Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-05 / 129. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 129. szám Ára: 90 fillér 1973 június 5., kedd Kecskemétre látogatott a szovjet nagykövet Tegnap délután rövid látoga­tásra Bács-Kiskun megye szék­helyére érkezett Vlagyimir Ja- kovlevics Pavlov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a hazánk­ban ideiglenesen állomásozó szov­jet Déli Hadseregcsöport pa­rancsnoka, Borisz Petrovics Iva- nov vezérezredes. A vendégeket az MSZMP megyei bizottságának székházában dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Greiner József, a pártbizott­ság titkára és dr. Gajdócsl Ist­ván, a Bács-Kiskun megyei Ta­nács elnöke fogadta. Rövid baráti beszélgetés után a nagykövet és kísérete először a Klapka utcában kereste fel Bozsg János festőművészt, meg­tekintette annak egyedülálló, né­pi kerámiákat tartalmazó gyűjte­ményét. Ezután a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főisko­lán tettek látogatást, ahol dr. Lontai Tibor főiigazgató ismertet­te meg vendégeinket az oktatási intézménnyel. A látogatás a vá­ros szívében, a Szabadság téren folytatódott: a KISZÖV népmű­vészeti és háziipari mintaboltját Fekete László, a KISZÖV' elnöke mutatta be. Nőtt az alkatrészkínálat, mégis vannak hiányok • Könnyűfém öntözőcsöveket rakodnak az AGROKER-telepen. (Tóth Sándor felvétele.) Három SZK—4-es aratócséplő­gép álldogál a kecskeméti Ma- thiász János Tsz tanyaközpontjá­nak az udvarán. Kettő már üzem­képes. Várja, hogy megkezdődjön a betakarítás Kadafalván és a szomszédos Nemeskadar Szak- szövetkezetben. A két gazdaság ugyanis évek óta kölcsönösen ki­segíti egymást erő- és munka­gépekkel. A Mathiász János Tsz harma­dik kombájnját most javítgatja Kurucz István mezőgazdasági gé­pész. A gyakorlott szakember elég nagy gondban van. Ehhez az ara­tócséplőhöz ugyanis sehogysem tudott pótalkatrészt beszerezni a kecskeméti szövetkezet, amelynek vezetőit nem lehet vádolni az előrelátás hiányával. Idejében megrendelték és márciusban megvásárolták a betakarításhoz a szőlőműveléshez szükséges esz­közöket, tartalékalkatrészekét. A termelőszövetkezet végül is kénytelen lesz majd — a gyári termékhez képest dupla áron — egyedileg forgácsoltatni egy szíj­tárcsát, hogy még sem álljon ki­használatlanul a legnagyobb do­logidőben a kombájn. A közel­múltban hasonlóképpen járt az RSNAV—12-es szőlőpermetezővel is a közös gazdaság. A nagyüze­mi ültetvényeken legáltalánosab­ban használt növényvédő gépnek tönkrement a szivattyúja, és ah­hoz sem kapott pótlást. A kecskeméti AGROKER pe­dig nagy körültekintéssel készült erre az esztendőre. Felhasználva az előző évek tapasztalatait, re­kordmennyiségű pótalkatrészt szerzett be az SZK—4-es kombáj­nokhoz és más típusú gépekhez. Kereken 111 millió forint értékű készlete volt az idény kezdetén a raktárában, 50 százalékkal több, mint amennyit a pénzügyi elő­írások a. vállalatnak megenged­nek. Az AGROKER mégis vállal­ta ezt a kockázatot azért, hogy a megye gazdaságait megfelelően elláthassa. Tavasszal meghirdette a kombájnalkatrész-vásárt. Ek­kor ugyanis már kitűnt, hogy nem kap annyi SZK—4-es és E— 512-es típusú gabonakombájnt a külföldi szállítóktól, mint ameny- nyit a gazdaságok megrendeltek, és szükség lehet minden kijavít­ható gépre a betakarításkor. Ez az akció azonban szűkebb hazánkban nem talált kellő vissz­hangra. Pálfi Pál igazgató tájé­koztatása szerint, az alkatrészek tekintélyes részét más megyéből érkezett szövetkezetek, állami gazdaságok vitték el. A Bács- Kiskun megyeiek közül számosán akkor ' jelentkeztek érte, amikor fogytán volt a készlet. Megyeszerte sok gazdaság al­kalmazza a kétmenetes aratást. A kereskedelmi vállalat lengyel gyártmányú rendrearató gépeket szerzett be és minden megrende­lőt kiszolgált. Változatlanul ke­vés erőgép érkezett a legkereset­tebb típusból, az MTZ—50-esből. Május végéig 166-ot vásároltak meg ebből a szövetkezetek. Ara­tásig még 100 szovjet gyártmá­nyú traktort kap az AGROKER és továbbít a megrendelők szá­mára. Azok a gazdaságok, ame­lyek most szánják rá magukat az erőgépvásárlásra, a román gyárt­mányú U—650-es típust ajánlja a vállalat. Kapható szalmabálázó és hozzá zsineg, huzal, a terményszállítás­hoz több típusú pótkocsi. A na­pokban érkezett meg az öntöző csövek és szerelvények újabb szállítmánya. A gazdaságok még pótolhatják hiányzó készleteiket. K. A. Ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyeháza nagytermében ülést tartott. A végre­hajtó bizottság javaslata alapján a pártbizottság plénuma előtt két napirend szerepelt: 1. Jelentés a pártszervezetek pártépítő munká­járól, a Politikai Bizottság 1972. november _ 21-i határozata végrehajtásának feladatairól. ÍElőadó: dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titkára. 2. Jelentés a végrehajtó bizottság 1973. I. félév­ben végzett munkájáról. Előadó: dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára. A megyei pártbizottság első napirendjének meg­tárgyalásában részt vettek a pártbizottság osztály- vezetői, az építőipari pártbizottság titkára, a me­gyeszékhely pártbizottságának, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának és a KISZ megyei bizottsá­gának titkárai, a tagfelvételi jogú községi és üze­mi pártbizottságok titkárai, valamint a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályá­nak instruktorai. Mindkét napirend tárgyalásában részt vettek a járási és városi pártbizottságok első titkárai. IRODALMI EST KISKUNFÉLEGYHÁZÁN Az ünnepi könyvhét megyei megnyitója • Böngészők a kecskeméti pavilonnál. • A ZIM dolgozói válogatnak a könyvsátornál. (Tóth Sándor felvetele.) Tegnap este Kiskunfélegyházán a városi tanács dísztermében is megnyitották a megyei könyv­hetet. Dr. Dobos Ferenc tanácselnök üdvözlő szavai után Bodor Je­nő, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályvezetője mondott ün­nepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy az olvasóvá nevelés nem­csak a könyvtárosok dolga, ha­nem a pedagógusok és közműve­lődési szakemberek közös ügye. Elmondta, hogy megyénkben száztízezer beiratkozott olvasó van, de a nyomtatott betű ennél sokkal szélesebb körben hat. Hisz legalább háromszor ennyi azoknak a száma, akik könyvet vásárolnak maguknak. Évenként több mint ötvenmillió forint ér­tékű kiadvány talál gazdára Bács-Kiskun megyében. A beszéd után irodalmi műsor következett. Bihari Klára, Csák Gyula, Hatvani Dániel' és Zám Tibor írók léptek a közönség elé. Közreműködtek Bende Ildikó, Űri István és Major Pál, a Ka­tona József Színház művészei. Tegnap este a TIT klubban rendezték meg a Katona József Társaság felolvasó estjét, ame­lyen kilencen szerepeltek, diák- szavalók közreműködésével. A boltok már szombaton meg­kezdték a könyvhétre megjelen­tetett művek árusítását. A kecs­keméti Jókai Mór Könyvesbolt­ban az első két napon húszezer - forint értékű kiadvány talált gazdára. A Szabadság téri üzlet­ben egyetlen nap alatt huszon­hétezer forint árú könyvet adtak el. Az üzemi és vállalati bizomá­nyosok szintén munkához láttak. Több gyár udvarán pavilont, sát­rat állítottak fel. A ZIM bejá­ratánál elhelyezett könyvsátor­ban hétfőn délelőtt 11 órától vá­logathattak a könyvet szerető dolgozók. Valcsák Andrásné, aki tizenöt év óta bizományos, el­mondta: ötvennél több állandó vásárlójuk van. Közülük többen már az első órában meglátogat­ták a sátrat. Legtöbbén Móricz- műveket és ifjúsági könyveket kerestek. Az építőipari vállalat Klapka utcai központjában két nap alatt ötezer forint értékű könyv ke­rült a vásárlókhoz. A Szabad­ság téren felállított pavilonban Tóth Emília bizományos arról tá­jékoztatott, hogy a Szép versek antológia minden példánya elfo­gyott, néhány óra alatt. Sokan megveszik a Körkép 1972. című antológiát és Krúdy Gyula Szin- bád című könyvét. A Jókai Mór Könyvesbolt szabadszállási bizo­mányosa ötezer forintos forgal­mat bonyolított le. A könyvesbolti eladók panasz­kodnak, hogy a kiadó ígérete el­lenére sem jelentették meg a könyvhétre a Petőfi Sándor mű­veiből készült olcsó, jubileumi kiadást. A hét folyamán sok érdekes rendezvényre kerül sor. Színvo­nalasnak ígérkezik — többek között — a kalocsai járási meg­nyitó. Apostagon, a községi ta­nácsházban június 5-én tartan­dó programon Benke Ferenc, az MSZMP kalocsai járási bizottsá­gának az osztályvezetője mond bevezetőt, majd Buta Imre iro­dalomtörténész és Ágh István költő találkozik az irodalomked­velőkkel. V. M. Az öntözés kötelesség lí^fegkönnyebbülést és csaló- fdást is okozott az éjsza­kai eső. Fellélegeztek a mező­gazdák a vasárnapi felhősödés láttán, hogy talán végre megér­kezik az aszályt elűző csapadék. Ami esett, az viszont vajmi ke­vés volt ahhoz képest, ami kelle­ne. Szomjaznak a földek, hiszen a népi mondás szerint aranyat érő májusi esőből eddig csak 9,6 milliméter jutott. A földeken járva szomorú kép fogadja- a szemlélőt: a kalászoló gabonák szára 20—30 centiméter magas­ságig megsárgult a szárazságtól, gyökerei nem jutnak nedvesség­hez. A kiszórt műtrágyák és gyomirtószerek is szinte haszon­talan pénzpocsékolássá váltak víz hiányában. Egyik kiváló ter­melőszövetkezetünk elnökével beszélgetve hangzott el június 1-én, hogy másodikétól kezdve azokban a gazdaságokban, ahol a hozamok holdanként megha­ladják a 23 mázsát gabonából, naponta félmázsás kieséssel le­het számolni, ha nem lesz csa­padék. Az év első negyedében a ■Aí megyei öntözési operatív bizottság figyelmeztette a gaz­daságokat, hogy készülni kell a mesterséges csapadékellátásra. Az operatív bizottság azóta is állandó kapcsolatban van az üzemekkel és az AGROKER-rel, hogy az esetlegesen h'ányzó al­katrészek beszerzésében segítse­nek, ha kell. Mindezidáig egyet­len jelzés sem érkezett, hogy bármi is akadályozná az öntö­zést. Annál inkább megdöbben­tő az az adat, amit az Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság mezőgazdasági vízhasznosítási osztálya szolgáltatott június 2- án. A megyében 37 ezer 27& hektár a műszakilag berendezett terület, — ennyire tudnának csapadékot juttatni. Ezzel szem­ben csupán 5890 hektáron ön­töztek, az összesen ellátható te­rület 16 százalékán. Legnagyobb részt gabona- és zöldségféléket, legelőt, gyümölcsösöket és egyéb fővetésű növényeket juttattak vízhez. Ez az arány mindenkép­pen kicsi, és mentségül a gaz­daságok vajmi keveset hozhat­nak fel. Kevesebbet öntöztek, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában; a csökkenést nem magyarázhatják a munkaerő­víz- vagy alkatrészhiánnyal. És egyikük számára sem ismeret­len, hogy a bajai körzetben no­vember 1-e — a hidrológiai év kezdete — óta 58, a kalocsaiban 121, a lcunszentmiklósiban pedig 154 milliméterrel kevesebb a csapadék, mint tavaly volt, ami­kor pedig a gazdaságok 80 szá­zalékban használták ki berende­zéseiket. T>ossz rágondolni, mekkora -**- lehet a terméskiesés, ha azokon a helyeken sem öntöz­nek, ahol megtehetnék. így is marad még a megyében jókora terület, ahol csupán a termé­szetes esőre számíthatnak, s akarva sem tehetnek semmit az aszály ellen. Az öntözőberende­zésekkel bíró gazdaságok fele­lőssége tehát nagy, s tudomásul kell venniük, hogy a mestersé­ges csapadékellátás immáron nem üzemi érdek és önállóság kérdése, hanem kötelesség. Helsinki—Genf—Helsinki Magyar küldöttség utazott Megállapodtak a konferencia színhelyében Az európai biztonsági és együtt­működési konferenciát előkészítő helsinki konzultációk résztvevői az ügyrendi kérdésekkel foglalko­zó munkacsoportban megállapod­tak a három szakaszban lebonyo­lítandó értekezlet színhelyében. A megállapodás értelmében — közölték a sokoldalú konzultá­ciókhoz közelálló körökben — az európai biztonsági és együttmű­ködési konferencia első szaka­szát Helsinkiben második szaka­szát Genfben. harmadik szaka­szát pedig ismét Helsinkiben fog­ják megtartani. Az előkészítő tanácskozásokon képviselt 34 állam diplomatái szombati tanácskozásukon alá­húzták: Finnországnak nagy ér­deme van a sokoldalú előkészítő konzultációk eredményes lebo­nyolításában. Méltatták a finn kormány erőfeszítéseit, s ezeket szem előtt tartva hozták meg az értekezlet színhelyére vonatkozó döntésüket. A 32 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada nagykövetei és szakértői vasár­nap is folytatták tanácskozásai­kat a finn főváros Dipoli konfe­renciapalotájában. A DPA nyugatnémet hírügy­nökség a szombati megállapodás nyomán feltételezi, hogy a konfe­rencia első szakasza június 28-án, vagy július 2-án nyílik meg Hel­sinkiben. E szakasz — amelyben a miniszterek felolvassák majd nyilatkozataikat és megadják az előkészítő tanácskozások során már kidolgozott megbízatásokat a munkabizottságoknak —■ becslé­sek szerint hét-tíz napig tart. Ezt követi majd a bizottságok tevékenységének szakasza, amely Walter Scheel nyugatnémet kül­ügyminiszter értékelése szerint szeptemberben kezdődhet. Az ér­tekezlet munkájának „betetőzése­ként” a harmadik szakaszban, vagy a kormányfők, vagy a kül­ügyminiszterek fognak összeülni. Nyugati hírügynökségek jólér­tesült helsinki forrásokra hivat­kozva arról tudósítottak, hogy „gyakorlatilag befejezték” az európai biztonsági és együttmű­ködési konferencia napirendjé­nek kidolgozását is. A szöveg megszerkesztését március végén kezdték meg. Hozzáfűzték, már csak néhány mondat vár végleges megszöve­gezésre. A résztvevőkhöz közel­álló körökben remélik, hogy a csütörtökön tartandó legközeleb­bi plenáris ülésen a még megle­vő „fehér foltot” is sikerül eltün­tetni a napirend szövegéből. a KGST prágai ülésszakára Fock Jenő­nek, a Minisz­tertanács el­nökének veze­tésével hétfőn magyar kül­döttség uta­zott Prágába, a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Taná­csának ked­den kezdődő XXVII. ülés­szakára. A kül­döttség tag­jai: Vályi Pé­ter, a Minisz­tertanács el­nökhelyettese, a Magyar Nép- köztársaság KGST képvi­selője, Párdi Imre, az Or­szágos Terv­hivatal elnö­ke, Keserű Já- nosné nyű ipari nijäzter, Szita János minisz­terhelyettes, a Nemzetközi A Ferihegyi repülőtéren, fotó — Szebellédy G. Gazdasági Kap- zetője és Papp társaság csolatok Tit- László, a Ma- képviselőjének kórságának ve- gyár Népköz- helyettese.

Next

/
Thumbnails
Contents