Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-22 / 144. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. június 22, SZEZON? A naptár szerint jól „benne járunk” már -a strandszezonban, de az időjárás nem akar ehhez igazodni. A hűvös, időnként esős napok sokszor távol tartják a strandolókat. A medencékben kevés az úszó, az idősebbek meg nem fáznak a melegvizes ülőmedencékben. Vajon, a kiskunfélegyháziakat is visszariasztja a hűvös idő a fürdőzéstől? — Igen is, meg nem is — mondja Babucz Lajos vezető. — Május 2-ától kezdve várjuk nap mint nap kedves vendégeinket. Száznyolcvanheten vették igénybe medencéinket aznap, hatodikán pedig már 1861-en használták ki nálunk a kellemes időt. Forgalmunk azóta nagyon hullámzó, amilyen az időjárás. Június 2-án például jó napunk volt, estig 1733-an fürödtek, két nappal később viszont mindössze 220-an jöttek. A vendégek számát jelentősen növelte az idén az, hogy a helybeli iparitanuló-intézet és a Petőfi Sándor Általános Iskola bevezette az úszóoktatást. Május első napjaitól kezdve június 7-ig naponta átlag 100 diák tanult itt úszni tanáraik irányításával. Az oktatás különben nálunk is most kezdődött, Magya- ri Béla. Fábián László és Farkas István úszómesterek irányításával ötvennégyen tanulnak. Ha lesz jelentkező később is tartunk, rendezünk űszótanfo- lyamokat. Rövid sétát tettünk a szépen gondozott, virágokkal, díszcserjékkel teli strandon. Hűvös volt az idő, de fürdőzőket is láttunk... ® Ez a kislány bátran a zuhany alá áll, de azután siet vissza a szélmentes gyepre napozni. • • Önkormányzat és törvényesség a mezőgazdasági szövetkezetekben ® A SZÖVETKEZETI TÖRVÉNY világosan megvonja a közös gazdaságok önkormányzatának hatarait azzal, hogy konkréten felsorolja a szövetkezetek kizárólagos hatáskörébe utalt kérdéseket. Ezzel világos értelmezést ad abban is, hogy a állam szervei a szövetkezetek alapszabályának jóváhagyása során mely kérdésekben ügyeljenek arra, hogy az önkormányzati hatáskörben hozott döntések összhangban legyenek a szocialista elvekkel és jogszabályokkal. Az összes egyéb kérdésben az a rendező elv, hogy a szövetkezetek működésében be kell tartani az adott tevékenységre vonatkozó jogszabályokat. Végeredményben tehát a mezőgazdaságig szövetkezetek önkormányzata a törvényes előírások által meghatározott keretek között érvényesíthető. • A SZÖVETKEZETEK ÉS TÁRSULÁSAIK működésére is érvényes az az általános elv, hogy tevékenységük során a társadalom, a szövetkezetek tagjai és a szövetkezet, mint vállalat érdekei között összhangot kell teremteni. Az egységes szövetkezeti törvény szerint a szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenységnek ezt érvényesíteni kell. A gyakorlat során azonban széles körben terjedt el az a helytelen nézet, mely szerint a társadalom érdekének biztosítása az állami szervek feladata a tagok egyéni érdekének biztosítása magukra a tagokra tartozik, a szövetkezet, mint vállalat érdekéért pedig elsősorban a szövetkezet vezetősége felelős. Ahol a szövetkezetben és a szövetkezettel kapcsolatban álló helyi szervekben ez a nézet terjedt el, csaknem mindenütt végnélküli viták keletkeztek. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa 1972 decemberi ülésének állásfoglalása, mely megegyezik az összes érdekelt társadalmi és állami szerv véleményével, behatóan elemzi a társadalmi, az egyéni és a szövetkezeti érdekek megfogalmazásának és az erre vonatkozó elvek gyakorlati alkalmazásának alapvető összefüggéseit. 9 A HÁROM ÉRDEK összhangja részben jogszabályokban, részben a gazdaságpolitikai intézkedésekben jut kifejezésre. A végrehajtás során tehát alapvető követelmény a jogszabályok és gazdaságpolitikai intézkedések ismerete és azok helyes értelmezése. A jogszabályok, állásfoglalások nagy száma, a jogi és közgazdasági szaknyelv bonyolultsága jelentős nehézséget okoz a végrehajtás során. Ezért ajánlatos, hogy a szövetkezetek jól képzett jogászokat és közgazdászokat állítsanak a megfelelő posztokra, a választott vezetőség ezek „tolmácsolására” figyeljen oda és döntéseiben igyekezzék a központi intézkedésekben megnyilvánuló akarathoz igazodni. Ez egyébként alapvető egyéni és szövetkezeti érdekük is, mert az életszínvonalpolitikai és gazdaságpolitikai célkitűzések az egyes szövetkezetekben csak akkor valósulhatnak meg, ha tevékenységük során kiaknázzák a szövetkezeti önkormányzat érvényesítésére állami intézkedésekkel biztosított széles körű lehetőségeket. • AZ ÖNKORMÁNYZAT hatáskörébe tartozó kérdések eldöntéséhez a párthatározatok és az állami intézkedések megadják az alapvető támpontokat, az alkalmazás azonban szövetkezetenként eltérő megoldásokat igényel. Ehhez pedig nem elegendő az érdekek helyes felmérése, ehhez a tagok általános kulturáltságának magasabb szintje is szükséges. A szövetkezetek vezetőségeinek komoly gondot okozhat az is, ha csak az állami rendelkezéseket tartja szem előtt, de az is, ha csak a tagok, vagy a szakembereik akaratát. Az ilyen esetekben gyakran megbomlik az egyensúly a szövetkezetekben. Vagy a tagok elégedetlenek, vagy az állami szervek. Az ilyen viták megelőzéséhez és a már keletkezett vitákban a helyes álláspont kialakításához mindenekelőtt a szövetkezetek területi szövetségei nyújthatnak jól hasznosítható segítséget. Helyes ezért, ha az alapvető kérdésekben keletkezett vitákat a területi szövetségek választott vezetősége elé viszik és az ott kialakult álláspontot a középszintű államigazgatási szervekkel egyeztetik. • A SZÖVETKEZETEKBEN mindennapi tevékenységet igényel a tagok akaratának megismerése, a tagok akarata és érdekei közti ellentmondás feltárása, a tagok tényleges érdekeinek tudatosítása. Erre hasznos fórumoknak bizonyultak a szövetkezetekben alakított különféle bizottságok. • MINDEBBŐL KÖVETKEZIK, hogy a szövetkezetek demokratikus működése, vagyis önkormányzata ak'kor szolgálja eredményesen a tagok és a szövetkezetek érdekeit, ha a központi állami akarathoz igazodik. Az önkormányzat és a törvényesség tehát ugyanannak a kérdésnek két oldala. Mindhárom érdek azt igényli, hogy a szövetkezeti önkormányzatot a törvények és jogszabályok szigorú betartásával érvényesítsék. Moharos József a TÓT elnökhelyettese CSAPADÉK ÉS ÖNTÖZÉS Vége már a tanévnek, de csak néhány gyerek lubickolt a medencében. (Opauszky László felvételei.) Érzem a fiatalok megbecsülését Nemrég beszéltem egy vállalat- vezetővel akinek az volt a véleménye, hogy az egyetemről kikerült fiatal mérnök még tulajdonképpen olyan, mint a félérett gyümölcs. Kívülről már mutogatja magát, de fogyasztásra még alkalmatlan. Műszaki nyelvre fordítva, a mérnöki képesítéshez szükséges elméleti tudást megszerezte, de még hiányzik a gyakorlat, s így „komolyabb” munkával egyelőre nem lehet megbízni. Ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaltam a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában. Az üzemi KISZ-ititkár ajánlotta: beszélgessek Gaál Ödön fiatal gépészmérnökkel, a vállalat üzem- és munkaszervezőjével. Mondja el ő maga, hogyan fogadták a vállalatnál, kapott-e elég hitelt a bizalomra. * Markáns arcú, fekete hajú, huszonéves fiatálember ül velem szemben. Már a kézfogásában is a határozottság, az egyenes jellem érződik. ként tavaly szervezési-intézkedési tervet dolgozott ki a vezetőség, melynek legfőbb célja, a munka hatékonyságának növelése. Ezt a .tervet sokszorosítva kiosztották a dolgozóknak, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal kiegészítve valóban magukénak érezzék, ismerjék, mert csak így lehet, így érdemes mindenféle tervet végrehajtani. Kenderáztatás korszerűen Korszerűsítették, megkönnyítették a kenderfeldolgozás egyik legnehezebb fázisát, az áztatást. Az áztatott, vízzel telt mázsás kévéket eddig a munkások kézzel emelgették, s rakták fel a szállító járművekre. Ezt a feladatot a jövőben az ország mind a 11 kendergyárában gépek látják el. Változott maga az ázta- tás technológiája is. Az áztatómedencékbe — 'különleges berendezéssel — a korábbinál több oxigént juttatnak. Ezzel táplálják azokat a „munkára fogott” baktériumokat, amelyek elősegítik a kenderrostok elemi szálakra bomlását. A jól táplált baktériumok gyorsabban szaporodnak, gyorsabban felemésztik a rostokat összekötő anyagot. A felmérések szériáit ily módon legalább 20 százalékkal rövidül az áztatási idő. Az új technológiának további haszna, hogy feleslegessé teszi az egyszer már felhasznált áztató víz kicserélését. A megyében jelentős előrehaladás történt az elmúlt évtizedben a nagyüzemi öntözés megvalósításában. Míg 1960-ban mindössze 4500 hektáron lehetett mesterséges esőt előidézni, addig ma már csaknem,-36 ezer hektár öntözhető terület áll a mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésére. Hazánk a feltételes öntözés zónájába tartozik. Egyes években mind a felhasznált víz mennyiségét, mind az öntözés gyakoriságát döntően befolyásolja — az egyéb időjárási tényezők mellett — az egész évben lehullott csapadék mennyisége és annak időbeni megoszlása. Természtesen a korszerű és nagy termőképességű új növényfajták széles körű elterjesztése megkívánja az öntözés fejlesztését. Egyrészt nő az öntözött növények száma és egyre bővül az öntözési idény is. Megyénkben az idén a mező- gazdasági termelés az elmúlt évhez képest jobb hidrológiai viszonyok között indult, amit többek között az is bizonyít, hogy 40—70 milliméterrel magasabb volt a talaj vízmennyisége a sokévi átlagnál. 1973. április 21-ig mindössze 870 hektárt öntöztek meg az előző évi 5600 hektárral szemben. Április 30-ig viszont kevesebb csapadék esett, mint más években. Kalocsán 68, Kunszentmiklóson 102 milliméterrel kevesebb volt az eső a sokévi átlagnál. A csapadékhiány májusban 50—55 milliméterrel nőtt. Kalocsán, Kunszentmiklóson, a Tisza mentén az átlagnál is kevesebb csapadék hullott. A vízhiány miatt fokozták az öntözést. Május 10-től 20-ig ezer, 20-tól 30-ig pedig majdnem 3 ezer hektárral nőtt az öntözött terület. Abszolút értékben azonban — figyelembe véve az időjárási viszonyokat — ez nem kielégítő, mivel az öntözött terület az összes lehetőségeknek csak kis része, 16 százaléka. Júniusban már több eső esett, de mégsem indokolt az öntözés elhanyagolása. A megyei AGRO- KER mintegy 2 millió forint értékű berendezést forgalmazott, és jelenleg iis megfelelő raktár- készlettel rendelkezik ahhoz, hogy a hagyományos kézi átte- lepítésű öntözőberendezésekkel áz üzemek igényeit kielégítse. Megyénkben szinte majdnem kizárólag — egy-két üzem kivételével — ilyen berendezésekkel öntöznek, melyeknek kézi- munkaerő-igénye magas. Emiatt a nagy öntözőtelepekkel rendelkező gazdaságoknál nehezen tudják a szükséges kezelőszemélyzetet beállítani. Kénytelenek máshonnan munkaerőről _ gondoskodni. A szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet például Borítód megyéből alkalmaz vendégmunkásokat. A munkaerőhiányból adódó gondokat elsősorban az öntöző- berendezések korszerűsítésével lehet majd kiegyensúlyozni. Helyes, hogy a jövőben önjáró és vontatható szárnyvezetékes öntözőberendezésekkel üzemelő telepek épülnek. A meglevő berendezéseket pedig szükséges korszerűsíteni, olyanokkal felváltani, amelyek kevesebb munkaerőt igényelnek. Addig is, míg ez nem valósítható meg, a meglevő berendezéseket jobban ki kell használni. A szükséges rnunkáslétszámot belső átszervezéssel, vagy külső munkaerő bevonásával tudják csak előteremteni az üzemek. Lehet, hogy ez némi erőfeszí- téuisell és többletköltséggel jár, de megéri. Magasabb terméseredményekben látják majd hasznát a mezőgazdasági nagyüzemek. Sziirszabó Dénes szakfelügyelő VÁLJANAK KÖZKINCCSÉ A JÓ VEZETÉSI TAPASZTALATOK Célszerűen alakítottuk tevékenységi körünket — Tavaly végeztem Miskolcon, a Nehézipari Egyertem gépészmérnöki karán — mondja. — Kicsit nehéz volt, de aki diplomát akar szerezni, vállalni kell a pihenésről, szórakozásról való lemondást és bizony az éjszakai tévéműsor helyett is tanulni kell, vasszorgalommaL — örültem, hogy ide kerültem Kecskemétre a Fémmunkáshoz, s úgy érzem, hogy itt lehetőség nyílik az elméletben tanultakat a gyakorlatban .is hasznosítani. — 1972. július 15-én program- tervezőnek vettek fel. Igaz, ez a munkakör nem nyújt közvetlen lehetőséget a tervezésre, alkotásra, de ennek ellenére vállaltam. — A programozás megismertetett a velünk szerződésben álló megrendelő felek igényeivel, saját lehetőségeinkkel, a vállalat sokrétű termelési problémájával, ami a későbbi munkám alapjául szolgál. Én ezt a megbízatást korántsem mellőzésnek, sőt előlegezett bizalomnak és a vállalattal való ismerkedésnek tartottam. — Az a közel egy esztendő, amelyet ebben a munkakörben töltöittem, engem igazolt. —• Az idén, június 1-től a vállalat vezetősége megbízott az üzem- és munkaszervezői teendők ellátásával. Ezt annál is inkább nagyon komolyan vettem, mert iitt eddig nem volt ilyen munkakör. Ennek előkészítéseA dolgozók köréből tíz olyan javaslat érkezett vissza, ami jelentős lehet a munka hatékonyságának növelése szempontjából Ezek megtárgyalása a javaslat- tevőkkel és a megvalósítókkal, napi feladataim közé tartozik. Mind a tárgyalásokat, mind a javaslatok bevezetését igen gondos munka előzi meg, ugyanis szem előtt kell tartani, hogy sem a dolgozók, sem a vállalat nem járhat rosszul. Gaál Ödön hangjából a mérnöki alaposság, felelősségérzet csendül ki, s ezt tükrözik visz- sza tettel is. Nem véletlen, hogy az üzemi KISZ-szervezet — mint párttagot — KlSZ-propagandamun- kával bízta meg. Az idei oktatási évben politikai vitakört vezetett. Az érdeklődés éppen azért volt aktív, mert olyan témákat vetett fel, ami szoros kapcsolatban állít a fiatalok problémáival és ősz- szefüggött mindennapi életünkkel. — Magam is tapasztaltam — mondja — hogy jó az, ha fiatalon befolyáso'lják az emberek nézeteit. Fontos, hogy mindenki lássa a célt, átérezze annak jelentőségét és képes legyen érte küzdeni. Szerintem az a boldog ember, aki a munkájában találja meg az élet szépségét, s ez adja az örömet a szórakozáshoz is. Sz. P. írásomban kiinduló pontnak az 1967. évet tekintem, amikor még településkörzetünkben négy tsz működött. A négy szövetkezet 1968-ban egyesült, a gazdaságunk összterülete 7800 kát. hold lett, melyből a közös termőterület 6500 kát. hold. A dolgozó taglétszám 530 fő volt ekkor. A külső és belső tényezők változásai következtében már az egyesülés első évében és folyamatosan, jelentős változások mentek végbe gazdasági, szövetkezetpolitikai és szervezeti vonatkozásban egyaránt. Az alaptevékenységünk korszerűsítését a nagyobb tervezési önállóság alapján a településkörzetünk sajátosságaiból — ipari üzemek működnek a közelünkben, melyeknek szinte korlátlan a munkaerő-elszívó hatásuk — adódó munkaerőhelyzetünk, a műszaki fejlesztés területén beállott fejlesztési lehetőségek, az állami támogatások új rendszere stb. figyelembevételével terveztük meg. így készítettük el ötéves középtávú, üzemfejlesztési tervünket. Ebben meghatároztuk a többi között az alaptevékenység részletesebb fejlesztési programját, az ehhez kapcsolódó műszaki-anyagi feltételeket, a melléküzemi tevékenységi körök kialakítását, továbbá az üzem- és munkaszervezeti, valamint vezetésszervezeti elképzeléseket. A korszerűsítés indoka Tettük ezt azért, mert a termelés viszonylag alacsony színvonalon állott, a régi módszerekkel nem tudtunk volna eleget tenni a népgazdasági követelményeknek, nem tudtuk volna kielégíteni a tagok növekvő anyagi és szociális igényeit, nem tudtunk volna lépést tartani az ipari üzemek fejlődésével. Ez a lemaradás esetleg fokozta volna a munkaerő-elvándorlást, elsősorban a fiatalok, á női dolgozók, valamint a szakmunkások körében. Indokolta a korszerűbb gazdálkodásra való törekvést a kereslet-kínálat, a piac egyre inkább érvényesülő törvénye is, valamint a munkatermelékenység növelésére, a költségek csökkentésére való törekvés. Ennek megfelelően választottuk meg növénytermelésünkben a leggazdaságosabban termelhető növények körét, mintegy felére csökkentettük a korábban termesztett növények számát. Kidolgoztuk és kialakítottuk a komplex gépesítés rendszerét, tipizáltuk a gépparkot. A korábbi 238 táblát 65-re alakítottuk, kidolgoztuk a tömbösítés feladatait. Elkészítettük a vízrendezés, talajjavítás, és mezeiút- építés többéves te»vét stb. Mindez fokozatosan megvalósult vagy megvalósul. A tett intézkedések hatására a növénytermelés termelési értéke 5 év alatt 15 százalékkal emelkedett. Korábban az állattenyésztésben a szarvasmarha-, sertés- és húsbaromfi-tartással foglalkoztunk, ezt fokozatosan két ágazatra szűkítettük; a szarvasmarha- és sertéságazatokra. Az egyesüléskor minden községben volt szinte valamennyi állatcsoport (tehén, hízómarlia, borjúnevelés, sertéstartás stb). Ilyen körülmények mellett a munkaszervezés, a munka termelékenysége, az irányítás és az ellenőrzés alacsony színvonalon állott, a költségek magasak voltak, a termelés deficites volt, céltudatos tenyésztői munkáról szó sem lehetett. Az exportra iszánt hízómarha például 7 helyen volt eladásra felkínálva a vevőnek, aki mire az utolsó helyre ért, „elfeledte”, milyen volt az első helyen látott állat. Építkezés, fuvarozás, feldolgozás A vezetőség felmérte a tennivalókat és hozzákezdett az állattenyésztés szakosításához, koncentrálásához. Ezzel egyidő- ben felismertük, hogy az alap- tevékenységünk fejlesztéséhez nem elég a megszerezhető állami támogatás, a rendelkezésre
