Petőfi Népe, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-01 / 126. szám

w -M-v f T w-m r rí Várható időjárás ma estig: időnként I I 11 I I \ K J\ ^ megnövekvő felhőzet, főként nyugaton ** ^ és északon záporral, zivatarral. Mérsé­kelt, napközben megélénkülő délnyugati, nyugati szél. Zivatar ide­jén átmeneti szélerősödés. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet 10—15, legmagasabb nappali hőmérséklet nyugaton 20—25, ke­leten 25—29 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJ \ XXVIII. évf., 126. szám Ara: 90 fillér 1973. június 1., péntek Eredményesen fejeződött be a csehszlovák-nyugatnémet tárgyalás • Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter (jobbról) és Jirzsi Götz külügyminiszter-helyettes eszmecserét folytat a tárgyalások befejezése után <Te!efoío—AP—MTI -KS) Bohuslav Chnoupek külügy­miniszter június 19-én utazik Bonnba a csehszlovák—nyugat­német szerződés parafálására — jelentette be csütörtökön Jirzsi Götz csehszlovák külügyminisz­ter-helyettes. Az aláírás ősszel történik meg — folytatta — és ebből a célból valószínűleg Willy Brandt kancellár utazik Prágába. Jirzsi Götz bonni elutazása előtt nyilatkozott a CTK hír- ügynökségnek és a Rude Pravo tudósítóinak. Nyilatkozatában mindkét fél számára kielégítő­nek nevezte a tárgyalások ered­ményeit. „Kulcskérdésnek tekin­tettük — mondotta —, hogy a müncheni egyezményt semmis­nek ismerjék el, és azt erkölcsi­leg és politikailag elítéljék. Ez megtörtént a szerződés elősza­vának harmadik mondatában és az I. cikkelyben.” A csehszlovák—nyugatnémet kapcsolatok normalizálásának távlatait Götz igen biztatónak ítélte meg. „A legfontosabb — mondotta —, hogy a két kor­mány jóváhagyja a szerződés­tervezeteket. A szerződést júni­us 19-én Bonnban személyesen parafálja a két külügyminiszter, vagy a két küldöttség vezetője. Jirzsi Götz külügyminiszter­helyettes szerint a diplomáciai kapcsolatok felvétele sem varat sokáig magára. A szerződések életbelépésével elkezdődik a kapcsolatok normalizálódásának folyamata, összhangban az euró­pai helyzet kedvező alakulásá­val. GAZDAG PROGRA az ünnepi könyvhétre Holnap, Budapesten, Ady End­re szobránál rendezik meg az idei ünnepi könyvhét megnyitóját. A hagyományoknak megfelelően ki­vonul a könyv az utcára, ideig­lenes pavilonokban, sátrakban is árusítják a hazai és külföldi iro­dalom remekeit. Ebben az esz­tendőben emlékezünk arra is, hogy ötszáz esztendeje jelent meg az első hazánkban nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum. A Bács-Kiskun megyei meg­nyitóra Kiskunfélegyházán, hét­főn este 6 órakor, a városi tanács dísztermében kerül sor. Dr. Do­bos Ferenc tanácselnök köszönti a vendégeket, majd Bodor Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője méltatja az ese­ményt. Műveikből olvasnak föl: Bihari Klára. Csák Gyula, Hat­vani Dániel. Zám Tibor. Közre­működnek a Katona József Szín­ház művészei. Bende Ildikó, Ma­jor Pál és Úri István. A június 8-ig tartó könyvhét során sok helyütt szerveznek iro­dalmi esteket, Csák Gyula 5-én délelőtt Kecskeméten, a 607-es Szakmunkásképző Intézetben, es­te 6 órakor az izsáki művelődési otthonban találkozik olvasóival. Jókai Anna 8-án délelőtt 11 óra- koij a Habselyemgyár kecskeméti telepén, este 7 órakor a kalocsai városi könyvtárban, majd más­nap délután 4 órakor a hetény- egyházi községi könyvtárban ol­vas fel alkotásaiból, beszélget ol­vasóival. A bajai könyvtárban kedden este 6 órakor Bihari Klá­rát látják vendégül. Kiskunhala­son — még a megyei megnyitó előtt, másodikén délután 3 óra­kor — Fekete Gyulát. Buda Fe­renc Gátérra — június 5-én, 18 órára — és Hatvani Dániellel együtt június 6-ra, Foktőre ka­pott meghívást. Itt este 6 órakor a művelődési otthonban rendezik a könyvheti ünnepséget. Készülnek a könyvesboltok is a kulturális élet e fontos esemé­nyére. Megérkeztek az előre jel­zett kiadványok/ Már a raktárak­ban sorakoznak a félárú kiadvá­nyok. (Szép versek 1972, a Ten­geri szél című, elbeszélésgyűjte­mény, a Körkép ’73 és a Rivalda 1971—1972.) A könyvhéten jut el az érdeklődő olvasókhoz a négy­kötetes Petőfi-életrajz első köte­te, a Chronica Hungarorum fakszimile kiadása, a szovjet iro­dalom könyvtára több új kötete... Néhány helyen — így Kecske­méten, a Szabadság téren — sát­rakat állítanak föl. és a szövet­kezeti könyvesbolt, valamint a Művelt Nép terjesztői üzemi ki­állításokat rendeznek a könyv népszerűsítésére. Értesüléseink szerint a me­gyénkbe látogató írók közül Csák Gyula 5-én. délelőtt 10 órakor, Jókai Anna 9-én szintén 10 óra­kor dedikál a Katona József Könyvesboltban. h: N. A verseny győztesei Településfejlesztési nagyaktíva Kiskunfélegyházán Tegnap délelőtt kilenc órakor •kezdődött Kiskunfélegyházán, a Móra Ferenc művelődési ház nagy­termében az a megyei település- fejlesztési nagyaktíva, amelyet a megyei pártbizottság, a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnök­sége rendezett, s amelyen értékel­ték az 1972. évi megyei fejlesztési versenyt, s kiosztották a jutalma­kat a helyezetteknek. Bevezetőként Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizott­ságának titkára köszöntötte az ülés résztvevőit, közöttük dr. Romány Pál elvtársat, a megyei pártbizott­ság első titkárát, dr. Gajdpcsi Ist­vánt, a megyei tanács elnökét, Mesterházi Lajos Kossuth-díjas írót, a város vendégét, dr. Fekete Lászlót, az OTP vezérigazgató-he­lyettesét. Megnyitó beszédében a népfront megyei titkára méltatta a verseny jelentőségét, majd is­mertette a Hazafias Népfront me­gyei elnöksége által nemrégiben közzétett felhívást, amelynek cél­ja, hogy a megye kis- és nagyköz­ségeiben méltóképpen készülje­nek felszabadulásunk 30. évfor­dulójára, s minden település kap­csolódjon be a „Tiszta, virágos községért” mozgalomba. Megnyitó beszéde végén Farkas József felkérte Tohai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhe­lyettesét, hogy tartsa meg a múlt évi településfejlesztési versenyt méltató beszédét. (Tohai László beszédét lapunk 3. oldalán ismertetjük.) A megyei tanács általános el­nökhelyettesének nagy* figyelem­mel kísért beszéde után rövid szünet következett, majd felszóla­lásokra került sor. Elsőként dr. Dobos Ferenc, a Kiskunfélegyházi Városi Tanács elnöke kapott szót. A városok között első helyezést elért Félegyháza tanácsának veze­tője felszólalásában mindenekelőtt annak a kettős örömének adott ki­fejezést, hogy Kiskunfélegyházán rendezték meg a megyei település- fejlesztési nagyaktívaülést, s hogy a városnak sikerült az első helyre kerülnie. A továbbiakban röviden vázolta azt a nagyarányú mun­kát, amelyet 1972-ben végzett Kis­kunfélegyháza lakossága, majd a soron kövekező, legfontosabb ten­nivalókat összegezte. Horváth József, a kecskeméti járási hivatal elnökhelyettese volt a következő felszólaló. Elsősorban annak a meggyőződésének adott kifejezést, hog~y milyen nagy sze­repe van az évenként megrende­zett nagyaktívaülésnek a jó ta­pasztalatok, a bevált módszerek elterjesztésében, átadásában. Vé­gül a járás sajátos arculatáról, helyzetéről, s az' ebből fakadó fel­adatokról beszélt. Salga Mihálynénak, a Kunpeszé­ri Községi Tanács V. B. titkárá­nak felszólalását igen élénk érdek­lődéssel hallgatták az ülés részt­vevői. Elmondta, hogy a 2500 la­kos alatti községek kategóriájá­ban az első helyet úgy sikerült megtartania Kunpeszérnek (tavaly is ez a község volt az első), hogy reális terveket tűztek ki maguk elé, s ezek megvalósítására össze­fogott minden kunpeszéri ember (a község lakossága 747), a tanács, a pártszervezet, a termelőszövet­kezet is. Következőnek Pálfia Mihály, csávolyi tanácselnök kapott szót: — Nálunk, Csávolyon már hagyo­mánya van az összefogásnak. Még­sem számítottunk arra — mondot­ta a tanácselnök —, hogy első helyre kerülünk, hiszen tudtuk, hogy a „rivális” községekben mi­lyen nagy és eredményes munka folyik. Pálfia Mihály a továbbiakban a község tavalyi eredményeit, s idei legfontosabb terveit ismertette. Tiszakécske nagyközség taná­csának elnöke, Miskó István örömmel tájékoztatta az ülés résztvevőit arról, hogy sikerült megtalálniuk azt a módszert, amelynek révén az ipari munká­sok és alkalmazottak társadalmi munkájára is lehetőség nyílik. Ez pedig a már lapunkban is ismer­tetett mozgalom: Minden évben két napot a községért. A településfejlesztési nagyaktíva ülés további részében Farkas József felkérte dr. Gajdócsi Ist­vánt, hogy adja át a jutalmakat a helyezetteknek. Mielőtt erre sor került volna, a megyei tanács el­nöke rövid beszédet mondott. Min­denekelőtt hangsúlyozta az 1959. óta folyó verseny jelentőségét. Szólott ennek a versenynek a me­gye városait, községeit fejlesztő, segítő lendületéről, az összefogás szükségességéről, a társadalmi munka mennyiségi és tartalmi nö­vekedéséről, az abban részt vevők számának gyarapodásáról. El­mondta, hogy a társadalmi munka szervezésének eredményességét nagyban befolyásolja, meghatá­rozza a helyesen megválasztott cél, a reális feladatok megjelölése. Beszéde végén köszönetét mondott mindazoknak — személyeknek és kollektíváknak, üzemeknek és vál­lalatoknak, szövetkezeteknek, ta­nácsoknak és intézményeknek —, akik és amelyek valamilyen for­mában kivették részüket a telepü­lések, a megye fejlesztéséből. Ez­után a megyei tanács elnöke át­adta a helyezést elért városok, nagyközségek és községek képvi­selőinek a jutalmat. Ugyancsak ekkor került sor a Településfej­lesztésért emlékérem átnyújtásá- ra is. Ezt azok a személyek és kol­lektívák kapták, akik kiemelke­dően jó munkát végeztek a tár­• A nagyaktíva résztvevőinek egy csoportja. sadalmi munkában, vagy annak megszervezésében. Ilyen emlékérmet kapott többek között a Vízügyi Építő Vállalat kalocsai építésvezetőségének Türr István szocialista brigádja, a kis­kunhalasi II. Rákóczi Ferenc Me­zőgazdasági Szakközépiskola KISZ-szervezete, a Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyáregységének Ok­tatás elnevezésű szocialista bri­gádja, a Pamutnyomóipari Válla­lat dunavecsei szegőüzemének KISZ-szervezete, a bugaci általá­nos iskola Petőfi Sándor Úttörő­csapata és a magyar néphadsereg egyik alakulatának KISZ-szerve­zete. A jutalmak és kitüntetések át­adását követően dr. Romány Pál elvtárs mondott záróbeszédet, amelyben többek között így szólt: Í A megyei tanács elnöke átadja a jutalmakat. • Dr. Romány Pál záróbeszédet mondott. — Magam is tisztelettel és őszinte főhajtással köszöntőm azo­kat, akik az elmúlt évben és a ko­rábbi esztendőkben is önkéntesen fáradoztak azért, hogy fejlődjön városuk, községük. Természetesen nem minden település egyforma, de ezen az összejövetelen az is ki­derült, hogy Kunpeszéren éppen úgy, mint Kiskunfélegyházán meg lehet találni azokat a nemes célo­kat, amelyek megvalósítására a lakosság vállalkozik és összefogot- tan cselekszik. — Azt hiszem, ha azt a kérdést tesszük fel, hogy mi a legnagyobb eredményünk az elmúlt évben, el­mondhatjuk, hogy rájöttünk: együtt és egyszerre kell foglalkoz­nunk a kis és nagy dolgokkal: az új utak megépítésével és a már meglevő utakon a kátyúk betömé­sével; az ABC-áruházak megépí­tésével és azzal, hogy zöldséges pavilont állítsunk a gyár kapuja elé, ha ott és akkor az a fontos — mondotta a megyei pártbizott­ság első titkára, majd rátérve az idei feladatokra, többek között ar­ról beszélt, hogy a tanácsoknál ja­vítani kell a hatósági munkát. Meg kell vizsgálni, hogyan lehet ezt eredményesebben, hatéko­nyabban folytatni, mert e terüle­ten erősítésre van szükség — hangsúlyozta dr. Romány Pál elv­társ, majd konkrét példákat emlí­tett. (Pásztor Zoltán (elvételei) Záróbeszéde további részében a megyei pártbizottság első titkára megyénk városairól, azoknak az egész lakosság ellátásában, az emberek formálásában betöltött nagy szerepéről szólott, végül azt elemezte, hogy mitől város egy település. — Semmi esetre sem attól, hogy mekkora az emeletes házak ará­nya. De még attól sem, hogy hány kilométer a csatorna, a vízveze­ték, milyen arányban élnek ott munkások. Hanem attól, hogy van-e a városnak sajátságos szel­lemi arculata, önálló várospoliti­kája. Hogy ezek megyénk városai­ban egyértelműen megtalálhatók legyenek, azért sokat kell tenniük a vezetőknek — bármilyen szin­ten dolgoznak is — fejezte be be­szédét dr. Romány Pál elvtárs. A nagyaktívaülés résztvevői ezután meghallgatták a Kiskun­félegyházi Móra Ferenc Gimná­zium és a Petőfi Sándor Általános Iskola egyesített énekkarát és a helybeli József Attila Általános Is­kola citerazenekarának műsorát. G. S. A BVT európai bizottság ülése Június első napjaiban Izland fővárosában, Reykjavikban, tart­ja a Béke-világtanács európai bizottsága az ülését, amely je­lentős állomása lesz a békeerők moszkvai világkongresszusa elő­készítésének. Az OBTj képvise­letében Pethő Tibornak, az OBT alelnökének, a Magyar Nemzet főszerkesztőjének vezetésével csütörtökön delegáció utazott a tanácskozásra. (MTI) BÉKEDELEGÁCIÓ INDULT A KÖZEL-KELETRE Az Országos Béketanács kül­döttsége — a libanoni és a Szí­riái béketanács meghívására — csütörtökön elutazott a Közel- Keletre. A delegációt dr. Mon­dok Pál, az OBT alelnöke, a Pest megyei Tanács elnöke ve­zeti. A delegáció tagjai: Bodo- nyi Pálné, az Elnöki Tanács tagja, a Hazafias Népfront Bu­dapesti Bizottságának titkára és Csonka György, az MSZMP Vas megyei Bizottságának titkára, az OBT tagja. Megbeszéléseket folytatnak a libanoni és a szíriai béketanács vezetőivel a kétolda­lú kapcsolatok szélesítéséről a további együttműködés formái­ról, lehetőségeiről. A tanácsko­zások fontos témája lesz a bé­kemozgalmak felkészülése az októberben Moszkvában tartan­dó béke-világkongresszusra. (MTI) A gátéri postások J. oldal Mellékvágányon egy gazdaság 4. oldal Táncház és néphagyományok 5. oldal SPORT 7. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents