Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-16 / 139. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISK UN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 139. sz. Ára: 90 fillér 1973. június >6., szombat szombati érkezés és a vasárnapi pihenőnap után hétfőn megkezdődik Leonyid Brezs- nyévnek, az SZKP KB főtitkárának és Richard Nixon amerikai elnöknek hivatalos meg be- széléssorozata. Nem sok hasonló jelentőségű nemzetközi tárgyalást ismer a modern történelem, amelyet ilyen gondosan készítettek volna elő. A tárgyalófelek valóban semmi szerepet nem hagytak a rögtönzésnek, az esetlegességnek. A megvitatásra kerülő témákat, a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit csakúgy, mint a világpolitikai ügyeket már hónapok óta — tulajdonképpen egy esztendeje, Nixon tavaly május—júniusi moszkvai látogatásától kezdve — a két ország szakértői vizsgálták és készítették elő a tárgyalások anyagát. Szovjet részről az előzetes sajtókommentárok mindenekelőtt azt emelik ki, hogy Washingtonban „konstruktív párbeszédet” folytatnak, amelyen megvonják az 1972-ben kötött megállapodások végrehajtásának mérlegét, s kijelölik a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésének útjait. Moszkvában alapjaiban elégedettek az eddig elért eredményekkel, s úgy ítélik meg, hogy az idő igazolta a tavalyi szovjet- amerikai csúcson elhatározott politikai irányvonalat a két ország kapcsolatainak alapelveiröl és az ebben a szellemben hozott intézkedéseket is. Mindezek alapján a jövőre vonatkozólag a kapcsolatfejlesztés igen hatékonynak mutatkozó és kölcsönösen előnyös módjának, a gazdasági együttműködés további ösztönzésének, a sok milliárdos nagyságrendű közös vállalkozások megkötésének útját javasolják. A szovjet—amerikai kapcsolatok javulását, mint az erőviszonyokból fakadó, s az amerikai imperializmus által is elfogadni kényszerült folyamatot a nemzetközi enyhülés, a békés egymás mellett élés politikája egyik legfontosabb feltételének tekintik Moszkvában. Amerijtai részről is mind nagyobbra értékelik a gazdasági kapcsolatok fejlődését és új vonásait, s ebből a szempontból is várakozással tekintenek vezető üzleti és politikai körök a csúcstalálkozó elé. Másrészt politikai tekintetben is előrelépést vár Nixon elnök, aki a találkozás előestéjén kijelentette: „A találkozó hónapok munkájával történt előkészítése alapján, valamint az átfogó, jórészt a legutóbbi időben folytatott konzultációkra és levélváltásokra alapozva, meggyőződéssel jósolhatom, hogy találkozónk nagy fontosságú, új előrehaladást fog eredményezni mind a fegyverkezési terhelcnek és a háború veszélyének csökkentése, mind pedig a világ két leghatalmasabb nemzetének jobb és gyümölcsözőbb kapcsolatai tekintetében”. Az amerikai sajtó bizonyos konkrétumokat is tudni vél. A New York Times például öt-hat megállapodástervezet elkészültét jelenti, s a SALT-tárgyalások menetének meggyorsítását várja a Brezsnyev— Nixon-tárgyalásoktól. Egy évvel ezelőtt a moszkvai Nixon-viziten meglehetősen kezdeti alapról indultak el a tárgyalófelek a szovjet—amerikai viszony tekintetében. Akkoriban meg kellett jelölni az alapelveket, pontosan körvonalazni kellett, mi az, amiben egyetértenek, s együttműködhetnek, s mik azok az ideológiai-politikai különbségek, amelyek elválasztanak. Ez a realitások alapján végrehajtott meghatározás tisztázta a frontokat és tette lehetővé a kölcsönös előrelépést. A mostani találkozó már ezen az elért — joggal mondhatjuk — magas szinten a kapcsolatok tervszerű és folyamatos fejlesztését jelölheti meg. A szovjet—amerikai csúcstalálkozóban a békés egymás mellett élés politikája testesül meg. Ez azonban még a legkedvezőbb körülmények között is, két, merőben ellentétes társadalmi berendezkedésű ország viszonyának kifejezése, tehát az együttműködés mellett feltételezi az éles politikai, ideológiai harcot is Ebben a bonyolult küzdelemben a Szovjetunió továbbra is a szocialista világrendszer, a felszabadító antiimperialista erők és a forradalom erőinek legbiztosabb támasza. Vezető államférfin mindannyiunk érdekeit képviseli a washingtoni tárgyalóasztalnál. N. J. A szovjet-amerikai csúcstalálkozó Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Péntek délelőtt az országgyűlés folytatta az 1972. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Beresztóczy Miklós megnyitója után az ülés első felszólalója Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter volt. (Felszólalását lapunk 3. oldalán közöljük.) Bondor József után Sándor József Békés megyei, Palóczy Lajosné Szabolcs megyei, majd Vincze József Bács-Kiskun megyei képviselő kapott szót. Vincze József felszólalása A soltvadkerti Jóreménység Szakszövetkezet elnöke a Bács- Kiskun megyei szakszövetkezetek gondjairól szólt. Elmondta, hogy kedvezőtlen adottságok ellenére a szakszövetkezetek fejlődése dinamikus volt. Ezt bizonyítja, hogy közel 3000 hektár nagyüzemi szőlő-gyümölcs ültetvényt telepítettek, s feldolgozókat és bortárolókat is építettek. A szakszövetkezeti tagok fő jövedelmi forrása a szőlő- és gyümölcstermesztés. Népgazdasági szempontból sem hanyagolható el az a körülmény, hogy a kiskőrösi járás szakszövetkezetei az ország bortermésének 10 százalékát termelik. A homoki szőlőültetvények telepítéséhez nyújtott állami támogatás megszűnésével szövetkezeteinkben nagyüzemi telepítésre nem került sor — mondotta. — Ugyanakkor — fűzte hozzá — a tagjaink kezelésében levő kisüzemi szőlőterületek jelentős része elöregedett. Mindezek következtében eddig mintegy 2500 hektár tagsági szőlőt vágtak ki területünkön. Várható, hogy ez a folyamat meggyorsul; 1980-ig további 5— 6 ezer hektár szőlő kivágásával iéhet számolni. Ezért nagy megnyugvással vettük tudomásul a Minisztertanács határozatát, amellyel hosszú távra rendezte a nagyüzemi szőlőültetvények korszerűsítésére, és az új telepítésekhez nyújtandó állami támogatás irányelveit. Hatására várhatóan növekszik a szőlőtelepítési kedv. A Bács-Kiskun megyei képviselő után Csapó Ernő budapesti felszólaló következett, majd az elnöklő Apró Antal — miután több hozzászóló nem jelentkezett — lezárta a törvényjavaslat vitáját és megadta a szót dr. Faluvégi La jós pénzügyminiszternek, aki válaszolt a képviselők által felvetett kérdésekre, problémákra, majd megelégedéssel nyugtázta a városok, községek lakosságának készségét arra, hogy társadalmi munkával is tevékenyen hozzá kíván járulni a települések fejlesztéséhez, szűkebb hazája és az ország gondjainak megoldásához. Befejezésül kérte az országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot változtatás nélkül fogadja el. Az elpök szavazást rendelt el, amelynek eredményeként az országgyűlés a Magyar Népköz- társaság 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegben egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ezután — a napirendnek megfelelően — áttért az interpellációkra. Kovács Sándor Győr-Sopron megyei képviselő a közúti közlekedésben részt vevők jobb tájékoztatásának ügyében jegyzett be interpellációt dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszterhez, aki az ülésszakról hivatalosan távol volt, ezért a Ház szabályainak megfelelően a választ 30 napon belül írásban adja meg. Dr. Kaposvári Júlia budapesti képviselő az egészségügyi és az építésügyi miniszterhez intézte kérdését: mit kívánnak tenni a kórházakban, egészségügyi intézményekben lakás céljára elfoglalt helyiségek felszabadításáért. Az interpellációra dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter válaszolt. Válaszát a képviselő és az országgyűlés elfogadta. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka befejezte munkáját. Az ülést Apró Antal zárta be. (MTI) • Vass Istvánná és Pullai Árpád (MTI foto az ülésteremben. Vlgovsaíki Ferenc felvétele — KS) A KISZÖV KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE 100 millió forint értékű szolgáltatás Tegnap Kecskeméten zajlott le a megye ipari szövetkezeteinek küldöttközgyűlése, amelyen részt vett Zalavári Alajos, az OKISZ szolgáltatási főosztályának vezetője, Márton Lajos, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa és Vágó István, a megyei tanács ipari osztályának vezetője. A tanácskozást Fodor Mária, a KISZÖV elnökhelyettese nyitotta meg, majd Fekete László, a KISZÖV elnöke számolt be a megye ipari szövetkezeteink elmúlt kétévi mozgalmi és gazdasági tevékenységéről. A gazdasági tevékenységről szólva Fekete László elmondta, hogy a negyedik ötéves' terv első két esztendejében a megye ipari szövetkezeteinek termelése 9 százalékkal emelkedett. Ez a növekedés mérsékeltebb ütemű, mint a korábbi időszakban volt, mégis biztosította a szövetkezetek termékei iránti igények kielégítését. Bár az ipar ágazata Szerkezete lényegesen nem változott, a termékösszetétel javult, az igények mérséklődését ugyanis új cikkek gyártásával igyekeztek ellensúlyozni. Az értékesítés a termelést meghaladó ütemben nőtt, s így a felhalmozott készletek csökkentek. A kiskereskedelem 70 százalékkal több árut ’ vásárolt, emellett a szövetkezetek az évi 93 millióról 150 millió forintra növelték exportjukat. Az építési és szerelési munkák értéke az elmúlt két évben 7 százalékkal csökkent, az elkövetkező időszakban azonban — különösen a lakásépítés vonatkozásában — ismét növekedni fog. A szövetkezetek 1971—72-ben 910 lakást építettek a lakosságnak. Az ipari szövetkezetek 1972- ben több, mint 100 millió forint értékű szolgáltatást végeztek a lakosság részére, 5,6 százalékkal többet, mint korábban. A fejlődési ütem e téren is lassú, ami alapvetően a szolgáltatási igények összetételének változására vezethető vissza. A hagyományos szolgáltatásokkal szemben a la(Folytatás a 2: oldalon) A ZÁRT TERMELÉSI RENDSZEREKÉ A JÖVŐ Űj utakon a mezőgazdasági termelés • A zárt termelési rendszerek fontos eleme a terményszárítás és tárolás. Képünkön a Bácsalmási Bács-Kiskun megyében az idén több mint 142 ezer hektáron termesztenek kukoricát, ötezer hektáron napraforgót, 8600 hektáron cukorrépát, nyolc és fél ezer hektáron burgonyát. Ezeknek az ágazatoknak a jövője került szóba pénteken délelőtt Kecskeméten az állami gazdasági, termelőszövetkezeti vezetők, tudományos kutatók, területi szövetségi titkárok, vetőmag- termesztő, minősítő és forgalmazó szakemberek értekezletén. Országszerte széles körben terjednek a különböző zárt termelési rendszerek a mezőgazdaságban. Bács-Kiskun megye több gazdasága csatlakozott a bábolnai CPS kukoricatermelési rendszerhez. A Bajai Állami Gazdaság pedig maga is kezdeményezője volt egy ilyen rendszer kidolgozásának, bevezetésének. öt szőlőtermesztő Bács- Kiskun megyei állami gazdaság fáradozik ezekben a napokban is azon, hogy a szőlőtermelés, feldolgozás, forgalmazás zárt rendszerét megteremtsék. A Bácsalmási Állami Gazdaság pedig a népgazdaságilag oly fontos olajosmag, a napraforgó zárt termelését kezdeményezte és társult nyolc gazdasággal. Dr. Maár András, a Műszáki és Természettudományi Egyesületek megyei elnöke köszöntötte a tanácskozáson részt vevő szakembereket, majd dr. Kasza Béla. a MÉM termelés- és műszaki fejlesztési főosztályának helyettes vezetője tartott bevezető előadást a különböző termelési rendszerekről. Elmondotta többek között, hogy a kukoricatermelésben kialakult három rendszer keretében tavaly már több mint 85 ezer hektáron folyt, zárt termelés. A termésátlag a korábbi 41,9 mázsáról hektáronményszárítója. ként 52,4 mázsára emelkedett, vagyis egy év alatt elérte- azt a színvonalat, amelyet ezek a gazdaságok 1985-re irányoztak elő. A cukorrépa termelésében a Mezőhegyesi, a Héki Állami Gazdaság, valamint a nádudvari Vörös Csillag Tsz és a bábolnai CPS közös vállalat kezdeményezett zárt rendszerben. Foglalkoznak a burgonya zárt rendszerű termelésének megoldásával is az ország különböző vidékein. A megyei szakemberek tanácskozásán több korreferátum is elhangzott. Gyémánt Gyula, az állami gazdaságok országos Állami Gazdaság 960 vagonos ter- (Pásztor Zoltán felvétele) központjának osztályvezetője a különböző termelési rendszerek üzemi eredményeit ismertette. Tóth János, a Bábolnai Állami Gazdaság CPS közös vállalat igazgatója a zárt termelési rendszer iránti hazai és nemzetközi érdeklődésről beszélt. Aradi József, a Bajai Állami Gazdaság igazgatóhelyettese a bajai kukoricatermelési rendszer jövőbeni terveit ismertette. Molnár János, a Bácsalmási Állami Gazdaság igazgatóhelyettese pedig a napraforgó zárt rendszerű termelésének gyakorlati kérdéseit elemezte. K. A. ELŐTÉRBEN A MINŐSÉG Kecskeméten tanácskoztak a SZIM szocialista brigádvezetői A Szerszámgépipari Művek kilenc gyárának, valamint fejlesztő intézetének gazdasági, párt- és tömegszervezeti, valamint szocialista brigádjainak vezetői csütörtökön délelőtt Kecskeméten, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában ültek össze tanácskozásra. Az értekezleten Kati Lajos vezérigazgató, az egy évvel ezelőtti brigádvezetői tanácskozás határozatainak végrehajtását értékelte. Megállapította, hogy a szocialista munkaverseny hatékonyan járult hozzá a SZIM gazdasági eredményeihez. Nem véletlen tehát, hogv a Szerszám- géDipari Műveket az országgyűlés jelenlegi ülésszakán az ország legjobb három vállalata között említették, s ez igen megtisztelő helyezés. Az előre kiadott írásos beszámolóból kitűnt, hogv a SZIM Öt gyárában már sikeresen alkalmazzák. a szerkesztési és technológiai ádatok számítógépes feldolgozását. A fő feladat a vállalati és a gyári üzem- és munka- szervezés mellett a Dolgozz hibátlanul munkarendszer továbbfejlesztése. Az új üzem- és munkaszervezésre az elmúlt hetekben kezdték meg az áttérést a SZIM kecskeméti gyárában. A préslég- szerszámok dokumentációinak rendezése már eszerint történik. A gyár termékeinek 40 százaléka új gyártmány. Jelenleg ezek elő• A szocialista brigádvezetők egy csoportja a tanácskozáson. (Tóth Sándor felvétele) állításának műszaki előkészítése van folyamatban. A beszámolók feletti vitában 18 szocialista brigádvezető szólalt fel. Hangsúlyozták, hogy a rohamos technikai fejlődés magasabb szintű munkát igényel a dolgozóktól. A brigádok tagjai lépést kívánnak tartani az ilyen jellegű követelményekkel, ez azonban csak a gazdasági és műszaki vezetők hatékonyabb segítségével lehetséges, a DH-munkarendszer alkalmazása enélkül elképzelhetetlen. A felszólalók igen fontosnak tartották a szakmai továbbképzés magasabb szinten való megszervezését. A tanácskozás résztvevői délután látogatást tettek a SZIM kecskeméti gyárában. N. O.
