Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-31 / 125. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 125. szám Ara: 90 fillér 1973. május 31.. csütörtök Indiai küldöttség hazánkban A magyar or­szággyűlés meghívására szerdán egyhe­tes hivatalos, baráti látoga­tásra Budapest­re érkezett az az indiai parla­ment küldött­sége. A delegá­ciót dr. G. S. DhiUon, az in­diai népi ka­mara elnöke vezeti, tagjai Óra Mehta ál- liamminiszter, Tayyab Hus- sain, Sat Pál Kapur, Shambu Nath, Sultan Singh, T. K. Srinivasan és Bhargavi Thankappan alsó-, illetve felsőházi kép­viselők. A küldöttséget a Ferihe­gyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnöke, dr. Beresz- tóczy Miklós, az országgyűlés alel- nöke és Szigeti Károly, a Külügy­minisztérium csoportfőnöke fo­gadta. Ott volt az országgyűlés tisztikarának számos tagja, vala­mint C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. Üzembe helyezték a kerekdombi öntözőművet DÉGEN IMRE LÁTOGATÁSA TISZAKÉCSKÉN Hl ff* 11WHMT1W *«W I 1WWreqg»*tóBgaa£aM»l«Í Szerdán Kecskemétre érkezett Végen Imre államtitkár, az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnöke. Dr. Romány Pálnál, a megyei pártbizottság első titkáránál, va­lamint dr. Cajdócsi Istvánnál, a megyei tanács elnökénél tett látogatás után Tiszakécskére utazott. Útjára elkísérte a me­gyei tanács elnöke. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökét a nagyközségben a kecskeméti járás, valamint a párt és tanács helyi vezetői fo­gadták. A magas rangú vendég és kísérete részt vett az Új Élet 1 ermelőszövetkezet ünnepi köz­gyűlésén, amelyet abból az al­kalomból rendeztek, hogy a kö­zös gazdaság elnyerte a Kiváló Termelőszövetkezet címet. Kőszegi Péter, a termelőszö­vetkezet mezőgazdasági üzem­ágának vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd Vinczé La­tos, a termelőszövetkezet, elnöke számolt be az elmúlt esztendő eredményeiről. A közös gazda­ság az utóbbi időben sokat fej­lődött. Nehéz körülmények kö­zött gazdálkodnak, hiszen a föld­területük több, mint kétharma­da futóhomok. A halmozott ter­melési érték az intenzív gazdál­kodásnak köszönhetően az 1970. évi 40 és fél millióról az elmúlt esztendőben 80 millió forintra nőtt. A dinamikus fejlődést igazolja az is, hogy a közös gazdaság árbevétele két év alatt 50 millióról 81 millió forintra emelkedett. Jelentős beruházá­sokat valósítottak meg, többek között korszerű szarvasmarha­telepet építettek. Dégen Imre ünnepi beszédé­ben méltatta a termelőszövetke­zet eredményeit, és rámutatott, hogy a közös gazdaság igyeke­zett élni az öntözési lehetősé­gekkel. Az itteniek tudják, hogy boldogulásuk, előrehaladásuk egyik feltétele a víz. Elkészült a kerekdombi esőztető öntöző­fürt, amely csaknem 30 millió forintba került. Az állami be­• Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke átadja a kitüntetést a termelőszövetkezet elnökének, Vin- cze Lajosnak. Az öntözőmű nyomásközpontjában, üzembe he­lyezés után. (Tóth Sándor felvételei) ruházásból épült öntözőmű ré­sze a következő esztendőkre tervezett és előkészületben levő csongrádi vízlépcsőnek. Únnepi beszéde után átadta a kitüntetést a szövetkezet elnö­kének, majd azoknak, akik az öntözőtelep építésében kiváló munkát végeztek. Ezt követően a szövetkezet elnöke átnyújtotta a Kiváló Termelőszövetkezeti Tag kitüntetéseket. A homokhátsági termelőszö­vetkezetek körzetében indított versenyben az egy hektárra jutó hústermelés szempontjából ki­váló eredményt ért el a gazda­ság, hétszeresét adta a megyei átlagnak. A versenyben elért első helyezésért járó elismerő oklevelet és pénzjutalmat Ma- gony Imre, a területi szövetség titkára adta át a szövetkezet el­nökének. Az ünnepi közgyűlés a tisza- kécskei úttörők műsorával zá­rult. Kora délután az államtitkár és kísérete megtekintette a ter­melőszövetkezet fóliás kertésze­tét. Az üzemlátogatáson már részt vett dr. Romány Pál, a me­gyei pártbizottság első titkára is. Három órakor került a sor a kerekdombi öntözőmű ünnepé­lyes üzembe helyezésére. Dégen Imre avató beszédében hangsú­lyozta, hogy jelenleg ez az or­szág legkorszerűbb kivitelezésű, automatizált nagyüzemi öntöző­telepe, amelynek valamennyi berendezése hazai gyártmány. Az öntözőfürt 1026 hektár te­rületet képes mesterségesen el­látni csapadékkal, ebből az Új Élet Termelőszövetkezet terüle­te 709, a Béke Termelőszövetke­zet területe pedig 317 hektár. Mind a két termelőszövetkezet öntöz szőlőt, gyümölcsöst és zöldségféléket. A nyomásköz­pont falán tábla hirdeti, hogy a beruházó, a tervező és kivitelező a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, valamint a Ganz- MÁVAG. Az öntözőmű a Holt-Tiszából nyeri a vizet, 38 és fél kilomé­ter felszín alatti csőhálózattal rendelkezik. Teljes üzemeléskor 450 szórófej ontja az éltető vi­zet a növényekre. Az üzembe helyezéssel máris megkezdték az öntözést. Az öntözőmű felavatását kö­vetően a vendégek megtekintet­ték a szövetkezet új tehenészeti telepét. K. S. T elepülésfejl esztés Lapunk a megyei tanács alakuló üléséről szóló közle­ményében az eseményekről szólva azt is hirül adta, hogy a tanács döntött az elmúlt évi településfejlesztési verseny ér­tékelése ügyében és abban, hogy mára Kiskunfélegyházá­ra összehívja a településfej­lesztési nagyaktívát, ahol elemzésre kerül az elmúlt évi munka és a legjobban dolgo­zók megkapják kiérdemelt ju­talmukat. Nem véletlen az, hogy éppen a megyei tanács alakuló ülése döntött ebben a kérdésben, hiszen a tanácsok és a tanácstagok tevékenysé­ge szorosan összefügg a helyi politikai, gazdasági és egyéb sokoldalú fejlesztési tényke­déssel. A választók ezt a mér­cét alkalmazzák akkor, amikor döntenek a tanács és tagjai tevékenységének minőségéről. A megyében — mondhatni — már tradíciója van a tele­pülésfejlesztési versenynek, hiszen több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. A ver­seny tartalma szinte mindig azonos volt. csak annyiban változott, amennyiben minden esztendőben az előző év ered­ményeit már magában foglaló jobb, gazdagabb bázison in­dulhatott útnak. Melyek voltak és maradtak az alapvető célok? A helyi te­lepülés: a város, vagy köz­ség minél eredményesebb fej­lesztése, szépítése, az ott élő lakosság életkörülményeinek javítása. A lakosság egyetérté­sével találkozó célkitűzések kibontakoztatták az alkotó­kedvet. és az állampolgárok, a társadalmi szervek, vállala­tok. üzemek, szövetkezetek és intézmények tenniakarása nagy, addig ismeretlen ener­giákat hozott felszínre. Éppen ezért minden esztendőben gazdagodott és sokat nyert a megye lakossága. A településfejlesztési ver­seny lényeges elemét képezte, hogy a rendelkezésre álló esz­közökön túl, jó szervezéssel, minél nagyobb összegű pótló­lagos bevételi források állja­nak a fejlesztés rendelkezésé­re. Ennek biztosítása az el­múlt évben is sikerült, hiszen a társadalmi munka három­szorosa lett a tervezettnek, ami azt jelzi, hogy az állam­polgárokban mindenütt több­szörös a készség környezetük megváltoztatásához, de ugyan­akkor arra is figyelmeztet, hogy a társadalmi munka megszervezésével kapcsolatos — helyenként tapasztalható — kishitűség egyáltalán nem he­lyénvaló. A legjobb eredmé­nyeket azokon a helyeken ér­ték el, ahol a hagyományos szervezési módszerek mellett a szocialista mezőgazdasági szervezetek és más szocialista gazdasági egységek gépi mun- J káját is igénybe tudták ven­ni. A legtöbb pontszámot (mert ez az értékelés metódu­sa) a helyi főutak javításának, karbantartásának ily módon történt megoldása eredmé­nyezte. Sorrendben ezt köve­tik az olyan jellegű társadal­mi munkálatok, mint például a parkosítás, árokásás a víz- vezetéképítésnél, járda, sport­pályák és játszóterek építése. Még kézzelfoghatóbban meg­közelíti a településfejlesztési verseny eredményeit (és erről örömmel adunk számot), hegy jelentős szerepe volt 418 taná­csi lakás. 4 művelődési ház, 35 bölcsődei hely, 42 általá­nos iskolai tanterem. 61 álta­lános iskolai diákotthoni és 697 óvodai hely, 76 kilométer víz-. 80 kilométer villanyhá­lózat, 80 ezer négyzetméter szilárd burkolatú járda és 26 kilométer, ugyancsak szilárd burkolatú út és egy törpevíz­mű megvalósításában. A mai településfejlesztési tanácskozáson elhangzó refe­rátum nyilván még részlete­sebben és még több tanulsá­got adóan fogja elemezni nem­csak az elmúlt évi munkát, hanem az 1973-as feladatokat is. Lapunk, mint eddig, a to­vábbiakban is nagy figyelmet szentel a lakosság áldozatkész munkájának. Éppen ezért hadd köszöntsük tisztelettel és sze­retettel a nagyaktíva részve­vőit, a legjobbakat, a helye­zetteket, de azokat az egyszerű tevékenykedőket is, akik a községekben, városokban, a ta­nyavilágban részt vettek az emlitett ielentős eredménynek a létrejöttében. W. D. Konferencia Budapesten Európa biztonságáról „Európa biztonságának új táv­latai” címmel Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese tartotta meg az első előadást azon a tudományos konferencián, amely szerda délelőtt kezdődött meg a MÉMOSZ székházában. Európa biztonsága a témája a tanácsko­zásnak, amelyet az OBT tudomá­nyos bizottsága, az európai biz­tonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága és a Magyar Külügyi Intézet rendez. Mintegy másfél száz hazai résztvevő, vala­mint szovjet, NDK-beli, NSZK- beli, jugoszláv és olasz meghívott vendégek jelenlétében nyitotta meg a tanácskozást az elnöklő Sarlós István, a Népszabadság fő- szerkesztője. A megnyitó beszéd alapvető gondolata az volt, hogy néhány évvel ezelőtt itt, Budapesten hang­zott el a jelszó, hogy új remény­ség bontakozhat ki a népek köze­ledéséhez, békéjéhez és barátsá­gához. 1973-ban ez a reménység már valósággá válhat, az európai biztonsági értekezlettel megvaló­sulhat, s akkor nemzedékünkre az utánunk következő generációk megbecsüléssel tekinthetnek visz- sza. A tudományos konferencián el­hangzó előadások az európai béke és biztonság politikai, gazdasági és kulturális kérdéseit érintik. (MTI) Jó kezdeményezések Madarason és Kiskunhalason ÜLÉST TARTOTT A HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYEI BIZOTTSÁGA Tegnap ülést tartott a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága. Dr. Bodóczky Lászlónak, a HNF megyei elnökének meg­nyitója után Gera Sándor, az MSZMP- megyei bizottságának osztályvezetője tartott előadást megyénk közoktatás-politikájáról, a neveléssel-oktatással foglalkozó párthatározatok végrehajtásáról, s a további feladatokról. — Legfontosabb területe a ne­velés-oktatás korszerűsítésének — hangsúlyozta az előadó — az általános iskolák fejlesztése, a köztük levő színvonalkülönbsé­gek fokozatos csökkentése. A kö­vetkező tanévben, s a későbbiek­ben bevezetendő állami intézkedé­sek, többek között a tananyag ész­szerű módosítása, egyes tárgyak óraszámának növelése, az átlag- osztályzatok megszüntetése és a Rendtartás átdolgozása nevelés­ügyünk fejlődésének jelentős ál­lomásai. A határozatok végrehaj­tásában nagy szerepe van az ön­állóságnak, a kezdeményezésnek — s ebben a vonatkozásban me­gyénkben eredményes a munka, gondoljunk például, a tanyai is­kolák villamosítását vagy a diák­otthonok építését segítő széles kö­rű társadalmi akciókra, de orszá­gosan is kiemelkedő a tanyai programozott tanítási kísérlet, s a módszer fokozatos elterjeszté­se is. A jövő feladatairól szólva Gera Sándor elmondta, hogy az ötéves tervidőszak hátralevő éveiben 7 tanyai kollégium megépítésével újabb ezer gyermeket lehet elhe­lyezni az alapvető nevelési felada­tokat teljesítő általános iskolai diákotthonokiban. 1980-ig a kollé­giumi helyek száma újabb ezerrel növekszik. Több tanteremre lesz szükség, hogy egyre több iskolá­ban térhessenek át a csak délelőt­ti tanításra. Mind az alsó- mind a középfokú nevelésben-oktatásban sok a tennivaló, s a népfront az eddigiekhez hasonlóan számos te­rületen nyújthat hasznos segítsé­get. Az előadás után több figyelem­re méltó hozzászólás hangzott el. Vén Ferencné kalocsai városi út­törőtitkár az úttörőmozgalom sze­repéről szólt, s megjegyezte, hogy az iskola korszerűbbé válása el­képzelhetetlen sokoldalú, kiválóan képzett pedagógusok nélkül. A madarasi általános iskola igazga­tóhelyettese, Müller Márton az óvodából az iskolába való átme­net megkönnyítését szolgáló ma­darasi kezdeményezésről beszélt. Mácsai János, a kiskunhalasi Al­sóvárosi Általános Iskola igazga­tója a népfront koordináló szere­pét szemléltetve elmondta, hogy a szocialista brigádok áldozatválla­lásával 1500 kötetnyi könyvhöz ju­tottak a tanyai diákok. Érdemes megemlíteni, hogy kiváló úttörő­munkájáért a KISZ KB selyem- zászló-szalagját nyerte el az idén az iskola úttörőcsapata. A megyei népfrontbizottság ülé­sének hátralevő részében bejelen­tések hangzottak el, majd a bizott­sági tagok sorába választották Szi­geti Pétert, a megyei tanács terv­osztály-vezetőjét és Tóth Szőllős Mihály evangélikus esperest. K. Gy. KILENCBŐL HÁ ROM • A mezőgazdasági nagyüzemekben körültekintően védekeznek a szőlő gombakártevői ellen. Az Izsáki Állami Gazdaságban egyszer­re kilenc gép szórja a vegyszert. Ebből hármat láthatunk felvéte­lünkön, amely a II. számú üzemegységben készült. (Pásztor Zoltán felvétele) Előkészületek az aratásra Húsz nap múlva kasza alá érik Bács-Kiskun megye csak­nem 15 000 hektár gabonája. Szerte a megyében szőkülnek a kalászok. A hűvös idő kedvezett a szem fejlődésének, s a lassú érés lenne továbbra is a kívá­natos. A tavalyi év példája azonban arra inti a gazdaságo­kat, hogy előre gondosan ké­szüljenek fel a kenyérnek való betakarítására. Az állami és termelőszövetkezeti gazdaságok­ban munkára készítik a kom­bájnokat, újítják a gépparkot, nagy az érdeklődés az új gépek iránt: a Bács megyei AGROKER teljes kombájn-készletét meg­vásárolták, sőt a szomszédos megyékből is szereztek be arató­cséplőgépet. A 110 kombájn már megérkezett a gazdaságokba, de még hetvenre lenne szükség a munka zavartalan lebonyolítá­sára. A betakarítógépek korlá­tozott beszerzése a régiek fel­újítására kényszeríti a gazdasá­gokat. Jelzi ezt az is, hogy ki­ürült az AGROKER alkatrész- raktára, s már most hiánycikk a kombájnalkatrész.

Next

/
Thumbnails
Contents