­kakört tölt be a nők 28,5 száza­léka, de csak 25,5 százalékuk rendelkezik megfelelő szakkép­zettséggel. A nők vezető munkakörbe való bevonása az említett hatá­rozatok megjelenése óta valamit javult. Ennek ellenére a könnyű­iparban a nők aranya például a gyári főmérnökök közt 6,1 száza­lék, a gyáregy ségevtzetőké, üzem­vezetőké 13,5. a művezetőké, szak­mányvezetöké is mindössze 29,4. százalék, nagyjából hasonló a gyári főosztályvezetők, osztály- vezetők aránya is. A vállalatok, szövetkezetek politikai és _ társa­dalmi szervezeteiben a nők na­gyobb arányban vannak vezető funkcióban, mint a gazdasági ve­zetésben. Az elemző számvetés azzal a következtetéssel zárul, hogy az ötödik ötéves terv készítésénél érvényesíteni kel! a párt- és kor­mányhatározatok fokozott végre­hajtását, tovább kell javítani a nők gazdasági és szociális hely­zetét. A kormány felhívja a ta­nácsok figyelmét, hogy a terület- fejlesztési célkitűzések során mi­nél jobban könnyítsék a nők ott­honi munkáját. Erőteljesen fej­leszteni kell a gyermekintézmé­nyek hálózatát. \ 0 Ügy véljük, hogy a vállala­tok számára is sok tanulságot rejt a beszámoló, s akkor járnak el helyesen, ha a maguk hatás­körében szintén elkészítik ezt a mérleget, a szükséges intézkedé­si tervekkel együtt. T. R Fénysorompó, időrelé, liftvezérlő-készülék A Ganz bajai gyárának új termékei Több új termékét honosít meg az idén a Ganz Villamossági Művek bajai készülékgyára. A jelenlegi negyedév tervébe illesz­kedik a korszerűsített, széles idő­tartományban működő időrelék prototípusainak kibocsátása. Ugyanakkor jó minőségű vezérlő készülékeket adnak a külföldi szabadalom alapján készített ha­zai liftékhez. A biztonságos köz­lekedést elősegítő fénysorompók­ból pedig 70-et állítanak elő az esztendő végéig. Egy-egy ilyen fénysorompó értéke jóval meg­haladja a 200 ezer forintot. äa«MBS8iäMiwi«gi»»gSiMiBr»ai:gsiaa?iiLns^ A hullámtető alatt Néhány napja múlt hat éve, hogy egy négytagú család — mert kényszerhelyzetben volt — beköltözött a műkövek szá­rítására épített helyiségbe, amelynek a teteje mindössze egy hullámpala. Nem kell különösebb képzelő­erő ahhoz, hogy tudjuk: télen vajmi kevés védelmet ad a pala­tető a metsző hideg ellen, főleg akkor, ha a falak is vékonyak, roskatagok és földpadló van a szobának előléptetett szárítóban. Nyáron könnyebb elviselni a ká­nikulai forróságot, de a télhez hasonlóan ugyancsak erős pró­bákra teszi az építményt, s ben­ne a családot az eső, a nyirkos levegő. A család eddig — ki- sebb-nagyobb problémáktól el­tekintve — állta ezeket a próbá­kat. Az épület többször szorult alapos javításra, különben régen összeroskadt volna... — Amikor ide költöztünk, be­adtuk lakáskérelmünket a váro­si tanácshoz. Ennek szintén el­múlt már hat esztendeje. Irtunk már úgyszólván mindenhová, járt nálunk az egészségügyi osztály, a gyámhatóság, a mű­szaki osztály, a lakásbizottság képviselője, de minden maradt a régiben. Nem is tudom mi lesz itt velünk? A gyerekek nőnek, én beteg vagyok — sorolja Tor­mási Imréné, az említett „la­kásban’’. A tízéves fiú és a ha­todik évében levő kislány kint játszik az udvaron. A tenyérnyi szoba ragyog a tisztaságtól. Mert nem szükségszerű, hogy az úgy­nevezett rossz lakáskörülmény a piszokkal, a bűzzel, a rendet­lenséggel társuljort az emberek tudatában. — A férjem az építőiparban dolgozik, jelenleg a megyei kór­ház felújítását végzik. Fizikai munkás. Este, amikor hazajön, megvacsorázik, lemosdik, s már dől is az ágyra, hogy pihenjen. A család jövedeme havonta és maximálisan háromezer forint. — Én nem tudok dolgozni, mert szívbeteg vagyok, azon kí­vül gyomorfekélyem is van. A lakbér havi negyven forint, a gyerekért is fizetünk az iskolá­ban, mert hegedülni tanul, azt mondták, kiváló hallása van. Egyetlen szórakozásuk a tele­vízió — mint annyi más család­nak. így hát fizetik a részletet. A férj múnkásruhája pedig erős, egészséges karokat kíván a mosásnál, mosógépre is szük­ségük volt. Nem sok ez, de a ke­vésből elvenni nagyon sok. — A férjemnek sem adhatok reggelire vajaskenyeret teával. Egy tisztviselőnek elég, de egy fizikai munkásnak nem. Oda erő kell és változatos étrend, nem pedig mindig szalonna. — Mi volt az ebéd? — kérde­zem a fiatalasszonytól, és látom, hogy arca szinte bocsánatkérő kifejezést ölt. — Tudja, így néhány nappal a fizetés előtt nagyon be kell osztanunk azt a pár torintot. Borsólevest és tejbegrízt ebédel­tünk. Tormásiné egy kartondoboz­ban őrzi a lakásigényléssel ösz- szefüggő iratokat, a különböző helyekről kapott leveleket. Elő­veszi azt, amelyiket Kecskemét Város Tanácsától 1971. március 26-án kapott: „Tormási Imre ré­szére, Kecskemét, Széchenyi kör­út 36. Lakásügyi panaszát a helyszínen kivizsgáltuk, s annak eredményeképpen az alábbi tá­jékoztatást adjuk... Jobb lakás­ra ön és családja kétségtelenül jogosult... jobb lakásra irá­nyuló kérelmét csak akkor tud­juk teljesíteni, ha egy, az önök elhelyezésére alkalmas lakás rendelkezésünkre fog állni... Ha egy-egy lakás városunk terü­letén megüresedik... és az Iki­utalható, az önök jogos igényét az elsők között fogjuk kielégí­teni .. A Tormási-családban fellob­bant a remény lángja, s vártak. Aztán egy év múlva újra a ta­nácshoz fordultak és érdeklőd­tek, -mi a helyzet a lakás körül. Egy sokszorosított nyomtatványt kaptak sablonszöveggel: „ ... A megépülésre kerülő lakások szá­mának ismeretében az önök la- lcányigényét tanácsi bérlakás, vagy szövetkezeti lakás juttatá­sával 1975. végéig nem tudjuk kielégíteni. Ezért kérjük, hogy lakásproblémájának megoldásá­ra OTP-lakásvásárlás, lakás­építő szövetkezeibe való belé­pés, vagy családiház-építés útján törekedni szíveskedjék .. 1972. január 31.” Ez — enyhén szólva — figyel­metlenség volt. Mert családiház- épitést, OTP-, vagy szövetkeze­ti lakást ajánlani olyan család­nak, ahol négy emberre alig háromezer forint havi jövedelem jut, már-már gúnyolódásnak is felfogható. Hiszen Tormásiné nagyon jól tudja, hogy mi a ta­karékoskodás. Naponta meg­viaskodik ezzel, amikor a fillé­reket kell beosztani. Miért nem lehet különbséget tenni az igény­lők között legalább abban a te­kintetben, hogy kinek mit és hogyan válaszol a hivatal? Még akkor is ilyen követel­ményt kell támasztanunk, ha is­merjük a város lakáshelyzetét, ha tudjuk, hogy körülbelül négyezer a jogos lakásigénylők száma Kecskeméten, s ebből mintegy 700 család lakik a Tor- másiékéhoz hasonló körülmények között. Vagy talán megtévesztet­te a hatóság embereit a helyszí­ni szemle során a ragyogó tisz­taság? Lehet, de azt hiszem, a szakértő is látta, miből és miért épült a helyiség, ahol a négy ember lakik. Láthatta, hogy máshol a szúnyogháló is vasta­gabb, mint ezek a falak. Merre fordulnak, vagy fórdul- nak-e egyáltalán valamerre Tor­másiék reményének csápjai? Meddig tudnak itt lakni, mi lesz, ha 1975. végéig sem tudja kielé­gíteni a városi tanács a lakás­igényt? — Nincsenek nekünk túlzó igényeink. Egy kis száraz, egész­séges lakás. Még az sem baj, ha nincs fürdőszoba, meg előszoba. Egy konyha, egy szoba. Én ott olyan tisztaságot, rendet tarta­nék, nem romlana meg az étel egyik napról a másikra, mint itt, nem enné meg a nehezen szerzett bútorokat a víz, a pe­nész, azt a kis ruházatot, amink van, nem kellene félteni a ned­vességtől, nem riadoznánk, ha jön az eső. Egy iyen kicsi la­kásra volna nekünk szükségünk. Csak hallom, hogy mások hűtő- szekrényt, új bútorokat, ilyen-- olyan ruhákat, őszi, téli, tavaszi kabátokat, cipőket vásárolnak, mennek nyaralni, kirándulni, színházba, moziba, autókat cse­rélnek, költöznek egyik jó lakás­ból a másik még jobb lakásba. Ez nekem teljesen érthetetlen és elérhetetlen ... Nem sír a fiatalasszony. Hete­dik éve laknak itt, a hullámtető alatt. Gál Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents