Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-09 / 106. szám

'W Budapesten ülésezik a KGST valuta- és pénzügyi állandó bizottság AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évi.. 106. szám Arai 90 fillér 1973. májas 9., szerda IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: nyugat fe­löl növekvő felhőzet, többfelé eső* né­hány helyen zivatar. Mérsékelt, időn­ként megélénkülő déli, délnyugati, majd északnyugatira forduló és helyenként megerősödő szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­.............................“24 fok kö: mérséklet 8—13, legmagasabb nappali hőmérséklet 20—24 között. Búcsúzás és készülődés VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE • Ballagnak a kecskeméti Bányai Júha Gimnázium diákjai. Az első sorban Tornyai Jenő, osztályfőnök. ■(Tóth Sándor felvétele.) Budapesten megkezdődött a KGST valuta- és pénzügyi állan­dó bizottságának 24. ülésszaka. A tanácskozáson részt vesznek a tagországok pénzügyi küldöttsé­gei: a Bolgár ..Népköztársaság küldöttsége Dimitr Popov pénz­ügyminiszter vezetésével, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége Rudolf Rochlicek pénzügyminiszter vezetésével, a Kubai Köztársaság küldöttsége Julio Imperatorinak, a Kubai Nemzeti Bank elnökhelyettesé­nek vezetésével, a Lengyel Nép- köztársaság küldöttsége Stefan Jedrychowski pénzügyminiszter vezetésével, a Magyar Népköz- társaság küldöttsége Faluvégi La­jos pénzügyminiszter vezetésével, a Mongol Népköztársaság kül­döttsége Cendin Mólóm pénzügy- miniszter vezetésével, a Német Demokratikus Köztársaság kül­döttsége Siegfried Böhm pénz­ügyminiszter vezetésével, a Ko­mán Szocialista Köztársaság kül­döttsége Florea Dumitrescu pénz­ügyminiszter vezetésével és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének küldöttsége Vaszi- lij F. Garbuzov pénzügyminiszter vezetésével Az ülésszak munká­jában részt vesz a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság pénzügyi delegációja Jankó Szmole pénzügyminiszter vezeté­sé ve.l. A tanácskozást Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese üdvözölte. A KGST valuta- és pénzügyi állandó bizottságának 24. ülés­szakán részt vevő minisztereket, delegációvezetőket és Todorovot, a KGST helyettes titkárát, K. Nazarkint, a Nemzetközi Gazda­sági Együttműködési Bank elnö­két, V. Vorobjovot, a Nemzetközi Beruházási Bank elnökét és a W. Bient, a Lengyel Nemzeti Bank elnökét fogadta Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. Az esz­mecserén jelen volt Faluvégi La­jos pénzügyminiszter és László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A bontakozó tavasz pompája köszöntötte tegnap a Bács-Kis- kun megyében ballagó 2045 diá­kot. Hat városban és öt nagy­községben díszítették fel az is­kolát, a negyedikesek termeit az utolsó tanítási napon. A végző­sök nagyobbik része lány (63 százalék); a fiúk jobban kedve­lik az ipari pályákat. Még min­dig a gimnázium van túlsúly­ban: a 2045 érettségiző közül 826-an végeznek a szakközépis­kolában. Több százan ballagnak a na­pokban a megye felsőfokú in­tézményeiben is. A Kertészeti Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Karán utoljára tartják az ünnepséget a szűkös, régi épületben, a Műszaki Főiskolán először búcsúztatják a végzősö­ket az új nagyteremben. Bács-Kískun megyében mint­egy 3200 fiatal kap júniusban szakmai képesítést. Túlnyomó többségük ipari szakmunkás lesz. Hozzávetőlegesen 450-en helyezkednek el a kereskedelem­ben és a vendéglátó szakmában, 300-an a mezőgazdaságban. A szakmunkások háromnegyedré­sze fiú: minden tizenötödik új szakmunkás érettségizett. A Magyarországon tegnap bal­lagó 55 ezer diák élete végéig emlékezik az alma matertől vett búcsúra. Ezekben a napokban mégis a közelgő érettségi foglal­ja le gondolataikat. A nappali tagozaton május 11-én — ma­gyar írásbelivel — kezdődnek az érettségi vizsgák. Szombaton a matematikai feladatokkal igye­keznek megbirkózni. A szakosí­tott tantervű végzős osztályok május 14-én írásbeliznek ide­gen nyelvből. A többi tantárgy- bál előirt dolgozatokat május 15—19-e között készitik el. H. N. A legfontosabb törvény Az április 2-án, Kecskeméten megtartott megyei választási nagy- gyűlésen mondotta többek között Nyers Rezső elvtárs — utal- ván a tanácsok feladataira —, hogy a megalakuló új testületek leg­fontosabb törvénye: jól gazdálkodni a meglevő eszközökkel. Ha ezt a rövid, tömör és világos „törvényt” konkretizálni akarjuk, ha azt sze­retnénk számba venni, hogy megyénkben a városi, nagyközségi és köz­ségi tanácsok milyen feladatok megvalósítására hivatottak, bizony meg­lehetősen sok tennivalót kellene felsorolnunk. Mert annak ellenére, hogy településeink, s ezáltal, vagy ezen belül az ott élő dolgozó emberek kül­sőleg és tartalmilag is sokat léptek előre, nagyot fejlődtek a két évvel ezelőtti tanácsválasztások óta — rengeteg a munka. Az újonnan megalakult tanácsok tagjai, tisztségviselői ezzel maguk is tökéletesen tisztában vannak. De éppen azért, mert sok a tennivaló, sokszorosan oda kell figyelni az eszközökkel való gazdálkodás helyes­ségére. Az eszközök alatt természetesen értjük a pénzt, az anyagot, a társadalmi munkát stb. De a jó gazdálkodás fogalmi körébe ezen túl beletartozik a szervezőkészség, a munka irányítása, a fontossági sor­rend helyes kialakítása. Mindezek azonban csakis úgy valósíthatók meg, ha a döntésekbe a helyi tanácsok bevonják a lakosságot, ha a le­hető legszélesebb demokratizmust juttatják érvényre. '"Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy ez — mármint a demokra­-*■ tikus alapokon való döntés — megyénkben nem okoz különö­sebb gondot. Erre a kijelentésre éppen a választást megelőző jelölő gyűlések adnak megbízható alapot. Ezeken a jelölő gyűléseken már a „dolgozó nép okos gyülekezetében" vitatták meg egy-egy körzet leg­égetőbb gondjait, s aki figyelte ezeket az összejöveteleket, meggyőződ­hetett arról, hogy az utóbbi években nagy és dicsérendő, ugyanakkor régóta várt fordulat állt be az emberek gondolkodásában. Ma már erős, egészséges a közgondolkodás, a közösségi érzés, és a lakosság reálisan tudja értékelni saját helyzetét, lehetőségeit egy-egy városon, községen belül. Éppen ezért, ennek tudatában bízhatnak a megalakult új tanácsok a lakosságban, s ezért támaszkodhatnak a választópolgárok segítségé­re nemcsak a döntések meghozatalánál, hanem azok végrehajtásánál is. Azt azonban, hogy pénzből, építési anyagból, kapacitásból mennyi áll rendelkezésére egy-egy helyi tanácsnak, azt a testület vezetőinek kell tudniuk, s őszintén feltárni a reális lehetőségeket a lakosság előtt. Hiba volna azonban azt gondolni, hogy ha a döntést a választópolgárokra bízzuk, őket terheli a felelősség is, azok megvalósításában. Erről nincs szó. Az a lakóhelyi kollektíva ugyanis, amelyet a tanács vezetése be­von a döntésbe, a végrehajtással megbízza — választott tanácstagjain keresztül — a lakóhely vezetőit, de természetesen nem hagyja magára azokat, amikor a munka neheze következik. Tj'rdekazonosságot és cselekvési egységet kell tehát kialakítani ak- kor, amikor a fejlesztési tervekről, azok megvalósításáról, jár­da-, útépítésről, vízvezetékhálózat bővítéséről, új orvosi rendelő épí­téséről, művelődési ház építéséről, óvoda-bővítésről és bármilyen más, az egész vár ás, község lakosságát érintő programról van szó. Taná­csúink akkor működnek jól, akkor szolgálják helyesen lakóhelyük ér­dekeit, ha mindennapos tevékenységük során nem feledkeznek meg a legfontosabb törvényről, annak nemcsak az eszközökre, hanem az em­berekre érvényes tartalmáról sem. Különösen a világos beszédre, a célok egyértelmű megfogalmazására, a lehetőségek őszinte feltárására gondolunk itt, nem is beszélve az „embercentrikus ügyintézés" igényé­ről, a megértő szóról, a közvetlenségről., arról, hogy a tanács dolgozói minden lehetséges alkalommal éreztessék az állampolgárokkal: értük dolgoznak, őket szolgálják, nekik akarnak segíteni, használni. C amiről eddig nem volt szó, de amit egyenrangúnak kell tekin- ^ teni az anyagiakkal, a beruházásokkal: a közművelődés, a kul­túra, a szellemi igény felébresztése, ápolása és kielégítése. Az arra irá­nyuló törekvés, hogy a lakóhely polgárainak ne csak fizikai erejét ve­gyük igénybe, ne csupán arra törekedjenek a tanácsok, hogy „tiszta, virágos" legyen a város, a község, hanem arra is, hogy kialakuljon, vagy még élesebben rajzolódjon meg a szellemi arculat, az értelem karaktere, hogy ne legyenek üresen tátongó művelődési házak, érdek­lődés híján elmaradt előadások stb. Ennek a szükségessége legalább annyira fontos törvény, mint egyéb más tennivaló. Különösen, ha tud­juk, hogy ez a „beruházás" nem is sok idő múlva bőségesen megtérül, gyümölcsözni fog. • Fock Jenő a kormány elnöke, a Parlamentben fogadta a KGST- országok pénzügyminisztereit. (MTI-foto — Vigovszki F. íelv. — KS.) *W>;L : —. !j£ IJFTPROGRAM - BAJÁN A közgazdászok vándorgyűlésének második napja Kecskeméten az iparstatiszti­kusok és üzemgazdászok negye­dik országos vándorgyűlése teg­nap két szekcióban folytatta munkáját. A megyei tanács nagytermében összegyűlt közgaz­dászok ülésén Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára el­nökölt. Itt az első előadást dr. Kiss Albert kandidátus, a Központi Statisztikai Hivatal el­nökhelyettese tartotta, Gazdasá­gossági vizsgálatok az ipar és a forgalom szférájában címmel. Korreferense Lajos Józsefné, a KSH gazdasági tanácsadója volt. A vállalati gazdaságossági szá­mítások problémáiról dr. Rév- falvi Miklós, a KSH gazdasági tanácsadója beszélt, a korrefe­rátum témája pedig A piacku­tatás szerepe a vállalati prog­nózisban és döntésben — volt, amelyet Hantos József, a Kecs­keméti Konzervgyár igazgatója adott elő. A vállalati gazdálko­dás néhány makrqökonómiai problémájával Pető Márton, az Öntödei Vállalat főosztályveze­tője foglalkozott, amelyhez dr. Vastagh Gyula, a KSH Bács- Kiskun megyei Igazgatóságának osztályvezetője tartott korrefe­rátumot. A második szekció a ME- SZÖV-székház nagytermében ülésezett, ahol dr. Kőrös Gás­pár. a Kecskeméti Városi Tanács elnöke elnökölt. Tóth Péter, a Csepel Vas- és Fémművek fő­osztályvezetője Érdekeltség, üzem, vállalat és tröszt szinten címmel tartott előadást, korre­ferense Kecskés József, a Sta­tisztikai Kiadó Vállalat igazga­tója volt. A következő téma A vállalati árpolitika 'és költség­gazdálkodás, előadója dr. Nyúl Emil, az MSZMP KB munka­társa volt. A korreferátumot Dénes Gábor, a Villamos Beren­dezés és Készülék Művek főosz­tályvezetője tartotta. A gazda­sági hatékonyság kritériumai az információs rendszerben címmel dr. Rédei László, a KGM osz­tályvezetője tartott előadást, korreferátumot pedig Szabó Sándor, a MEDICOR Művek fő­osztályvezetője. A vándorgyűlés ma tartja záróülését. A magyar liftek minőségét különösképpen nem szükséges ecsetelni, épp elég bosszúságot okoznak, azoknak, akik magasan laknak. Jellemző, hogy például h hazai szállodákba külföldi felvonókat építenek be. A változást az új liftprognam hoz(za meg. A fő- vállalkozó Ganz-MÁVAG számára ’a Ganz Villa­mossági Művek állítja elő az elektromos tartozé­kokat. A vállalat központjában (készülnek a meg­hajtómotorok, ugyanakkor a bajai gyárra is je­lentős feladat vár, ami egy részét alkotja az idei évre tervezett 40 millió forintos többlet-termelés­nek . A világ nagyvárosaiban elterjedtek az úgyneve­zett Scliindler-típusú liftek. Előnyeihez tartozik, hogy hosszabb távon működőképes; a karbantar­tása nem tesz szükségessé több napos — csupán két-három órás — leállást, s minden szempontból biztonságosabb az elődeinél. A svájci licenc alap­ján a bajaiak az idén 90 darab személy- és tíz teherlifl elektromos alkatrészeit szállítják le. A Durva-parti város üzemében jelenleg a műsza­ki előkészítés folyik. A gyártáshoz sokféle szer­számot készíttetnek, több millió forint értékben. A meo „bírálóképessége” 500 ezer forintos vizs­gálóműszer-együttessel erősödik. A svájci cég szak­emberei már itt jártak és megadták a szükséges tanácsokat. A gyáriak hozzáláttak egy külön mű­hely berendezéséhez, ahol ötvenhárom szakember dolgozik majd. Jellemző, hogy a kézi munkákat is pneumatikus furák, csavarhúzók.. váltják fel. A sorozatgyártás a második félévben kezdődik. Az elképzelések szerint jövőre már ötszáz, 1975- ben pedig 800—1000 darab új típusú lifthez ké-, szilének elektromos alkatrészeket a Ganz Villa­• Kurticz János, a liftalkatrészek gyártásához szükséges, speciális szerszámokat állítja össze. (Pásztor Zoltán felvétele.) mossági Művek bajai készülékgyárában. Ilyen, jó minőségű tartozékokat, vezérlő-készülékeket egyébként a már működő hazai liftekhez is szál­lítanak, ami megjavíthatja a beépített — csak nem mindig üzemképes — felvonóinkat. H. F. Kiváló újító - arany fokozattal A múlt hét péntekjén ünnepé­lyes eredményhirdetés zajlott le a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeté­nek budapesti székhazában. Ván- csa Jenő miniszterhelyettes ki­tüntetéseket adott át a mező- és fagazdaság területén az újítómoz­galomban legeredményesebben munkálkodó dolgozóknak. 45 kiváló újítót és feltalálót tüntettek ki. Közöttük Szörényi Lászlót, a Bácskai Termelőszö­vetkezeti Szövetség gépészmér­nökét Kiváló újító arany fokozat elismerésben részesítették. A nevezetes esemény orvén hívtuk fel távolsági beszélgetésre a Bácskai Termelőszövetkezeti Szövetséget. Szörényi László vet­te fel a kagylót. — Gratulálunk a kiváló ered­ményhez. — Köszönöm. — Milyen feltételek kellettek az arany fokozat eléréséhez? — A Kiváló újító cím bronz, ezüst, illetve arany fokozatához egyik fő követelmény az újítások népgazdasági és vállalati haszno­sulása. Azaz, hogy mennyi forint­ban kimutatható eredményt hoz­tak. Figyelembe veszik az újítá­sok értéke után kifizetett újítási díjak összegét is. Hány javaslatot nyújtott be az újító idők folya­mán, s azokból mennyit haszno­sítottak .. . Hasonló kritériumok alapján döntötték tehát el, ki — melyik fokozatára érdemes a Ki­váló újító címnek. — Mióta tevékenykedik az újí­tómozgalomban? Milyen terüle­ten kutat, munkálkodik elsősor­ban? Milyen forint értékben hasznosultak eddigi újításai? — A Hosszúhegyi Állami Gaz­daságban kezdtem újítani — tíz éve. A szövetséghez tavaly ápri­lis elsejével kerültem át; eddigi eredményeim, alapján innen ter­jesztettek fel a megtisztelő cím elnyerésére. Újításaim a szőlőtermesztés gé­pesítésével kapcsolatosak. Hogy csak a legjelentősebbeket említ­sem: mélytrágyázó gépsor; a szü­ret megkönnyítésére billenő tar­tályok a szállításnál; majd 1909— 70-ben egy újító kollektíva tag­jaként az egyik legnehezebb ta­vaszi munkát, a szőlőnyitást gé­pesítettük. Ennek gyártási jogát a Kecskeméti Gépjavító Vállalat vette meg. Körülbelül 800 dara­bot készített belőle. így számítva, egyedül ez az újítás több millió forint hasznosulást jelent nép- gazdaságilag. — Hogyan, mikor születnek az ötletek? — A gépesítési problémák meg­oldására igyekszik az ember min­dig valami újat, tökéletesebbet találni. Gyakorlat közben, munka alatt éppúgy töri a fejét ezen, mint amikor pihen. Nem kis fá­radsággal jár, míg egy elképze­lésből hasznosítható újítás lesz. — Köszönjük a beszélgetést, jó egészséget a további sikerekhez. Tóth István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents