Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-15 / 138. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. június 15. Pezsgő elevenség, a hétköznapok munkájának szorgos, percekre is alig-alig szűnő nyüzsgése köszönti a Kiskunfélegyházára látogatót. Az utcák legtöbbjén a szinte valamennyi városunkat jellemző panoráma: a forgalom lezárását jelző táblák, felbontott úttest, földhányások, s a munka főszereplői, a félmeztelen, naptól barnára égey emberek. A csatornázás a városban napjaink egyik legfőbb tennivalója. De erről majd később szólunk. Kiskunfélegyháza Követelmény + összefogás Bevezetőnket azzal a ténnyel zárjuk, amely ezt az írást is kiváltotta. Nevezetesen, hogy Bács-Kiskun megye Tanácsa, miután értékelte a csaknem másfél évtizedes múlttal büszkélkedő és ez idő alatt oly sok szép sikert felmutató településfejlesztési verseny 1972. évi eredményeit, városok kategóriájában Kiskunfélegyházát jelölte az első helyre. A május utolsó napján megrendezett nagyaktíva keretében adta át a megyei tanács elnöke a győztesnek a jól megérdemelt jutalmat: a félmillió forint mellé zászlót és oklevelet. a győztes város Évszázados „hiánypótlás” Megyénknek Kecskemét után e legnépesebb városa okosan, a célra törő alapossággal fogott az öt esztendőre „kiparcellázott” nagy szándékok megvalósításához. — Sürgetett bennünket a kény- szerűség, bizonyos tennivalók tovább már nem odázható volta. De hasznosan és gyümölcsözően párosult az igényekkel az erők összefogása is, ami nélkül ilyen arányú előrelépés elképzelhetetlen lett volna — így vélekedik a siker indítékairól, összetevőiről dr. Dobos Ferenc, a város tanácselnöke. És ehhez, csupán dióhéjban, soroljunk még el néhányat a városfejlesztés elmúlt évi állomásai, a főbb beruházások közül. íme: — A honvédségi lakótelep 126 lakására 11 millió forintot fordítottak. — Az első évnegyedben kezdte el a szennyvízcsatorna építését az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalat a Kossuth—Bajcsy-Zsi- linszky—Csongrádi út nyomvonalán. A 3,9 kilométernek az idén csaknem a kétharmad része megépült. 40 százalékig készen áll a szennyvíztisztító telep is. Ez a csatorna — amelynek létrehozására tavaly 15 milliót fordítottak — március óta már fogadja a szennyvizet, és végleges átadására előreláthatólag az — alkotmány ünnepén kerül sor. — Elkészült több mint 2800 méter hosszúságú járda, 603 ezer forintos költséggel. — A kereskedelmi üzlethálózat fejlesztésére csaknem két és negyed millió forintot áldoztak. — Lendületesen haladt a tanyák -villamosítása. A múlt év végéig félezer tanyában gyűlt ki a fény. Az iskolák közül újabb négy kapott villanyt, s ezzel ünnepélyesen pontot is tettek a tanyaiiskola-villamosítás programjára. — A lakosság önkéntes hozzájárulásával támogatva 12 utcában épült ki a vízhálózat. — Mintegy hét kilométer hosz- szúságú gázvezeték - épült meg 13 millió forintos költséggel. Sokasodó családi fészkek nem rossz Kiskunfélegyházán. Ezzel szemben, ha a lakásállomány minőségét vesszük szemügyre, nem lehet arról a negatívumról hallgatnunk, hogy a mélypontról indultak. Meg kell itt említenünk — és ezt a város vezetői a sokat emlegetett, egyedülállóan eredményes koordináció > mellett nem győzik eléggé hangsúlyozni —, hogjj- amiként az öt évre tervezett bevételeket sikerült már a tervszakasz első esztendeiben „realizálni”, ugyanígy szorították, fokozták a lakásépítkezések ütemét is. (Hasonló a helyzet az óvodai helyek fejlesztésében: a tervidőszakra előirányzott 400 helyből 175-öt már az első két évben megteremtettek!) • A tanács és a honvédség anyagi forrásainak egyesítéséből jön létre az Attila—Kossuth—Dózsa György utcai lakótelep. A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói munkájuk során a korszerű alagútzsalus technológiát alkalmazzák. A 285 lakájba még ez évben beköltözhet- nek a tulajdonosok. Ami a lakásépítést illeti, ennek érdekében a város jelenlegi ötéves terve minden korábbit meghaladó ütemet irányoz elő. Elég csupán arra hivatkozni, hogy amíg a felszabadulást követő két teljes évtized alatt ösz- szesen 940, addig a mostani terv- szaikaszban tehát öt esztendő leforgása alatt — 1600 lakás épül a város területén. E tekintetben is mindenekelőtt a szükség parancsszava jelentkezik a legfőbb sürgető, ösztönző erővel. Ugyanakkor azonban a partnerek, az anyagiakból jelentős részt vállaló közületek és intézmények segítsége is igen nagy súllyal esik latba. Ha csak a lakásokra jutó személyek számát vizsgáljuk, ebből a szemszögből tekintve az arány Talán a legjelentősebb a kétszáz éves város életében a csatornázás programjának régóta várt rajtja, ami ugyancsak 1972-re esik. Korábban, mondhatni, e tekintetben volt a legmostohább • A negyedik ötéves tervidőszakban a csatornázás Kiskunfélegyházán halaszthatatlan feladattá vált. A vállalati koordinációt is beleértve, a város összesen mintegy 48 milliót fordít e fontos cél elérésére. A tennivalókra még ebben az évben — a szándékok szerint legkésőbb augusztus 20-ig — pontot tesznek. Az egészség új fellegvára Hosszú időn keresztül a város egészségügyének talán egyik legelmaradottabb, legmostohábban kezelt ágazata a rendelőintézeti ellátás volt. Épp ezért az egészségügy ötéves tervének az élén szerepelt Kiskunfélegyházán egy új, korszerű, tíz munkahelyes rendelőintézet mielőbbi kialakítása. Bár a létesítmény birtokbavétele, az ünnepélyes megnyitás csak az idei évben történt meg. az ellátás. A szennyvíz-elvezetés és -tisztítás elavult, kezdetleges módszereit végre szükségszerűen és halasztást nem tűrően fel kellett Váltaniok a korszerű eljárásoknak, a hálózat és a tisztító- telep létrehozásának. Végső soron erre a célra 43 millió forintot szánnak. „Menet közben” merült fel ugyanis az az ötlet, hogy a város déli ipartelepeinek a szennyvizét is gazdaságosabb a központi tisztítóműhöz csatlakoztatni, semmint a helyi derítés módszerét alkalmazni. Az ehhez szükséges vezeték építése megkezdődött, sőt már a befejezéshez is közeledik. Hasonlóképpen bekötésre kerül a vágóhíd és a dohánybeváltó környéke is. Erre a teendőre — koordinációs alapokból — 8 millió forint költség jut. Persze, az eltérő érdekek egyeztetése, valamint a szükséges anyagi fedezet előteremtése sem volt könnyű. (Akadt például az „érdekszférában” olyan vállalat, amely anélkül, hogy a munka ezt megsínylette volna, szívesen várt — és nyugodtan várhatott — volna még a csatornával. De olyan is, amelynek ugyan sürgős szüksége lenne rá, de nincs elegendő kerete.) Meggyőzéssel, hosszú heteken át tartó beszélgetések árán végül is sikerült valamennyi érdekeltet a közös célok érdekében mozgósítani. mégis, az építkezés megkezdése és a munkák túlnyomó része is a múlt évre esik. A kórház munkáját kiegészítő, segítő, négyemeletes szakorvosi rendelőintézet 18 millió forintot meghaladó összegbe került. * A kereskedelem előrelépését az új vas-műszaki áruház, ezen kívül háztartási bolt, kultúrcikk- áruház, a Bankfaluban pedig • A megye legkorszerűbb ilyen jellegű egészségügyi intézménye, a tíz munkahelyes — 18 millió forintos beruházásból épült — szakorvosi rendelőintézet április 4-e óta áll a lakosság szolgálatában. élelmiszerbolt és presszó tető alá költségei meghaladják a 8 millió hozása bizonyítja. A fejlesztés forintot. A siker záloga ^ Számos, bonyolult összetevője van az eredményességnek, annak, hogy Kiskunfélegyháza a településfejlesztés 1972. évi versenyében, a megye városainak sorában „a dobogó legmagasabb fokára” kerülhetett. Hosszadalmas elemzés helyett azonban csak sűrítve idézzük a város felelős vezetőinek véleményét arról, vajon minek köszönhető ez a „győzelem”. A válasz: mindenekelőtt a feladatok koncentrálásának,, annak, hogy az eredetileg öt évre tervezett tennivalóknak a zömét sikerült már jóval korábban elvégezni. Hiszen, hogy mást ne mondjunk, az állami célcsoportos lakásépítéssel kapcsolatos feladatokat a tervidőszaknak már az első két évében 54 százalékra teljesítették. Nem utolsósorban pedig az alaposan, jól összehangolt együttműködés, az anyagi erőforrások céltudatos csoportosítása és kézben tartása I vezetett a jó eredményekre. Az illetékesek idejekorán felismerték, hogy a tanács pusztán a saját erejéből az igényeknek csak bizonyos hányadát tudná kielégíteni. így vált a fejlesztési verseny alapjává a pótlólagos források keresése és felhasználása, amelyhez nem kis mértékben hozzájárult a lakosság áldozatvállalása, a társadalmi munkák Végzése során tanúsított lelkesedés is. Az üzemek, intézmények is már a kezdet kezdetén felismerték, hogy a nagy közös célok megvalósításához általuk juttatott összeg végső soron a saját dolgozóik gondjainak enyhítésében jelent segítséget. A jó munka jutalmaként kapott 500 ezer forint hovafordítá- sáról, felhasználásáról a közeli hetekben a tanácsülés dönt majd. Nem vitás: meglesz a helye minden fillérnek, és abban is bizonyosak lehetünk, hogy a településfejlesztési versenyben az első helyet kivívott Kiskunfélegyházán minden fillér valóban a legfontosabb, a legégetőbb ügyek megoldását szolgálja majd! Jóba Tibor 0 A Mártírok útján levő 98 lakásos társasház nevezetessége, hogy lakói, a múlt esztendő utolsó hetében, Kiskunfélegyházán elsőkként élvezhették a vezetékes gáz nyújtotta előnyöket. (Pásztor Zoltán felvételei) KEREKES IMRE kisregénye: fnTffiwaw (14.) Van úgy, hogy hosszú ideig semmi nem történik, aztán egyszerre történik minden. Van úgy. Megfigyelésem szerint, ahhoz, hogy valami történjék, valaminek történnie kell. Röstel- lem, hogy tudatlanságomról most így elszóltam magam, de pillanatnyilag nem tudom ezt jobban kifejezni. Már mással is megesett. Mindegy. Csak azt kellene tudni, mikor indul el az a valami, ami már valaminek a kezdete. Ki tudja ezt? Amikor engem először leütöttek, ezt már akartam mesélni, tulajdonképpen láthattam volna előre. Tulajdonképpen. De semmit nem láttam. Mert kilenckor, amikor a rendészt telefonon keresték, tudhattam volna, hogy ez fal. Most már tudom, há a rendészt telefonon keresik, fel kell húzni a stukkert... Aztán jött, hogy itt a gyár alatt egy Skoda nekiszabadult a lámpaoszlopnak. Tíz óra is elmúlt már, mire a mentők mindent eltakarítottak, a roncsot is elhúzattáK. Aztán a rendőrök is összehajtották a mérőszalagot, zsebrevágták a krétát, amivel megrajzolják, hogy honnan fog a fék, aztán jó éjszakát.., Szerintem, aki ebből valamire jut, ' arra már lehet mondani, hogy nagyokos. Én nem vagyok, az szent. Mikor pedig már azt hittem, : -ügy megnyugszik az éjszaka, megjelentek a részegek. Huligánok mindig léteznek. Itt mentek egymásnak a portásfülke előtt, mintha csak. az szúrta volna a szemüket. Garantálom, hogy ennél jobb helyet is találhattak válna. De ez nem volt egy komoly verekedés. A komoly verekedő nem rúg. Ezek meg rúgták egymást. Ha ütöttek, mindig mellé ment. Innen is látszik, ha részeg részeggel verekszik, az sose komoly. A fülke mellől figyeltem, az éjjeliőr ne keveredjen bele az Ilyesmibe. A lámpa árnyékában azért megfogtam a slukker végét. Árnyékban bizony jó a stukker. Ennyi történt már kora este, mielőtt elindultam, hogy tegyem, amit kell. Vagyis, hogy megkerüljem a gyárat. És akkor elindultam és begomboltam a kis- kabátot. ahogy szolgálatban szokás és megütöttem a sapkám .sittjét, hogy félre ne álljon és megrántottam a nadrágszíjat és megnéztem az irányt, merre indulók. Semmi, isten bizony semmi. Annyi előérzetem nem volt, mint egy tojásnak, amikor még nem tudja, hogy rántotta lesz belőle, vagy csirke. Ez a legrosszabb. A gyanút ugyanis soha nem szabad ébreszteni. Hamar kinyitja a szemét. Azóta is töröm á fejem, merre járt az eszem, amikor a hosszú házsornál befordultam és a kis házsorral szemben ballagtam, a következő sarok felé. Csak any- nyit tudok, hogy valami régi história forgott a fejemben', arra emlékeztem. De arra aztán már végképp nem tud emlékezni az ember, hogy egyszer mire emlékezett. Mindegy. A saroknál még szétnéztem. hogy aztán balra át. Mégis jobbra fordultam. Vagyis lefordultam. Máig állítom, hogy azt, aki ütött, ki kellene tüntetni. Annyira nem fájt, mint egy kézfogás. Nem is haragszom rá, isten is bocsássa meg neki... Magányos fickó lehetett, annak Van .ilyen jó szíve. Másodmagával az ember már gonoszabb. Még azt is megtette velem, pedig nem az ő asztala, hogy kihúzott a világosságra, szemben a lámpával, ami a kis utca közepén ég. De minden hiába, ha az eiyiber terepszínűnek született. Aki a földön fekszik, annak föld a színe, különösen a félhomályban. ' Senki nem háborgatott. Ilyen nyugodt fekvésem talán azóta se volt. Hiába, aki az éjszakába él, távol a nappaloktól, az már így gondolja. Nem is gondolhatja másként, mert aki az éjszakában él, az nagyon is jól tudja, hogy egy ilyen ügy tulajdonképpen semmi. Ez már így igaz. Minden vakondok tudja, hogy az éjszakában ennél sötétebb ügyek is vannak. Mindezt csak azért mondom el, megjegyzésül a mához, mert ez a mai ügy is valahogy így kezdődött. Az ember tanul. Ennyi az egész. A mai este ugyanis igazság szerint még előbb kezdődött, már amennyire innen a portásfülkéből látni lehetett a gyárudvarra. Ott, a kultúrterem környékén indult a játék. Verekedtek. A fiatalságé a jövő. Nyolc óra alig múlt, de az időpont már az enyém, vagyis az én hatáskörömbe tartozik. Gondolták, most már lehet verekedni, az ügyet valahogy majd eltakarja a Gáspár, meg a sötét. Ahogy engem is eltakart, amikor leütöttek. Magamhoz tértem anélkül, hogy akár egy kancsó vizet is öntöttek volna a nyakamba. Saját lábamon ballagtam vissza a portásfülkéhez. Szóval * mondhatnám úgy is, hogy megúsztam szárazon. Az erősebb úgy hiszi, ha végez a másikkal és otthagyja a helyszínen, majd segít a sötét. Eltakarja az ügyet. Bizony így hiszi. (Folytatjuk)
