Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-29 / 123. szám

1973. május 29. • PETŐFI NÉPE • 5 Jobb a sztereónál: a quadrifónia A hanglemezvilág forradalma: rátérnek a négycsatornás lemez­játszásra, azaz tetrafóniára, vagy másképpen quadrifóniára. Való­színű. hogy az utóbbi elnevezés terjed el majd, minthogy a Co­lumbia Broadcasting Siystem (CBS) és a francia Decca válla­lat is ezt választotta. A „monofóniánál” mintegy kulcslyukon keresztül hallgattuk a hangversenyt. A sztereónál már kinyílt az ajtó, s a „quádri- fóniánál” benn vagyunk a terem kellős közepén. Itt már a terem belső visszhangjait is érzékel­jük. A francia Q. S. rendszer első felvételei közé tartozik Locatelli négy versenyművének világvi­szonylatban első felvétele. A quadrifónia következtében a le­mezhallgató a karmester helyén ül, s J. P. Wallez szólóhegedűjé­nek hangját balról, hátulról hall­ja. Ez kétségkívül meglepetés, de hát nem is szoktuk meg, hogy a karmester helyén üljünk. Matematikus és filmszínésznő NYELVŐR »Azt látok én!« Az igék tárgyas ragozása he­lyett néha alanyi ragozás van. Ne tekintsük ezt kivételnek, mert az alanyi ragozás ilyenkor nagyon finom jelentésárnyalatot fejez ki. Kár volna* ha kivesz­nének nyelvünkből használatá­nak ezek a lehetőségei. Lássuk tehát a legfontosabb eseteket, amikor a tárgyas ragozást ala­nyi ragozás váltja fel! A nyelvtani szabály szerint, a birtokos személyragos főnév ha­tározott tárgy, tehát utána tár­gyas ragozás következik. Pl.: Megkaptam leveledet. De a leg­több birtokosjelzős összetétel­ben is birtokos személyraggal van jelölve a birtokviszony, ha­tározott névelő nélkül mégis ala­nyi ragozás van mellette. „Vá­sárfiát hozott”. (De Elhozta fiát a moziba.) „három tojássárgájái kevert a tésztába”. (De: Három tojás sárgáját keverte a tésztá­ba.) Az összetételhez közel ólló birtokos szerkezetekre is ugyan­ez a szabály vonatkozik: „Pet­rezselyem zöldjét vett'’. Mege­vett egy csirke combját”. De ha lazább a kapcsolat, így mond­juk:. „Megette egy csirkének a combját”. A birtokos személyragos tárgy után is alanyi ragozás van, ha részelő értelmű, vagyis többől néhányat vagy -az egészből csak egy részt jelent. „Két sonkáját elloptak". .Vajón hány sonkája volt az illetőnek? De ugyanezt tárgyas ragozással is közölhet­jük: „Két sonkáját ellopták”. Ebben az esetben hány sonkája volt? Az első mondat szerint több, de csak kettőt loptak el. Itt tehát valóban a több közül néhányról van szó. A második mondat szerint csak kettő, és ■mind a kéttőt ellopták. Itt te­hát határozott tárgy van, azért ragozzuk az igét, tárgyasán. Arany János azt írta: „A hi­degnek én jó orvosságot tudok.’ (Vagyis á hideglelésre több jó orvosság is van, de csak azt az egyet ismeri.) Ugyanígy magya­rázzuk a mindennapi beszédben is gyakran használt hasonló szerkezetet: kimosott egy inge­met, elvitt három könyvemet. A magyarázat: nemcsak egy in­gem, nemcsak három könyvem volt, hanem több is. Hasonlóan nagyon magyaros és kifejező az ilyen mondat is: „Mindennek szagát érez”. Az ezt, azt személyre vagy dologra utaló névmás tárgyas ragozást vonz. De ha határozat­lan fogalomra utal, és olyat, affélét, abból jelentése van, az ige alanyi ragozású. Megint Aranyt idézzük: „Vadat és halat, s mi az ég alatt (Szem-szájnak kellemes,) Azt látok én . .. (nem pedig azt látom én). Hasonló példák a mindennapi nyelvből: Kérek egy vajat. Én is azt ké­rek. Újságot olvasok. Te is azt olvasol? Még egy esetet említünk. Mi történik olyankor, amikor a ha­tározott tárgy mellé határozat­lan is kerül? Pl.: „A kiállításon a magyar pavilon' a legmaga­sabb díjat, aranycsillagot nyert”. Amint látjuk, az igét csak az egyik tárggyal tudjuk egyeztet­ni. De bármelyikkel egyeztetjük is. a mondat mindenképpen csi­korog. Nincs más mód, el kell tüntetni a határozatlan tárgyat, vagy át kell fogalmazni a mon­datot. Tehát vagy így mondjuk: „a legmagasabb díjat, az arany­csillagot nyerte”, vagy így: „a legmagasabb díjban részesült, aranycsillagot kapott”. Kiss István elmúlt negyedév tapasztalatait, valamint megbeszélik a követke­ző negyedév teendőit. Ugyancsak itt ismertetjük a tsz-tagokkal a legfontosabb vezetőségi és köz­gyűlési határozatokat, valamint a pórt és kormány gazdaságpoliti­kai határozatait, üzemünket érin­tő intézkedéseit. . A tájékoztatás javítása céljá­ból 1973-tól a tagok írásban is megkapják a legfontosabb hatá­Családi tervezés A gyakorlat azt igazolja, hogy ezek a módszerek a bátor véle­ménynyilvánításra történő neve­lésnek is egyik formáját képe­zik. Természetesen nem elegendő csak kérni a tagok véleményét, javaslatait, hanem azokat megfe­lelően hasznosítani is kell. Szük­séges, hogy az elhangzott és le­írt véleményeket minden eset­ben elemeztük, összesítsük és először a vezetőségi ülésen, majd a közgyűlésen megtárgyaljuk. A negyedévenkénti közgyűlések elsősorban beszámoló és irányt szabó jellegűek és a leírt mód­szerekkel begyűjtött tömegvéle­ményre épülnek, s a legfontosabb kérdésekben döntenek. Ha a té­ma megengedi, két- vagy több­féle javaslatot terjesztünk elő, hogy kellő mérlegelés után a tag­ság a neki tetsző mellett dönt­hessen. Egyik erőssége termelőszövet­kezetünknek. hogy 1960-tól az éves munkák elvégzésére önkén­tes vállalás alapján minden esz­tendőben írásbeli megállapodást kötünk a tagjainkkal. Bizakodó emberek Igen jó hatással van nemcsak a tagság közérzetére, hanem a termelési eredmények alakulásá­ra az is, hogy gazdaságunkban a tagok, a vezetők és szakvezetők is egyaránt az elért termelési rozatokat, épp úgy, mint a tsz belső szabályzatát. A brigádgyűlések egyben elő­készítői is a negyedévenkénti közgyűléseknek. A szocialista brigádok munka- értekezletei ugyancsak nagymér­tékben elősegítik az üzemen és a brigádon belüli jó légkör to­vábbfejlesztését és az egész üze­mi tevékenységet. Az írásbeli .megállapodást éven­ként családlátogatásokon kötjük meg. A területileg illetékes bri­gádvezető és a háztáji bizottság tagja, valamint egy-két válasz­tott vezetőségi tag látogatja meg a családokat. A megkötött írás­beli megállapodások, tagok és a vezetőség jogait és kötelességeit, valamint az egész évi munkavál­lalás összes mozzanatát, a mun­kanapok ütemezését is tartalmaz­zák. Rögzítik, hogy az elvégzett munka után mennyi díjazás, a tervben előirányzott átlagtermé­sen felül mennyi prémium jár, mennyi a célprémiumok összege és a nyereségrészesedés mértéke. Termelőszövetkezetünkben ez a módszer családi tervezés néven vált ismertté és közkedveltté. A . családlátogatási (tervezési) rend­szer, a véleménykutatásnak ugyancsak sikeres formája. A családlátogatások alkalmával fel­színre került kérdések, javasla­tok, bírálatok szintén vezetőségi ülés elé kerülnek. A vezetőség állásfoglalását írásban köZlik az érdekelt személyekkel és a csa­ládlátogatók is tájékoztatják őket. eredmények arányában kapnak díjazást. A szak- és részlegveze­tőket a saját szakterületükön el­ért többlettermelés, illetve tiszta, bevétel alapján premizáljuk, és a • Marija Szagajdak előadást tart a kisinyovi egyetem matema­tika-fizika szakán. Ritkán fordul elő, hogy e két foglalkozást egyetlen ember mű­velje. Marija Szagajdak, a kisi­nyovi egyetem fizika—matemati­ka szakán végzett, majd aspiráns lett. Életében váratlanul jelentős szerepet kapott a film is. Emil Lotianu, moldvai rendező felkér­te az „Ez a pillanat” című film főszerepének eljátszására. Az 1970-es Össz-szövetségi Játékfilm­fesztiválon alakításáért különdí- jat kapott. Marija hamarosan az „Egyedül a szerelemmel” című filmben ját­szott egy modern moldvai falu ta­nítónőjének szerepében, aki igyek­szik életét értelmesen és becsüle­tesen élni. Marija Szagajdak nemrég véd­te meg kandidátusi disszertációját a kisinyovi egyetemen. Jelenleg a Moldvai Tudományos Akadémia Matematikai Kutató Intézetében dolgozik és az egyetemen tanít. A szovjet nézők hamarosan új filmben láthatják a népszerű ma­tematikus-színésznőt. ' 9 Jelenet Marija Szagajdak leg­újabb filmjéből. (Fotó: APN—KS) tagok hasonló elvek alapján kap­ják a nyereségrészesedést is. Elhatározásunk, hogy tovább erősítjük kapcsolatainkat a tag­sággal. Még többet kívánunk fog­lalkozni a tagság személyi, csa­ládi és egyéb gondjaival, mivel kitűzött céljainkat csak kiegyen­súlyozott, jó közérzetű, a jövő­ben bízó emberekkel tudjuk el­érni. A politikai és' gazdasági vezetőknek mindig abból kell ki- indulniok, hogy a termelőszövet­kezeti tagok gazdái, tulajdonosai a tsz-nek és ez meg kell, hogy szabja a vezetők magatartását, tevékenységét. A termelőszövetkezeten belül családias légkör, a tagok és ve­zetők jó viszonyának kialakítása érdekében a vezetőség anyagilag A KÉPERNYŐ MAJD A TIZENEGYEDIKRE A 10 X 10 a tizedikre vetélke­dő első fordulójában, hétfőn es­te a rádió mikrofonjai előtt, rossz- szul startolt Bács-Kiskun megye csapata. Csütörtökön a kamerák előtti folytatás sem sikerült job­ban és így most már bizonyos, hogy a berlini VIT nélkülük tar- tatik. Öröm az ürömben, hogy a ve­télkedő színvonala lassan, de ál­landóan javul. Túlzott izgalmat azonban a legutóbbi közvetítés sem keltett. A szórakoztató és ismeretközlő részek még mindig nem állnak össze, kevés a hu­mor, hiányzik a talpraesett ri­porter. Dicséretes a rendező igyeke­zete. Végre arra törekszik, hogy a műsort „látványossá” tegye. A képek beszéljenek és ne a sze­replők. A tapasztalatokat majd a leg­közelebbi VIT-re készülődve hasznosíthatja a Tévé és Bács- Kiskun megye vetélkedő csa­pata. HOSSZÚ, FORRÓ NYÁR Happy end-et. azaz boldog vé­get ígértek a hosszú, hosszú filmsorozat végére. így is lön. Autós férjet talált magának — ha nem csalódtunk — a szép Clara kisasszony. Kisteherrel ke­reste föl időnként a kiszemelt. A kocsi meglehetősen igényte­len, kopottas, de a volánnál Ben, Quick ült. A Férfi. Az Ameri­kai Férfi, aki eleget tett a pa­rancsnak: „Tudd, hogy mit akarsz és vedd el magadnak.” Mosollyal, ököllel, robottal, mi­kor mi szükséges. Mert szemes­nek áll az ottani világ, helo, mindenki a maga sorsának a kovácsa, helo, helo, aki alul­marad, magára vessen. Ilyen gondolatokat is sugallt a kapi­talista szórakoztató ipar jelleg­zetes termékei közé sorolható Hosszú, forró nyár. A tőkés producerek, az álom­gyárosok nagyon jól tudják, hogy miért készíttetnek efféle an­dalító, szenvelgő fogyasztási cik. két. Abban már nem vagyok biztos, hogy a tévé illetékesei kellő bölcsességgel jártak-e el, amikor átvételét, bemutatását elhatározták. Igaz, szegényebbek lettünk volna egy csomó ismerettel (köz­hellyel!), ha nem tűzik műsorra Mark Daniels rendező sorozatát. Az utolsó folytatásból — például — kiderült, hogy mindenkinek a szívében ott rejtőzik az ifjúság babaháza — legfeljebb Varne- rék házi erdőcslkéje hiánycikk egyik-másik mafla családnál — és nincs miért irigyelnünk a gazdag amerikai lányokat. Clara arra kényszerül, hogy enkezé- vel tisztítsa meg a családi ezüst­Lehajtott fejjel (Novai G.—Várkonyi M.) Ha ismerném (Várkonyi M.—Szigeti E.) GENERAL EGYÜTTES Mikrolied-vokál SP 948 ára: 22,— Ft Kövér a Nap (Novai G.—Várkonyi M.) Százéves kút (Novai G.—Miklós T.) GENERÁL EGYÜTTES SP 962 ára: 22,— Ft Egy csöpp kis előleg (Wolf P. —Fülöp K.) Rossz madár (Blumm J.—Rakonczai E.) CSÚCS JUDIT MRT vonós tzk. Vez.: Gyulai Gaál J. SP 986 ára: 22 — Ft Majd megfordul a szél (Ihász G.—S. Nagy I.) SZŰCS JUDIT Express együttes SP 990 ára: 22,— Ft Álmos hajnalok (Novai G.—Szigeti E.) Valami szépet (Várkonyi M.) SZŰCS JUDIT Generál együttes SP 993 ára: 22,— Ft 730' mm r..ó 3 érni A felhők fölött mindig kék az ég (Ihász G.—S, Nagy I.) GENERÁL EGYÜTTES készletet. Vigasztaló, hogy a di- gók a tengeren túli hölgyek szí­vén is tápodnak. Tavio jött, rá­vetette szemeinek sugarát a ki­szemelt hölgyre és még a rátarti Clara is hosszú, forró csókban olvadozott ajkain. Volt ebben a sorozatban mnden, csak éppen az áru véd jegyként használt Faulkner vonásai nem akartak kirajzolódni. A forgatókönyvírók talán a Csehov által, a giccses regények, elbeszélések gyártásához készí­tett receptet használták. Csupán a helyszínek változtak. Az orosz író szerint a közönségsikerhez szükség van „egy erős lelkű hős­re (Quick!), aki megmenti a hősnőt (Clara aranyost) a meg­bokrosodott lovaktól (emlékez­zünk csak a film elejére...) és minden adandó alkalommal meg­mutatja öklének erejét.” (Egy darabig számoltam a tekintélyt parancsoló egyenesek és horgok számát, de száznál abbahagytam.) Kell továbbá: „még az öreg uraságék idejéből ittrekedt inas” (megvolt), „finom célzások meg­lehetősen durva körülményekre”, „hét főbenjáró bűn az elején (gyilkosság, brutális támadás stb.) és menyegző a végén .... a hajdani szépség nyomait viselő gróf és grófnő” (tekintettel az amerikai körülményekre Var- ner úr és a szállodás hölgy). Az eddigiekből annyi tanulság min­denesetre levonható, hogy nin­csen új a nap alatt. A nagy kosárnyi ironikus meg­jegyzés után illene az újságíró­nak kifejteni, hogy mivel ma­gyarázza a sorozat népszerűsé­gét. A film készítői ismerik a hatáskeltés (a hatásvadászat) tit­kait, remek színészeket szerepel­tettek, igyekeznek minden korú, rendű, rangú embej kedvében járni, tudják, hogy a világot leg­inkább az érzelgősséggel lehet „megfogni”, mindig történik va­lami. Hőst, „ideált” állítottak Quick személyében a nézők mil­liói elé, akinek a feltétlen be­csületesség az egyik jellemzője. (Mellesleg: egy friss felmérés szerint a magyar nézők eme tu­lajdonságot méltányolják a leg­többre.) Mint a népmesében, itt is a „legkisebb fiú”, a kiszorí­tott helyzetben levő győzött a hétfejű sárkányon. Számításba vették a kispolgár kapitalizmus­ellenes hangulatát és határtalan szórakozási vágyát. A kritikus azonban továbbra is fenntartja véleményét. A Hosz- szú, forró nyár gyengécske, ha­szontalan munka. A mű kétség­telen sikere pedig aggasztja és arra a megállapításra készteti, hogy van még mit tenni az íz­lés korszerűsítése érdekében. Heltai Nándor is támogatja a helyi társadalmi szervezeteket, melyekben a tsz tagsága is tevékenykedik. Sajátunknak tekitjük a helyi közművelődési és sportmunkát, az iskolai gondokat. A községi ta­náccsal közösen tartjuk fenn a művelődési otthont. A mi termelőszövetkezetünk­ben a fejlődés fő mozgató rugó­ja a kialakult családias jellegű, de nem vitarrientes légkör, az összekovácsolódás, az egymás iránti bizalom, megbecsülés meg­erősödése volt. Ennek tudatában a jövőben szövetkezetünkben még nagyobb gondot fordítunk a tsz-demokrácia érvényesülésére. Király Jenő a zalavári Üj Idők Tsz elnöke Rádiót, televíziót és mindenfajta háztartási kisgépet GYORSAN, SZAKSZERŰEN, ÉS OLCSÓN JAVÍTUNK • * r 780 Ugyanitt garanciális javí­tást is végzünk. Üj tv-an- tennák készítését, felszere­lését, régi antennáinak ja­vítását, kábelcseréjét vál­laljuk. Szolgáltatóház. Te­lefon 7. Autószerviz — autójavítás az Izsáki úton. Telefon: 295. KISKŐRÖSI VEGYES- ÉS építőipari SZÖVETKEZET Olvasótábor G okféle képzettársítás kap- csolódik a tábor szóhoz. Ha kimondjuk, hadrakelt sere­gek gomolyognak szemünk előtt, nyaraló úttörők szalonnasütésé- nek illatát érezzük, de felrém- lenek sötét képek is, hiszen év­századunk legnyomasztóbb emlé­kei is a „tábor” szót viselték ne­vükben. Csak éppen ebben az össze­tételben új; olvasótábor. S ha első hallásra követni próbáljuk értelmét, sátrakat látunk, me­lyeket könyvekbe merült embe­rek ülnek körül, kimenekülve a zajló világból a természet nyu­galmába, a csöndbe, ahol érzés és gondolat zavartalanul teremti újjá az írói szóba foglalt élmé­nyeket. Ám az olvasótábor mégsem ilyen sereglés. A Hazafias Népfront új kez­deménye valójában régi hagyo­mányt elevenít fel: a népfőisko­lákat, s a népi írók egykori együttléteit hajdani fiatalokkal — valamikor ezek a* táborozások adtak módot érdeklődő, műve­lődő, útkereső emberek gondo­latcseréjéhez. A mai olvasótáborok többféle céllal indulnak, szervezésük, módszereik a kísérlet jegyeit vi­selik, s bizonyára évekbe kerül, míg az 1972-ben induló, 73-ban izmosodó, terjedő vállalkozás ki­teljesedik, ledobva magáról a korai sokat markolásból eredő nyűgöket. A hajdani együttléteken az életet jól ismerő, a társa­dalom gondjait művekben ábrá­zoló, javakorú írók vitáztak ol­vasó, töprengő fiatalokkal. A mai táborokat jórészt fiatal írók vezetik, akik maguk is útkere­sők — vezetettjeikkel együtt. A fiatal írók keze alól — kevés kivétellel — kiemelkedő mű még alig-alig került ki, s akiket ve­zetnek, azok még nem olvastak tőlük semmit, s maguk az írók is, az egybegyűlteken keresztül ismerkednek az élet valóságával. A fiatalok viszonyai sokfélék. A néhány iskolában — tavaszi szünetben — szervezett olvasó­táborok általában művelt, s mű­velődni vágyó, értelmiségi pá­lyákra készülő gimnazistákat tö­mörítettek, akik örülnek, hogy végre van kivel vitatkozni az elolvasott könyvekről és kicse­rélni az összetorlódott gondola­tokat, amelyek sokkal eleveneb­ben foglalkoztatják őket, mint­sem vélnénk. Ám a tavaszi táborozásnak más célja is van: a művelődés felé elindítani azokat a dolgozó - fiatalokat is, akik eddig nem voltak lelkes barátai a könyv­nek, érdeklődést, tudásvágyat kelteni a tovább nem tanulók­ban. S ez a nehezebb feladat, legalábbis lassúbb sikert ígérő. Azt hihetnénk — hiszen a tábo­rozás önkéntes —, hogy aki ide­jött, abban már „mozog” vala­mi. azt már belső szomjúság űzi a sejtett, de meg nem talált források felé. "p1 z nincs mindig így. A fia- talok eseményre, társaság, ra vágynak, s jönnek; alaptudá­suk hiánya, félénkség vagy a be­szédkészség csiszolatlansága miatt azonban megszólalni nem igen mernek, s kétséges, hogy a hallottak valóban művelődés­re késztetik-e őket, ha maga az olvasás is fáradságos számukra. Mert az általános iskola után tovább nem tanuló fiataloknál megdöbbentő gyorsasággal tűnik el a tanultak hatása, ha addig nem szoktak rá a könyvre, az­után már egyre nehezebben fog­nak. (Az egykori autodidakták lassan kivesznek, mert akiben érdeklődés él, az ma már tovább tanul.) Szélsőséges példákat hasonlí­tottam össze: az értelmiségi pá­lyákra készülő gimnazisták „vá­logatott csapatát”, s az általános iskola után munkába lépett fa­lusi fiatalokat, bár az olvasó­táborok szélesedő mozgalma más rétegekre is kiterjed. Bizonyos idő és tapasztalat kell hozzá, hogy a hatásokat, eredményeket áttekinthessük, lemérjük s az­után bontakoznak majd ki a kör­vonalak: merre tovább ; hol, mivel, mire lehet jutni? Az minden­esetre máris bebizonyosodott, hogy az olvasótábor hasznos és jó: elmélyíti a fiatalok gondol­kodását, csiszolja kifejezőkész­ségüket. helyes irányba tereli ér­deklődésüket, közösségi élmé­nyeket. tapasztalatokat ad. De hogy az egyáltalán nem olvasó fiatalok számára milyen formá­ban és módszerrel lehetne kö­zelebb hozni az értékes irodal­mat azt még nem tudjuk. 17 s hogy egyáltalán mindenkit •*-* olvasó emberré lehet-e ne­velni? Hogy nem ésszerűbb-e az ún. „közvélemény-formálók” ki­bontakoztatása minden közös-' ségben, akik a „többiek helyett olvasva” élőszóval tájékoztatják a betűktől idegenkedőket? Sok vita és kísérlet folyik még majd erről, ne vágjunk eléjük. B. É.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents