Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-20 / 168. szám

_ „ /; T f r, r0 Várható időjárás ma estig: kisebb IM II 4 H A.S felhőátvonulások, néhány helyen futó es6 Mérsékelt, napközben megélén­külő délnyugati, nyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 11—1*. legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 23—28 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJ \ XXVIII. évi., 168. szám Ára: 90 fillér 1973. Július 30., péntek Ülést tartott a Minisztertanács •»*' • Kádár János fogadta Pierre Messmert Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titká­ra csütörtök délben a Központi Bizottság székházában fogadta Pierre Messmert, a Francia Köztársaság miniszterelnökét. A szívélyes légkörben lezajlott találkozón magyar részről jelen volt Péter János külügyminiszter, Nagy János külügymi­niszter-helyettes, Mód Péter, hazánk párizsi nagykövete. Francia részről Michel Jobert külügyminiszter, továbbá Martial de la Fourniere, Claude Amaud, Christian d’Aumale meghatalmazott miniszter, valamint Gégard Amanrich, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete vett részt a talál­kozón. Csütörtök délután Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke a Parlamentben fogadta a francia delegációt. • Hajnali három órától az esti harmat leszálltáig bálázza a kombájn­szalmát Tóth István, a kecskeméti Üj Tavasz Termelőszövetkezet traktorosa. A kalocsai járás az első az aratásban Naponta ezer vagon érkezik a raktárba Alig enyhült a kánikula. Ha hinni lehet a meteorológiai előrejelzésnek, akkor a Duna-Tisza közén, az ország déli felében július utolsó tíz napjában és augusztus elején vár­ható a hűvösebb idő és a nagyobb esőzés. Egyelőre kedvez az időjárás a gabona betakarításának, bár az átfutó záporok, zivatarok visszavethetik az aratás lendületét. A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter tájékoztatta a kormányt Marien N’Gouabi, a Kongói Népi Köztársaság el­nöke július 8—10. között Ma­gyarországon tett látogatásáról. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke és ven­dége baráti légkörben megvitat­ta a nemzetközi élet, valamint a két ország kapcsolatai tovább­fejlesztésének időszerű kérdé­seit. A tárgyaló felek a nemzet­közi helyzet értékelésében tel­jesen azonos álláspontot foglal­tak el és kifejezték egyetérté­süket a kapcsolatok fejleszté­sére. A kormány megtárgyalta Fe­hér Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével a Mongol Népköztársaságban járt kormányküldöttség útjáról szóló jelentést, amelyet jóváhagyólag tudomásul vett. Felhívta az ér­dekelt szervek vezetőit, hogy a szívélyes, őszinte, elvtársi lég­körben folytatott tárgyalások eredményeként, a magyar—mon­gol gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság VII. üléssza­ka jegyzőkönyvében foglaltak végrehajtásáról gondoskodjanak. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökhelyette­sének az Állami Tervbizottság munkaköréről, ügyrendjének sza­bályozásáról és a bizottság 1973. második félévi munkatervéről szóló előterjesztéseit. A Minisztertanács megtárgyal­ta a külügyminiszter jelentését az európai biztonsági és együtt­működési konferencia első sza­kaszáról. A tanácskozás a szo­cialista közösség, s általában a béke, a haladás erőinek sikere­ként. értékelhető: jól tükrözte a szocialista közösség kezdemé­nyezéseinek valóra váltását, az új erőviszonyokon alapuló, meg­változott európai és világhelyze­tet. A kormány a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette és megbízta a külügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges in­tézkedéseket a konferencia má­sodik szakaszára történő fel­készülésre. Az igazságügy-miniszter elő­terjesztése alapján a Miniszter- tanács elfogadta a gazdasági bir­ságról szóló rendelettervezetéi. A jogszabály a bírság kiszabá­sát kötelezővé teszi minden olyan esetben, amikor a válla­latok, szövetkezetek a szocialis­ta gazdálkodás elveivel ellenté­tes módon jelentős anyagi előny­re tesznek szert, illetve kárt okoznak, különösen árdrágítás, tisztességleien haszonszerzés, rossz minőségű termék előállítá­sa és forgalomba hozása útjain, vagy ha jelentősen sértik, veszel lyeztetik a népgazdaság, a lakos­ság érdekeit. A bírság összegéta jogtalan előny vagy okozott kár összegén felül kell megálla­pítani; a népgazdaság és a dol­gozók érdekeinek veszélyezteté­se esetén — anyagi előny vagy kár hiányában is — bírságot kell kiszabni. A bírság kiszabá­sát az illetékes felügyeletet gya­korló minisztériumok, egyéb szervek mellett, a KNEB, a leg­főbb ügyész, a szakszervezetek, a fővárosi és megyei tanácsok is indítványozhatják. A közlekedés- és postaügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter tájékoztatta a kormányt autó­pályák jövőbeni építésének le­hetőségeiről. Ez célszerűen és gazdaságosan külföldi partner­rel együttműködve valósítható meg. Erről tárgyalások folynak. A tervezett autópályák megte­remtenék a legjelentősebb hazai gazdasági és idegenforgalmi kör­zetek közúti kapcsolatait. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, vala­mint a kohó- és gépipari mi­niszter előterjesztését a mező- gazdasági és élelmiszeripari gép­gyártás helyzetéről és fejlesz­téséről. Több más szervezeti in­tézkedés mellett a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­rium felügyelete alá kerül két mezőgazdasági gépgyártó válla­lat. A nehézipari miniszter a fő­városi tanáccsal egyetértésben javaslatot terjesztett elő Buda-, pest hőellátásának megoldására. A kormány megtárgyalta az V. ötéves népgazdasági terv ki­dolgozásával kapcsolatban a vál- (Folytalás a 2. oldalon) Csütörtökön délelőtt az Or­szágház delegációs termében megkezdődtek a magyar—francia hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyaló küldöttséget Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke vezet­te. A delegáció tagjai voltak Péter János külügyminiszter. Nagy János külügyminiszter-he­lyettes, dr. Szalai Béla külke­reskedelmi miniszterhelyettes. Mód Péter párizsi magyar nagy­követ, Fodor Zoltán, a Külügy­minisztérium főosztályvezetője, Lőrincz Nagy János, a Külügy­minisztérium sajtófőosztályának vezetője, Tömpe Istvánné, a Külügyminisztérium titkárságá­nak vezetője, Lőrincz Tamás, a Kulturális Kapcsolatok Intéze­tének alelnöke, Tóth Ferenc, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. A francia tárgyaló delegációt Pierre Messmer, a Francia Köz­társaság miniszterelnöke vezet­te. A delegáció tagjai voltak: Michel Jobert külügyminiszter, Martial de la Foumiere, Chris­A Vietnami Demokratikus Köztársaság párt- és kormány- küldöttsége csütörtökön Fejér megyében időzött. A Pham Van Dong miniszterelnök által veze­tett küldöttség tiszteletére a Fe­jér. megyei pártbizottság ebédet adott az Alba Regia Szállóban. A program ezután a Székesfehérvá­ri Könnyűfémműben tett látoga­tással folytatódott. A delegációt elkísérte Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a tian d’Aumale, Claude Arnaud, Raoul Delaye meghatalmazott miniszterek, Gérard Amanrich, a Francia Köztársaság budapes­ti nagykövete, Hubert Forquenot de la Fortelle, a külügyminisz­ter kabinetjének tanácsosa, Serge Normanod, a gazdasági és pénzügyminisztérium gazda­sági aligazgatója, Claude Epérvrier, a külügyminisztérium kulturális, tudományos és tech­nikai kapcsolatok főigazgatósá­gának aligazgatója, Yvon Omnes, a külügyminisztérium kelet­európai főosztályának aligazga­tója, M. Sauliere, a miniszterel­nök kabinetjének tanácsosa, Dubois asszony, a külügyminisz­térium kelet-európai aligazgató- ságának munkatársa. A déli órákban véget ért, szí­vélyes légkörben lezajlott több, mint kétórás eszmecsere során a tárgyaló felek érintették az időszerű nemzetközi kérdéseket és a két ország közötti kapcso­latok továbbfejlesztésének kér­déseit. (MTI) Minisztertanács elnökhelyettese. Először a vietnami vendégek meg­hallgatták Juhász János igazgató tájékoztatóját a Könnyűfémmű munkájáról, dolgozóinak életéről, a termelési tervekről. Ezt köve­tően gyárlátogatásra indultak a’ vendéglátók társaságában: meg­tekintették a prés- és húzóművet, az öntödét, a szélesszalag-henger- művet. Késő délutánra röpgyűlésl iktattak a delegáció prógram- jába. (MTI) Bács-Kiskun megyében a beta­karítás vasárnap érkezett el a döntő szakaszához, amikor a hét végi pihenő napon is nyolcszáz­nál több kombájnos, másfél ezer szállító és szalmabálázó traktoros, munkagépkezelő dolgozott a tűző napon a szövetkezeti és állami gazdasági földeken. A bácskai szövetkezetek a 19,8 ezer hektár búzából eddig 7 és fél ezret vágtak le, s folyamato­san szállították a terményt a kombájnszérűkrte vagy a magtá­rakba. Műszaki hiba miatt az idén még nem álltak a betakarító gépek a Bácskában, mert igen lelkiismeretes munkát végeztek a szövetkezeti javítóműhelyekben. A kombájnoknak ugyanis nem egészen egyharmada új, a többi évek óta használt, s javítgatott szerkezet. A kedvező változáshoz az is hozzájárult, hogy a 34 bácskai szövetkezetben az idén már tíz gépészmérnök és hat felsőfokú végzettségű gépésztech­nikus irányítja a műhelyben dol­gozók munkáját. ((Tavaly még mindössze három, gépészmérnököt foglalkoztattak a körzet termelő- szövetkezetei.) Igen szervezett az aratás a ka­locsai járás gazdaságaiban, ahol július közepéig, a vetésterület­hez viszonyítva a legtöbb kalá­szost takarították be. Itt ugyanis 8 ezer hektár vetésterület termé­sét helyezték biztonságba a ter­melőszövetkezetek. A megyei ta­kács mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályának július 18-á ér­tékelése ezért állította a kalocsai járást az első helyre, mert nem­csak az aratás, hanem a termény szállítása, raktározása is ebben a körzetben halad a legjobb ütemben. A gabonafelvásárló vál­lalat szabadszállási telepe már teljesítette idei szerződéses elő­irányzatát. öt és fél ezer tonna búzát vett át eddig a környező gazdaságoktól, amelyek között a szabadszállási Lenin Tsz e hét első napjára minden kalászost betakarított. Megfeszített erővel, derekasan dolgoztak az elmúlt hetekben a Bácsalmási Állami Gazdaság kombájnosai. Július közepéig a megye kalászost termesztő állami gazdaságai közül Bácsalmáson ta­karították be a legtöbb búzát, a vetésterületnek 60 százalékát. A hét első felében a Solti Állami Gazdaságban ötszáz, Kalocsán négyszázötven, a Bajai Állami Gazdaságban ezer, a Hosszúhe­gyi Állami Gazdaságban három­százötven hektár kenyérgabona várt kombájnra. A kecskeméti határban néhány száz hektár rozsot és hatszáz hektár triticalét kell levágni ahhoz, hogy minden kalászost be­takarítsanak. Kiskunfélegyházán és a közigazgatásilag oda tartozó községekben 4 ezer hektárt arat­tak le a búzából, rozsból, A gátéri Aranykalász Tsz búzaföld­jén pedig szerdán végezte az utolsó fordulót a kombájn, Me- gyeszerte vágják a később érő gabonaféléket, a tavaszi árpát, Kiskőrös környékén pedig a za­bot. Az aratásnál jóval nagyobb gondot okoz a szövetkezeteknek a tavalyihoz hasonló mennyiségű termény elhelyezése. A termelő­szövetkezeti magtárak befogadó- képessége alig emelkedett az utóbbi években, a termésátlag viszont nő. A gazdaságoknak ugyanis a raktárépítés helyett a sertés- és szarvasmarha-tenyész­tésével, a zöldségtermesztés fel­lendítésével, gépesítésével össze­függő beruházásokra kellett for- dítaniok fejlesztési alapjuk na­gyobbik felét. A gabonaipar sem tud erre a célra eleget áldozni. Már épül a bajai Duna-parton a vállalat 2 ezer vagonos tárháza, de a sok millió forintba kerülő létesítményt az idén még nem lehet használatba venni Addig a vállalat kénytelen minden esz­tendőben több ezer vagon ter­ményt a szükségtárolókban elhe­lyezni. A jó tárolást az idén az is nehezíti, hogy a gabonafelvá­sárló vállalat körzeti üzemeinek magtáraiban még mindig na­gyobb mennyiségű ógabona, vala­mint új termésű repce foglalja el a helyet. Ennek ellenére vala- menyi átvevőtelep kora reggeltől késő estig nyitva van és vaisár- nap óta ezer Vagonra emelkedett a gabonaipar által naponta meg­vásárolt termény mennyisége. K. A. • A Parlamentben megkezdődtek a magyar—francia tárgyalások (MTI foto — KS) VIETNAMI VENDÉGEINK SZÉKESFEHÉR V Á RÓTT Növekszik az idegenforgalom A tikkasztó hőség élénkítője az idegenforgalomnak — az el­múlt napokban ugrásszerűen emelkedett a nyaralóhelyek láto­gatottsága. A szállodák, üdülő­házak, kempingek és más szál­lások több mint 140 ezer helye nagyrészt már foglalt. Az országba érkező külföldiek többsége csehszlovák és lengyel, de a finnek közül is sokan ismer­kednek városainkkal. Sok az oszt­rák és az NSZK-beli turista, akik a nagy kánikulában is szívesen látogatnak a Hortobágyra, Eger­be, vagy a tokaji borpincékbe. Bulgária és az NDK turistáit inkább a Balaton melegedő vize vonzza. Angol vendégek laknak jelenleg a keszthelyi Helikonban, akik gyógyüdülésre érkeztek ha­zánkba, mozgásszervi panaszaik­ra keresnek itt orvoslást. A kül­földieket összesen ezer idegenve­zető kalauzolja. FEJLŐDIK A SZOLGÁLTATÁS, DE KEVÉS AZ ALKATRÉSZ A kisipari szövetkezetek a megyében 877 egységében vé­geznek lakossági szolgáltatásokat. A 12 féle tevékenységből 252 fodrászat, 66 cipész, 72 vasipari javító részleg, 54 tex­tilruházati javító, ezen kívül még jelentős az építőipari szakmunka, a tv-rádiójavítás, a mosás-vegytisztítás, épp­úgy, mint a fényképészet vagy más szolgáltatás. Az idén a lakossági igényeket figyelembe véve tovább bővült a hálózat. Kiskunhalason elkészült a mosoda és vegytisztító rekonst­rukciója. Kecskeméten a Széche- nyivárosban megnyílt egy női fod­rász- és kozmetikai egység. Augusztus 20-án adnak át egy mosószalont Kecskeméten a Lu­ther udvarban. Tiszakécskén ez év végére női fodrászat és kozme­tikai üzlet nyílik. Jövőre fejezik be Kecskeméten a szövetkezeti autószerviz re­konstrukcióját, Kiskőrösön pedig április 4-én adnak át egy ruha- tisztító szalont, melynek építése 5 és fél millió forintba kerül. 1975-re elkészül Kecskemét leg­nagyobb szolgáltatóháza a Szé- chenyivárosban. Ebben fodrászat, fényképész, textiltisztító és GEL- KA-szerviz kap helyet. Jövőre tanácsi kivitelezésben épül egy korszerű szolgáltatóház Kiskun­félegyházán. örvendetes, hogy megyeszerte bővül a lakossági szolgáltatás, vi­szont hátráltatja ezt a munkát a javításra szoruló gépekhez szük­séges alkatrész hiánya. A cipő­javító részlegben viszont szak­munkás-utánpótlás okoz gondot. A férfifodrász szakmában ha­sonlóképpen. Itt egyre inkább női munkaerőket alkalmaznak. Ugyanez a helyzet a férfiszabó­ságban ;is. Jellemző a munkaerőhiányra, hogy a kisipari szövetkezetek nyugdíjasai közül 340-en vállal­tak évi 840 órás munkát, s kö­zülük ötvenen kérték a 840 órá­nak 1800 órára való emelését. Az első félévben a tavalyi ha­sonló időszakhoz képest mintegy 5 százalékkal növekedett a kis­ipari szövetkezeteknek szolgál­tató tevékenységéből eredő bevé­tele, ami arányban állott az el­végzett munka mennyiségével. Sz. F. • A Homokhátságon még több mint 10 ezer hektár kalászos terület­re nem jut el a kombájn. Itt kaszával, kévekötő géppel aratnak. KépUnkön Szabó János és Kontár Mihály kévébe gyűjti a balló- szögi határ egyik kisebb parcelláján levágott gabonát. (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents