Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-29 / 150. szám

1973. június 29. • PETŐFI NÉPE • 3 Vetőmag a másodvetéshez a modell: a MEZŐTERMÉK Cserépcsere, magyarázkodással A Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat az idén tavasszal hárommillió hektár bevetéséhez elegendő vetőmagot értékesített. Felkészültek a másod- és tarló- vetemények vetőmagszükségleté­nek kielégítésére, s már nagyobb szállítmányokat küldtek a ter­melőknek. A silókukorica- és a csalamádévetéshez elegendő hib­ridvetőmag áll rendelkezésre. A vetőmag tízezer hektár területre elegendő. A takarmány és a zöldtrágya termesztéséhez kivá­lóan alkalmas a napraforgó: a jó táperőben levő talajokra az iregi fajtát ajánlják a szakemberek, míg az enyhén savanyú homokon a kisvárdai fajták jöhetnek szá­mításba. Tizenötezer hektárra jut jó mi­nőségű kölesvetőmag és bőven van a raktáron a rövid tenyészidejé miatt igen kelendő mohar is. Bő­ségesek a készletek fehérmustár­ból, valamint kölesből. A zöldnövények fajtaválaszté­ka az egy évvel korábbihoz ké­pest tovább bővült. Ahol öntö­zésre van lehetőség, ott jó jöve­delmet ad a csemegeuborka, el­sősorban a delicates fajtát ajánl­ja a vállalat. Javasolják még a csemege- és a rajnai-fürtöst is, ezek szintén meghálálják az ön­tözést. Korlátlanul ki tudják elé­gíteni a megrendeléseket zöld­babból, céklából is bőven jut és a fajtaválaszték is megfelelő. A környezetvédelemről tárgyalt az MKT Bács-Kiskun megyei elnöksége A szakembereket az egész vi­lágon foglalkoztató témát, a kör­nyezetvédelem problémáit tűzte napirendre tegnapi ülésén a Ma­gyar Közgazdasági Társaság Bács-Kiskun megyei Szervezeté­nek elnöksége. Az előadó dr. Kö­rösi József nem mindennapi mó­don nyúlt e fontos kérdéshez, ugyanis a környezetvédelem köz- gazdasági problémáit taglalta. Előadása éppen ezért valószínű­leg szerte az országban felkelti a szakemberek figyelmét. — Napjainkban a tudományos technikai forradalom előrehala­dásával hazánkban is mindin­kább központi kérdéssé válik környezetünk védelme a fejlő­dés által előidézett ártalmakkal szemben — mondotta többek között az előadó. — Ezek az ár­talmak a legkülönbözőbb terü­leteken jelentkeznek. Közülük a legfontosabbak: a vizek szeny- nyezettségének rohamos növe­kedése; a föld, a termőtalaj el­szennyeződése és tönkretétele; a levegő szennyezettségének nö­vekedése. A környezetvédelem közgaz­dasági vizsgálata a technikai fejlődés társadalmat szolgáló szerepéből indul ki. Maga a kör­nyezetvédelem nagy összegeket emészt fel, amelynek érdekében nemegyszer népgazdasági prog­ramot kell készíteni. Ezek az összegek a termelés társadalmi költségeiként jelennek meg. Az anyagi alapokat eddig a válla­latokra kivetett bírságok képez­ték. Sokszor azonban ez a bí?- ság is áthárul az államra, hi­szen dotálnia kell a vállalat ter­melését, amelynek költségeit a kiszabott büntetések is növelik. Éppen ezért kívánatos fenne, ha a vállalatok már eleve a kör­nyezet szennyezésének megelő­zésére törekednének. A másik út az lenne, ha a környezetet szennyező vállalatok termékeinek árában benne len­nének a környezetvédelemre for­dított összegek. Ily módon a fo­gyasztók is hozzájárulnának az ilyenfajta költségekhez. Az előadó ezután a környezet- védelemmel kapcsolatos tanácsi feladatokról szólt, majd hangsú­lyozta, hogy hazánkban már kormányszinten is foglalkoznak az ezzel kapcsolatos kérdésekkel. Az MKT megyei szervezetének elnöksége ezután a jövő évi közgazdász-vándorgyűlés meg­rendezéséről, s végül szervezeti kérdésekről tárgyalt. N. O. Elkészült Fülöpszállás új vasútállomása A budapest—kelebi ai nemzet­közi vásútvonal egyik szép va­sútállomása készült el Fülöp- szálláson. A régi állomásépüle­tek a második világháború ide­jén tönkrementek, azóta ideig­lenes épületekben teljesítettek szolgálatot a vasutasok. A most elkészült mintegy ezer négyzet- méteres, emeletes állomásépület­ben korszerű műszaki irányító- berendezések, jól felszerelt vá­róterem, bisztró, szolgálati laká­sok, szociális létesítmények szol­gáltatják az utasok, s a vasúti dolgozók kényelmét, munkáját. A MÁV Szegedi Igazgatóságá­nak területén ezzel az utolsó, háborús kárt szenvedett vasút­állomást is újjáépítették. Magyar filmsikerek Várnában A Nemzetközi Vöröskereszt közrerriűködéséVel magyar—bol­gár koprodukcióban készült „A vér mindenütt vörös” című film nyerte el a szerdán este végét­ért ötödik nemzetközi vöröske­resztes és egészségügyi filmfesz­tivál egyik nagydíját Várnában. Az érdekes dokumen.túmfilmet dr. Kárpáti György rendezte, ak: még a zsűri döntése -előtt kitün­tetést kapott a bolgár szervezők­től- az összes eddigi várnai fesz­tiválokon való aktív részvételé­ért, operatőre pedig a Budapes­ten végzett Sztojan Enev volt. Beszélgetés egy kandidátusi értekezésről Dr. Laczkó Tibor, a MEZÖ- TERMÉK Szövetkezeti Vállalat igazgatóhelyettese nemrég védte meg a zöldség- és gyümölcsfor­galmazás fejlesztésének főbb köz- gazdasági kérdéseivel foglalkozó kandidátusi értekezését. Erről a témáról eddig még senki sem írt tudományos dolgozatot. Figye­lemre méltó tehát a kezdeménye­zés. Úttörő munkának tekinthet­jük a 214 oldalas értekezést. A szerző 157 hazai és külföldi ta­nulmányt olvasott el és értékelt, amelyek valamilyen vonatkozás­ban a zöldség- és gyümölcsfor­galmazás tapasztalataival foglal­koztak. Az értekezés modellje a megyei MEZÖTERMÉK, amely a legna­gyobb zöldség- és gyümölcsfor­galmat bonyolítja le az ország­ban. Átlagos forgalma évente 120—140 ezer tonna áru. Felkerestem az értekezés szer­zőjét, és arról faggattam, hogy mi ösztönözte erre az egyedülálló vállalkozásra az is, hogy a zöldségfélék sza­badáras termékek, ami a gyakor­latban azt jelenti, hogy a piaci kereslet és kínálat törvénye nagy­mértékben érvényesül. Ez alakít­ja ki az árakat, amelyek sok eset­ben nincsenek tekintettel a ter­melési, forgalmazási költségekre. Emiatt esetenként ráfizetéssel le­het csak értékesítenj az árut. •z Mindebből következik, hogy az árképzésnek itt fokozottabb je­lentősége van, mint más termé­keknél. A tudományos minősítő bizott­ság tagjai felszólalásukban meg­állapították, hogy az értekezés számos fontos, új megállapítást tett, amelyet hasznosítani lehet hazánk zöldség- és gyümölcsfor­galmazásának megszervezésében. Ezek között szerepelt a kooperá­ció. — A forgalmazó vállalat meg­állapodásokat köthet a termelő üzemekkel számos témára vonat­kozóan. A mi MEZÖTERMÉK-ünk például a spárga, a paprika, a * _. > Ü j tetőcserepet raktak a har- kakötönyi tanácsházára. Ha a kijelentő mondatot hírként fog­juk fel, akkor az első reflex­szerű kérdésünk nem lehet más, mint az, hogy szükség volt-e rá. De ez megint csak ténykér­dés ... A tanácsháza tetőzetét jó két évtizeddel ezelőtt újítot­ták fél — amikoris Harkakötöny, leszakadván a halasi tanyavi­lágból, önálló községi rangot kapott —, s ennyi idő alatt a tetőcserepet is eléri a romlandó anyagok sorsa. De ha ez így van, miért ak­kor a megütközés a tetőcsere láttán a község egynémely la­kója — közöttük értelmiségiek — részéről is? Akik az egészből mindössze annyit láttak, hogy meghozták valamelyik TÜZÉP- telepről az új cserepeket, majd megjelent a kiskunma jsai ta­nács költségvetési brigádjának négy embere, s máris elkezdték a tetőt megbontani. A munka egy hetet vett igénybe, több korhadó lécet is kicseréltek, a kémények tető alatti részét újra kirakták, vályog helyett téglá­ból. A fejcsóválás viszont csak a cserépcserét illeti, „ azzal indo­kolva, hogy a régi cserepet a tahács ugyancsak felhasználja, szolgálati lakások melléképüle­teinek befedésére. Nem lett vol­na egyszerűbb mindjárt az új cserepet használni erre a célra? Józan ésszel — és ami a lé­nyeg: kellő tájékozódás után — gondolkodva kiderül, hogy nem lett volna ... A régi tetőzet oly­annyira rongálódott volt, hogy az onnan lekerülő cserepeknek csak jó kétharmada használható fel újból. Foltozásnak semmi értelme nem látszott, minthogy az új cserép más típusú, mint a régi, s még ha az esztétikai megfontolásokat számításon kí­vül hagyjuk is, az illesztés ne­hézségei teljesen antipraktikus megoldáshoz vezettek volna. Ezt csak az nem érti meg, aki életé­ben még nem látott közelről te­tőcserepet. Vagy akik úgy tesznek, mint­ha még nem láttak volna... Ilyenek is élnek Harkakötöny- ben. S most ne ráncigáljuk elő a jó-, vagy rosszhiszeműség kérdését, mert akkor ez a kis megjegyzésünk újságoldalnyi cikké dagadna. Mert a felvetés­hez egy másik súlyos kérdés is társul: Miből telik a tanácsnak a tetőcserére? Egy olyan község­ben, ahol még az alapvető kom­munális beruházások — a vil­lany, a víz és a járda — is jócskán hagynak maguk után pótolnivalót. Ahol a fejlesztésre fordítható éves forintösszeg alig több 150 ezernél. És ahol a tető- felújítás — Nagyapáti János ta­nácstitkár bevallása szerint — belekerül jó ötvenezerbe. A fontossági sorrendet kérik számon a harkakötönyi tanácsi vezetőkön. Holott a felújítás nem a fejlesztési alapot terheli. Hanem a felsőbb tanácsi szer­vek által e célra biztosított 300 ezer forintos felújítási keretet... Az írás logikája szerint most minden vád álól fel kellene mentenünk • a harkakötönyi ta­nácsi vezetést. Mégsem tehet­jük ... A szakigazgatási szervet nem csekély mulasztás terheli: a felújításról a választott testü­letet sem tájékoztatta, s így an­nak nemhogy a jóváhagyását, de még a tudomásulvételét sem kérhette. Ezzel a találgatások, sőt a személyes nézeteltérések­ből fakadó intrikák táptalaját készítette elő. S ezt megspórol­hatta volna magának, ha egy ki­csit is elgondolkodik a tanácsi demokratizmus szelleméről. A legközelebbi tanácsülés be­jelentései között már szó lesz 41 felújításról is. Itt már csak az utólagos magyarázkodás ódiu­mát kell vállalni. Ami, ha jól meggondoljuk, sohasem kelle­mes dolog... II. D. • Meggyszállítmány indulás előtt a MEZÖTERMÉK kecskeméti te­lepén. A GOMB ÉS KABÁT . . . Új játszótér a szalagház mögött — A zöldség- és gyümölcsfor­galmazás jelenleg az agrárökonó­mia egyik legizgalmasabb terüle­tének számít. Megpróbáltam ér­zékeltetni a forgalmazás fejlesz­tésének közgazdasági szükségsze­rűségét és időszerűségét. Utaltam a vállalati korlátokra és lehető­ségekre, igyekeztem elemezni és egyeztetni a forgalmazásban érin­tettek és a népgazdaság érdekvi­szonyait. Megkíséreltem rámutat­ni a társadalmi és népgazdasági érdekeket hatékonyan egyeztető üzletpolitika fő lehetőségeire. Ismeretes, hogy már 1968-ban megkezdődött a vita a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás korszerűsíté­séről, melynek eredménye lett a megyei MÉK-ek átszervezése. 1971-től kezdve a zöldség- és gyü­mölcstermékek forgalmazásának nagyobb részét hazánkban a szö­vetkezetek közös vállalatai látják el. Ezeknek igazgatótanácsai és igazgatóságai irányítják, alakítják ki a legfontosabb üzletpolitikai alapelveket. Az értekezés szerzője kiemel­ten foglalkozik az árrendszerrel. — Ez rendkívül bonyolult do­log. Az élelmiszer-gazdaság ár­rendszerén belül különös helyet foglalnak el a zöldség- és gyü­mölcstermékek árai. Itt az árkép­zésben jelentős eltérések vannak az ipari árakhoz viszonyítva. Megjegyzem azt • is, hogy a ter­mésingadozások, mint objektív tényezők, állandóan közrejátsza­nak az árképzésben. Közismert szamóca, a cseresznye, a kajszi- és őszibarack, valamint a meggy telepítését, termelését támogatja. A gazdaságokkal történt meg­állapodás alapján ez év december végéig várhatóan 2 millió forin­tos támogatást adunk erre a célra. Üj együttműködési forma ez, amely a termelést segíti és közös kockázatvállalást alakít ki. Ha­sonló ehhez az a burgonyater­mesztő társulás, amelyet a napok­ban alakítunk. Hét termelőszö­vetkezet és a MEZÖTERMÉK kö­zösen szervezi meg ötszáz hektá­ron a zárt rendszerű burgonya­termesztést. A közös gazdaságok­kal 1974-től 79-ig kötünk megál­lapodást az áru átvételére. Az együttműködés nyásik új for­mája a hosszú távra, esetenként 10 esztendőre történő megállapo­dás. Ebben az esetben a MEZŐ­TERMÉK erre az időre garantál­ja a minimális védőárakat. Ezzel némi kockázatot vállal, de egy­úttal serkenti is a termelést, hi­szen az üzem biztosítva látja az áru értékesítését. — hangoztatja végezetül dr. Laczkó Tibor. Talán , még annyit szükséges megjegyezni, hogy a tanulmány szerzője nem kért alkotói sza­badságot művének megírására. Szabad idejének minden percét kihasználva folytatta tudományos kutatásait. Ezért a nagy teljesítményért külön elismerést érdemel. K. S. Egyszer volt, hol nem volt, de iga­zából volt egy tanácskozás Kecske­méten, az év legrövidebb hónapjá­ban. A megyei pártbizottság kezde­ményezésére gyűltek össze a nagy- vállalatok vezetői, megbízottai. Sokan vettek részt az értekezleten, mert fontos témákat tárgyaltak. Többek között azon tanakodtak, hogy mivel köszöntse a megye, Kecskemét, a ju­biláló fővárost. Elhatározták, hogy egy játszótérrel ajándékozzák meg a VIII. kerületi apróságokat. Az egyik üzem igazgatója kiegészítette a ja­vaslatot : a megyeszékhelyen is léte­sítsenek egy új, jól fölszerelt ját­szóteret. A hinták, a libikókák, má- szókák a vállalt időre elkészültek. Felét autóra rakták és a fővárosba szállították. Április 20-a óta az Asz­talos János-park környékén lakó ap­róságok élvezik az ötletes játékokat. A többi hinta, csúszda a Fémmun­kás Vállalat, MEZŐGÉP, Vas- és Fémipari Ktsz, Parkettagyár, ÉPSZER Vállalat szocialista brigádjai által ké­szített játék egy raktárba került. Több mint két hónapja. Hol történt a hiba? Miért nem avatták föl a fővárosival egy időben az új kecskeméti játszóteret? Sokan kérdik, többnyire fejcsóválva. Megpróbáltuk kideríteni, hogy hol bicsaklott meg a jószándékú kezde­ményezés? Hat helyen tájékozódtunk. Megállapítottuk, hogy mindenki lel­kendezik az akcióért. Valamennyi munkafolyamatot önkéntesen, díjta­lanul, szabad időben végeznek majd el. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a betonalapok el-, készítését, az ÉPSZER brigádjai a játékok elhelyezését vállalták. A vá­rosi tanács kommunális üzeme a park rendezéséről, az építési üzem pedig a szükséges aszfaltburkolatról gondoskodik. A faeszközöket az er­dőgazdaság szállítja. A kijelölt terület — a Hámán Kató tér — azonban még mindig üresen áll. Mert nem tudták sokáig, hogy honnan vegyék, miből fizessék a szükséges (minimális) építőanyagot. Csak több „vezetői szinten” tartott megbeszélés eredményeként vált le­hetővé, hogy az új szalagház költsé­geivel számolják el a kiadásokat. Pólyák Péter, a városi tanács kom­munális üzemének vezetője — az ér­dekelt szülőkkel együtt — is bosz- szankodik a huzavona miatt. Néhány hete bízták meg a kivitelezés irányí­tásával, szervezésével. Üjból tárgyalt a társadalmi munkát vállaló üzemek­kel. ígéri, hogy július végére elké­szül az új, mintaszerű játszótér. Fe­hér János, az építőipari vállalat osz­tályvezetője is reálisnak minősíti az átadás tervezett időpontját. Ha á vége jó, minden jó — szok­ták mondani. Örülünk annak, hogy gyakorlatilag szinte teljesen társa­dalmi munkával új játszótérrel gaz­dagodik a megyeszékhely. A terve­zők úgy vélik, hogy másutt is érde­mes lenne ilyen parkot kialakítani. Bíznak abban, hogy kezdeményezé­sük követőkre talál. Reméljük, hogy nekik már nem kell ilyen akadályokkal küszködniük és kevesebb idő telik cl az elgondo­lás és a megvalósítás között. Nem tart tovább a gombok felvarrása, mint a kabát elkészítése. H. N. Június 30-án napfogyatkozás Évszázadunk egyik legérdeke­sebb napfogyatkozása lesz jú­nius 30-án. Londonból és New Yorkból jó módú amatőrcsilla­gászok a Greek Line, a Cunard Line hajóival, köztük a 45 ezer tonnás Canberrával állnak be a fogyatkozás zónájába. A szovjet tudomány óceánográfiai kutató­hajókkal, az egyenként 45—45 ezer tonnás Gagarin és Komarov ezredessel keresi fel az Atlanti- és az Indiai-óceánon a megfi­gyelésre legalkalmasabb ponto­kat, több mint ezer távcsővel. Hol, hogyan és meddig A teljes napfogyatkozás zóná­ja — ahonnan nézve a holdko­rong teljesen elfedi a Napot — Észak-Braziliából indul ki, az árnyék itt kezdi „söpörni” a Föl­det, a totalitás sávja körülbelül 264 kilométer széles, s egy pont­ról nézve 7 perc 4 másodpercig tart. Az árnyék végigvonul Su­riname, Brit-Guyana, Francia- Guyana államokon, az Atlanti- óceánon — a Zöldfoki-szigetek érintésével —, majd Mauritánia területén éri el Afrikát. A sáv előre haladva sorban érinti Mali, Algéria, Niger, Kenya és Szomália államokat, ezután az árnyék Ma­dagaszkár fölött, az Indiai-óceán területén lassan elenyészik. Ami­kor a teljes fogyatkozást Kenya területéről figyelik, akkor Buda­pestről nézve 2, Bajáról nézve 5 százalékos fogyatkozás figyelhe­tő meg (az adatok Nap-átmérő­ben értendők). Az időpont 12 óra 17 perc és 12 óra 55 perc közé esik. Egy érdekesség: A régi Julia- nus (Julius Caesar) féle naptár 714. éve és a mai Gregorián (Gergely) naptár 2150. éve kö­zött 3374 különféle napfogyat­kozás volt, illetve lesz. Ebből mindössze három emelkedik ki és éppen ebben az évszázadban: 1937. június 8., 1955 június 20. és mostani, június 30-án. A jól megfigyelhető napfogyatkozások általában a nyári napforduló (június 21.) és július 1. közé es­nek­Mi a fogyatkozás Teljes napfogyatkozás akkor következik be, ha a Holdnak, a Földnek és a Napnak a geomet­riai középpontja egy egyenes mentén helyezkedik el. (A Nap kereken 400-szor nagyobb átmé­rőjű a Holdnál, de ugyanakkor 400-szor közelebb is van, ezért a Nap eltakarásának nincs akadá­lya.) Ha a Hold földtávolban van, kisebbnek látszik az átla­gosnál, ezért nem tudja teljesen elfedni a Napot: ez gyűrűs fo­gyatkozás. Ha az ellipszispályán keringő Hold éppen földközel­ben van, „bőven” elfedi a Na­pot, a fogyatkozás időtartama hosszabb. Ha valaki nem áll pontosan a Nap—Hold takarási vonalban, az csak részleges fogyatkozást lát, de ugyancsak részleges fogyat­kozás szemtanúi lehetünk, ha a Hold nem tartja be a „játék- szabályokat” és úgy keresztezi a Föld és a Nap közötti egyenest, hogy e képzelt vonal fölött vagy alatt tér el. Ellenkező esetben minden újholdkor szükségszerű­en napfogyatkozás lenne. Minden 1000 évben átlagosan 659 teljes, s nagy számú részle­ges gyűrűs napfogyatkozás volt. Hazánkból teljes napfogyatko­zást a magyarok bejövetele (896) és a jelenkor között nem jegyez­tek fel, a legelső innen látható az évezred utolsó évében lesz, pontosabban 1999. augusztus 11- én. A napkorong titka Sok híres napfogyatkozás sok jelentős felfedezését, ismerjük. Egyik legemlékezetesebb az 1919. évi volt. Ekkor bizonyította be Einstein igazát Eddington: a Nap mellett elgörbülnek a fény­sugarak. A sötét égen látott csil­lagok máshol látszottak, mint a csillagászati térképen. Az 1947. évi híres brazíliai napfogyatko­zás alkalmából szovjet tudósok használtak először rádiótávcsö­vet és furcsa jelenséget észlel­tek: a Nap rádiózaja már akkor „megfogyatkozott”, amikor a Hold még nem is takarta a nap­korongot. A tanulság: a Nap rádiózörejeinek — azaz rádió- sugárzásának — jelentős része nem a Napból, hanem a körü­lötte fénylő ezüstös udvarból, a napkoronából ered. 1958. októ­ber 12-én a Csendes-óceánról a napfogyatkozás perceiben köte­lékben 6 amerikai légkörkutató rakétát lőttek fel egy hadihajó­ról. A felfedezés: a Nap sugár­zásának egy láthatatlan kompo­nense, a röntgensugárzás szinte teljesen a koronából árad fe­lénk, s az ibolyántúli sugárzás­nak is csak egy része indul a Napból, a többi a koronából. A Nap és az élővilág Régi népi megfigyelés: napfo­gyatkozás előtt néhány perccel egyes háziállatok nyugtalankod­ni kezdenek, a sötétség idején a tyúkok aludni menngk — dél­ben —, éppúgy mint máskor este. De miféle ösztön jelzi az állatok számára, hogy napfo­gyatkozás lesz? A brazíliai szov­jet expedíció (1947) és az 1958. évi csendes-óceáni amerikai kí­sérletek alapján már megfejt­hető a titok. Egyes, magasabb rendű állatok agya, vagy más érzékelő berendezése megérzi, fel­fogja a rádió- vagy röntgensu­gárzást. A tiszta napfényes ég­bolton, amikor a Holdnak' még nyomát sem látjuk, de a rádió- és röntgenfogyatkozás már meg­kezdődött, a Hold már takarja a napkoronát és a sugárzás Hiá­nya „nyugtalanságot” kelt az állatvilágban. Említettük, hogy a fogyatko­zás most 7 perc 4 másodpercig tart. Annak, aki egyhelyben áll! Ám, aki hangsebességű géppel repül az árnyék/hyomában, nagy magasságban, az meghosszabbít­ja a fogyatkozás idejét. Szovjet Tupoljev, amerikai Douglas és Convair, francia Concorde gé­pekkel 2—4 perccel tovább fi­gyelhetik ezt az eseményt, amely minden eddiginél jobban megfi­gyelhető lesz. G&user Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents