Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-20 / 142. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. június 2«. ÍGY látja a ■*<*..*«•**v v %*+.'H.*+*áJ* Hi Mezőgazdasági ____i ___ könyvespolc s vr lä&i/t Közeleg a kánikula, s ilyenkor akarva-akaratlanul eszünkbe jut a nyári vízellátás. Igaz Kecske­méten 10 év óta nem volt szá­mottevő vízhiány a legnagyobb nyári melegben sem, az idén azonban mégis időszerű foglal­kozni a tolakodó gondokkal. A megyeszékhelyen igen kedvező ütemben épülnek a sokemeletes lakóházak, melyek mintegy hir­detői a hatszáz éves város meg­fiatalodásának. Mi sem természetesebb, mint hogy az épülő várost ne csak nyomon kövesse, de megelőzze a vízművesítés, a csatornázás ki­építése. A városiasodás a két nélkülözhetetlen kelléke, sajnos, az utóbbi években nem fejlődik a kívánt ütemben. Erről beszélgettünk a napok­ban Benkó Zoltánnal, az Észak- Bács megyei Vízmű Vállalat igazgatójával. — Milyenek a kilátások Kecs­kemét nyári vízellátásában? — A tavalyi nyári fogyasztást alapul véve vállalatunk felké­szült az idei növekvő vízfogyasz­tásra. Jelenleg a megyeszékhe­lyen két telep szolgálja a vízel­látást. Gépi berendezéseink ki­fogástalanok, s mégis azt kell mondanom, hogy a júliusi- augusztusi fogyasztási csúcsban átmeneti nehézségeink lesznek. — Mint ismeretes a Il-es te­lep beruházási munkája évek óta húzódik anyagi fedezet hiá­nyában. A IV. 5 éves terv vé­gére a napi 3000 köbméter víz­zel többet szolgáltatunk a jelen­leginél, de ez még mindig nem elegendő ahhoz, hogy a növek­vő igényeket kielégítsük. Egy A napokban találkoztam egy asszonnyal, hófehér kö­peny volt rajta a zsebén két betű: V. B. Ezüstös haját fi- íyüla borította, s akikkel dol­gozott mindannyian Mancika néninek szólították. Csoport- vezető a Kecskeméti Baromfi, feldolgozó Vállalat kiskunha­lasi gyárában. Nincs is ebben semmi különös. Vagy mégis? Ezt döntse el a kedves olvasó. 1932 Vézna kislány jelentkezik a kiskunhalasi baronifihizlaldánál vízhordónak. Uggyel-bajjal felve­szik. A 12—14 órás munkaidő ugyancsak megviseli, de más vá­lasztás nincs. Heten vannak test­vérek, kell az ő „keresete” is, a napi 80 fillér. Édesapja ugyan­itt dolgozik mint darafőző. másik sürgető feladatunk a vas- talanító berendezés megépítése, amihez 21 millió forint szüksé­ges. — A város egyenletesebb vízellá­tásának biztonságosabbá tétele szempontjából elengedhetetlen egy 3000 köbméteres víztorony megépítése a Budai-kapuban, ami 18 millió forintba kerülne. Ehhez a vállalati tervek elké­szültek. Ezek a legégetőbb prob­lémáink. amelyeket ha sürgősen nem tudunk rendezni, a magas­építésű lakásoknál (Széchenyi- város) komoly vízellátási zava­rok keletkeznek. Ennek ellenére ígérhetem, hogy vállalatunk minden szükséges intézkedést megtesz, hogy az említett beru­házások elkészültéig is minél zökkenőmentesebb legyen Kecs­kemét vízellátása. — Ügy tudjuk, hogy a vízel­látási gond ikertestvére a csa­tornázás és a szennyvízelveze­tés. — Igen, ezzel akartam foly­tatni. A csukáséri főcsatorna re­konstrukciója ugyancsak évek óta húzódik, mert nincs rá pénz. Ehhez mintegy 87 millió forintra lenne szükségünk, de a negyedik ötéves tervben mindössze 5 mil­lió áll rendelkezésünkre. Jelen­tősebb csapadékvíz-csatornázás a hunyadivárosi házgyár környé­kén épül, mintegy 23 millió fo­rint költséggel, de ehhez is csak 18 millióval rendelkezünk. — A város csapadék- és szenny­vízelvezetésében mindaddig nem várható javulás, míg a csatorná­zási beruházásainkat nem tudjuk befejezni. — Komolyabb záporok esetén felszabadulás után üzemképes maradt a hizlalda, tovább tud­ták folytatni a munkát a takar­mányhiányos időkben is. 1949-ben áthelyezték a nagy telepre meó- csopor.tvezetőnek, A minőség őré­nek posztján is kiválóan megáll­ta helyét. A hosszú, sokrétű, hoz­záértő becsületes munka gyümöl­cse nem maradt el. Szinte nem volt olyan év, hogy ne kapott volna kitüntetést. 1973 Vincze Benőné ma egy 90 tagú szocialista brigád csoportvezetője. Tizenkétszer nyerte el „A vál­lalat kiváló dolgozója”, egyszer az „Élelmiszeripar kiváló dol­gozója” oklevelet. A Munka Érdemrend ezüst fo­kozatának átadása élete legszebb napjai közé tartozik A megbecsülés nemcsak gyá­a mellékági csatornákon torlódás keletkezik, s ez elöntéssel fenye­geti a mélyebben fekvő része­ket. Ilyen volt már nem egyszer a Kossuth és Erzsébet körúton, a Zsinór és a Zöldfa utcában. — Igen nagy gondot okoz a belváros szennyvizének elveze­tése, s ez csak a csukáséri fő­csatorna rekonstrukciójának be­fejezésével lesz lehetséges. —1 Beszélnünk kell még a vá­rosi szennyvíztisztító telep épí­téséről is, amely jelenleg ugyan­csak pénz hiányában szünetel. Erre a szükséges 45 millió he­lyett csak 9 millió forint áll rendelkezésünkre, ez is a ne­gyedik ötéves terv végére. — A szennyvíztisztító telep megépítése más szempontból is sürgős lenne. Ugyanis a Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz a megépült telep előtisztított szennyvizét felhasználná egy kí­sérleti öntözőtelepen. A mi be­ruházásunk elhúzódása miatt kétségessé válik az öntözés is. — Az újonnan épülő lakótele­pek szennyvizét már megfelelő tisztítás nélkül vagyunk kénytele­nek elvezetni. Ez a mellékági csatornáinkban lerakódást, du­gulást és emiatt különböző za­varokat okoz. — Felettes szerveink ismerik problémáinkat. Ügy gondolom, hogy ezek ismételt feltárása csak aláhúzza; a lakosság érde­keit szem előtt tartva szeretnénk mielőbb vízellátási és csatorná­zási feladatainknak eleget tenni — fejezte be Benkó Zcltán. Sz. F. Gyümölcsszüret - rezgéssel A gyümölcsösök kertészeinek egyik legmunkaigényesebb folya­mata a szüret. A tudósok már többféle konstruktív megoldást találtak megkönnyítésére, de a legeredetibbet a bolgár szakem­berek javasolták. „Belorusz” traktorra összecsukható ernyőt erősítenek, s odahajtanak a fa mellé. Az ernyő kinyílik, körül­öleli a fát. A fát vibrátorral megrázzák. A gyümölcs belehull az ernyőbe, s onnan azután már csak le kell szállítani. A szőlőszüret megkönnyítésére Olaszországban vibrációs gépfaj­tát dolgozták ki: a különleges sortávolságra ültetett szőlőtőkék között mozgó gép „ujjai” kifeszí­tett dróthuzallal vágják le a fürtöket, amelyek belehullanak a felfogó szerkezetbe. Dr. Gonda Irén: A hibridpulyka Azt mondják, a magyar em­ber nem szereti a pulykahúst. Hogyan is kaphatna kedvet hoz­zá, amikor nincs módjában meg­ízlelni? Karácsony táján ugyan megjelennek néhány helyen a hagyományos sültnek való, tisz­tított óriásállatok, de aki csak egy kis darabot, vagy éppen mellet venne — többnyire üres kézzel távozik, vagy mást vá­sárol. Hazánkban egy-egy sze­mély évi átlagos pulykahús­fogyasztása jelenleg csak né­hány deka. Bizonyára másként alakulna a helyzet, ha nálunk is. csakúgy, mint a nyugati or­szágokban, kicsontozva, dara­bolva, sütésre előkészítve vásá­rolhatnák a háziasszonyok. Az értékes szakkönyvből nemcsak a pulykahúsra jön meg az étvágyunk, hanem valóságos történelmi áttekintést is kapunk pulykaexportunk kezdetéről, amely éppen Kecskemétről in­dult ki. ..Az 1870-ben Kecske­méten létesített élelmiszer-kivi­teli vállalat, hűtőház és jéggyár tulajdonosa. Benedek József egy alkalommal Angliába utazott télvíz idején. Magával vitt egy kosár pulykát mintaképpen. Üz­letfeleket szerzett, ezzel kezdő­dött el az angliai export.” Az 1876-ban alakult kiskunhalasi feldolgozó és külkereskedő vál­lalat tulajdonosának. Schneider Ignácnak a leányáról viszont a következőket jegyezték fel: ..Bármely pillanatban meg tud­ta mondani, honnan, mennyi és milyen áru érkezett, mi van a hűtőben, milyen áru és Európá­nak milyen állomásán van úton, mikor adták fel és mikor érke­zik rendeltetési helyére. Csalha­tatlanul eltalálta azt is, milyen árat lehet elérni az áruért a jövő héten Londonban, tehát mennyit lehet holnap érte adni a kalocsai piacon.” Gonda Irén a hibridpul.vka- lartás hogyanjára ad sok kép­pel illusztrált könyvében vá­laszt, megismerteti az olvasót a világpiaci helyzettel és a hibrid­előállítás tudnivalóival, s bemu­tatja.-a . mágyav . pulykahibride­ket. A könyv hásznos segítsé­get ad a korszerű pulykaneve­lési módszerek meghonosításá­ban, amely mindenképpen meg­szívlelendő és követendő, hiszen a lakosság egyre több fehérjé­ben gazdag, sovány húst igényel, s a gazdaságoknak is jó lehető­ség, mert folyamatos munkát, keresetet ad, nem élőmunka­igényes, s pontosan megtervez­hető mind a termelése, mind a haszna. V. Zs. Új termékek ­A Lajosmizsei Vas- és Vegyes­ipari Szövetkezet 100 tagja éven­te átlag 12 millió forint értéket termel. Három részlegük — vas, fa és elektromos — termékei már nagyon sok vállalatnál kivívták a megfelelő elismerést. Ez nem utolsósorban az újabb és újabb megrendelésekben is tükröződik. A múlt év végén például a TRIÁL Vállalat megbízásából kü­lönböző tornatermi eszközök és játszótéri berendezések prototí­pusait készítették el. Mi lett az eredmény? Ez év első felére már 3 millió forintos megrendelést kaptak és most tárgyalnak a má­sodik féléviről. A magasugró mércéket, bordásfalakat, billenő- hintákat, forgódobokat és más eszközöket használják már az is­kolákban. a játszótereken Szé­kesfehérvártól Nyíregyházáig, Miskólctól Szegedig. A szövetke­zet dolgozói társadalmi munká­ban a lajosmizsei gyerekeket is megörvendeztették, két billenő­hintát, egy nyolcüléses kör­forgót, egy háromüléses lengő­hintát, forgódobot és egy mászó­korlátot szereltek fel az új ját­szótéren. Hagyományos terméknek szá­mít a szövetkezetben a két típu­új megrendelők sú hulladékgyűjtő vödör, 10 év óta 8—10 ezret készítenek ezek­ből évente. Üj terméknek szá­mít náluk a fénycsöberendezés- szekrény, ebből az első félévre 1400-at rendelt tőlük az egyik fővárosi szövetkezet és a máso­dik félévben is hasonló meny- nyiségre lesz szükségük. Részt vesznek a Kecskeméti Sütőipari Vállalat rekonstrukció­jában vetőszalagok készítésével. Az egyik fővárosi szövetkezetnek műszeres dobozokat gyártanak, a Röntgen és Kórháztechnikai Vállalat pedig évek óta különbö­ző berendezések vázszerkezeteit rendeli tőlük. Korábban igen sok lakókocsit készítettek, de az újak iránt mostanában csökkent a ke­reslet. Igen sok viszont a ré­gebben gyártott lakókocsik javí­tására, illetve felújítására szóló megrendelés. Néhány héttel ezelőtt a kecs­keméti 9. sz. Volán Vállalat is a megrendelők sorába lépett, ki­lenc kamionpótkocsi felújítására kötött megállapodást a szövetke­zettel. Az első kocsi július kö­zepére készül el, s minden jel arra mutat, hogy a mostani meg­rendelést követően még többet is kapnak a Volántól. O. L. • Szabó Gábor brigádvezető irányításával folyik az első kamionpót­kocsi javítása. 9 Szabó Lajos festi a játszótéri berendezések alkatrészeit. Kilencven tagú család . . . AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL A GYORSHAJTÁS Később „magasabb" beosztásba kerül. Csirkegondozó, hizlaldái munkás majd söprögető. Egyiktől sem szabadkozik. Szorgalma min­den munkakörében elismerésre talál. 1938-ban már fiatal kora ellenére csoportvezetőnek nevez­ték ki. 1945 A háború alatt is dolgozott a gyár, ő sem hagyta abba a mun­kát. Ha kellett éjjel is vigyázott a rá bízott értékekre. ron belül, hanem a közéletben is körülveszi. Nvolc év óta bírósági népi ülnök, s ezt a megbízatását is közmegelégedésre végzi. Amikor megtudtuk, hogy az üzemi szakszervezeti bizottság egészségügyi felelőse, megkér­deztük tőle, hogy ő maga 1932 óta volt-e beteg? — Csak kétszer — mondja szinte elhárítva magáról a felelősséget — mindkétszer lábtörés miatt. A 90 tagú család — ahogy ő nevezi — valóban úgy dolgozik, mint amelyiknek nagyon gondos, családszerető az édesanyja. Szabó Ferenc A jármű sebességének helyte­len megválasztása, köznapi nyel­ven szólva gyorshajtás egyike a leggyakoribb baleseti oknak. A súlyos következménnyel járó. ha­lálos balesetek előidézője szinte kivétel nélkül a gyorshajtás. Lássunk erre néhány példát a bíróságok ítélkezési gyakorlatá­ból. Még 1972. október 15-én tör­tént, hogy László István kecske­méti lakos élettársával Dinnyés Istvánnéval a délutáni órákban Wartburg személygépkocsival Kerekegyházára ment át szóra­kozni. Az egyik italboltban tö­ményszeszt, és nagyobb mennyi­ségű sört ivott, és súlyosan ittas állapotba került. Este 20 óra kö­rül indultak vissza Kecskemétre. A személygépkocsit László István vezette, élettársa mellette foglalt helyet. Kecskemétre érve az Izsáki úton a vádlott — túllépve a la­kott területen engedélyezett 60 kilométeres maximális sebességet — 75—80 kilométerrel haladt a város belterülete felé. A megyei kórház közelében a nagy sebes­ség miatt — melyhez az ittasság is hozzájárult — elvesztette az uralmat a gépjármű felett, áttért az úttest bal oldalára, s egy fá­nak ütközött. Ezután a gépkocsi eredeti haladásával szembefor­dulva jobb oldalára dőlt. s egy villanyoszlopnak ütközött. Köz­ben a jobb oldali ajtó kinyílt. Dinnyés Istvánné a kocsiból kie­sett, s az elszenvedett súlyos ko- ponvatörés. s agyzúzódás követ­keztében kórházba szállítás után meghalt. A bíróság a vádlottat — akit az. eset után azonnal letartóztat­tak — háromévi szabadságvesz­tésre ítélte, s ugyancsak három évre , eltiltotta mindenféle veze­téstől. A súlyos büntetéshez hoz­zájárult. hogy a vádlottat külön­böző bűncselekmények miatt már 4 alkalommal elítélték, egyik el­ítélése ittas járművezetésért történt. Egy másik esel: Majsai László budapesti lakos 1972. szeptember 18-án reggel 6 óra körül Algyő- re szándékozott menni Moszkvics gépkocsijával, amelyben 4 utast szállított. A baleset időpontjában esett az eső. az úttest nyálkás-vi­zes volt. Ennek ellenére a vádlott 35 kilométer körüli sebességgel közlekedett, s ezt a sebességet megtartotta akkor is, amikor La- josmizse belterületére érkezett. Nagv sebessége, és a kedvezőt­len útviszonyok következtében a személygépkocsi megcsúszott, le­szaladt a jobb útpadkára, majd oldalt fordult, s az autóbuszváró falának ütközött, amelyet bedön­tött. Az utasok közül Gere Szabó Sándor koponyatörést, agvzúzó- dást szenvedett, s két naupal a balesetet követően meghalt. To­vábbi három utasnak nyolc na­pon túli sérülése keletkezett. A bíróság ez ügyben is megál­lapította. hogy a baleset oka gyorshajtás volt. s az idáig bal­esetmentesen közlekedő, büntet­len előéletű vádlottat egyévi és hathónapi szabadságvesztésre ítélte, de egyévi időtartamra el­tiltotta valamennyi jármű veze­tésétől is. Sajnos, e súlyos kimenetelű balesetek — amelyekhez hason­lót még sokat lehetne felsorolni — nem tartják vissza a „szágul­dás megszállottjait” az esztelen rohanástól. A gyorshajtásból ere­dő balesetek 1972-ben is a koráb­bi évekhez hasonlóan — élen jártak a baleseti statisztikában. A gépjárművezetők hibájából történt országosan 15 766 baleset közül 4152 származott gyorshaj­tásból, ebből 462 halálos volt. Korunk a technikai forradalom korszaka, évről évre nagyobb mo­torikus erővel bíró gépjárművek kerülnek forgalomba. Ma már nem tekinthetők kivételnek a 130—140 kilométeres, sőt ennél nagyobb maximális sebességet > elérő gépjárművek. Igaz. hogy ezzel párhuzamosan tökéletesedik a gépjárművek fékberendezése, de nem olyan arányban, mint a sebesség növekedése, s még ke­vésbé olyan mértékben, mint a közutaink minőségének javulása. A KRESZ-nek a helyes sebes­ség megválasztásával kapcsolatos rendelkezései többirányúak, és csak kisegítő megoldásként talál­ható egyes járműtípusokra lakott területen belül, illetve kívüli te­rületre vonatkozó kilometrikus sebességkorlátozás. Az általános szabály a sebesség helyes megvá­lasztását a jármű vezetőjére bíz­za, annak feladatává teszi, hogy mindenkor igazodjon az adott út-, látási, és forgalmi viszonyokhoz. E rendelkezés rendkívül rugal­mas. de egyúttal buktatót is rejt magában. E szabályozásnál lép leginkább előtérbe a vezető meg­fontoltsága; helyes mérlegelési képessége. Ismert téma. hogy az átlagos észlelési idő egy másodperc. Eny- nyi idő telik el, amíg a veszély­helyzet keletkezésétől a vezető fékezésre szánja el magát, s a fékhatás — a fékpedál lenyomá­sával — valóban érvényesül is. Ez idő alatt a 60, 70. 80 kilomé­teres sebességgel haladó gépjár­mű 17, 19,5, illetve 22 métert tesz meg anélkül, hogy a sebes­ség csökkentése érdekében — fékezéssel — bármi történt vol­na. Azt azonban már kevesen tud­ják, hogy minél nagyobb a sebes­ség, annál kedvezőtlenebb — még a legtökéletesebb fékberen­dezés mellett is — a lassulás, más szóval annál nagyobb tá­von állítható meg a gépjármű. Az említett sebességértékek mel­lett átlagos fékezéssel további 23, 31,5 illetve 41 méter szüksé­ges a gépjármű megállításához. Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a szembe ha­ladó gépjárművek ütközésénél a sebességek összegeződnek. Ez más szavakkal annyit jelent, hogy a 70 kilométeres, s a vele szemben 80 kilométeres sebességgel haladó gépjármű ütközése olyan dina­mikai erővel történik, mintha az egyik gépjármű 150 kilométeres sebességgel rohanna fának. Az életritmus a XX. század emberénél meggyorsult. E felfo­kozott tempónak is vannak azon­ban korlátái, s ez vonatkozik a közúti forgalomban résztvevőkre is. Baleset — esetleg éppen má­sok hibájából — lassúbb közle­kedés mellett is történhet. Egy azonban biztos: ha mindenki be­tartaná a KRESZ-nek a sebesség helyes megválasztására irányuló rendelkezéseit, lényegesen keve­sebb közúti baleset történne. So­ha ne tévesszük szem elől, hogy a nagyobb sebességből származó néhány perces időmegtakarítás azt eredményezheti, hogy a ve­zető. vagv utasai talán éppen emiatt soha nem érkeznek meg kitűzött úticéljukhoz. Dr. Tasnádi Elek megyei közi. ügyész Neki is része volt abban, hogy a # Jobboldalt Mancika néni az „övéi” között.

Next

/
Thumbnails
Contents