Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-13 / 136. szám

PETŐFI NÉPE -• 1973. június 13. Gumijavítással kezdődött Elnök — emberközelben Május utolsó napjaiban volt két éve, hogy a lajosmizsei Nép- front Termelőszövetkezet 300 ezer, a városföldi Petőfi Tsz pe­dig 200 ezer forintos hozzájá­rulással létrehozta a Vegyes­ipari és Szolgáltató Közös Vál­lalkozást. Lajosmizsén a Nép­front Tsz-től átvették az egy­kori tyúkfarmot, átalakították, s ott kezdték meg az üzem alap­jainak lerakását. Kezdetben csak gumijavítással foglalkoz­tak, majd tevékenységi körüket bővítve hozzáláttak a műszaki gumiáruk előállításához. Kóka József főmérnökkel elevenítet­tük fel a két év legfontosabb mozzanatait. — Volt gond a két év alatt elég — mondotta a főmérnök —, hiszen kezdetben még termelő- eszközök sem álltak rendelke­zésünkre. Épületeket, gépeket kellett bérelni, megfelelő szak­embereket keresni, megrendelő­ket szerezni — szóval szinte a semmiből kellett megteremteni azt, ami most van. Mert már van — teszi hozzá elégedetten. — Az első év végén a, vállalko­zás ötven dolgozót foglalkozta­tott és termelési értéke elérte a 4 millió 986 ezer forintot. A múlt év a további erőtel­jes fejlődés jegyében telt el. A termelési terv — tekintve azt, hogy autójavító, háztartásikis­gép-javító és egyéb részlegeket hoztunk létre — 25 millió forint volt és ezt több. mint 27 mil­lióra teljesítettük. A 4,5 millió forintra tervezett nyereségünk is több — 5,6 millió lett. A két alapító szövetkezetnek a vállal­kozás már 3 millió forintot „ho­zott a konyhára”, és egymillió 900 ezer forint a fejlesztési alapra is jutott. A létszám a múlt év végéig 231-re nőtt, most meg már eléri a 360-at. Idei tervünk 45,8 millió forint árbe­vételt ír elő, de már az első ne­gyedév végén 44,5 millió forin­tos megrendelésünk volt. Miből? Talán elsőnek az „egy­kori” kis gumi javító részlegün­ket említhetem. Ez volt ugyanis a társulás magja, ez hozta az első filléreket, s most már a fo­rintokat is. Beszereztük a meg­felelő felszereléseket, s megkezdtük a műszaki gu­miáruk gyártását. Éppen mostanában kaptunk 90 ezer darabra megrendelést a szégedi Kéziszer- szamgyartól. Az általuk gyártott fogók az itt ké­szülő gumiburkolattal felszerelve kerülnek a ke­reskedelembe. Ezek a szerszámok villanyszerelők részére készülnek, a gumiburkolat ugyanis meg­védi őket az áramütéstől. Az ÉVIG is nálunk ké- szittet1 a villanymotorokhoz a különböző gumi­gyűrűket és más alkatrészeket. Huszonnyolcán dolgoznak gépjárműjavító rész­legünkben. A magánautósok járművein kívül ■egyre több közületi megrendelést kapunk. ' Számottevő lakossági szolgáltatást végzünk, víz­vezeték-szerelést, központifűtés-javitást, háztartási­kisgép-, tévé-, radiójavítást vállalunk magánosok­tól. Nagy gondunk még hogy jelenleg öt helyen dol­gozunk, ily módon a munka irányítása kissé kö­rülményes, ,s a mostani műhelyek nagy része sem felel meg a követelményeknek. A központban már létesítettünk egy 25 személyes, hideg-meleg vízzel ellátott öltöző-fürdőt, sőt az autójavító és a laka­tos részleg hasonló kívánságait is teljesítettük, de ez még mind kevés. A végső megoldást a most kezdődött nagy építkezésűnk befejezése adja meg. Az É—5-ös út mellett vásároltunk kétholdnyi területet a Népfront Tsz-től és itt állítjuk fel központi telepünket. A tereprendezés már meg­kezdődött. Hamarosan nekilátunk az üzemcsarnok építésének vasvázas, előregyártott elemekből. Bú- zunk abban, hogy a lakatosok, forgácsolók és a villanymotor-tekercselők még az idén ide költöz­hetnek. Az -5 millió forintos beruházással létesí­tett új telepre kerül majd az irodánk is, amely most az EHDÉRT-faházban működik. Opauszky l .ászló A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat villanymotorjait is itt újitják fel. Nagy Dezsőné és Turcsán Lászlóné befestik az elké­szült motorokat. • Nagy figyelmet igényel a fo­gók szigetelő burkolatának a * • Az alapító tagok közé tartozik vizsgálása. Bódis Pálné 5 ezer Halmavánszki Istvánné, s je- voltos feszültséggel ellenőrzi a lenleg már egyike a legjobb burkolatok szigetclöképességét. motortekercselőknek.- - Wr • ’- -fc . í ' ts ‘ M 9 Rövid körútra elkísértük Kóka József főmérnö­köt. s megtekintettük a központi telep jövendő helyén folyó tereprendezést. Szivák László, a Népfront Termelőszövetkezet SZ—100-as trakto­rával sok-sok ezer köbméter földet mozgat meg az építkezés megkezdése előtt. Arcvonásai, mély tüzű, sötét sze­me, lobogó — immár deresedő — haja az első látásra a fiatal Erdei Ferencre emlékeztet. S már a bemutatkozást követő percek­ben úgy beszélgetünk egymás­sal, mintha évtizedes ismerősök között folyna a szó... Vezető emberről lévén szó. szinte elen­gedhetetlen is ez a tulajdonság; a kapcsolatteremtés adottsága, az egymás iránti rokonszenv spon- lán ébresztésének a ..művésze­te”. Zegnál Márk. a garai tanács­elnök tud az emberekkel bánni, velük könnyen szót érteni. Ta­lán egész múltja, eddigi élete predesztinálta erre: a mostoha gyermekévek, majd a partizánok sorában töltött hónapok, végül pedig csaknem két évitizedes pedagógiai tevékenysége. Egyéb­ként tősgyökeres garai család sarja. — Kis híján három évszázadra visszamenően szerepelnek a Zeg- nálok a helybeli anyakönyvek­ben — mondja. A most 46 esz­tendős elnök szülei cselédembe­rek voltak és sok nehézség árán taníttatták fiukat, aki a polgári iskola elvégzése után ke­reskedelmi szakon szerette vol­na magát továbbképezni. Az élet és a szegénység azonban közbe­szólt. — Amikor 1942-ben elvégeztem a polgárit, úgy gondoltam; egy­két évre elmegyek dolgozni, s a megtakarított összeg segít majd a továbbtanulásban. A szüléimre anyagilag nem számíthattam, hi­szen nem egyedüli rólam kelleti, gondoskodniok. Így Pesten, a Telefongyárban lettem kifutó. De a következő év nyarán, amikor már a háború viharfelhői igen­igen gyülekeztek, engedtem a szülők kérlelésének, hazajöttem. A szülőfalujában — így sorol­ja — felzakilatott politikai lég­kör fogadta. A zömében délszláv és német lakosság — mert ma­gyar család a községben ekkor 2—3 ha akadt — egyre inkább szembe­fordult egymással. Hajdani ját­szópajtásai közül jó páran vál­tak „jugend-tagokká”, akik Már­kot majdhogynem bicskával „üd­vözölték”. — Nem volt még szervezett a kommunista mozgalom Garán, de annál több volt a szimpatizáns. Közülük a „hideg napok” idején tizennyolcat internáltak. Mindezek a tizenéves fiatal­embert erősen gondolkodóba ej­tették. Majd a szülői háznál, a munkára kiadott internáltak be­vonásával kezdett valamiféle kommunista sejt kialakulni. Ök kapcsolatban álltak a jugoszláv hazafiakkal és a feladatuk bizo­nyos fajta felderítés, információ- szerzés volt. Zegnál hozzájuk pártolt, és 44 őszén csaknem ötvenedmagával elindult délnek, megkeresni a Jugoszláv Népi Fel­szabadító Hadsereget. Ha nem is egykönnyen, de sikerült. Mo­toros futárnak osztották be. az 51. Hadosztályhoz. A fe'szabadu- lás Üjvidéken köszöntött rá. A szabadság első napjaiban már a pártot szervezi, tagja a földigénylő bizottságnak. 1946- ban eleget tesz a felsőbb párt- szervek felhívásának, elvégzi a tanítóképzőt, s gyarapítja a nem­zetiségi pedagógusok számát. — Alighogy az oklevelet meg­szereztem, osztoznom kelllett any- nyi más társam sorsában: öt tel­jes éven át voltam előbb inter­nált, majd álltam rendőri fel­ügyelet alatt. Utána segédmun­kás lettem. 1956-ban rehabilitál­tak. Az ellenforradalom napjai­ban Garán voltam. A régi har­costársakkal együtt idejekorán felismertük a helyzetet, s nem engedtük elszabadulni az indula­tokat. Ettől kezdve egészen az idei Fürdőzés és gyógyulás Messze föl­dön. híres gyógyhatású vizéről és kör. nyezetéről a dávodi fürdő. Nemrég fu­rattá meg a községi tanács a harmadik kutat, hogy nagyobb víz­hozamot és melegebb vizet nyerjenek. Az eredmény még nem kielégítő, A vízhozam javítása érdekében a napokban szivattyút építenek a kútfejekhez, és ezzel megoldják a medencék gyorsabb vízellátását, cseréjét. Gyeppázsit, gyönyörű rózsalige­tek és szomorúfüzek veszik körül a három, összesen 600,négyzetmé­ter vízfelületű medencét. A für- ciőzők itt gyógyulást is találnak, mivel a víz összetételénél fogva a reumás és érrendszeri megbetege­désekre hatásos „gyógyszer”. A Az egyik sekélyvizíi medence medencék mellett alumínium le­mezből szélfogókat is elhelyeztek. A környék kellemes kiránduló- hely. A természet kedvelői a strand mögötti nyolcholdas erdő­ben barangolhatnak a horgászok a Ferenc-csatorna vizében „áztat­hatják” a zsineget. A községi ta­nács üdülőtelepet szándékozik ki­alakítani a fürdő szemszédságá- ban. Cs. I. AZ OLVASÓ KÉRDEZ AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Telefongondok — Miért nincs nyilvános távbeszélő-állomás a széclienyivárosi lakó­telepen?— ezt a kérdést tette föl a napokban egyik kedves olvasónk. (És ugyanezt elmondhatnánk a megyeszékhely több részéről, a pe­remkerületekről nem is beszélve!) A kérdéssel Koncz Ferenchez, a Posta megyei távközlési üzemének vezetőjéhez fordultunk, aki a reklamációkat .igyekezett „helyükre tenni”. — Kecskeméten jelenleg öt utcai telefonállomást tartunk nyilván. Ezekhez járulnak a közintézmények (a tanácsháza, a honvédkórház) előcsarnokában elhelyezeti készülékek. Sajnos, ami az utcai állomá­sokat illeti, e tekintetben szomorúak a tapasztalataink. Napirenden vannak az erőszakos rongálások. Nem ritkaság a készülék láncának leszaggatása, a perselyek feltörése sem. Természetesen ezek a garáz­daságok sem vezethetnek oda, hogy ne igyekezzünk a lakosság jogos igényeit kielégíteni. Tárgyalásokat folytatunk a városi tanáccsal, a Hunyadi- és a Mű­kertvárosban nyilvános távbeszélő-állomások felszerelésére. A Széche- nyivárosban pedig a honvédkórház mögötti szolgáltató negyed kap rövidesen telefont. Sajnos, a főközpontunk erősen telített. így elsősorban a közületek, az intézmények igényeinek kielégítése az elsődleges, a lehetőségek ha­tárain belül. A Szechenyiváros egyébként —rohamos fejlődését tekintve — sem­miképp sem nélkülözhet egy postahivatalt, amelynek mielőbbi létreho­zása, s ezzel együtt a nyilvános távbeszélő-állomás felállítása is a közeli tervekben szerepel. tanácsválasztásokig pedagógusi hivatásának élt. A döntés híre, az új tisztre jelölés egészen váratla­nul érte, de úgy fogta fel, mint a bizalom jelét. — Milyen elgondolások vezér­lik most, hogy a három és fél ezer lelkes község élére ke­rült? — kérdezzük. — Mindenekelőtt az a szilárd elhatározás, hogy amihez hozzá- kezdtem, .azt véghez is viszem. Tennivalókban nem szűkölkö­dünk. A sok eddigi részfeladat­tal szemben a község egészének a gondja került a vállamra. Csak most döbbenek rá, hogy Gara, ez a népes család hosszú időn át milyen tespedt állapotban élt. Negyedszázad alatt jóformán egyetlen valamirevaló létesít­ményt tudtunk felmutatni, az or­vosi rendelőt. Most végre, a művelődésügyi miniszter elvtárs hárommillió forintos támogatásának jóvoltá­ból az eddig szétszórt oktatási intézményeinket két helyre kon­centrálhatjuk. Hasonlóképp nél­külözhetetlen segítség a megyei tanácsnak az útépítésre adott 2 miflilió forintja is. Saját anyagi alapjaink, bizony, igen szerények. Csak ezekre támaszkodva évti­zedek kellenének a hiányok fel­számolásához! A külterület rendbetételéről sem mondhatunk le. A járdanél­küliség, a belvíz, a sár „nyo- maszit” itt. A belvíz lecsapódását az egyre lendületesebben kibon­takozó társadalmi munka segítsé­gével. évenkénti bontásban old­juk majd meg. Sokat tehetnek és tesznek is a község fejlődé­séért a tanácson kívüli intéz­mények: a két tsz, a ktsz. a Bajai Állami Gazdaság és Víz­mű stb. Egészséges együttműkö­déssel — s ebben nem Itsz hiány — Gara egész arculatát jelentő­sen megváltoztatjuk majd. Nehéz helyzetben van a cikk­író, amikor tartani szeretné az arányokat: nem akarván sem életrajzot, sem falukrótilkál ír­ni. Pedig Garáról Zegnál Márk nélkül — és megfordítva — nem szólhatunk. Számtalan érdekes és jellem­ző adat kívánkozna még toli­ra. Egyebek között, hogy a ta­nácselnök tagja u Magyar Par­tizán Szövetség országos választ­mányának, tulajdonosa a Par­tizán Emlékéremnek, a Honvé­delmi Érdeméremnek, s meg sok más mozgalmi és szakmai kitün­tetéssel büszkélkedhet. A taná­csok megalakulása óta egyébként éppen a tizennegyedik, aki u községben ezen az államigazga­tási poszton tevékenykedik. Az örökség mint láttuk, súlyos, fe­lelősségteljes. De arányos ezzel Zegnál Márk munkabírása, lelke­sedése. aktivilása is. Jóba Tibor TURBINA Ami iránt áz egész világ érdeklődik Éjszaka, amikor sok az ener­giafelesleg és a fogyasztás csök­ken, a vízzel hajtott villanyte­lepeknél kifizetődik, ha a vizet az alacsony tartályból a maga­sabb tartályba szivattyúzzák át. Dr. M. Nechleba, a prágai műszaki egyetem tanára és a Csehszlovák Tudományos Aka­démia levelező tagja, V. Hos- nedl mérnökkel, a műszaki egyetem vízi gépekkel foglalko­zó laboratóriumának vezetőjével olyan berendezés tervét dolgoz­ta ki, amely nemcsak turbina­ként, hanem egyirányban forgó szivattyúként is működhet. A találmány — amely a HO­ME nevet kapta — ideális esz­köz a vízi villanyerőművek vi­zének átszivattyúzására. Az új turbina működése a leghatéko­nyabb a világ eddig ismert ha­sonló berendezései között, s sza- badalmilag védett a Német Szö­vetségi Köztársaságban, az USA- ban, Japánban, Franciaország­ban, Ausztriában, Nagy-Britan- niában és Svájcban. Nagy az érdeklődés a turbina iránt Olasz­országban is. KÖNYVESPOLC Gombák és madarak Május van, és ilyenkor sokan elindulnak a hétvégeken egy kis pihenést, felüdülést keresni az er­dőkbe és a vizek mellé. Sokát beszélünk a szabad idő felhaszná­lásáról. és érdekelt, hogy mennyi­ben segít eligazítani bennünket ebben a szakirodalom. Eszembe jutott ugyanis, hogy éppen egy esztendővel ezelőtt közölték az újságok a hírt, Budapesten al­kalmi gombaárusok mérgező gombával házaltak. Többen vásá­roltak a gombából, amely között gyilkos galóca is volt. Néhányan súlyosan megbetegedtek, egy sze­mély meg is halt. A következő hét végén a kirándulásról haza­térők többsége üres tarisznyával érkezett: nem szedett gombát. Erdeinkben több millió kilo­gramm gomba terem. De melyik az ehető, és melyik a mérgező? Miről ismerheti fel ezt a szomba­tonként cserkészni, kirándulni járó városi ember, aki kedvtelés­ből teleszedi a szatyrát gombá­val? A megoldást kutatva akadt ke­zembe egy hazánkban is megje­lent, és bizonyára nagyon nép­szerű mű, dr. Kalmár és dr. Ma- kará szerzőpár könyve, amelynek címe: Ehető és mérges gombák. Ha a hétvégi kiránduló a tarso­lyába teszi a könyvet, vagy né­hányszor alaoosan áttanulmá­nyozza. nem tévedhet és nem éri kellemetlen meglepetés. A könyv ugyanis közérthető módon tárgyalja és pontosan leírja a ha­zánkban előforduló gyakoribb gombák jellegzetességeit. Színes képeket is közöl a gombákról, hogy könnyebben felismerjék a kirándulók, melyiktől kell óva- kodniok. így már aligha kevered­het gyilkos galóca az ehető gom­bák közé. Persze, vannak kirándulók, aki­ket nem érdekelnek a gombák. Sokan csak a fák. a növények, a virágok kedvéért indulnak el hét­végeken ,a természetbe. És na­gyon sokan vannak olyanok, akik csak a madarak világát figyelik. Csodálatosan szép, érdekes világ a madarak világa. Madarakról — mindenkinek. Ez a címe Schmidt Egon könyvének, amely eligazít bennünket ebben a csodálatos világban. Sok-sok kép­pel és művészi raizzal illusztrál­va olyan dolgokat mond el a ma­darakról. amiről csak kevesen tudnak. Például ki tudja, hogy mennyit nyom egv gólya és mi­Madarakról — mindenkinek Című szakkönyv egyik illuszt­rációja a fiatal gólya. Íven súlyú egy ökörszem. Miért és hová vonulnak a madarak, hogyan nevelik fiókáikat, milyen fészket raknak, milyen gyorsan repülnek és mennyi ideig élnek? A füsti fecske es a vörösbegy csu­pán egy évig él, a feketerigó, a seregély és a bíbic 2 évet, a sar- lósfecské 5 évet, a gólya pedig megér néha tíz esztendőt is. Aki szereti a madarak világát, az sok izgalmas kérdésre kap fe­leletet Schmidt könyvéből. Érde­mes ezt is áttanulmányozni egy- egv kirándulás előtt. Mostanában azonban sokan csak a hétvégi házakba vonul­nak, ahol már mégsokasodott a munka. Egyre több kiskerttulaj­donos telepít szőlőt. Ezek az ama­tőr szőlőművelők, mini borosgaz­dák rendszerint városi emberek, akik nem tanulták meg apjuktól hogyan kell metszeni a szőlőt, mikor kell permetezni, hogyan szüreteljenek és mit tegyenek a borral, hogy maradjon kedvre derítő ízelítő is a sok munkából. Ehhez nyúit segítséget Prohászka Ferenc Szőlő és bor című mun­kája. amely világosan, egysze­rűen és szemléltetően mondja el mindazt, amit a szőlő telepítésé­től a bor kezeléséig tudnia kell minden kiskerttulaidonosnak. Három olyan könyvről szól­tunk, amely útbaigazítást ad a szabad idő célszerű kihasználásá­hoz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents