Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-21 / 143. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE A - ' AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évi., 143. szám Ara: 90 fillér 1973. június 21., csütörtök T apasztala tcsere A műszaki tudományos együtt­működésre vonatkozó nemzetközi megállapodás keretében a Német Demokratikus Köztársaságból szállítási szakemberek érkeztek hazánkba. A küldöttség tagjai Gerhard Christ, az NDK szállítá­si tanácsa irodájának vezetője, Walter May, az NDK közlekedési minisztériuma tervezési osztályá­nak vezetője és Kurt Wulf, az NDK szállítási tanácsa irodájá­nak munkatársa. A delegáció tegnap Csoltó Lászlónak, a Központi Szállítási Tanács titkárának kíséretében Kecskemétre látogatott, hogy a Bács-Kiskun megyei Szállítási és Hírközlési Bizottság működé­séről kapjon képet. Itt Sándor Béla, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályá­nak vezetője köszöntötte a ven­dégeket, majd Sohajda József, a megyei szállítási tanács titkára részletesen ismertette a vasút és a Volán árufuvarozási tevékeny­ségét, valamint a szállítási bi­zottság munkáját, a delegáció tagjai pedig beszámoltak a né­metországi áruszállítás tapaszta­latairól. N. O. Ülést tartott Bács-Kiskun megye Tanácsa 0 Dr. Gajdócsi István megnyitja a tanácsülést. Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott Bács-Kiskun me­gye Tanácsa. Az ülést dr. Gaj­dócsi István, a megyei tanács elnöke nyitotta meg, üdvözölve a jelenlevő országgyűlési képvi­selőket, a meghívottakat és a tanács tagjait. Miután megálla­pította, hogy az ülés határozat- képes, javaslatot tett annak na­pirendjére, amit a tanács elfo­gadott. A továbbiakban dr. Gaj­dócsi István felkérte dr. Vid- mann Mihályt, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának veze­tőjét, az első napirendi pont — az 1972. évi költségvetés és fej­lesztési alap zárszámadás jóvá­hagyása — előadóját, hogy tart­sa meg vitaindító előadását. (A vitaindítót lapunk 3. oldalán is­mertetjük.) A pénzügyi osztályvezető vi­taindítóját követően felszólalá­sok következtek a napirenddel összefüggésben. Hozzászólt Han- gyási Irén (kecskeméti járás), aki arról beszélt, hogy a Ti- szakécskén működő VEGYÉP- SZER — mivel a korábbi kis üzem egy nagy vállalatba ol­vadt — nem járul hozzá kellő arányban a nagyközség fejlesz­téséhez. Benei Sándor (Kecs­kemét) mint a megyei tanács számvizsgáló bizottságának el­nöke az írásbeli és a szóbeli elő­terjesztés összehasonlító muta­tóit elemezte. Külön foglalkozott a művelődési ágazat jelenlegi helyzetével és a legszükségesebb, soron következő feladatokkal, így az iskolák felszerelésével, a sporttal és testneveléssel stb. Dr. Pataki József, a megyei ta­nács vb egészségügyi osztályá­nak vezetője a megye kórházai­nak, s egyéb egészségügyi inté­zeteinek anyagi ellátottságáról, annak hiányosságairól beszélt. Hrebik Ferenc (kecskeméti já­rás) szorgalmazta a megyei pá­lyaválasztási tanácsadónál folyó munka színvonalának javítását, illetve, hogy . a jövőben a tanács egyes költséghelyek kiadásainak mértékét jobban fontolja meg. A kérdésekre dr. Vidmann Mihály válaszolt, a vitát pedig dr. Gajdócsi István foglalta ösz- sze, A beszámolót a megyei ta­nács 1 milliárd 396 millió fo­rint bevétellel és 1 milliárd 196 millió forint kiadással elfogad­ta, majd rövid szünet követke­zett. A szünet után folytatta mun­káját a megyei tanács ülése. Dr. Gajdócsi István felkérte dr. Glied Károlyt, a megyei ta­nács. elnökhelyettesét, a második napirendi pont előadóját, hogy tartsa meg szóbeli vitaindítóját. A téma fontosságára figyelem­mel — a megye állattenyészté­sének helyzete, különös tekin­tettel a szarvasmarhaprogram végrehajtása érdekében tett in­tézkedésekre — több szakember, mint meghívott vett részt az ülésen. Ott volt többek között dr. Kovács Imre, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Miniszté­rium főosztályvezetője is. (Dr. Glied Károly vitaindítóját la­punk 3. oldalán közöljük.) E napirendi ponthoz hozzá­szólt Sarok Antal (kecskeméti járás), aki elsősorban a takar­mányellátásról, annak forgal­mazásáról beszélt. Szólt a me­gye takarmánykeverő üzemei­nek kapacitásáról, a fejlesztés lehetőségeiről, illetve szükséges­ségéről. Magony Imre (kecskemé­ti járás) a Homokhátság terme­lési struktúrájáról, az e terüle­ten működő mezőgazdasági üze­mekben lehetséges állattenyész­tésről, majd a mezőgazdasági termékek felvásárlásáról, az ez­zel összefüggő, kedvezőtlen ta­pasztalatokról tájékoztatta a me­gyei tanácsot. Egri Andor (kecs­keméti járás) a takarmányellá­tás jobb megszervezését, az ehhez szükséges legjobb módsze­rek bevezetését, alkalmazását sürgette. Miklós János, az Álla­mi Gazdaságok Központja Bács- Kiskun megyei főosztályának vezetője a szarvasmarhatartás­ról, ezen belül a tej- és húsho­zamú egyedeknek a megye kü­lönböző adottságú tájain törté­nő elhelyezéséről, majd a me­gye állami gazdaságaiban folyó állattenyésztésről beszélt. Vá­mos Ferenc (bajai járás) a hús- jellegű szarvasmarhák tenyész­tésének fontosságáról, módsze­reiről, a marhahús fogyasztásá­ról és világpiaci keresettségé­ről, a tej és tejtermékek fo-. (Pásztor Zoltán felvétele.) gyasztásának előnyeiről adott információt. Baki Ferenc (kis­kunhalasi járás) a juhászat kö­rülményeit, a birkatartás el­avult módszereit, s általában az állattenyésztési szakmunkás­utánpótlás gondjait elemezte. Gádor József (bajai járás) a szarvasmarhaprogramról, ezen belül a programnak a megye tájegységeihez igazodó megvaló­sításáról, a takarmánytermesz­tés és az állattenyésztés össz­hangjának szükségességéről szólt. Kovács Gyula, a megyei állategészségügyi állomás igaz­gatója az állategészségügyi ren­delkezések megtartásának foko­zott megkövetelését sürgette. Hozzászólt a napirendi pont­hoz dr. Kovács Imre. a MÉM főosztályvezetője is. Elmondta, hogy az előterjesztést igen ala­posnak, kielégítőnek tartja, amely nemcsak a gondokat ve­ti fel, de javaslatokat, hasznos módszereket is nyújt azok meg­oldására. A továbbiakban a vi­tában felmerült néhány szakmai jellegű kérdésre adott választ. A megyei tanács az előterjesz­tést elfogadta, s jóváhagyta ay.t az intézkedési tervet is. amely meghatározza Bács-Kiskun me­gye állattenyésztésének, ezen belül kiemelten a szarvasmar­ha tenyésztésének és fejleszté­sének irányelveit. Az ülés végén bejelentések kö­vetkeztek, majd interpellációk­ra került sor. Boromissza Ignác- r.é a szakmári művelődési ház megkezdett építéséhez kérte a megyei tanács segítségét, majd az ugyancsak Szakmáron átha­ladó és Kalocsára, illetve a Szelidi-tóhoz vezető út megja­vítását sürgette. Baki Ferenc a Szánkon áthaladó iskolabusz menetrendjének megváltoztatá­sára tett indítványt, dr, Jenei Jánosné pedig megköszönte azt a segítséget, amelyet a megyei tanácstól kapott a jánoshalmi gimnázium a tavaly megindított államigazgatási ismeretek okta­tásához. Az interpelláló tanácstagok 15 napon belül írásban kapnak vá­laszt a felvetett kérdésekre.t Az ülés dr. Gajdócsi István zársza­vával ért véget. G. S. Nyers Rezső elvtárs látogatása Kecskeméten Kecskemétre látogatott tegnap Nyers Rezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Kecske­mét országgyűlési képviselője. Egész napos munkaprogramját a városi pártbizottságon kezdte, ahol a fogadáson részt vett dr. Romány Pál, a megyei pártbi­zottság első titkára is. Itt Szabó Lajos, a városi pártbizottság első titkára és dr. Kőrös Gáspár, a városi tanács elnöke tájékoztat­ták Nyers elvtársat a megyeszék­hely időszerű gazdaságpolitikai és várospolitikai témáiról. Ezt követően a Kecskeméti Konzervgyár Il-es telepére veze­tett Nyers Rezső útja, ahol Han­tos József igazgató és dr. Kiss Margit, az üzemi pártbizottság titkára adott áttekintést a nem , kevés nehézséggel küzdő gyár termelésének alakulásáról, külö­nös tekintettel a terméskilátások­ra, a zöldség- és gyümölcsszezon­ra. Egyidejűleg — Nyers elvtárs érdeklődésére válaszolva — tájé­koztatást adtak a márciusi bér­rendezésről, így a munkások és művezetők keresetének alakulá­sáról. Ezután üzemlátogatás kö­vetkezett, melynek során Nyers elvtárs megtekintette az automa­tizált cseresznyefeldolgozó gépsort és a paradicsomporító üzem­részt is. A kora délutáni órákban a kon. zervgyár I-es telepével, így a bor­sóvonallal, dobozüzemmel stb. is­merkedett Nyers elvtárs. Kon­zervgyári látogatása végén több mint egyórás eszmecserét folyta­tott a munkások képviselőivel a munkaellátottságról, külön is a nődolgozók helyzetéről, szociális ellátottságról, a bérezésről. Szin­te természetszerűleg szóba kerül­tek a beszélgetés során várospoli­tikai kérdések is. Egyebek között elismeréssel szóltak a munkások a Széchenyivárost a konzervgyár­0 Ütban a konzervgyár Il-es telepének műhelyeibe. ral közvetlenül összekötő helyi buszjárat bevezetéséről. Búcsúzóul Nyers elvtárs gra­tulált a gyár dolgozóinak jó mun­kájához és kívánta, hogy nyere­ség koronázza erőfeszítéseiket. Programja további részében a Vörös Csillag Termelőszövetke­zetbe látogatott Nyers Rezső, ahol Németh Zoltán elnökkel és Mé­hest Zoltán párttitkárral folyta­tott beszélgetést. Főként a közös gazdaság veszteségességének okai felől érdeklődött és a szövetkezet időszerű feladatairól tájékozódott. A látogatás befejeztével, az es­ti órákban a város vezetőinek részvételével összegezte Nyers elvtárs a kecskeméti látogatása során szerzett benyomásait, ta­pasztalatait. gozó gépsornál. • A konzervgyári legkisebbek, az óvodások köszöntik a ked­ves vendéget. 0 Tájékoztató a paradicsomporító üzem automata vezérlőpultjánál. Tanácskozás a SALT irányelveiről Camp Davidben folytatódott Brezsnyev és Nixon eszmecseréje 0 Brezsnyev és Nixon jelenlétében négy szovjet—amerikai egyez­ményt írtak alá. A szerződéseket a két külügyminiszter, Andrej Gromiko és William Rogers látta el kézjegyével. (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS.) A Brezsnyev—Nixon csúcsta­lálkozó színhelye áttevődött a washingtoni Fehér Házból Camp Davidbe. abba az erdőséggel ko­szorúzott hegytetőn épült nya­ralóba, amelyet 30 évvel ezelőtt a második világháború gondjai­val ide visszavonult Franklin D. Roosevelt avatott a mindenkori amerikai elnökök kedvenc „me­nedékhelyévé”. Ebben, a fővároshoz közel fek­vő nyugalmas, festői környezet­ben kezdődött szerdán délelőtt a szovjet vezető és az amerikai ál­lamfő harmadik munkaülése, nem számítva az egyéb programokon is átszövődő kötetlen eszmecse­rék sorozatát, amelyeknek lég­köréről. szelleméről és tartalmá­ról mindkét fél a legnagyobb elé­gedettség hangján nyilatkozik. Camp Davidben szerdán — éS előreláthatólag csütörtökön dél­előtt is — Brezsnyev és Nixon megbeszéléseinek főtémája a SALT-tárgyalások második fázi­sában elérendő megállapodás ösz- szehangolt irányelveinek lefekte­tése. Mindkét fél elismeri és hangsúlyozza, hogy a stratégiai nukleáris rakéta támadó-fegyver­rendszerek korlátozásának, illetve fokozatosan csökkenő szinten tör­ténő stabilizálásának kérdése a fegyverkezés történetének legbo­nyolultabb problémaköre, amely- lyel a nagyhatalmak valaha is szembekerültek. A moszkvai csúcstalálkozó óta eltelt egy év eredményeinek és a csúcstalálko­zót jellemző derűlátásnak jelen­tőségteljes mércéje, hogy most mindkét fél arra számít: a meg­vitatás alatt álló irányelvek le­fektetése belátható közelségbe hozhatja a stratégiai erőviszo­nyok szerződésben, való tartós rögzítését az „egyenlő biztonság” elve alapján. Miközben a két vezető állam­férfi szerdán Camp Davidben tár­gyalt, Washingtonban Patolicsev szovjet külkereskedelmi és Schultz amerikai pénzügyminiszter alá­írta a csúcstalálkozó újabb „mel­léktermékét’': egy adóügyi egyez­ményt, amelynek célja, hogy meg­akadályozza az USA-ban dolgozó szovjet, illetve a Szovjetunióban működő amerikai állampolgárok jövedelmének kettős megadózta­tását. Ezt az egyezményt a szov­jet—amerikai gazdasági és egyéb irányú kapcsolatok fejlődésével összefüggésben egymás országai­ban tevékenykedő szovjet, illetve amerikai állampolgárok számá­nak gyors növekedése tette in­dokolttá. A Camp David-i tárgyalásokat megelőzőleg Brezsnyev és Nixon kedden délután a washingtoni Fehér Házban kétórás munka­ülésen vitatta rheg a szovjet— amerikai kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatok továbbfejleszté­sének kérdéseit. A csúcstalálko­zó e második hivatalos ülése kez- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents