Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-15 / 138. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: időnként növekvő felhőzet, délután elsősorban a Dunántúlon, később az ország többi ré­szén is sokfelé eső zivatar. Mérsékelt, időnként megélénkülő vál­tozó irányú, a Dunántúlon megerősödő viharos lökésekkel kísért északnyugati, északi szél. A nappali felmelegedés gyengül. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 12—17, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken általában 20—24 fok között, észak­nyugaton kevéssel 20 íok alatt. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYE. BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAP J \ xxviii. évi., 138. szám Ára: 90 fillér 1973. június 15., péntek Aratják a zöldborsót Június eleje óta aratja a zöldborsót Retkes Mihály traktoros és két társa a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben. Eddig 80 hektárnyit vágtak le a 200-ból, s 45 vagon zöldborsóra számítanak. Az eddig ki­csépelt borsószem kiváló és első osztályú minősítést kapott a Kecs­keméti Konzervgyárban, ahot'á évek óta rendszeresen szállítja a ter­mést a félegyházi közös gazdaság. (Pásztor Zoltán felvétele) Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Napirenden az 19" 2. évi állami költségvetés teljesítéséről szóló jelentés Csütörtök délelőtt 11 ólakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páho­lyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt megemlékezett arról, hogy az ülésszak megnyi­tása egybeesik a Magyar Kom­munista Párt és a Szociálde­mokrata Párt egyesülésének 25. évfordulójáról szóló megemlé­kezésekkel. A két munkáspárt — mondotta — 1948 júniusában a marxizmus—leninizmus elvei alapján egyesítette erőit, s eb­ben a teremben tartotta meg egyesülési kongresszusát, fogad­ta- el a szocializmus felépítésé­nek programját. — Az egyesülési kongresszust követően, 1948. június 16-án ugyancsak ebben a teremben tárgyalta az országgyűlés az is­kolák államosításáról szóló tör­vényjavaslatot, s azt 230 szava­zattal — 63 szavazat ellenében — törvényerőre emelte. A történelmi i események év­fordulója alkalmából ország- gyűlésünk tisztelettel köszönti a magyar munkásosztályt, annak egységes forradalmi pártját és további nagy sikereket kíván 3 dolgozó nép ügyének szolgálatá­ban végzett munkájukhoz. A nagy tapssal fogadott meg­emlékezés után Apró Antal be­jelentette, hogy az országos vá­lasztási elnökség benyújtotta az időközi választásokról szoló je­lentését. Ezt. ár. Pesta László jegyző ismertette. Közölte az elnök, hogy az országgyűlés jo­gi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága az országos válasz­tási elnökség jelentését tudomá­sul vette, s a választási jegyző­könyvek alapján megvizsgálta a Budapest 19. számú választó- kerületében megválasztott Avar István és a Baranya megye 4. számú választókerületében meg­választott Novics János or­szággyűlési képviselők megbízó- levelét. A bizottság megállapí­totta, hogy a mandátumok a tör­vényben előírt feltételeknek mindenben megfelelnek. Az or­szággyűlés a jelentést tudomásul vette, s Avar István és Novics János országgyűlési képviselő­ket igazoltnak jelentette ki. Az ■elnök a parlament nevében 'O Kép az ülésteremből. eredményes munkát kívánt mindkettőjüknek. Bejelentette, hogy a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa az or­szággyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű ren­deletéiről szóló jelentését bemu­tatta. A jelentés arról is szá­mot ad, hogy az országos vá­lasztási elnökség az Elnöki Ta­nács előtt beszámolt az április 15-i tanácstagválasztások ered­ményéről. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a válasz­tás alkotmányos rendünknek és a törvényes előírásoknak meg­felelően zajlott le. A jelentést d képviselők között szétosztották. Az országgyűlés az Elnöki Ta­Tjsztelt országgyűlés! — A tavalyi év mérlege ös­szességében kedvező. 1972-ben a népgazdaság az előző két évinél kiegyensúlyozottabban növeke­dett, a fejlődés fő arányai meg­feleltek a IV. ötéves tervben elő­irányzottaknak. A nemzeti jöve­delem valamivel több mint 5 százalékkal nőtt, az ipar 6,3 szá­zalékos, a mezőgazdaság 4,5 szá­zalékos, a kivitelező építőipar 3, és a kereskedelem 5 százalékos bővüléséből adódóan. A nemzet­közi összehasonlítás azt jelzi, hogy gazdaságunk növekedési üteme 1972-ben valamivel alacsonyabb volt a KGST-or- szágok átlagánál, a termelékeny ség megfelelően nőtt, exportunk kiemelkedően lendületes vo’ t. Pénzértékben számított nem­zeti vagyonunk 7,2 százalék­kal, kereken 100 milliárd forint­tal gyarapodott. A fő népgazdasági arányokat ott sikerült javítani, ahol lf 70— 71-ben kedvezőtlen irányzatok érvényesültek. Csökkent a felhal­mozási hányad, jobbá vált a nemzeti jövedelem termelésének és felhasználásának összhangja. Az 1972. évi tervnek az volt az egyik fontos célja, hogy a felhal­mozás volumene ne haladja nács jelentését tudomásul vette. Apró Antal ezután közölte, hogy a Minisztertanács megbí­zásából Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter benyújtotta az or­szággyűlésnek a Magyar Nép- köztársaság 1972. évi költséa- vetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A törvény- javaslatot az! országgyűlés ál­landó bizottságai előzetesen megvitatták, s azt az ország- gyűlés tagjai között szétosztot­ták. Bejelentette, hogy két képvi­selő interpellációt nyújtott be. Az interpellációk tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Apró Antal ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az országgyűlés egy­hangúlag elfogadott. A napi­rend a következő: 1. a Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló törvényjavas­lat; 2. interpellációk. Ezután megkezdődött a tava­lyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Fo.luvégi Lajos pénzügyminisz­ter emelkedett szólásra. meg az előző évi igen magas színvonalat, csillapodjék a beru­házási javak kereslete. A szocia­lista szektor egészét nézve ez teljesült. A beruházási ráfordítás — változatlan áron — 2 százalék­kal az 1971. évi alatt volt. Ennek többnyire előnyös kisugárzása van, de nem gondolhatjuk, hogy a beruházások fékezése önma­gában képes megszüntetni a be­ruházási tevékenység gyenge szervezettségét. Harmonikusabb volt a beruházási törekvések és lehetőségek viszonyú, csökkent az elutasított építési igény. Óvakod­nunk kell azonban a túlzott meg­elégedettségtől, a folyamatban levő nagyberuházásoknak ugyanis mintegy kétharmada továbbra is a tervezettnél hosszabb idő alatt lép be a termelésbe. A belső-külső egyensúlyvi-, szönyt kifejező külkereskedelmi és fizetésű mérlegünk aktív volt. Exportunk mintegy 22 százalék­kal nőtt, importunk alig válto­zott. Ismeretes, hogy külkereske­delmi forgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyo­lítjuk, hosszabb távra te­kintve kiegyensúlyozottan. Most az aktívumra alapozva bátrab­ban bővíthető a szocialista or­szágokból származó import, ezt hitel- és költségvetési eszközök­kel is támogatjuk. Kielégítően bővülnek kapcso­lataink a tőkés és a fejlődő or­szágokkal. Eredményeink alap­ján, nemzetközi fizetőképessé­günk elismert, külföldi megítélé­se kedvező. Követeléseink, tarto­zásaink összetétele lejárat és va­lutanemek szerint egyaránt meg­felelő, a tőkés valutapiacok meg­újuló bizonytalanságai azonban óvatosságra intenek. Az ■ export dinamikája az idén folytatódik, annak ellenére, hogy a lezajlott száj- és körömfájási járvány mi­att az állati termékek kivitele ebben az évben alacsonyabb lesz, mint tavaly volt. Az állami költségvetést 2,6 milliárd forint hiánnyal zártuk, ami 600 millió forinttal kisebb a tervezettnél és kevesebb az előző évinél is. Ezt banki hitelforrá­sokból, megtakarításokból fedez­tük. A költségvetés bevételei 209,4 milliárd forintot értek el, ami 3,3 milliárd forinttal kisebb, a kiadások összege 212 milliárd fo­rint, ez 3,9 milliárd forinttal ala­csonyabb mint amennyire számí­tottunk. Az 1972-ben a költségvetés ki­adásaiból felhalmozásra 45,9 milliárd forintot fordítottunk, amely az előirányzottnál 2,3 mil- liárddal kevesebb, de az előző évinél 10 százalékkal több. Az iparból származik a nem­zeti jövedelemnek csaknem a fele. A költségvetési bevételek növekményében is elsődleges az ipar aránya, sőt, nagyobb mér­tékű a részesedése a központi pénzalap bevételének gyarapítá­sában, mint a nemzeti jövedelem többletének előállításában. A mezőgazdaság a nemzeti jö­vedelemhez — a tervezettet meg­haladóan — mintegy 17 százalék­kal, a központosított jövedelmek­hez 5 százalékkal járult hozzá. Ez az ágazat nemcsak a költ­ségvetési, hanem a külgazdasági egyensúly szempontjából is je­lentős, mert a népgazdaság ex­portbevételének tekintélyes há­nyadát adja. A mezőgazdaság a folyó ter­meléshez és beruházási támogatás céljára a költségvetés kiadásai­nak mintegy 10 százalékát kapta. Bár a beruházási juttatások 1972- ben csökkentek, már az év fo­lyamán intézkedések születtek a szarvasmarha-tenyésztés és az in- 7 növénykultúrák fejleszté­sére, amelyek .ezen ágazatokban a termelés fellendítését céloz­zák. Az 1972. évi költségvetés vég- rehajiása alapján végeredmény­ben megállapítható, hogy — a több szempontból gondot okozó 1970-es és 71-es évek utón — a gazdaság fejlődésében és az egyensúlyvi szonyokban kedvező irányzatok bontakoznak ki. kü ■- nősen az elmúlt év második fe­lében megtett intézkedések ha­tására. A s: kerek láttán sem feledkezhetünk meg azonban ar­ról, hogy a magasabb társadalmi, szociális célok elérésének felté­tele az erőforrások és a jövedel­mek állandó gyarapítása. A gazdálkodásban még mindig sok lazaságot tapasztalhattunk a költség-, az. önköltségszámítás és az, árkalkuláció területén. Ezek a hiányosságok nehezítik annak gyors és egyértelmű megállapí­tását, hogy egyes vállalatok ár­emelése mikor indokolatlan, eset­leg mikor tisztességtelen a ha­szon. Ilyen meggondolásból ja­vítjuk a kalkuláció rendszerét, az árvetés és önköltségszámítás összhangját. Szigorúbban megkö­veteljük a kalkulációs szabályok betartását és a jövőben rendsze­resebben ellenőrizzük azt a pénz­ügyi revízió keretében is. Faluvégi Lajos elvtárs a válla­lati gazdálkodás egves kérdéseit elemezte, majd ígv folytatta: Még a pénzeszközöknél is te­kintélyesebb az az erkölcsi for­rás, amelyre e társadalmi felada­tok megvalósításánál támaszkod- (Folytatás a 2.. oldalon) Dr. Faluvégi Lajos expozéja Együttműködési szerződést kötött a GTE és a műszaki főiskola KISZ-bizottsága Tegnap együttműködési szer­ződést kötött a Gépipari Tudo­mányos Egyesület (GTE) kecs­keméti szervezete és a Gépipa­ri és Automatizálási Műszaki Főiskola KISZ-bizottsága, ame­lyet Prockl László, a GTE fő­titkárhelyettese, Rendetzky Já­nos, a GTE helyi szervezetének titkára, dr. Lontai Tibor, az intézet főigazgatója, Minárovits János, a főiskola KlSZ-bizott- ságának titkára és Stréhn Gá­bor, a KISZ vb tanulmányi fe­lelőse írt alá. A megállapodás szerint a népgazdaság igényeinek megfe­lelő üzemmérnökképzés, a szak­mai tájékozódás és az iparba való könnyebb beilleszkedés elő­segítésére a főiskolai KISZ-ta- gok teljes jogú tagjai lehetnek a GTE-nek, s részt vehetnek az egyesület különböző .szakosztá­lyainak tevékenységében. A GTE' ennek megfelelő szolgál­tatásaiban (rendszeres tájékoz­tató, egyesületi lap stb.) is ré­szesülnek. Az egyesület lehető­ve teszi számukra a különböző rendezvényeken való részvé­telt, a gyakorlati problémák megoldásába való bekapcsoló­dást, pályázatok kiírásával tá­mogatja a tudományos diákkö­ri munkát. A KISZ-bizottság a szervező munkában való rész­vétellel mozdítja elő a GTE rendezvényeinek sikerét. A szerződés aláírását köve­tően Prockl László, a GTE fő­titkárhelyettese munkatársunk kérdéseire válaszolva elmondta, hogy egyesületük az MSZMP if­júságpolitikai irányelveinek megvalósítását kívánja előmoz­dítani az ilyen jellegű megálla­podásokkal. Eddig a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnö­ki karának, a Miskolci Műszaki Egyetem gépipari, valamint köz­lekedési karának KlSZ-bizott- ságával kötöttek megállapodást. A kecskeméti az országban a harmadik ilyen jellegű együtt­működési szerződés. Ennek ket­tős célja van. Egyrészt, * hogy az intézetből kilépő fiatalok fel­készültebben találkozzanak a gyakorlati élet problémáival, másrészt az, hogy az érdeklő­dési körüknek megfelelő infor­mációkat szervezett formában kaphassák. A megállapodások szélesebb társadalmi alapokra helyezik a művelődésügyi miniszternek a tudományos diákköri tanácsok működésére vonatkozó rendel­kezéseit. A Kecskeméten kötött szerződés lehetőséget nyújt ar- ra. hogy a fiatalok pályázatok, tanulmányok írásával kibonta­koztathassák képességeiket. Mű­veiket természetesen díjazza is a GTE, amelyre külön alapot biztosított. Emellett a fiatalok a külföldi és hazai tanulmány­utakon, konferenciákon teljes jogú tagként vehetnek részt és neves előadókat hallgathatnak meg. Amikor az életbe kilépnek, a munkahelyükön, vagy az azon a területen működő GTE-sZer- vezetek már várják őket és se­gítik a, szakmai, gyakorlati munkába való beilleszkedésü­ket. A magam részéről nagy re­ményeket fűzök a kecskeméti főiskola KISZ-bizottsága és a GTE helyi szervezetének hasz­nos együttműködéséhez — mon­dotta befejezésül a GTE főtit­kárhelyettese. N. O. Ma hajnaltól érvényes a tűzszünet szigorú betartása Dél-Vietnamban a hazafiak kiadták a parancsot, hogy ma hajnali 5 órától valamennyi ka­tonai egység szigorúan tartsa be a januári tűzszüneti meg­állapodást. A saigoniak hasonló intézkedéséről, eddig nem kap­tunk jelentést. A vietnami meg­állapodás végrehajtásáról teg­napelőtt írt alá 14 pon­tos egyezményt! Párizsban Egyesült Államok, valamint a két dél-vietnami kormány kép­viselője. Ebben az Egyesült Ál­lamok többek között kötelezett­séget vállalt, hogy azonnal és véglegesen megszünteti a légi felderítést a demokratikus Viet­nam területe fölött, felújítja és 30 napon belül befejezi az észak-vietnami felségvizekre te­lepített aknák felszedését. Bár az aláírt közleményben szó volt arról is, hogy be kell szüntetni a hadműveleteket Laoszban és Kambodzsában is, a saigoni re­zsim külügyminisztere kijelentet­te, az amerikaiak mindaddig folytatják a bombázásokat, amíg az állításuk szerint ott tartózko­dó észak-vietnami csapatok el nem hagyják a két ország terü­letét. A tegnap reggeli francia lapok üdvözlik vietnami meg­állapodás betartásáról tegnap aláírt közös közleményt. Ugyan­akkor felvetik a kérdést, vajon helyreáll-e az igazi béke Vi­etnamban? A Figaro vezércik­kében megjegyzi, hogy a tár­gyalások befejeztével sem oszlott el minden kétely a megállapo­dások betartását illetően. • Le Duc Tho, a VDK külön megbízottja aláírja a közleményt. Brezsnyev a Kremlben fogadta a szocialista országok nagyköveteit Brezsnyev a ^Kremlben fogadta nak határozatairól, a fogadta a szocialista országok moszkvai nagyköveteit. A baráti beszélge­tésen a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, aki hétfőn az Egyesült Államokba utazik, tájé­koztatta a diplomatákat a Köz­ponti Bizottság áprilisi plénumá­a szovjet párt és kormány békeoffenzívájá- nak végrehajtásáról. A találkozón megvitattak több nemzetközi kérdést, a szocialista országok közös külpolitikáját, va­lamint a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lehetőségét.

Next

/
Thumbnails
Contents