Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-19 / 141. szám

1073. június 19. • PETŐFI NÉPE • 5 NYELVŐR Az írásjelek elburjánzása Helyesírási szabályzatunk sze­rint az írásjeleknek kétféle sze­repük van. Egyrészt a monda­tok szerkezetét, tagolását tün­tetik fel, másrészt a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajá­tosságait: a hangsúlyt, a hang­lejtést és a beszédbeli szünete­ket tudjuk velük érzékeltetni. Tehát nem az írás cifrázására szolgálnak, ahogy a nyakra-főre való használatuk alapján követ­keztethetnénk. Főként a vessző­vel, a gondolatjellel, a kettős­ponttal, a kötőjellel és a nagy­kötőjellel szoktak visszaélni. Ér­demes lesz tehát velük behatób­ban foglalkozni. Sokan azt hiszik, hogy az írás­jelek túlzott használata nem érinti a gondolatok kifejezését. Ha így lenne, nem is kellene velük foglalkozni, de sajnos, a valóság más: rosszul alkalmaz­va őket, elködösítik a gondola­tokat, megnehezítik a megér­tést sőt néha lehetetlenné is te­szik. íme néhány „megvesszőzött” mondat: „A padló, színes kö­vekből rakott, hangulatos sakk­tábla.” „Közmegelégedésre, öt alkalommal rendezett esküvői ebédet, vagy vacsorát az iroda.” Az első mondatban elég egy vessző is, a másodikban mind­kettő felesleges. Különösen nagy divat a gon­dolatjel felesleges használata. Ha valami szokatlannal, furcsá­val, jellemzővel fejezzük be a gondolatot, használata elfogad­ható. Használták is költőink, íróink. Újabban legtöbbször csak valami nem is nagyon lényeges fordulat előtt szerepel. Felesle­ges így kezdeni egy mondatot: „Az ilyen — és hasonló értékű előadások...” Az ilyen mellett nem fejez ki többletet a ha­sonló jellegű. Kérdések tárgya­lásáról van szó. Utána ezt olvas­suk: „Sok — menetrenddel kap­csolatos.” Vagyis sok kérdés. Még ilyen esetben sem okozna félreértést az előzmények isme­retében a gondolatjel elhagyá­sa. Néha csak a vesszőt nyomó- sítják vele: „De voltak speciá­lis témák is — mint pl. Solton.” Ez már nagyon pongyola hasz­nálat. Nagyon elharapózott a gondo­latjelek közötti kiemelés is. Pl. „És az igények alaposabb fel­mérése után — alaposabb — tervezés szükséges.” A tervezés szükséges, és reméljük, hogy mindig alapos is, de az ilyen jellegű kiemelés nem szükséges. Fontos-e a kiemelés a követke­ző mondatban? „1972-ben reáli­sabbá vált a beruházási erő —- fölmérése —. s ez nem mellé­kes.” Felmérik a beruházási erőt, erre is szükség van. A sze­gény gyanútlan olvasó ahelyett, hogy a közölteket jegyezné meg, azon töpreng, miért fontos ez a kiemelés. A gondolatjelek szinte már dí­szítő jellegű használata néha el­torzítja a gondolatot. íme egy sportolásról szóló elmélkedés: „Mit sportoljon az, aki — bár nem akar talán élsportoló len­ni — de mozogni és még egy ki-: csit versenyezni is szeretne.” Olvassuk el a mondatot, hogy hagyjuk el a gondolatjelek kö­zötti mellékmondatot: a rossz mondatfűzés azonnal kiütközik. A gondolatjeleket elhagyva és megfelelő helyeken csak azt az elhanyagolt vesszőcskét hasz­nálva, nem éreznénk a gondolat kibicsakiását. Kiss István JŰLIUSI,AUGUSZTUSI ES SZEPTEMBERI ELŐFIZETÉSES LOTTÓSZELVÉNYEIVEL ZSIGULIT. CENTRUM VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYOKAT NYERHET A SPORTFOGADÁSI ES LOTTO IGAZGATÓ SÄG ES A CENTRUM ÁRUHÁZAK KÖZÖS PÁLYÁZATÁN. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK AZ ELŐFIZETÉSES LOTTÓSZELVÉNYEK HÁTOLDALÁN iALAn/ . »Vonallal, színnel, formával fejezem ki magam« A MŰVÉSZ OTTHONÁBAN Ágnes, s a matematikusnak ké­szülő, most érettségiző Gábor fiú: a művész anyával együtt át- meg átfogják egymást szellemi és fi­zikai valóságukban, mint a ké­pein a szótlan alakok. Évekig a monotypia szinte kizá­rólagos műfaja volt. Azután meg­lelte magának a pasztellt, az olaj- pasztellt, de képei semmit sem veszítettek mélységes — s ünne­pélyes — komolyságukból. A mondanivaló megőrizte súlyossá­gát. öt évvel ezelőtt szerepelt elő­ször kiállításon. A Kecskeméten élő alkotóra felfigyeltek kritiku­sok és művésztársak. Kérdezget­ték mindenfelé: ki ez az asszony, aki ilyen hirtelen feltűnt, s ráa­dásul még első díjat is kap a pá­lyázaton? Nagyon gyorsan meg­ismerték, megszerették. Pedig egyetlen lépést sem tesz önmaga elismertetéséért. Nyaranta művésztelepekre jár: Sopronba, Pécsre, Keszthelyre, Balatonfüredre. S legújabban a „népdaloslelkű” Tokajba. Szeret összefonódva élni a természettel. Ez művein is meglátszik. Ember- alakjai sokszor fákkal, virágokkal ékésítettek. Kiállításokon szerepel. Több­ször önállóan, s néhányszor mű­vésztársaival közösen. Most az eddigi legteljesebb bemutatkozás­ra készül: a Katona József Mú­zeumban rendeznek kiállítást al­kotásaiból. Varga Mihály Tóth Sándor felvételei — A színekre most kezdek iga­zán érzékenyebbé válni. Azelőtt inkább monotypiát csináltam. A felfedezett színvilág izgalmas él­mény.-Egyelőre nem tudok betel­ni vele. — Mióta rajzol, hány év óta fest ? — Amióta az eszem tudom. Két nagybátyám is ezt csinálta. Ter­mészetesnek tűnt, hogy én is hoz- zákezdtem. — Mit akar kifejezni művei­vel? — A szavakkal el nem mond­hatók — Közelebbről? — Nehe­zen valló ember vagyok ... Vo­nallal, színnel, formával fejezem ki magam. Kalmár Sándorné legtöbb ké­pén — vagy valamennyin? — ott látható az ember; jelent ez kü-# lön is valamit? — Feltétlenül, A sorsuk, életük izgat. A bezártság mögül kisejlő belső énjük. — Művein látható alakjai meg­nyúltak, összegörnyedők, maguk­ba záródó, befelé fordulók. Mint­ha roppant terhet hordanának. Azt jelenti ez, hogy az ember ma­gányos és kínokat, nehéz gondo­kat cipel? — Azt is, de ki akarok fejezni valami mást is. Az anyaság örö­mét, a család melegét, a gyer­mekféltést, s az egymást óvó ösz- szetartozást. Azt hiszem, a világ az emberek számára így válik teljessé. Ha a gondok mellett megvan ez a fenntartó erő, ez a gazdagság. Az együvé tartozás­nak, az egymásrautaltságnak szé­pítő öröme. Családi élete is hitelesíti mű­veit. A matematikus férj, aki tan­könyvet írt, hegedül és több nyel­ven beszél, a zongorázásban aranyérmes gimnazista leányuk, »KOLUMBUSZ SZIGETE« — MA . . . A Kubához tartozó Juventud. szigetet (Fiatalok szigete) — a kalózlegendák egykori „Kincses szigetét” — Kolumbusz fedezte fel 479 évvel ezelőtt. Természeti kincsei valaha egy maroknyi földbirtokoscsoport vagyonát gyarapították, ma azonban új lakótelepeivel, isko­láival és autóútjaival — melye­ket a kubai forradalom óta el­telt időszakban építettek — las­san kiemelkedik a / feledés ho­mályából. Kolumbusz második amerikai útja során, 1494. június 3-án fe­dezte fel a szigetet, amely 400 éven keresztül kalózok rejtek­helyéül szolgált. Az 1920-as években a népelnyomó Machado- kormány börtönt létesített a szi­geten politikai foglyok számára (jellemző módon a „Mintabör­tön’’ gúnynevet adták annak idején a helynek). Fidel Castro, a moncadai laktanya elleni tá­madás vezetője 1954-ben került ebbe a börtönbe. Az ötvenes évek idején a szi­get lakossága mindössze 10 000 fő volt, ma pedig már 40 000-en élnek és dolgoznak itt — nagy többségében fiatalok. Gyors ütemben épül-szépül a .Juven­tud sziget: jelenleg több ház „nő ki a földből”, mint amennyi az 1959 és 1972 közötti időszakban összesen készült. Üj falvakat, modern gyára­kat, tizennégy hatalmas telje­sítőképességű öntözőgátat, 20 tárolóüzemet (ásványok, hal, hús és tej tárolására) és új autóutakat létesítettek rövid idő alatt a Juventud szigeten. Je­lenleg is több utat építenek. Az egyik például a sziget fővárosát, Nueva Geronát köti majd össze La Fével, a második legnagyobb várossal és nagy szerepe lesz a gyümölcs- és zöldségszállítás, igen komoly problémájának megoldásában. A sziget 500 sze­mélyes bentlakásos iskolái in­gyenes oktatásban részesítik a Kuba minden részéről idesereg- lett diáitokat. Ellátásukról, a szükséges tanszerekről, sőt a ruházatukról is az iskola gon­doskodik. A fiatalok a tanulá­son kívül nyáron mezőgazdasá­gi munkát végeznek. Az Országos Erdészeti Intézet munkatársai újratelepítik azokat az erdőket, amelyeket szinte vá­logatás nélkül pusztítottak ki a múltban a sziget déli részén. A legendás sziget — „Kolum­busz szigete” — rohamosan fej­lődik a fiatal és lelkes lakos­ság munkája nyomán. Weöres Sándor a műfordító Ha elhatároztad magad, hogy magyar költő leszel, kö­telezettséget vállaltál a mű­fordításra. A kettő elválaszt­hatatlan. Fordítottak azok a költők is, akiknek sem a hír­névhez, sem az önkifejezés­hez nem volt rá szükségük. Petőfi is vállalta a magyar költő hagyományos feladatát, a tolmácsolást. Weöres Sándor, akire most, havanadik születésnapján, külö­nös szeretettel gondolunk, megte­remtett egy olyan költői mikro­kozmoszt, amely szinte vakítja az olvasót, mégis szükségét érezte, hogy elvezesse a magyar versol­vasót idegen költőkhöz. Versfor­dításainak hatását, erejét meg­szabja, hogy tehetség és eredeti­ség dolgában páratlan költő: vagy halványnak tűnnek a saját versek ragyogásában, vagy éppen ettől a ragyogástól kapják köl­csönbe a varázsukat. Arany János fordításai irodal­mi tevékenységéből születtek. Fő­ként olyan szerzőket fordított, akiket tanulmányoznia kellett, részben, mert korát érdekelték, részben, mert tanulmányozásuk saját költői és esztétikai munká­jához szükséges volt. Ha Arany görög verssorokat ültetett át ma­gyarra, a görög szerzőket kötele­zően tanító iskola tevékenységét hosszabbította meg. Amikor ugyanezt Weöres teszi, egy egé­szen másféle, a görögöt már nem tanuló korban, az nem stádium, hanem költői utazás idegen vi­lágban, a magának és másoknak felfedezés igényével. Három réteget látok Weöres Sándor fordítói munkásságában. Az elsőhöz azok a versek tartoz­nak, amelyeket nem fordítói el­határozásból szólaltatott meg magyarul. Kisebb részét valószí­nűleg kedvtelésből. A többségét azért, hogy benn maradhasson az irodalmi életben — akkor, ami­kor irodalmi polgárjogát kétség­be vonták. A másik réteghez azok a versek tartoznak, amelye­ket neki kellett lefordítani, mert az ő különleges szóvarázslő-tehet­ségét kívánják. A harmadik réteg pedig olyan versekből áll, amelyek nagyon szép, nagyon igazi — Weöres Sándor-versekké váltak a kezé­ben. Így Jevtusenko Szobrok a duzsung'elben című költeménye: „Én kérlelem egyre, legyen me­leg, élő...” Vajon átmentette nyelvünkre az eredetit? Ezekben a fordításokban többet tett. Hi­szen Ady három Baudelaire-íor- dítása azért leghitelesebb tolmá­csolása a francia mesternek, mert a költő egyáltalán nem akart tol­mácsolni, hanem Baudelaire so­raiból Ady-verset rakott össze. De ez a különösen nagyok, a vers-fejedelmek kiváltsága. Ügy vélem, a második és a harmadik réteg között vert hidat Weöres Sándor új Dante-fordításával. Kétségtelen: nem épített a for­dításokból olyan „végtelen tü­kör-palotát”, mint saját költésze­téből. Ám a ma versolvasója él­ményekben sokkal szegényebb lenne, ha a „tükörpalota” meste­rének fordításai hiányoznának a verseskötetekből és a teljes ma­gyar Shakespeare-kiadásból. Bán Ervin lesztve működik — műveleti rendszerekre építve — egy úgy­nevezett technológiai brigád. En­nek feladata a közel azonos, vagy hasonló műveletsoron ala­puló növények termesztése ve­téstől betakarításig. A brigád gépei A brigád őszi búzát 1324, ku­koricát 635, fajtaborsót 288, nap­raforgót 288, őszi káposztát, rep-'' cét 288, mustárt 58, babot 29, si­lókukoricát 230 hektáron Termel, illetve elvégzi ezek minden mun­káját a vetéstől a betákarításig. A taliajmunkákat, a termények szállítását, a melléktermékek be­takarítását a brigádtól független szervezési formában oldjuk meg. Természetesen ezeket a munká­kat is igen fontosnak tartjuk — főleg a talajmunkát s a talaj, erő utánpótlást — mégis a fő- hangsúly a jelzett ágazatokban a vetéstől-betakarításig tartó munkákon van. A talajmunkát külön nehéz univerzális és lánctalpas trakto­ros brigád végzi. Ugyancsak kü­lön végzi a munkáját egy talaj­erő gazdálkodási csoport, AN-2 típusú repülőgép alkalmazásával. A technológiai brigád rendel­kezik a munkához szükséges eszközökkel: nyolc E-512 gabona­kombájnnal, öt Braud adapterrel, három Na-410 napraforgó adap­terei, négy RS-09 erőgéppel, négy S-293 porozó permetezővel, négy UBA borsóaratóval, öt. MTZ-50 erőgéppel, négy SPC-6 pneumatikus vetőgéppel, négy TTV-32 gabonavetőgéppel, négy KRN-4,2 kultivátorral és egy £-280 szálastakarmány betakarí­tó géppel és más gépekkel. Tizenhatan 3150 hektáron Ezekkel a gépekkel vetéstől a betakarításig — terményszállí­tás és mellékbetakarításon kí­vül — mintegy 3150 hektáron, 16 fővel a brigád végez minden munkát. A gépek, munkaeszkö­zök, új beszerzési árának össze­ge 5 millió 191 ezer forintra rú­gott. Ha új gépek áraival számolunk, akkor egy hektárnyi területre 1648 forint beruházási érték jut. Ha figyelembe vesszük, hogy ná­lunk a" gépek értéke a rendszer bevezetésekor átlagosan 70 száza­lékos volt, akkor ezt a területei egy hektárra vetítve 1154 forint gépi beruházás terhelte. Figyelembe kell tehát venni, azt a tényt, hogy a gazdaságunk­ban kialakított rendszer nem any- nyira zárt, mint egy kukorica- búzatermesztő sémának megfele­lő szervezetben. A mienkben olyan gépek is szerepelnek, mint például B-280 szálastakarmány- betakarító gép, melynek kihasz- náltsági foka a többihez viszo­nyítva kicsi, bekerülési költsége viszont magas. Mégis a terület összességében az ágazatok igé­nyeire tekintettel ez a gép is be­állítható. Gazdaságos használatá­hoz pedig — a silókukorica-ága­zatban — nem fér kétség. A rendszerbe sorolt gépeket ott. ahol erre szükség van. a brigád két műszakban használja. A rendszerben — mint már említettem — nincsenek bevonva a szállítás gépei, a melléktermék­betakarítás gépei, a talajerőgaz­dálkodás gépei, a talajmunka gé­pei. Ezek külön önálló munka- szervezeti egységet alkotnak, s így végzik munkájukat. Ezek a gépek s ai: általuk alkotott mun­kaszervezeti egységek akkor is szükségesek, ha az említett mun­kafolyamatok — vetéstől betaka­rításig — nincsenek a kiemelt ágazatokan belül rendszerbe fog­lalva. Ezen gépek a gazdaság összmunka folyamatának végzésé­re vannak szánva, mint például az összes szállítási feladat, ösz.- szes talajmunka, összes műtrá­gyaszórás stb. Hatékonyan és sikeresen A gépek folyamatos kihaszná­lása nyilván az elhasználódásu­kat is meggyorsítja. Azonban a „kihasználva elhasználódás” gaz­daságosabb, mintha egy gép ki­használatlanul válik elavulttá. Ebben a rendszerben a kombáj­nok és szerelvényeik jelentik a legnagyobb beruházást, s ezek is vannak legjobban kihasználva. Ezért ezek cseréje a teljes ki­használás után nem drága, a nagyösszegű bekerülési költsége­ik ellenére sem. Más eszközök kis értékkel szerepelnek, azok korszerűsítése pedig — ha a rendszer úgy kívánja meg —, nem okozhat különösebb beruhá­zási nehézséget. Az említett nyolc ágazat ered­ményét. illetve eredményességét — megfelelő szintű talajerő-gaz­dálkodást és talajmunkát felté­telezve — erősen meghatározza a vetéstől betakarításig végzett munka. A rendszerbe foglalás, a kiemelés — egy brigádon belül — hangsúlyozni kívánja ezeknek a munkáknak a jelentőségét. A brigád bérezése a rendszer­be foglalt ágazatok eredményei­től függ. A brigád munkatervé­ben megkapja a vetéstől betaka­rításig elvégzendő összes felada­tot. Ebből kitűnik, a tervezett kombájn és traktor normálhold és összes költség összetevőkkel. Kézhezkapja a brigád az anyag, alkatrész és munkabér tervet. Termelőszövetkezetünk minden hónapban a tervezett munkadíj 80 százalékát fizeti ki tagjainak. Ugyanígy megkapják munkadí- juk 80 százalékát a technológiai brigadDan dolgozók is. Viszont a kiegészítő részesedést a brigád tagjai az ágazatok eredményei alapján és ágazatok költséggaz­dálkodása alapján kapják. Egy- egy ágazat tevékenységét a beta­karítás után értékelik, s a jogos kiegészítő részesedést év végén zárszámadáskor fizeti ki a tsz a brigádtagoknak. A technológiai brigád a legki­válóbb. szakmailag legjobban felkészült 16 dolgozóból áll. Kö­zülük kombájnt tud vezetni 14, ért a növényvédelemhez (betaní­tott munkás) 10, ért a mezőgaz­dasági gépszereléshez (szakmun­kás) 5 személy. Az ilyen össze­tételű brigád önállóan végzi fel­adatát a téli gépjavítások idején is. Az 5 mezőgazdasági gépszere­lő szakmunkás mellett ebben az időszakban 11 -en segédmunkát végeznek, bár nyilvánvaló, hogy szakmai felkészültségük az ehhez szükségesnél magasabb. A technológiai brigádban dol­gozó emberek egész évi foglal­koztatása így megoldott és fela­dataikat igen hatékonyan, sike­resen végzik el. Eleki János a mezökovácsházi Üj Alkotmány Tsz mezőgazdasági mérnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents