Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-10 / 134. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 134. szám Ara: 90 fillér 1973. június 10.» vasárnap Véget ért az ünnepi könyvhét Pénteken országszerte véget ért könyvkultúránk nagy seregszemléje, az ünnepi könyvhét, amelynek ezúttal a könyvnyomtatás 500. évfordulója külön jelentőséget adott. Az ünnepi könyvhét fővárosi gyorsmérlege becslések szerint 22 millió forint, a szokásos vásárlás kétszerese. A tavalyi könyvhéthez viszonyítva több mint másfélszeres forgalmat bonyolítottak le a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat vidéki könyvesboltjaiban, könyvutcáiban.. A Művelt Nép sajtóosztályának gyorsjelentése szerint a könyvhét első hat napján a tavalyi 6 millió forintos vásárlással szemben 10,5 millió forintért adtak el könyvet a megyeszékhelyeken, iparvárosokban. Nagy sikere volt mindenütt a könyvhét „féláras” kiadványainak, a „Szép versek”-nek, a „Körkép”-nek, a Rivaldá”-nak és a „Tengeri szél” című szovjet novella-antológiának. A Művelt Nép tizenkét megyeszékhelyen rendezett be reprezentatív könyvutcát, könyvteret. A munkahelyeken, üzemekben több mint 500 kiállítást rendeztek a Művelt Nép bizományosai. Ezek sikerének tudható be néhány fontos iparváros jelentős könyvforgalmi eredménye; Kazincbarcikán a múlt évinek mintegy háromszorosára, Sajószentpéteren és Várpalotán ötszörösére emelkedett a könyvkereslet az elmúlt évi könyvhéthez viszonyítva. Ipar Császártöltésen A vidéki iparfejlesztés lehetőségeit jelzi, hogy Császártöltésen egy olyan pontos és aprólékos munkát követelő termék gyártása is meghonosodott, mint a kon- takt-feszmérőé. A helyi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet évente 10 ezer ilyen műszert állít össze, amelyek ellenőrzik és automatikus bekapcsolással vissza is állítják a szükséges feszültséget. A kontakt feszmérőket sűrített levegővel dolgozó kazánoknál, vagy olyan berendezéseknél használják fel ahol szükség van a nyomás önműködő szabályozására. Képünkön Schilli Mária a szerelés végső mozzanatait végzi. • Aki igazán szívén viselte a magyar nemzet sorsát, az mind, századokon át elmaradásunkon kesergett és szomjasan áhította a kort, amelyben egyszer majd pótoljuk, amit török vészen, labanc dúlason, úri dőzsölésen és félgyarmati szolgaságunkon elvesztettünk. Kossuth .félkarú óriás”-nak nevezte az ipar nélküli magyarságot, Berzsenyi a paraszti szövetkezésben kutatta mezőgazdaságunk betegségeinek a gyógyszerét, az ifjú Vasvári Pál a szabadságharc hajnalán írta le: „Világnézeteket kell szereznünk, melyek iránytűül szolgálnak az események hulláma között...” 1919-ben már a legszervezettebb erő, a magyar munkásosztály világnézete, egyesített pártjának hangja nyomán lobbant forradalomra a magyar nép elkeseredése, szabadságvágya, felemelkedési törekvése. Ebben a forradalomban már a munkásosztály messzemenő céljai fejeződtek ki. Az 1919 es forradalom magában foglalta, mert történelmileg elkerülhetetlenül magában kellett foglalnia, az egész nép századok alatt felgyűlt, megoldatlan gondját-baját. 9 A Tanácsköztársaság leverése után az ellenforradalom sötét éjszakája borult az országra. De a munkásosztály sona nem tagadta meg 1919. emlékét, eszméit, soha nem mondott le a politikai harcról, egy ígéretesebb holnapról. A negyvenes évek elején, amikor a fasizmus árnyéka egyre nyomasztóbb mértékben vetődött a magyar politikai égboltozatra is. a két munkáspárt, a Kommunista Pórt es a Szociáldemokrata Párt vezetői egyre több jelét adták együttműködési szándékuknak. Ezt példázza a szabadsághősök síremlékének megkoszorúzása 1941. november 1-én, a Népszava híressé vált karácsonyi száma, a Történelmi Emlékbizottság munkássága és a Petőfi-szobor- nál 1942. március 15-én rendezett nagygyűlés, majd az utána kibontakozott béketüntetés. „Soha nem fogjuk elfelejteni — írta később a Szabad Nép —, hogy a legsúlyosabb pillanatokban a szociáldemokrata vezetés alatt álló szakszervezetekben és pártszervezetekben, a szocialista ifjúsági mozgalom vezetésén keresztül, sőt, a Népszava hasábjain is szólhattunk mi, kommunisták, népünkhöz. Ha volt valami eredménye harcunknak, ha hangunk messzebbre hallatszott a földalatti agitáció és illegális röpiratok hatókörén, akkor azt a két munkáspárt egyre szorosabb együttműködésének is köszönhetjük... 9 Ismernünk kell a magvar munkásmozgalomnak ezt a korszakát, mert csak így érthetjük meg a harcot, amelynek eredményeként 1948. június 12-én a két nagy munkáspártra — kommunistákra és baloldali szociáldemokratákra —• az a feladat várt, hogy szervezetileg és politikailag is egyesítse a magyar munkásosztályt, annak a történelmi missziónak a betöltésére, amelyre hazánkban egyedül a szervezett munkásság és egységes pártja volt képes. Ismernünk kell az előzményeket, hogy láthassuk: a negyedszázada egyesült két nagy munkáspárt évtizedek harcában kovácsolódótt, merítve a Tanácsköztársaság napjaiban létrejött pártegyesítés, a Horthy-fasizrnus^ elleni éles és súlyos osztályküzdclem, majd a felszabadulást követő politikai ütközetek tanulságaiból. Mire tanít az elmúlt negyedszázad tapasztalata? Mindenekelőtt arra, hogy hatványozottak voltak a párt erői mindig, mikor az egyesülés alapelve, a marxizmus—leninizmus szellemében cselekedett, amikor eszmeileg, politikailag és szervezetileg egyaránt őrködött ezen az egységen. Nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi munkás- mozgalom egész története intő példa rá: erőtlenné válik a munkás- osztály forradalmi élcsapata, ha megosztják a frakciók és különféle irányzatok. Az ötvenes évek elején ilyen helyzetbe kerültünk. 9 Pártunk, az MSZMP komolyan vette a történelmi tapasztalatot: helyreállította az elvi politikát, a pártegységet, eredményesen munkálkodik nagy céljaink valóra váltásán. Ennek legfőbb záloga, hogy tisztán őrzi a marxizmus—leninizmus elveit, maradéktalanul élvezi a dolgozó tömegek cselekvő támogatását. Miközben az MSZMP megtisztította politikáját.mindenfajta torzulástól, végérvényesen kialakult a munkásosztály teljes politikai, eszmei, szervezeti és cselekvési egysége. EGYSÉGBEN Exportra indul a kecskeméti zöldborsó Elég sokat szenvedtek a májusi aszálytól a korai zöldségfélék. Csaknem egy hetet késett Kecskemét, Kiskunfélegyháza környékén a zöldborsó érése. Tavaly május 27-én már szállították a frissen csépelt szemet a konzervgyárba. Az idén június másodikén,zajlott le az első pró- bacséplés a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben, és harmadikán kezdhette meg a zöldáru tartósítását a konzervipar. A középkései és kései borsó fejlődését viszont elősegítette a júniusi eső. Előfordulhat, hogy egyes fajták egyszerre érnek meg. Betakarításuk mégsem okoz majd olyan nagy gondot, mint néhány esztendővel ezelőtt. 1971. óta ugyanis tekintélyes anyagi áldozattal nagyüzemivé fejlesztették, gépesítették a borsó termesztését, betakarítását a szövetkezetek, s ehhez a nagyszabású munkához megfelelő segíséget nyújtott a feldolgozóipar. A Kecskeméti Konzervgyár már a zöldségtermesztés fejlesztését előmozdító kormányhatározat megjelenése előtt beszerzett néhány borsóarató és cséplő berendezést, s azokat kihelyezte a termesztésre szerződött mező- gazdasági szövetkezetekbe. Időközben a gazdaságok maguk is vásároltak ilyen gépeket. Bács- Kiskun megye legnagyobb zöldborsótermesztő szövetkezete, a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Tsz épp a közelmúltban jutott hozzá két, SZK—4-es kombájnra szerelhető borsóadapterhez, amelynek prototípusát közösen alakították ki a termesztők, a konzervipar és a törökszentmiklósi mezőgazdasági gépgyár szakemberei. Az idei szezonban már 34 cséplőgép működik Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Lász- lófalván, Bátyán, Tasson és a Szolnok megyei Cibakházán a konzervgyárral többéves borsótermesztési, értékesítési szerződést kötött bázisgazdaságokban. Hét szövetkezetben a borsó rendre aratásának nagyüzemi módszerét is bevezették a termesztők és a feldolgozóipar együttműködése folytán. Három gazdaságban, ahol a legnagyobb a zöldborsótermő terület, munkába állították az önrakodógépeket, és 250 vagon zöldborsót külön erre a célra átalakított tartályokban ömlesztve szállítanak a gyárba. A kedvelt zöldségféle termesztését tovább gépesítik a negyedik ötéves terv végéig. Eszerint. 1975-ben már úgy jut el a borsószem a Kecskeméti Konzervgyárba, hogy a termés betakarítását, cséplését, szállítását teljesen a gépekre és a nagy teljesítményű berendezéseket működtető néhány szövetkezeti gazdára bízzák a mezőgazdasági üzemek vezetői. K. A. 9 Ezer vagon zöldborsót tartósít az idén a Kecskeméti Konzervgyár. 'Ennek 80 százalékát a Szovjetunióba és az NDK-ba exportálja. Horváth József autokláv kosarakban sterilizálja az üvegekbe zárt borsót. (Pásztor Zoltán felvétele.) YIT-műszak a magnógyárban Még nekünk is, akik benne élünk, a változás oly ütemét jelenti a most megidézett negyedszázad, hogy szinte ámulunk, ha visszapillantunk a megtett útra. Talpra állt a lerongyolódott, kifosztott magyar ipar és megsokszorozta a háború előtti termelést. Sorsfordulón esett át mezőgazdaságunk is. Ma hatszor annyi mérnök kerül ki az egyetemekről, mint a kapitalizmus idején. Hazánkban, ahol egykor mindenfajta népbetegség tizedelte az embereket, ma több orvos jut egy lakosra, mint az Egyesült Államokban. 9 Az eredményekben oroszlán része van a magyar munkásosztálynak, amelynek osztagai mindig a munka frontjának az élvonalában voltak, amikor áldozatot kellett hozni azért, hogy a döntő lépéseket megtehessük. Ez csendül ki az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi határozatából is, amely ismételten megerősítette: az országot formáló harc legelső soraiban a munkásosztály halad, s ennek a kormány céltudatos intézkedésekkel nyomatékot is adott. A munkásosztály tettekkel felelt osztályhű pártja határozatára. A szocializmus azonban nemcsak több bért, nagyobb darab kenyeret, új lakást, hűtőszekrényt, esetleg hétvégi telket és autót jelent, hanem mindenekelőtt új társadalmi viszonyokat: az egyén és a közösség új, harmonikus kapcsolatát. A kommunista szombatok, az ■egyre terebélyesedő szocialista-brigádmozgalom, az üzemek, műhelyek, termelőszövetkezetek belső demokráciája, s közéletünk más, ma még kibontakozóban levő megannyi szocialista vívmánya, nemcsak a termelést, hanem a kultúrálódást és ezzel együtt a szocialista életformát, az emberek közösségi formálódását is szolgálja. 9 Ki tudja hányán álmodoztak a magyar munkásosztály soraiban mindarról, ami ma már a szocializmus elévülhetetlen vívmánya? Sokan közülük nem érhették meg ezt a napot, a két munkáspárt egyesülésének negyedszázados jubileumát. Fáj, hogy nincsenek már közöttünk, de büszkén gondolunk arra, hogy pártunk, munkásosztályunk, a magyar nép oly sok kiváló harcost nevelt és adott az igaz ügynek, amelynek letéteményesei, örökösei, folytatói vagyunk. Pártunk szervezetei és tagjai, a magyar kommunisták abban a szilárd meggyőződésben emlékeznek meg 1948. június 12-ről, hogy a következő negyedszázad megbonthatatlan egységben,\ tovább viszi munkásosztályunkat végső célja, a szocializmus teljes felépítése, a kommunizmus úján. K. F. A közelgő X. Világifjúsági Találkozó anyagi alapjának gyarapításáért vette fel a munkát félezer dolgozó a BRG kecskeméti üzemében a tegnapi szabad szombaton. A fiatalok és idősebbek együttesen 300 darab, MK 25-ös típusú, hordozható kazettás magnetofont szereltek össze a külön műszakon. A munkabér felajánlásával a berlini seregszemle részvételi költségeinek fedezéséhez járultak hozzá a gyáriak. A szerelőcsarnokban — mint képünk mutatja Hegyen-völgyön parasztlakodalom 3. oldal Jó fórum 3. oldal A bugaci kisvasúiról 4. oldal A félegyházi tál icskagy ár bán 4. oldal Irodalom, művészet 5. oldal Sport 7. oldal A Dunántúli és Duna—Tisza-közi Dohányfermentáló Vállalat kiskunfélegyházi üzemének körzetében termesztik az idén a legtöbb dohányt. Ugyanis 921 hektár füstölnivaló értékesítésére szerződtek a vállalattal a mezőgazdasági szövetkezetek. Egyideig a szárazság miatt lassan haladt a dohány ültetése a gyakori széljárástól felkavart homokon. A június elejei csapadék végre alaposan megáztatta a hetek óta szomjazó földel, erre megye- szerte meggyorsult a munka. A legjobban előrehaladtak a dohány ültetésével Tiszaalpáron, Ti- szakécskén és a Csongrád megyei Sövényházán. A kiskunfélegyházi Kiskunság Tsz pedig be is fejezte az ültetést. Ha újabb csapadék nem hátráltatja a négy gép munkáját, egy-két napon belül a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelő- szövekezet gazdái szintén földbe teszik a fóliasátrakban előnevelt, hevesi dohánypaiánlakat. Dicséretes igyekezettel dolgoznak a púi monostori Keleti Fény Tsz dohánytermesztői. A legutóbbi felhőszakadás vetette kissé vissza a munkájukat. A szervezett munka, a gépek célszerű átcsoportosítása folytán, június 8-án már az 50 hektárból csak 20 hekárnyi dohány elültetése volt hátra ahhoz, hogy a szövetkezetek a szérződésben vállalt kötelezettségüket teljesítsék. K. A. 9 Négy. kanadai gyártmányú kombájnnal dolgoznak az Egyesült Lenin Tsz dohánypalán- tázó munkacsapatai. (Pásztor Zoltán felvétele.) m 900 hektáron ültették el a dohányt — ott voltak a városból induló küldöttek is. Forczek Erika gimnazista és Garaczi Károly, a Szerszámgépipari Művek szakmunkása. (Tóth Sándor felvétele.)
