Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-31 / 125. szám
r • Sikala János kertész a termálkútnál * • Szedik a palántát a kiiiltetéshez t Öntözővíz a szomjas földekre Megújhodás a Tisza mentén Korszerű alapokon a Tiszagyöngye Tsz gazdálkodása A tiszakécskei Tiszagvöngye Tsz 1969 év elejére gazdálkodásának mélypontjára jutott el. A veszteség meghaladta a 6 millió forintot. Súlyosbította a helyzetet, hogy az azt megelőző években nem történt említésre méltó beruházás; az erőgépek nagyobb része megérett a selejtezésre, a két tehergépkocsi mindegyike üzemképtelen volt, elhanyagolták a meglevő épületek karbantartását, s néhány létfontosságú munkában is elmaradás mutatkozott. Egy ilyen kudarc akárhány szövetkezetét „felmorzsolt” volna — köztük a Tiszagyöng.yé-nél jobb adottságúikat is (az átlagos aranykorona-érték manapság isem haladja meg a 8-at) —, vagy hosszú évekre , kilátástalanná tette volna még az előrelépés gondolatát is. Itt nem ez történt. szorgalmas, a meg-« újulást nemcsak áhítozó, de Síért' tenni is akaró gazdák szembenéztek a történtekkel, levonták a következtetéseket, soraik közül új vezetőséget és elnököt választottak — a korábbiaknál alkalmasabb embereket —, s elkezdtek dolgozni. A folyamat persze nem volt ilyen egyszerű, voltak kitérők, zsákutcák, de az összefogás gyümölcsei' egyhamar kezdtek beérni. Közgazdasági elemzés nélkül egy lépést sem lehet tenni — ez volt az első, s talán a legfontosabb felismerés. Ennek nyomán került sor a gazdaságtalan ágazatok felszámolására, illetve a jövedelmező ágazatok megerősítésére. Megszüntették a tehenészetet, mivel a tej előállításának költsége háromszoros volt az átadási árnak; hasonló sorsra jutott a sertéshizlalás, a sikertelen gyümölcstelepítést száz holdról „száműzték”, s kiforgatták a régi szőlők meddő tőkéit is. Ugyanakkor fejlesztésre érdemesítették a gazdaságos marhahit- í lalást, á sziki legelhet jól hasznosító' juhállományt. A szanálás méltányos szigorításokat írt elő, s úgy látszott, már egy év után lélegzethez jutnak, amikor az 1970-es tavaszi áradás újból visszavetette a gazdálkodást: ezt az évet újabb ötmilliós mérleghiánnyal zárták. Az árvíz 800 holdat borított el, további 600 holdon a belvíz tombolt, s ■ez jócskán megrongálta a szőlő- és gyümölcsültetvényer két is. De ezt is kiheverték, s mondhatni, épp ez volt az igazi próbája a megújult vezetési és gazdálkodási módszereknek. A Tisza- gyöngye Tsz jelenlegi eredményeit lényegében két év erőfeszítése alapján ítélhetjük meg. A halmozott termelési érték 1970-ben nem érte el a 14 milliót, de 1972 végére már meghaladta a 28-at. Beruházásra jó két évvel korábban két millió sem jutott, tavaly már jóval több, mint hárommilliót használhattak fel ilyen célra. Szembeszökő a tag jövedelem‘"alakulása is: 7Q- ben kévé,? híján 14 és félezer forint vólt az^ égy dolgozó tagra jutó éves átlagjövedelem, tavaly viszont elérték a közepes termelőszövetkezetek átlagjövedelmét. PRITAMINPAPRIKA ÉS SAVANYÚKÁPOSZTA Legalább ennyi az idén is várható. A takarmánytermesztésben elért számottevő er edmény j avulásnak köszönhetően az utóbbi pár évben a tsz már nem szorul takarmányvásárlásra, noha azóta az állattenyésztés is fejlődött. A marhahizlaláshoz az alapanyagot a tsz főként a háztáji gazdaságokból vásárolja fel, de az üzemi tartási körülmények korszerűek, s rendelkezésre á.l egy 90 férőhelyes itatásos borjúnevelő is. Az idén 350 hízómarha értékesítésére van kilátás, több mint 80%-ban exportra. Gazdaságosságban a marhahizlalással vetekszik a juhtenyésztés, a több mint 400 hektáros legelő nagyobb része csak juhok számára alkalmas. A tejes- és pecsenyebárányok értékesítése — az 1200 aQyaljirka „két,éyenkénji háromszori 1 ellétése által — jó ? hasznot hcfej.' zs/iiíém -öravésbé a gyapjú, az idei nyírási átlag 5,2 i,:ia a„ "línőségben ir lóbbhoz áll közel. Külön is szót érdemel a háztáji gazdálkodás, s főként ennek részeként a kisüzemi állattartás. A dolgozó tagok száma félezernél nem több, a tulajdonukban levő tehenek száma viszont, nem sokkal van alatta a 300-nak. Igaz, hogy a tsz területén levő tanyák száma is 268. (Itt él a tagság egyharmada.) De a tanyai adottságokat a közös is megtetézi: minden háztáji szarvasmarha után egy hold gyepet biztosít a közös legelőből, kedvezményes áron. Továbbá a lucerna- és szénafélék 6—10° ()-át a közös természetben adja ki a tagoknak, s ez az akció a betakarítás gyorsítására is jótékonyan hat. De ha szükséges, a közös más takarmányféleség beszerzéséről is gondoskodik. A tanyák 90 0 0-ában már villany világít, s ez az energia hajtja meg az öntöző kisgépeket is. Ennek folytán ugyancsak fellendült a háztáji zöldségter- n mesztés, s becslések szerint a háztáji kertészetekből az idén 200—250 vagon áru várható. A háztájihoz való ragaszkodást — amely egyébként nem megy a közös munka rovására — az is fokozza, hogy a területet évek óta egyazon helyen, méghozzá a tanyák mellett mérik ki. A közösen művelt összterület 2305 hektár, s ebből 240 hektáron folytatnak üzemi zöldségtermesztést. Ez az ágazat az ösz- 6zes termelési értékből 23—36° ,r os arányban részesedik — ez a hányad Tiszakécáke közös gazdaságai között itt a legmagasabb. Az intenzív kultúra — döntően a pritaminpaprika, valamint a paradicsom és az őszi fejes káposzta — tervezett össztermése erre az évre 457 vagon. Kitűnőek az öntözés adottságai is; a tsz három kilométer hosszan határos a Tiszával. A berendezéseket évről-évre fejlesztik, korszerűsítik — így ma már 800 hektár öntözésére van lehetőség. Tiszakécske határában a hetedik — eddig a legutolsó — termálkút itt készült el, ez év február közepén, kétmilliós költséggel, amelynek felét az Országos Vízügyi Hivatal magára vállalta. A több mint 50 fokos vízből percenként 1600 liter zúdul elő a kútból. Hasznosítására már a tavaszi hónapokban sor került: a víz fűtésével a tsz egy hektáros fólia-alatti palántanevelőt létesített. Mellőzhették a szerves trágya sok éven át alkalmazott biofűtését, amely által 200 vagonnal több szerves anyagot hordhatnak ki a földekre. A palánták felszedése után a telep primőrtermesztésre ad lehetőséget: 250 mázsa paprikára, 550 mázsa uborkára, valamint fejes salátára számítanak. Mint feldolgozó ágazat, a káposztása vanyító üzem közvetlenül a zöldségtermesztéshez kapcsolódik. Jó hagyománya van a savanyításnak, bár sok éven át primitív körülmények között folyt a munka. Ez is a múlté ma már, s még inkább az lesz az idén, amikoris elkészül az új üzemépület, ahol a téli szezonban — decembertől márciusig — 80 vagon káposzta savanyítására lesz mód. A Tiszagyöngye Tsz-nek ez a terméke rendkívül keresett csemege — bel- és külföldön egyaránt. A fejlesztés tehát ezért is indokolt. A feldolgozás évente félmillió tiszta haszonhoz juttatja a gazdaságot, s nem lebecsülendő a nődolgozók rendszeres foglalkoztatására nyújtott lehetőség sem. Később, ha a technológia megengedi, paprika ás paradicsom savanyítására is alkalmat teremtenek. A pritaminpaprika túlnyomó részét exportálják, részint ez a sorsa a paradicsomnak is, bár ebből konzervgyári feldolgozásra is jut. A tsz nádudvari zöld- ségesboltját zömmel az itt termelt árukkal látják el. A görögdinnye legfőbb felvevő piaca peAZ ADOTTSÁGOK JEGYÉBEN Elsősorban a szőlőnek van még hagyománya. De a 163 hektáros üzemi szőlő már a hagyomány megifjodását jelzi: a gépesített növényvédelemben;; négy napos permetezési fordulót lehet tartani, s bevált a vegyi ; gyomirtás is. Tavaly hektáronként 55 mázsát szüreteltek. A pozsonyi fehér és a kövidinka tárolására, palackozására a Közép-magyarországi Pincegazdaság alföldi üzemével kötöttek hosszú lejáratú megállapodást. Szűkebb értékesítési csatornaként fogható fel az újszászi borkimérő, amelynek dig Kecskemét. Jövedelmezőségben a kertészettel vetekszik a 45 hektáron termesztett dohány, s ez a kultúra is főként 1969 után honosodott itt meg. A félegyházi dohányfermentáló üzemben a Tisza mentén termesztett dohánnyal színezik a máshol termesztett füstölnivalót. Legutóbb, 600 ezer forintért, dohánykombájnt vásároltak. a havi forgalma eléri a 250 ezer forintot. Hatvanhat hektáron téli almát termesztenek, a metszésen és a szedésen kívül ez az ültetvény is gépesített. A tavalyi termés háromnegyed részét exportálták. Jeleskedik a tsz a gabona-, a kukorica- és a lucernatermesztésben is. Különösen a lucernaterület megújítására, az új telepítésekre fordítanak nagy gondot. A pillangóst 190 hektáron termesztik, s tavaly 52 mázsás hektáronkénti szénatermést takarítottak be. NAGYOBB SZAKTUDÁS — BELÁTHATÓ TÁVLATOK Három-négy évvel ezelőtt a dolgozó tagság átlagos életkora 48 év volt, jelenleg ez nem több 42-nél. De a „fiatalosodás” folyamata ezzel nem zárult le, s a tsz következetesen gondoskodik is a fiatalok idetelepítéséről, helyhezkötéséről. Tiszabögön eddig — a tsz 10 ezer forint értékű fuvarkedvezményét igénybe- véve, s vállalva ezzel szemben legalább három éven át a közösben végzett munkát, az előírt munkanapok szerint — több mint 30-an építettek családi házat. Jelenleg is mintegy 60 új, közművesített házhely vár értékesítésre. A gazdaság más módon is hozzájárul Tiszabög, mint külterületeinek számító lakott hely komfortosabbá tételéhez. Legújabban például tisztasági fürdő építését tervezik. Kultúrotthon a tsz mindkét üzemegységében van, s ezek meglehetősen látogatottak. De Szolnokon is 40 személynek van színházbérlete, s nyaranként kedveltek a Szegedi Szabadtéri Játékok is. Az átlagéletkor csökkenésének — program szerint és valóságosan is — a szaktudás növekedésével kell együtt járnia. A tsz-nek jelenleg csaknem ötven szakmunkása, öt középfokú és három felsőszintű végzettségű szakembere van. Jelenleg öt ösztöndíjasa is van a gazdaságnak. A szakosított szakmunkásképzésre nagy gondot fordítanak, s erre az idén az üzemen belül kerítenek sort. A vezetőség az idős tagok helyzetét is nagy figyelemmel kíséri, évente összesen 200—300 mázsa gabona, s 300—400 mázsa tűzifa — mindkét juttatás ház- hozszállítva értendő — kerül közöttük kiosztásra, öregek napján a nyugdíjas és járadékos tagok mindegyike pénzjutalomban részesül. De külön elbírálás alapján a tsz soronkívül is nyújt támogatást. ... Mostanában ér el a Tiszagyöngye Tsz gazdálkodása odáig, hogy fejlődésének távlatai beláthatóvá legyenek. A fő perspektívát továbbra is a zöldség- termesztésben látják, s ennek jegyében csatlakozott a tsz az elsők között a Tisza-menti zöldségprogramhoz. Üjabb termálkút fúrását tervezik, amely által a fóliatelep nyolc hektárra lesz növelhető. Olyan gépesítést alkalmaznak, amellyel minőségileg alakul át a zöldségtermesztés technológiája. Szőlőtelepítés 120, csonthéjas gyümölcsös ültetése 30 hektáron, a forrólevegős szénaszárítás meghonosítása, 'a juhállomány másfélszeresére történő növelése, a rendszeres talajvizsgálat, közgazdasági csoport létrehozása, a kooperáció kiszélesítése — ezek szerepelnek a közeli évek terveiben. A három év előtti mélypontra egyre magasabbról tekinthetnek vissza. De itt inkább előre néznek. (X) • A géppark új büszkesége: a dohánykombájn 6 Paprikapalántázók „hadrendje” " i. * ; ’. '.fi is-*» fííBiuitsiy cffr»;íúv • Készülő hordók a savanyúkáposztának • Karbantartás • Exportra alkalmas hízómarhák munka közben
