Petőfi Népe, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-19 / 167. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1973. július 19. Dr. Ajtai Miklós fogadta a VDK egészségügyi miniszterét Dr. Ajtai Miklós^ a Minisz­tertanács elnökhelyettese szer­dán délelőtt hivatalában fogad­ta dr. Vu Van Cant, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság egészségügyi miniszterét, aki küldöttség élén tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes, meleg ba­ráti légkörben lezajlott találko­zón jelen volt dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter is. * A delegáció szerdán Szolnok­ra látogatott, ahol dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszterhe­lyettes és Kolonics László, az Egészségügyi Minisztérium kül­ügyi osztályának vezetője társa­ságában délelőtt felkereste a megyei tanácsot. Itt dr. Hegedűs L.ajos tanácselnök fogadta a vendégeket. Ezután a Hetényi Géza Megyei Kórházba látogat­tak és az egészségügyi intéz­mény munkájával ismerkedtek. A magyar—vietnami egészség- ügyi megállapodás keretében együttműködési tervet alakítot­tak ki a vietnami Ha-Bac tar­tományi kórház és a Szolnok megyei kórház között, a szerdai megbeszélésen ennek részletei­ről tárgyaltak a vendégek éfc szolnoki vendéglátók. (MTI) Dél-V ietnamban fogolycsere várható Ngo Ba Thanh asszony, az élethez való jogért küzdő vietna­mi nők mozgalmának elnöke, akit a saigoni hatóságok 1971 szep­tembere óta tartanak börtönben, hétfőn levelet juttatott el a saj­tóhoz. Ebben közölte: a saigoni börtönkórházban folytatja az április közepe táján megkezdett éhségsztrájkját, tiltakozásul a Thieu-kormányzat ellen. Köve­telte az összes dél-vietnami poli­tikai foglyok feltétel nélküli és azonnali szabadon bocsátását, és ismételten felemelte tiltakozó szavát Thieu saigoni elnök állí­tása ellen, amely szerint „Déí- Vietnamban egyetlen politikai fo­goly sincs”. A DIFK és a saigoni kormány­zat képviselői megállapodtak ab­ban, hogy a jövő héten katonai és polgári foglyokat cserélnek kd, ha sikerül megegyezniük a fog­lyok átadásának színhelyében — közölték nyugati hírügynökségek. Saigoni források 'szerint a dél­vietnami népi felszabadító erők jövő hétfőtől kezdve 252 pol­gári és 410 katonai foglyot fog­nak átadni, a Thieu-rezsim pedig 4331 polgáni és 33 katonai fog­lyot fog szabadon bocsátani. * Lón Nol Phnom Penh-i elnök elfogadta Nixon amerikai elnök meghívását hogy látogasson az Egyesült Államokba — közölte szerdán a Washington Post. Tüntető menet Egyiptom és Líbia egyesítéséért Július 23-án, az egyiptomi for­radalom 21. évfordulóján érke­zik Kairóba az az unionista me­net, amely kedden indult el 2500 kilométeres útjára Líbia nyugati határától. A menet résztvevői ünnepélyesen össze­törik az egyiptomi—líbiai határ- sorompót, majd Kairóban átad­ják Szadat elnöknek azt a vér­rel írt dokumentumot, amely­ben követelik a két ország szeptember elsején esedékes tel­jes egyesítését, és amelyben az egyiptomi államfőt teszik fele­lőssé az unió megvalósításáért. A menet résztvevői — túlnyo­mórészt fiatalok, diákok — mindaddig ülősztrájkot akarnak tartani az elnöki palota előtt, amíg alá nem írják az egyesü­lési megállapodást. Szadat egyiptomi elnök a kor­mány szerdai ülése után távira­tot intézett Kadhafi líbiai ál­lamfőhöz- a menet ügyében. Szadat hangsúlyozta Egyiptom eltökéltségét az unió megvalósí­tására, de leszögezte, hogy ehhez további komoly, objektív és fe­lelősségteljes konzultációkra van szükség. Az egyiptomi államfő felhívta Kadhafi figyelmét arra, hogy az ilyen megmozdulások az egyesülés, a forradalom ellensé­geinek malmára hajtják a vizet. Magyar felszólalás Genfben A genfi leszerelési értekezlet folytatja a munkáját. A július 17-i ülésen felszólalt dr. Kőmíves Imre, a magyar küldöttség veze­tője, s foglalkozott a nemzetközi helyzetben általában és különö­sen az európai helyzetben bekö­vetkezett kedvező fejleményekkel. Sajnálatát fejezte ki. hogy eme kedvező fejlemények még nem éreztetik hatásukat a leszerelési bizottság munkájában. A vegyi fegyverek betiltásával kapcsolat­ban bírálta az Egyesült Államok küldöttségének magatartását és foglalkozott a szocialista országok közelmúltban beterjesztett mun- kaokmánvával. Fejlődő magyar—francia kapcsolatok Halász István az MTI főmunkatársa írja: Álljamközi kapcsolataink a Francia Köztársasággal meglehessen régi keletűek, azonban jelentősebb mértékben főleg az utóbbi másfél évtizedben bontakoztak ki. Folitikai kapcsolataink élénkülését jelzi, hogy az említett időszakban miniszterhelyettesi, majd különböző szakminiszteri látogatások követték egymást 1965 januárjában pedig a magyar külügyminiszter volt hivatalos vendége a francia főváros­nak. Ezt követte a francia külügyminiszter magyarországi viszontláto- gatása 1966-ban. A két ország államközi kapcsolatainak történeté­ben az egyik legjelentősebb dátum 1968 márciusához fűződik, ami­kor Fock Jenő miniszterelnök hivatalos látogatást tett Franciaország­ban. Az ottani vezetőkkel folytatott tárgyalásokon mindkét fél kinyil­vánította azt az óhaját hogy országaink viszonyában a gazdasági és kulturális kérdések felkarolása mellett olyan új szakasz nyíljék meg, amelyben előtérbe kerül a politikai együttműködés is számos nemzet­közi kérdésben. Egyben megállapodás született a legmagasabb szintű hivatalos látogatások gyakoribbá tételére, s ennek jegyében üdvözöl­hetjük hazánkban Pierre Messmer francia miniszterelnököt. Az el­múlt években egyébként közvetlenebb érintkezés alakult ki a két ország parlamentjei és külügyminisztériumai kozott, s ennek során rendszeres külügyi konzultációkra is sor került. Ami a két ország gazdasági kapcsolatait illeti, a magyar—francia árucserét az 1970 januárjában aláírt hosszú lejáratú kereskedelmi és gazdasági megállapodás szabályozza. Az egyezmény alapján a ma­gyar—francia gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok alakulásában bizo­nyos javulás tapasztalható kölcsönös kereskedelmi forgalmunk fejlő­désében azonban változatlanul alapvető problémát jelent az árucsere kiegyensúlyozatlansága. Például Franciaországba irányuló exportunk­nak körülbelül 75 százaléka mezőgazdasági termék, a Közös Piac mezőgazdasági politikája miatt azonban nehézségekbe ütközik az elő­irányzatok realizálása. A két ország gazdasági és ipari együttműködésének kérdéseivel az 1968 őszén megalakult gazdasági és ipari együttműködési vegyes bi­zottság foglalkozik. Tevékenységének hatására főleg az elektronika, a gépkocsiipar, a kohászat, a gépipar, a gyógyszer- és vegyipar, a mezőgazdasági és élelmiszeripar, az építőipar, a könnyűipar, az ide­genforgalom valamint a pénz- és bankügyek terén vált élénkebbé az együttműködés. A két ország kulturális kapcsolatai — az 1966-ban aláírt egyez­mény alapján — a kívánatos szinten fejlődnek. Ugyancsak 1966-ban jött létre a műszaki-tudományos együttműködési egyezmény. A ma­gyar és a francia intézmények közvetlen műszaki-tudományos együtt­működésének kérdéseit külön megállapodás rendezi. Folytatja munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa A Kremlben szerdán folytatta munkáját a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa. Az ülésszak má­sodik napján, a szovjet közok­tatási rendszer tökéletesítéséről szóló törvényjavaslat vitája so­rán, a képviselők külpolitikai kérdéseket is érintettek. Elégedetten állapították meg, hogy jól halad az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott béke­program megvalósítása, a szov­jet békekezdeményezések szá­mos nagyszerű eredményt hoz­tak. A nemzetközi élet elmúlt időszakának kiemelkedő esemé­nyeként értékelték a képviselők Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának az NSZK-ban, az Egyesült Államokban, Fran­ciaországban, Lengyelországban és az NDK-ban tett látogatását, Ausztriában, Szíriában és Liba­nonban folytatott tárgyalásait. Csingiz Ajtmatov, a neves kir­giz író a szovjet külpolitika eredményeit méltatva, örömmel állapította meg, hogy idén „meg­tört a hidegháború jege, meg­indult a valóban emberi kap­csolatok kialakulása a világon, meginogtak a kölcsönös bizal­matlanság és a nukleáris konfrontáció bástyái”. (TASZSZ) 1 Rendkívüli állapot Afganisztánban Dr. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettes gyászbeszédet mond. (MTI foto — Molnár Edit felv. — KS) Mint már jelentettük, kedden Afganisztánban kikiáltották a köztársaságot. Ezzel egyidejűleg katonai kormányzat vette át a hatalmat, amelynek élén Moham­med Daud, a megbukott király sógora, volt miniszterelnök áll A monarchia megdöntését be­jelentő beszédében Daud hangoz­tatta, hogy Afganisztán külpoliti­kája a jövőben is az el nem kö­telezettségen fog alapulni. Nyugati hírügynökségek és a TASZSZ egybehangzó jelentései szerint az afgán fővárosban nyu­galom uralkodik. Afganisztán és Pakisztán határát lezárták. A ka- buli repülőtér nem fogad gépe­ket és katonai ellenőrzés alatt áll. Az országban rendkívüli állapotot vezettek be. a főváros lakosait felszólították, hogy ne hagyják el otthonukat, tilos a fegyverviselés. • Mohammed Zahir. a megbu­kott afgán király Ischia szige­téről Nápolyba érkezett (ké­pünk). Innen nyomban Rómá­ba utazott. Szóvivője szerint a király nem kommentálta az államcsínyt. (Telefoto — AP— MTI—KS) Családtagjai, barátai, egykori harcostársai, az oktatásügy, a kulturális élet munkásainak so­kasága rótta le kegyeletét szer­dán, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában az elhunyt Ilku Pál művelődés- ügyi miniszter koporsójánál. A fekete drapériával bevont, koszo­rúkkal övezett ravatalnál párt­ós állami vezetők, az Elnöki Ta­nács, a tábornoki kar tagjai, ál­lami. kulturális, művészeti, tár­sadalmi életünk ismert szem^'d- ségei álltak díszőrséget. Képvi­seltették magukat a művészeti szövetségek, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia és Budapest fő­város Tanácsa, s részt vett a gyászszertartáson a diplomáciai képviseletek számos vezetője és ' tagja. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormá­nya nevében dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese búcsúzott Ilku Páltól. Munkatársainak, a Művelődés- ügyi Minisztérium dolgozóinak gyászát Gosztonyi János minisz­terhelyettes tolmácsolta. A gyászszertartás az Interna- cionálé hangjaival ért véget. * Ilku Pál elvtárs elhunytéval kapcsolatban számos ország kor­mánya, politikai és kulturális ve­zető személyisége küldött rész­véttáviratot a magyar kormány­nak. Kifejezték részvétüket a bu­dapesti diplomáciai testület tag­jai is. (MTI) HÍREK-HÍREK KISLEXIKON Űj köztársaság Ázsiában jajt <• BD Kőolaj IS Földgáz CB Só Hl Kén A Aranyére A Ezüstére A Rézérc A Ólomérc ® Erőmű <X> Vegyipír Textilipar Élelmiszeripar Az indiai rádió kedd délelőtti híradása szerint Afganisztánban kikiáltották a köztársaságot, s ezzel a csaknem 230 éves dél­nyugat-ázsiai ország gyakran változó történelmének újabb ál­lomásához érkezett. Az első afgán állam 1747-ben jött létre. A katonailag megerő­södött afgánok először jelentős területeket hódítottak el a kör­nyező országoktól, de 1823-ban a szikek elvették tőlük a délke­leti vidékeket, s a következő években már az angol gyarma­tosítókkal szemben kellett füg­getlenségüket védelmezniük. Az 1838-tól 1842-ig tartó, angol—af­gán háborúban ez még sikerült, de az 1880-ban megindult újabb angol támadásnak már nem tud­tak ellenállni: Afganisztán fél­gyarmati viszonyba került Nagy- Britgvniávál szemben. Le kellett mondania az önálló külpolitika folytatásáról. Függetlenségét újra csak az el­ső világháború után, 1919-ben tudta kivívni, s a további befo­lyási kísérletekkel szemben úgy biztosította, hogy 1926-ban sem- legességi es meg nem támadási szerződést kötött a Szovjetunió­val. Ezt a második világháború után gazdasági és műszaki együttműködésről szóló megálla­podásokkal egészítették ki. A semlegességi és meg nem táma­dási szerződést 1965-ben 1975 ig meghosszabbították. A különféle statisztikai jelenté­sek és évkönyvek hosszú időn ke­resztül ellentmondó adatokat kö­zöltek az ország kiterjedéséről. A legutóbbi hivatalos adatok többnyire 650 000 négyzetkilomé­tert említenek, s a magyar föld­rajzi kiadványok is ezt tekintik elfogadhatónak. Hasonló a helyzet az ország lakosságának számadataival kap­csolatban is, Afganisztán lakossá­gának számára vonatkozó adatok 10—16 millió között ingadoznak, általában azonban az utóbbit ta­lálják valóságosnak. A lakosság állattenyésztésből és földműve­lésből (nagyobbrészt öntözéses földművelésből), valamint kézmű­iparból és kereskedelemből él és nagy része nomád. Sokan csak időnként élnek az ország hatá­rain belül. Afganisztán több nemzetiségű ország, két hivatalos nyelve van: a pastu és a perzsa. Mindkettő az iráni nyelvcsaládhoz tartozik. Az új köztársaság agrárország, gyengén fejlett iparral rendelke­zik. Ásványi kincsekben viszont igen gazdag, területén megtalál­ható a vas, szén, kőolaj, azbeszt, króm, kén, arany, ezüst és csil­lámpala is, de bányászatuk csak kis mértékű, vagy el sem kezdő­dött. A gyáripar fontosabb ága­zatai: a textil-, cement-, gyufa-, • szappan-, kerámia- és élelmi­szeripar. Az utóbbi években Afganisz­tán kísérletet tett ipara megte­remtésének meggyorsítására. A Hindukustól északra, Katagan- ban központosított iparvidék kör­vonalai bontakoztak ki. Jalala- badtól Sarobin, Kabulon — az ország fővárosán — át észak felé, az Amu-Darjáig ipari övezet szü­letett. T. L. 1973. július 19., csütörtök Névnap: Emília Napkelte: * óra. Napnyugta: 19 óra 34 perc. Holdkelte: 21 óra. Holdnyugta: 8 óra 16 perc. Időjárás Várható időjárás ma estig: fel­hőé tvpnulások, záporokkal, ziva­tarokkal. Fokozatosait rtíégérő-'* södő, helyenként átmenetileg: vi­harossá fokozódó nyugati, észak- nyugati szél. A nagy meleg kele­ten is mérséklődik. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15—20, legmagasabb nappali hő­mérséklet 25—30 fok között. . < A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti: július 17-én a középhőmérséklet 26,2 (az 5» éves át­lag 22,5), a legmagasabb hőmérséklet 34,0 Celsius-fok volt. A napsütéses órák száma 14. Július 18-án a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 24,5, dél­után 13 órakor 29,2, a legalacsonyabb hőmérséklet 19,1 Celsius-fok volt. MOZIMŰSOR Július 19.: KECSKEMÉT VÁROSI fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! BOB HERCEG KECSKEMÉT ÁRPÁD fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! LÁNY A SZABADCSAPATBAN — Az idei példátlanul gazdag akácvirágzás után másodszorra is virágzanak a fák a Duna—Tisga-közén.-'-A 'Tisza menti; szikrai er­dőkben tömegesén illatoznak* á fürtös virágok, s a megye déli részén, a kelebiai akácosokban is megjelentek a kései virágok. — Befejeződött a szegedi folk­lórverseny. Tegnap a Szegedi Nemzeti Színházban szakmai be­mutatót tartottak a IV. szakszer­vezeti néptáncfesztiválon részt Vevő együttesek. A koreográfiái versenyen a csoportok tánckom­binációkat. mutatták be. s ezzel búcsúztak el a szegedi közönség­től. ÜJ KÖJÁL NYÍREGYHÁZÁN 1954-ben Szabolcs-Szatmár me­gyében hozták létre az ország első Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomását, amely csaknem két évtized alatt mostoha körül­mények között végezte munká­ját. Az új háromszintes épület­ben — melynek beruházási költ* sége meghaladta a 14 millió fo­rintot — megfelelő munkakörül­ményeket teremtettek a KÖJÁL dolgozóinak. Az állomáson he­lyet kapott a település-, az élel­mezés-, a munka- és iskola­egészségügyi, valamint a jár­ványügyi osztály, s az ezekhez tartozó különböző rendeltetésű korszerűen felszerelt laborató­rium. • A vízkémiai laboratórium Elbúcsúztatták Ilku Pált

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents