Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-30 / 151. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! y:,;. -v • y*, JT v a » mJ m m É W fi s* m «Bi fSfyß’f mm* Jk JlSSk J§P‘ B fi jSS W Gépbemutató Kunbaján AZ ZMP Központi Bizottsági C* á#; (MI Jti Az ország egyik legkorszerűbb szőlősgazdaságában tegnap a kör­nyező termelőszövetkezetek és a Bács-Kiskun megyebeli állami gazdaságok szakemberei vettek részt az immár hagyományosnak mondható, évente megrendezésre kerülő gépbemutatón. A gépkísér­leti intézet és a Kunbajai Állami Gazdaság kapcsolata már nagyon régi keletű. A tegnapi rendez­vényt is közösen szervezték. határozata a KB gazdaságpolitikai szerveiről AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 151: szám Ara: 90 fillér 1973. június 30., szombat Bevezetőként két előadás hang­zott el a talaj tápanyag-utánpót­lásának legújabb i eredményeiről, illetve a szerves és műtrágyázási munka megszervezéséről. Ézt kö­vetően az állami gazdaság gépi művelésre alkalmas szőlőültet­vényein működés közben tekin­tették meg a résztvevők az MTZ- hez kapcsolható munkagépek kü­lönböző típusait. A trágyaszórók közül néhányat már forgalmaz a magyar kereskedelem is, de van­nak olyan kísérleti jelleggel üze­meltetett munkagépek, amelyek elsősorban a homoki szőlőműve­lés céljait szolgálják. Készül a lucernasiló A bácsbokodi Aranykalász Ter­melőszövetkezet évről évre szá­mottevően fejleszti az állatte­nyésztést. Főként a szarvasmar- f|j ha-állománv növelését tűzték ki célul. Ennek megfelelően nagyobb területen termesztik a takar­mánynövényeket is. A költségek csökkentése érdekében a fóliával borított lucernasilókat közvetle­nül az állattenyésztő telepek mel­lé építik. Képünkön: készül a lu­cernasiló. Épül a művelődés háza | | Nl niS1 “v K Szakszervezeti nevelőmunka a SZOT értekezletén m f rr a Kecskemét új központjában, a párt- és tanácsszékház melleit a já­rókelők naponta láthatják, miként alakul, formálódik a modern, min­den igényt kielégítő megyei művelődési központ. Az állványok mögül egyre észrevehetőbben kisejlik az épület, melyet a jövő esztendőben adnak át a rendeltetésének, s amely minden jel szerint a város egyik büszkesége lesz. (Pászor Zoltán felvétele) V dlH /.b Megyénkben, éppen úgy, mint az ország bármely részén nagy iramban folynak az építkezések, családi házak, gazdasági épüle­tek emelkednek ki a földből. A nyár ebben a munkában is tő­szezonnak számit s nem mind­egy, hogy milyen az építőanyag­ellátás, mert ettől függ sok csa­lád, sok intézmény, gazdálkodó szerv terveinek megvalósulása. Maczonkai Mihálytól a Kecs­keméti TÜZÉP Vállalat osztály- vezetőjétől az iránt érdeklőd­tünk hogy van-e elegendő épí­tőanyag a vállalat telepein, ki tudják-e szolgálni a vásárlókat mennyiség és választék tekinte­tében egyaránt? Megtudtuk, hogy különösebb fennakadás nincs az anyagellátásban. Az el­múlt évben, augusztustól novem­berig voltak zavarok a cement­nél, de azóta nincs. Ebben az évben, január 1-től június 15-ig például összesen 59 ezer 400 tonna cementet forgalmazott a vállalat a tavalyi esztendő ha­sonló időszakának .51 ezer 600 tonnájához képest. 1973. szep­tember 30-ig — vagyis a harma­dik negyedév végéig — össze­sen 120 ezer Ionná cementet tud adni a TÜZÉP az építkezni szándékozóknak. Érdekességként jegyezzük meg, hogy az ország­ban — Pest megye kivételével — Bács-Kiskunban adtak el leg­több cementet ebben az évben. Valamivel másképpen néz ki a helyzet a meszet illetően. Itt — bár mészforgalomban a me­gye első az országban — 18 ezer 100 tonna volt a forgalom janu­ár elseje és június 15. között. Tartalékkal alig rendelkezik a vállalat, s ez nem róható fel a TÜZÉP hibájaként. Csökkent a hazai folyamatos mésztermelés, mert az ipar és a kereskedelem is tárolási nehézségekkel küz­dött. Ennek oka viszont, hogy a lakosság nem vásárolja meg előre az építkezéshez szükséges meszet, mint korábban, hanem akkor keresi fel a telepeket, amikor hozzá akar fogni a mun­kához. A darabos meszet pedig sem a kereskedelem, sem az ipar nem tudja hosszú ideig tárolni, mert az óhatatlanul nedvességet kap és szétnyomja a legerősebb tárolóhelyet is. Kedvező válto­zást eredményezne, ha a lakos­ság előre megvásárolná most is a meszet. megoltaná és úgy tá­Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1973. június 27-én újjáválasztotta a Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Bizottságát. A bizottság elnö­ke Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára; tagjai: Fe­hér Lajos miniszterelnök-he- lyettes. dr. Tímár Mátyás, mi­niszterelnök-helyettes. Lázár György miniszterelnök-he­lyettes, az Állami Tervbizott­ság elnöke, Párdi Imre, a KB osztályvezetője, dr. Roniány Pál, a KB osztályvezetője, Nagy Richard, a budapesti pártbizottság titkára, Nemes- laki Tivadar, a SZOT titkára. A Központi Bizottság Bá­lint Józsefet, a KB osztályve­zetőjét, tekintettel arra, hogy fontos állami funkcióba ke rül, érdemeinek elismerés* mellett felmentette tisztségé bői. A Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztály ve zetőjének Párdi Imrét, a te rületi gazdaságfejlesztési ősz tály vezetőjének dr. Romám Pált nevezte ki. (MTI) Pártbizottsági ülések Az MSZMP megyei bizottságai és a budapesti pártbizottság június 28-án és 29-én ülést tartottak, amelyen meghallgatták és megvitatták a Központi Bizottság június 27-i üléséről szóló tájékoztatót. A KISZ Központi Bizottságának ülése A Iíaidu-Bihar megyei pártbizottság Karakas Lászlót, a megyei bizottság első titkárát, érdemei­nek elismerése mellett felmentette tisztségéből és első titkárnak megválasztotta Sikula Györgyöt, a megyei pártbizottság titkárát. Az ülésen részt vett Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. A Bács-Kiskun megyei pártbizottság dr. Romány Pált, a megyei bizottság első titkárát ^érdemeinek elismerése melllett felmentette tisztségéből és első titkárnak megválasztotta dr. Horváth Istvánt, az MSZMP KB tagját. Az ülésen részt vett Aczél György, a Központi Bizottság titkára. (MTI) A KISZ Központi Bizottsága június 29-én Főczi Lajosnak, a KISZ KB titkárának elnökletével ülés tartott. Dr. Gombár Józsefnek, a KISZ KB titká rának előterjesztésében meghallgatta és megvitatt; az MSZMP Központi Bizottságának június 27- üléséről szóló tájékoztatót. Az ülésen részt vett é felszólialt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bi zottságának titkára. A KISZ Központi Bizottsága dr. Horváth Ist vánt, a KISZ KB első titkárát, tekintettel arra hogy fontos pártfunkcióba került, érdemeinek el ismerése mellett felmentette tisztségéből. A KISS Központi Bizottsága kooptálta dr. Maróthy Lászlót az MSZMP Szentendrei Városi Bizottságánál volt első titkárát és egyben megválasztotta őt KISZ Központi; Bizottságának első titkárává. (MTI Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa ülést tartott. Az MSZMP Központi Bizottságának és a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára — ér­demei elismerése mellett, más fontos megbízatása miatt fel­mentette Párdi Imrét, az Orszá­gos Tervhivatal elnöki tisztéből. Lázár Györgyöt felmentette a munkaügyi miniszteri tisztéből és megválasztotta a Minisztertanács elnökhelyettesévé, egyben az Or­szágos Tervhivatal elnökévé. Az Elnöki Tanács Karakas Lászlót munkaügyi miniszternek válasz­totta meg és Bálint Józsefet, a Központi Statisztikai Hivatal el­nökét államtitkárrá nevezte ki. Losonczi Pál, az Elnöki Tanácí elnöke előtt a Minisztertanácsba újonnan megválasztott Karakaí László munkaügyi miniszter le­tette a hivatali esküt. Az esküté­telen jelen volt Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke. (MTI) A szakszervezeli nevelőmunka agitációs, propaganda és kultu­rális tevékenységéről tárgyalt pénteki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A tanácsülé­sen részt vett és felszólalt Aczéí György, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, ott volt Orbán László a művelődésügyi minisz­ter első helyettese, s meghívták a tanácskozásra a SZOT intézmé­nyeinek vezetőit a szakszerveze­ti központok és az SZMT-k kul­turális kérdésekkel foglalkozó munkatársait is. Földvári László elnöki megnyitója után Virizlai Gyula, a SZOT titkára vitaindí­tó beszámolójával egészítette ki az elnökség előterjesztését a szakszervezeti nevelőmunka idő­szerű kérdéseiről. Az akitív, sok javaslatot és ki­egészítést tartalmazó vita után a tanácsülés elfogadta az elnökség előterjesztését és a szóbeli beszá­molót. Ezután Gál László, a SZOT titkára javaslatot tett a Szakszervezetek Országos Taná­csa és a SZOT elnökségének má­sodik félévi munkatervére, majd beszámolt a SZOT két ülése kö­zött végzett munkáról. (MTI) Á Minisztertanács ülése A Minisztertanács ülést tartott. Az MSZMP Központi Bizottságának javaslatára a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének fokozott elősegíté­se. a népgazdasági tervezés hatékonyságának nö­velése és központi irányításának szervezett össze­hangolása céljából a kormány szerveként állami tervbizottságot hozott létre. A Minisztertanács az Állami Tervbizottsóg elnökévé kinevezte Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, az Országos Tervhivatal elnökét, tagjaivá: dr. Ajtai Miklóst, Fehér Lajost, dr. Tímár Mátyást és Vályi Pétert, a Minisztertanács elnökhelyetteseit, vala­mint dr. Faluvégi Lajos pénzügyminisztert, dr. Bíró József külkereskedelmi minisztert, Karakas László munkaügyi minisztert és dr. Huszár István államtitkárt, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettesét. A kormány felmentette dr. Huszár István állam­titkárt a Központi Statisztikai Hivatal elnöki tisz­téből. Karódi Gyulát — miután saját kérésére nyugállományba vonul — érdemei elismerése melJ lett felmentette az Országos Tervhivatal elnökének! első helyettesi tisztsége alól. A Minisztertanács dr. Huszár István államtitkári az Országos Tervhivatal elnökének első helyettesévé, Bálint Józsefet a Köz­ponti Statisztikai Hivatal elnökévé nevezte ki. (MTI) Lázár György életrajza Karakas László életrajza Maróthy László életrajza tolná. Az oltás után állott, pi­hent mész ugyanis sokkal jobb vakoláshoz, mint a frissen ol­tott mész. í A kereskedelemnek azonban a lakossághoz kell igazodnia, s en­nek megfelelően az év harmadik negyedében további három ezer tonna darabos meszet és kétezer tonna mészhidrátot hoznak for­galomba a megye TÜZÉP-tele- pein. Kielégítő kínálat, árukészlet van az építkezéshez szükséges egyéb agyagokból: vasbeton ge­rendák (áthidalók), falazó anya­gok (tégla, blokk stb.), tetőfe­dőkből (különböző cserepek, eternit lapok, hullámpala stb.), ajtókból, ablakokból, padló és falburkoló mozaiklapokból, csem­pékből, parkettából. Átmeneti gondot jelent viszont a fűrész­áru, mert a külföldi partner nem olyan mennyiségben szállí­tott az elmúlt negyedévben, aho­gyan a szerződésben megálla­podtak. Ezt a hiányt a követ­kező hetekben, hónapokban fog­ja pótolni, s enyhül, illetve meg­oldódik a probléma. G. S. Maróthy László 1942-ben született Szeghalmon, szegény­paraszti családban. 1960-tól a KISZ tagja, 1965. óta az. MSZMP tagja. Középiskolai tanulmányai után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplo­mát szerzett 1965-ben; doktori disszertációját is mezőgazdasági témában irta. Az egyetem elvég­zése után a KISZ egyetemi bi­zottságának titkárává választot­ták, 1968—1970 a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára i'olt. E beosztásában agitációs- és propagandamunkával foglalko­zott. 1970-ben a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Szentendre Vá­rosi Bizottságának első titkárává választották, s ugyanakkor a me­gyei párl-végrehajtóbizottságá- nak is tagja lett. (MTI) Lázár G y b r gy 1924-ben lsa- szegen született. Munkás szárma­zású. 1945 óta a párt tagja. Az ál­lami felsőipari iskola elvégzése után 1942-től mint műszaki raj­zoló dolgozott 1948-ig. Ezt kö­vetően az Országos Tervhiva­talba került, ahol főosztályveze­tő-helyettes, majd 1953-:ban fő­osztályvezetővé nevezték ki. 1958-ban az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese lett. Főleg közgazdasági, beruházási, pénz­ügyi és munkaügyi kérdésekkel foglalkozott; tevékenyen részt vett a tervezés továbbfejleszté­sében. Elméleti folyóiratokban több publikációja jelent meg a népgazdasági tervezés és a terü­leti tervezés kérdéseiről. Karakas László 1923-ban Debrecenben született. 1945. óta a párt tagja; 1949-ig mint sütő­ipari munkás dolgozott, 1949— 1963 között az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének kü­lönböző vezető tisztségeit töltöt­te be. Előbb a szakszervezet titkára, majd elnöke, végül pe­dig főtitkára lett. 1963—1966. között a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának titkára volt. 1971 áprilisában Hajdú-Bihar megye (6. v. k.) (Hajdúnánás) választói országgyűlési képvise­lővé i'álasztotlák. Hárman a kitűnők közül 3. oldal Erőnk és iparunk biztosítéka 3. oldal „Szakmunkás vagyok!” 3. oldal 1970 februárjától munkaügyi miniszter, 1970 decemberétől az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1970 decemberétől az Or­szágos Ifjúságpolitikai és Okta­tási Tanács társelnökének tisz­tét is betölti. (MTI) 1966 júniusa óta az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságá­nak első titkára; ugyanabban az évben az MSZMP IX. kongresz- szusán, majd 1970-ben a párt X. kongresszusán a Központi Bi­zottság tagjává választották. (MTI) Szövetkezeti kérdőjelek 4. oldal A tv és a rádió heti műsora 5. oldal JOVO

Next

/
Thumbnails
Contents