Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-16 / 139. szám
/ A Kéziszerszámgyár Reszeiőgyáregysége Kecskemét Ki hinné, hogy napjainkban, a tudományos technikai forradalom és az automatizálás térhódításának korszakában egyre növekvő szerepe van az ipari kéziszerszámoknak! Pedig ez tény. Bizonyítja a Kéziszerszámgyár kecskeméti reszelőgyáregységének — vagy ahogyan városszerte még ma is nevezik: reszelőgyárnak — a fejlődése, termékeinek népszerűsége. Hogy mi az oka ennek? Bizonyára többféle magyarázata is van. A szolgáltató, javító ipar bővülése, a barkácsolás térhódítása, s nem utolsósorban, hogy még a legfejlettebb gyárak sem nélkülözhetik a precíz és pontos kéziszerszámokat. Szisze rszámg^ Egy évtizede kezdték Az üzem a vidéki ipartelepítési program keretében került Kecskemétre tíz évvel ezelőtt. A volt huszárlaktanya épületeiből alakították ki. A beruházás eredményeként a budapestinél korszerűbb és nagyobb termelésre képes vidéki gyár jött létre. Részeiéből korábban behozatalra volt utalva az ország, a kecskeméti üzem teljesén ki tudta elégíteni a hazai igényeket, sőt rövidesen már exportra is- gondolhattak. A termelés felfutására jellemző, hogy míg 1981-ben a budapesti gyár 37 millió forint értékű reszelőt gyártott, 19fi4-ben — tehát az indulás utáni egy esztendőre — Kecskeméten már 49,8, egy év múlva 85,2 millió, 1967-ben pedig már 64 millió forintra nőtt a termelési érték. Az üzemben 450 ember dolgozott, s ebből 300 fő volt a munkásállományú. Újabb lépés A fejlődés újabb lépcsőfokára akkor léptek, amikor három budapesti, egy szegedi és a kecskeméti gyárból — Kéziszerszámgyár néven — jelentős nagyüzem jött létre. Így vált lehetővé a profilok megosztása és összehangolása, az anyagbeszerzési és értékesítési feladatok központosítása, amely nagy terhet vesz le a gyáregységek válláról. A vállalat gyártmányai igen sokrétűek. Készítenek kéziszerszámokat, ipari láncokat és fém- tömegcikkeket, üzemeikben előállítanak emelő-szállító berendezéseket és eszközöket, különféle precíziós öntvényeket, vállalkoznak kovácsolt és sajtolt ipari termékek, s a legkülönbözőbb eszközök gyártására. A Kéziszerszámgyár Reszelőgyáregységének fő profilja a reszelő. A társüzemektől átvette_ a fran- ciakulcs, véső. gyaluvas, szerelővas. falvéső gyártását is. Bővítették a félkész kovácsolási gyártmánysort a társüzemekkel való együttműködés céljából. A felületkezelésre galvanizálót helyeztek üzembe saját erőből. Alaposan megváltozott, kibővült tehát gyártmányaik skálája, összetétele, s ma már inkább a kéziszerszámgyártás jellemző a kecskeméti gyáregységre is. A máról szólva A létszám — a tíz év előttihez viszonyítva —nem emelkedett túlságosan. Mindössze 570 fővel, 490 fő munkáslétszámmal oldják meg a többszörösére növekedett termelést, ami arra utal, hogy alapvetően a termeléknység növekedéséből származik a ,,felfutás’. A hatóságilag rögzített árak egyébként is a feszes gazdálkodásra, az önköltség állandó csökkentésére, a termelés racionalizálására készteti a gyáregység vezetőit. Ez évben 82 millió forint értékű termék előállítását tűzték célul, s ebből 17 milliót meghaladó az export. A tőkés országokba irányuló export értéke 11 millió 250 ezer forintot tesz ki, a többit a szocialista országok vásárolják. A forintérték természetesen a kívülálló számára önmagában nem sokat mond, de még az itt dolgozók is jobban megértik saját munkájuk jelentőségét, ha mindezt ..lefordítják" a termékek darabszámára. A gyáregység üzemeiben évente 6,5 millió darab termék, óránként pedig 2900 daráb különböző termék készül. Ez percenként 612 forint termelési értéket jelent. Érzékelteti ez a munka intenzív kihasználásának szükségességét is. Felelősségüket növeli hogy reszelőféleséget egyedül itt gyártanak Magyarországon, hasonlóképpen franciakulcsot és csípőfogót is. A reszelő egyébként gyártmányainak ma is 75 százalékát teszi ki, a franciakulcs pedig a termelési értéknek mintegy 15 százalékát. Ez utóbbit főleg Lengyelországba szállítják, de mutatkozik iránta érdeklődés nyugatnémet, francia és olasz cégek részéről is. Végig a gyáron A reszelőgyártás nem könyű munka. A jó minőségű acélból előállított alapanyagot döntően a Lenin Kohászati Művektől kapják. Az acélrudakat méretre darabolják, lágyítják, kovácsolják, köszörülik, majd a megfelelő finomságú fogazatára vágják, az anyagot megcdzik. lefúvatják, a korrózió elleni védelem céljából olajos fürdőbe rakják, de az exportnál — a megrendelő kívánsága szerint — még savazni is kell. Mindez csak a főbb munkafolyamatokat, s az ezeket végző műhelyeket jelzi, ezen belül természetesen még nagyon sokféle részfeladat vár a betanított és szakmunkásokra, akik közül nem is egy valóságos művésze szakmájának. A valamikori egészségtelen, szilikózisveszélyes, nagy porártalmú reszelőgyártás a korszerű gépek révén ma már nem sokban különbözik más gépipari szakmáktól. A hajdani kéziköszörülést hidraulikus köszörűgépek váltották fel. Ölöm helyett alumínium „ágyban" vágják a reszelők fogait, az ólomedzés helyett sófürdős edzést vezettek be. Ettől függetlenül továbbra is bonyolult -munka ennek az egyszerűnek látszó kéziszerszámnak, a re- szelőnek a készítése, hiszen a különböző méret, finomság és a reszelők alakja, rendeltetési célja szerint a félezret is megközelíti gyártmányaik variációjának a száma, az egyedi különleges kívánságokról most nem is beszélve. A forgácsoló üzemben készülnek a franciakulcsok és csípőfogók Négyféle méretet gyártanak, de ennél is eleget tesznek a nagyobb megrendelők egyedi kívánságainak. Igen sok nő dolgozik a legkülönbözőbb gépek mellett is a termelő műhelyekben. A nők aránya eléri a 30 százalékot a gyárban. Női munka például a galvánozás. ügyes női kezek dolgoznak a tű- reszelők előállításán, a vágóban, a csomagolóban. stb A fiatalok gyárának is szívesen nevezik gyáregységüket, mert a dolgozóknak több mint fele 3Ö éven aluli életkorú. Ami ide köti az embert Tíz esztendővel ezelőtt, amikor létesült a gyár, sokan jöttek ide a budapesti szakemberek közül, s közülük számosán végleg le is telepedtek Kecskeméten. A nevek felsorolására természetesen nem vállalkozhatunk, hiszen nagyon sokan vannak az élenjárók, az üzemükhöz ragaszkodó emberek. A törzsgárdában ma már 230 dolgozót számolnak, s évről-évre igen jelentős az elismerést kiérdemeltek száma is. Ez év május 1-én például 32- ten kaptak Kiváló dolgozó jelvényt. A 19 szocialista brigádból három ezüstérmet, nyolc pedig bronzérmet érdemelt ki az idén, négy brigád nyert zászlót, a többi most kapta meg először a szocialista címet. Közülük is kiemelkedik a Költői Anna nevét viselő reszelővágó női brigád, melynek hét tagja van és már nyolcadszor nyerték el a szocialista címet. Az idén a vállalati kiváló brigád címet is megkapták. E brigádok eredményeinek is nagy része van abban! hogy 1971-ben elnyerték a Kéziszerszámgyár kiváló gyáregysége címet és zászlót, 1972-ben pedig, amikor a vállalat a KGM oklevelét vette át, a 2. helyet szerezték meg a gyáregységek közötti versenyben. Az ittmaradás okai között említhetjük a szociális létesítményeket is, az üzemi fürdőt, étkezdét, s a kisgyermekes dolgozók hel.yezetén sokat enyhítő „gyermekmegőrzőt”. Jobb szót nehéz találni erre a különleges intézményre, amit a szocialista brigádok társadalmi segítségével, munkájával, vállalati támogatással hozták létre, s vetekszik bármelyik körzeti óvodával. Reggel hattól este hatig tartják nyitva, így mindkét műszak dolgozói igénybe vehetik kicsinyeik számára. Mintegy negyven kisgyermek érzi itt otthonosan magát. A íiatalok, de az idősebbek is szívesen időznek el a gyári futballpályán, ahol tanúi lehetnek az üzemek közti körmérkőzéseknek, vagy éppen a gyári női labdarúgócsapat jártékának. Látogatott a KISZ-szervezet által patronált klubterem is. 0 Néhány termék a sok százból. Szellemileg és anyagilag Sokan tanulnak tovább, s az üzem vezetői, a párt és a szakszervezet támogatja ezt a törekvést. Az őszei 24 főt „iskoláznak be” különböző iskolákra, a technikumtól az egyetemig. Nemrég vizsgázott 14 dolgozó az általános iskola nyolcadik osztályában, melyet az üzemen belül indítottak. Jövőre már hetedik és nyolcadik osztály is indul, hogy ezek elvégzése után minél többen a szakmunkás vizsgát is letehessék. A helyhez kötődés leglényegesebb teltétele természetesen a keresetek, a becsületes' munkával szerzett jövedelem, A munkások átlagos havi keresete a me-? gyei átlag fölött alakul, s meghaladja a havi 2200 forintot. A bérezés differenciált, tehát jobban keresnek a szakmunkások és a betanítottak, de a műhelyek átlaga között is van különbség a munka nehézségi foka és bonyolultsága szerint. A kovácsműhelyben az átlag eléri a 3100 forintot, a köszörű műhelyben a 2400-at, a vágóban 2200,' s a gal- vánműhely átlaga az 1700 forint körül van. Akad persze kiugró munkásjövedelem is, de emögött mindig megfeszített munka, norma túlteljesítés, vagy túlóra áll. A márciusi bérrendezés és saját bérfejlesztés, valamint a tavalyi év után kifizetett nyereségrészesedés. amely a kétheti fizetésnek felelt meg, szintén hozzájárult a dolgozók jó közérzetéhez. A fejlődés nem áll meg A fejlődés azonban nem áll meg. Ha nem is látványosan, de évről-évre fejlődik a gyáregység gépparkja, korszerűsödnek az üzemrészek, könnyebbé, biztonságosabbá válnak az egyes munkafolyamatok. Ez évben is több gépbeszerzés történt és van kilátásban. E gépek a technológiai folyamat idejét rövidítik, szűk keresztmetszetet oldanak fel. s a minőség javítását teszik lehetővé. Megvásárlásra ké- rült egy 200 tonnás frikciós prés, több ajax-kala- pács és esztergagép is. A köszörűüzemben nagy gond volt a kőellátás. Kialakulóban van az önglló kőüzem. amely megszünteti a drága importot, megtakarítást és termelési biztonságot jelent. A gyáregység dolgozói úgy vélik, hogy helyük, szerepük — nem csupán a létszámban kifejezhetően — jelentős a megye, a város életében, de gyártmányaik fontosságánál fogva országosan is. Arra törekszenek, hogy a Kéziszerszámgyár Reszelő Gyáregysége olyan termékekkel lássa el fogyasztóit, megrendelőit, hazai és külföldi ügyfeleit, amelyek minden tekintetben kifogástalan munkavégzést tesznek lehetővé, s tovább növelik üzemük jó hírét, a gyártmányaik iránt eddig is megnyilvánult bizalmat. v (X) • A Költői Anna és a Dobó Katica szocialista brigád tagjai. ® Műhelyek és az üzemi fürdő. ff • Franciakulcsnyél súrlódásos hegesztése. • Szerszániköszörülés. • Süllyesztékes kovácsolás. • Pillánál kép a gyermekmegőrzőből.
