Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-12 / 109. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 109. szám Ara: 90 61Iér 1973. május 12., szombat Rejtett értékek feltárása 3. oldal Szőnyegpadló és klubélet 3. Oldal Szórakozunk... 3. oldal Kitüntetett határőrközség 4. oldal Egy város szabálysértési ügyei 4. oldal A rádió és a tv jövő heti műsora 5. oldal A mi otthonunk 7. oldal Sport 7. oldal Az érettségi első napja ® A ..Szigorúan titkos!” borítékban levő vizsga­tételeket Kristóf Antónia felírja a táblára. Géczy Magdolna elmélyülten dolgozik. (Tóth Sándor felvételei) Tegnap a ‘középiskolák nappali tagozatán — magyardolgozat- írással — országszerte megkez­dődtek az érettségi vizsgák. Ebből az alkalomból ellátogat­tunk a kecskeméti Közgazdasági és Mezőgazdasági Szakközépisko­lába, ahol négy osztályban száz­harmincegy tanuló mond búcsút az iskolapadnak. Heggel fél nyolckor nem kevés izgalommal gyülekeztek a dísz­teremben a vizsgázók. Csernus László ' igazgató és Rapcsányi Lászlóné igazgatóhelyettes fel­bontotta a Művelődésügyi Mi­nisztérium által kiadott — s idá­ig „hét lakat alatt Őrzött” — „Szi­gorúan titkos!” feliratú borítékot, amely az idei vizsgatételeket tar­talmazta. A szakközépiskolák tanulói ré­szére a mostani tanév végén az alábbi két léteit adták ki: 1. Ta­lálkozásom Petőfivel (művei alapján); 2. Megváltozott életünk kérdései a felszabadulás utáni magyar irodalomban. Amikor fotós kollégámmal — az igazgató társaságában — vé­gigjártuk a tantermeket, az egy­mástól távolra helyezett asztalok fölé hajolva szorgosan mun­kálkodó diákokat láthattuk, azt lapasztaituk: a vizsgázók több­sége a Petőfivel kapcsolatos té­mát választotta. Csernus László igazgató el­mondta, hogy a negyedikesek két magyartanára: Beice Józsefné megyéi s'zakfelügyeló és Kristóf Antónia egész éven keresztül olyan szeretettel és hozzáértés­sel igyekezett megszerettetni a magyar nyelvet és irodalmat, hogy igazán nyugodt lélekkel várhat­ják az érettségi végeredményét. V. M. • A IV;A osztály tanulói munka közben. PAPRIKAFORRADALOM Ismét fellendülőben van a termesztési kedv a híres kalo­csai fűszerpaprika-körzetben. Ez évben a tavalyinál csaknem 600 hektárral nagyobb területen foglalkoznak a fűszernövénnyel a szövetkezetek, gazdaságok. A termesztési kedv visszatér­tében nagy szerepe van a ne­mesiteknek és a kalocsai papri­kafeldolgozó vállalatnak egy­aránt. A kormány által elhatá­rozott fejlesztési programnak megfelelően a kutatók az eddi­gieknél nagyobb intenzitással láttak hozzá a paprika nemesí­téséhez, a még vitás agrotechni­kai kérdések megoldásához és mindezzel párhuzamosan a gé­pesítéshez. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet kalocsai állomá­sának munkatársai által előállí­tott, gépi betakarításra alkalmas fajtákat kezdetben csak - kísér­letként, majd nagyüzemi jelleg­gel termesztették a gazdaságok­ban. Ezzel egyben mód nyílt a szélékcióra, illetve annak eldön­tésére. hogy a termelőknek me­lyik fajtával való foglalkozás a legjövedelmezőbb. Két kalocsai fajta aratott nagy sikert, mind­kettő bőtermő, nagy festékanyag- tartalmú, termesztése gépesíthe­tő. Az idén már az összes terü­let — 4300 hektár — 65 száza lékát foglalják el. Az agrotechnikában is válto­zás következett be. Részben a munkaerő megtakarítására, rész­ben pedig az érési-szedési csúcs kiküszöbölésére alkalmazzák a helyrevetést. Ily módön a ter­mesztőknél és a feldolgozóknál is folyamatossá válik a munka. A nemesítéssel egyidőben foly­tak a gépesítési kísérletek is. A palántázás mechanizálása után a betakarításra kialakított gé­pek közül az FZB kombájn bi­zonyult a legalkalmasabbnak. Tavaly már több bemutatót tar­tottak a szakembereknek, majd a kalocsai fűszerpaprikaipari vállalat segített a gépek beszer­zésében a gazdaságoknak. A szaporítóanyag-ellátást a kutató- intézetben termesztett kifogás­talan vetőmaggal, illetve — az ugyancsak a feldolgozók által nyújtott segítséggel - felállított — fóliaházakban nevelt palánták­kal sikerült megoldani. A kalo­csai feldolgozó emellétt a velük szerződéses kapcsolatban álló gazdaságoknak növényvédő, il­letve gyomirtó szereket is jutta­tott. A kutatóintézet munkatár­sai pedig a nemesítésen kívül rendszeres szaktanácsadással is hozzájárultak a termesztés sike­réhez. Mindezeknek köszönhető, hogy az export és a hazai ellá­tás szempontjából olyannyira fontos fűszernövény termelési problémái — a számítások sze­rint — megoldódnak és a nép- gazdasági igényeknek megfelelő mennyiségű és minőségű papri­kát előállítják a körzetben. Tegnap Miskén — az öntöző-, fürt egyik legnagyobb „papri­kás” gazdaságában — bemutatót tartottak a fűszerpaprika válla­lat, a kutatóintézetek munkatár­sainak és a szövetkezetek szak­embereinek részvételével. Ta­nulmányozták az Egyetértés Tsz palántanevelési, kiültetési mód­szerét, majd a kutatók számol­tak be a nemesítés, a gépesítés eredményeiről, illetve az új faj­ták konzervipari felhasználható­ságáról. ' D. É Leonyid Brezsnyev Varsóból Berlinbe látogat Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra tegnap délelőtt egynapos ba­ráti látogatásra a Lengyel Nép- köztársaságba utazott. Brezsnye- vet a LEMP Központi Bizottsá­ga, a lengyel államtanács és a minisztertanács hívta meg. Pénteken Varsóban a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának épületében meg­kezdődtek a hivatalos tárgyalá­sok. Leonyid Brezsnyev és Ed­ward Gierek között. Szovjet részről Andrej Gromi- ko külügyminiszter, az SZKP KB tagja, Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, valamint az SZKP KB főtitká­rának két tanácsadója, Kohsz- tantyin Ruszakov és Anatolij Blatov vett részt. A lengyel felet Piotr Jarose- vvicz,. a minisztertanács elnöke, a LEMP PB tagja Franciszek Szlachcic a LEMP PB tagja, a KB titkára, Stefan Olszovski külügyminiszter, a LEMP PB tagja, valamint Rvszard Frelek, a KB titkársági tagja, a KB kül­ügyi osztályának vezetője kép­viselte a tárgyaláson. Brezsnyev egynapos varsói lá­togatásának befejeztével ma a Német Demokratikus Köztársa ság fővárosába, Berlinbe utazik. A szovjet főváros politikai megfigyelői e rövidre szabott lá­togatás jelentőségét méltatva három tényezőre hívják fel a figyelmet. Mindepekelőtt u Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság közötti testvéri barátság és együttműködés szüntelen erősö­désére és bővülésére utalnak. Politikai szempontból lénye­gesnek tartják, hogy a szovjet „diplomáciai offenzívának az SZKP KB áprilisi ülése által be­vezetett új szakaszában Leonyid Brezsnyev első útja két testvéri szocialista országba vezet. Végül a moszkvai megfigye­lők rámutatnak, hogy egy héttel bonni hivatalos látogatása előtt Brezsnyev annak a két szocia­lista országnak vezetőivel foly­tat konzultációkat, amelyek a Szovjetunió mellett jelentős eredményeket értek el az NSZK- hoz fűződő viszonyuk szerződé­ses rendezésében. Előkészületek az ifjúsági napokra Az idén első ízben készít elő ifjúmunkásnapokat a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottsága, kar­öltve a Szakszervezetek Megyei Tanácsával, ami egyúttal hasznos példáját is jelenti a két szerv kö­zötti együttműködésnek. A május 20-tól 28-ig tartó gazdag ese­ménysorozat megnyilvánulási for­mát nyújt az ifjúmunkások össze­fogásának, s mindenki előtt bizo­nyítási alkalmat ad annak a sze­repnek a felmutatására, amit ez az izmosodó réteg tölt be a terü­let életében. Nálunk ugvanis az utóbbi évti­zedben végbemenő dinamikus ipari fejlődés hatására a munkás­ság nagy része épp a fiatalabb korosztályból kerül ki. A bérből és fizetésből élő szervezett dolgo­zóknak körülbelül 40 százaléka még nem töltötte be a 30. élet­évét. s közülük a 25 ezret is meg­haladja a munkások száma. Az ifjúmunkás napok ’73 nevű rendezvénysorozatról adott tájé­koztatást Komáromi Attila, me­gyei KISZ-titkár és Holmann Pé­ter, az SZMT ifjúsági felelőse. A kezdet 20-ára esik. amikor koszorúzással egybekötött emlék­túra zajlik le a Tőserdőben Lu- gosi István, a kecskeméti mun­kásmozgalmi vezető tiszteletére. Másnap következik az egyhetes program ünnepélyes megnyitója az SZMT székhazában, ahol kiál­lítás is nyílik az ifjúmunkások készítette termékekből. Ugyanak­kor Baján képzőművészeti alko­tások sorakoznak fel, a kecske­méti Petőfi Nyomdában pedig sakkverseny indul. A szervezési előkészületek a befejezéshez közeledneK. A kiala­kult kép szerint valóban széles körű lehetőség nyílik az ifjúmun­kások előtt, hogy bizonyítsák szakmai rátermettségüket, vagy* kifejtsék véleményüket például a KISZ, a szakszervezetek és a gaz­dasági vezetés kapcsolatáról, a klubok működéséről. Több kiál­lításon adhatják bizonyítékát a képzőművészeti érdeklődésüknek, irodalmi és zenei műsorokban lépnek fel. Érdekes színfoltnak ígérkezik a 24-én sorra kerülő kecskeméti verseny, ahol azt dön­tik el, hogy ki tud többet a má­sik szakmájáról. A saját pályá­jukon belül szintén összemérik az erejüket: a kecskeméti járás ál­talános lakatosai, vasesztergályo­sai, villanyszerelői és hegesztői „Ki minek a mestere” nevű szak­mai vetélkedőn vesznek részt Ti- szakécskén. Az ifjúmunkások, a náluk fia­talabbaknál sem feledkeznek meg A kiskunfélegyházi üzemekben arra készülnek, hogy bejelentsék csatlakozásukat a „Csináld ne­künk” elnevezésű felhíváshoz, aminek a keretében oktatási szemléltető eszközöket készítenek a falusi-tanyai iskolásoknak. Az utolsó napokra pedig kommunis­• A vidéki ipartelepítés követ­keztében a városokban és köz­ségekben egyaránt sok fiatal nő ismerkedett meg a varrás mesterségével. ta műszakokat hirdettek a rende­zők — a VIT-ért és a vietnami fiatalokért. H. F.: víz- és csatornahálózat Tanácskozás a fejlesztéséről Tegnap vezető munkatársai­nak kíséretében Kecskemétre lá­togatott Illés György, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnökhelyet­tese. A vendégeket dr. Körös Gáspár, a Kecskeméti Városi Tanács elnöke fogadta. A meg­beszélésen a megyei tanács ré­széről Tohai László, és Sándor Béla osztályvezető, az Észak- Bács megyei Vízmű Vállalat ré­széről Benkó Zoltán igazgató vett részt. Részletesen megvitat­lak a város és a megye legfon­tosabb vízellátási és csatornázó si problémád, valamint a folya­matban levő vízügyi építkezések tapasztalatait. Illés György és kísérete ez­után a kecskeméti és a kiskun­félegyházi vízműveket tekintet­te meg, majd a délutáni órák­ban Tisza kecskére látogatott, ahol Miskó latrán lanáeselnök ismertette a nagyközség vízellá­tásának helyzetét, az épülő ti­szai kisvizmű építését, valamint a íürdöhelyt’ejlesztési elképze­léseket. A vendégek elismerés­sel nyilatkoztak a megtekintett létesítmények műszaki színvona­lúról. Hasznosnak tartották azt az együttműködést, amely az s OVII és a megyei tanács között, az elmúlt években kialakult. Hangsúlyozták, hogy támogatják azokat az. erőfeszítéseket, ame­lyekkel a megye saját erőforrá­saiból és központi támogatásból az eddiginél gyorsabb ütemben tervezi felszámolni a megye te-> lepúléseinek a közművesítés te­rén mutatkozó elmaradottságát. Tegnap Kecskeméten — a me­gye és a város számos közéleti személyiségének jelenlétében — átadták rendeltetésének az Autó­fenntartó Ipari Tröszt gépkocsi karbantartó állomását. Az új szolgáltató üzem avatásán Ko­rács Béla, az AFIT vezérigazga­tója mondott beszédet. Méltatta a szervizállomás építőinek mun­káját, majd rámutatott, hogy/ha- zánkban gyorsan növekszik a gépjárművek száma. Jelenleg 350 ezer magún személygépkocsit tartanak nyilván. Számuk 1975- ben előreláthatóan 500 ezerre, 1980-ra pedig 1 millióra növek­szik. A párt- és a kormány hatá­rozatai nyomán a lakossági szol­gáltatás — ezen belül a gépko­csi javító hálózat is — tervsze­rűen fejlődik. A városokban — mint Kecskeméten is — nagyobb szervizállomásokat hoznak létre, a legkorszerűbb eszközökkel felszerelve. Országszerte — mint ebben a városban is — a szö­vetkezeti javító szolgáltató ipái is tart lenn hasonló üzemeket. Ám ez inkább előnyös, mint hátrányos, ugyanis egészséges versengés jön létre ily módon a gépkocsi • javító szolgáltatásban, amelynek elsősorban a jármű- tulajdonosok látják hasznát. A kecskeméti, 2500 négyzetmé­teres üzemet 36 millió forintos beruházással hozták létre. Na­ponta két műszakban 80 gépko­csit javíthatnak, s a szerviz- állomás reggel 6 órától este 10- ig áll majd a lakosság rendel­kezésére. Újdonság, hogy olyan 9 Az avató Ünnepség résztvevői megtekintik az uj szervizállomás korszerű berendezéseit. (Kovács János felvétele.) alkatrészek árusításával is fog­lalkozik az AFlT-szerviználózat, amit a gépkocsi-tulajdonosok ma­guk is be tudnak szerelni jár­műveikbe. Ezután a tröszt vezérigazgu- tója átadta az új üzemet Sar- nyai Vencelnek, a 11 -és számú AFIT Vállalat igazgatójának. alti Farkas Lászlónak, a szerviz­állomás vezetőjének adta át a kulcsokat. A megye és a város vezetői­nek nevében az üzemavatás al­kalmából Mészáros ■ János, a kecskeméti városi pártbizottság titkára köszöntötte az AFIT ve­zetőit és dolgozóit. I j autószervizt avattak Kecskeméten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents