Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-27 / 122. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 122. szám Ara: 90 fillér 1973. május 27., vasárnap GYERMEKNAPRA . . . — Horniét hozzák azt a sok virágot a nénik és a bácsik? kérdezte nemrég, az alig hároméves kislányom. — Kirándulásról — mondtam. — A virágok is kirándultak? — firtatta tovább a dolgot. Ezen mosolyogni kellett, de azért válaszoltam. — Nem, ők ott nőnek a réten, erdőn, mezőn. — De a madarak, ugye, mindig kirándulnak? — kérdezősködött tovább, amikor egy kis parkhoz értünk. — A madarak? — csodálkoztam, hogyan kerülnek ide a madarak? De aztán észrevettem, miért tart vissza, mint valami kis élő horgony. A fű zöldjén rigók játszadoztak. Ö! Észre se vettem a rigókat. Máskor kitárt karral szalad. Pöttömnyi, de olyan fürgén szedi a lábait, hogy azt hiszem, rögtön felrepül. Elkapom, de már közben mondja is: — Apu, apu, mit láttam...?! Ez nem kérdés, nem kijelentés, hanem csodálkozás. Neki még minden szép csoda. Amire ránéz, az csupa varázslat, csupa csoda. Mit is látott hát? Zöld levelet a fán. Madarai a járdaszélen, öreg nénit, akinek kiskutyája volt, bácsit, dki katona. Mert ugye, olyan tányéros sapkája volt . .. Mit is látnak a gyerekek? Amit mi kezdünk elfeledni. Levelet a fákon, madarakat, amelyek mindig kirándulhatnak. Nénit kiskutyával, akinek csaknem nekimegyünk a járdán, mert rohanunk, persze szárnyak nélkül, nagyonis a földön. Tányéros sapkájú bácsit,' aki katona, de. miért nincs puskája ...? Aztán mondják naponta, percenként. — Apu, anyu, mit láttam ...! — Mit láttál? — kérdezzük olykor türelmetlenül, de szerencsére, nem veszik figyelembe mogorva arcunkat és elmondják újra és újra, hogy egy nagy madár röpült az égen ... Eszre se vesszük és kisimultak a homlokunk redői, elhalványodtak a gondok kottavonalai. Hangjuk muzsikája hív, s együtt kell szállni velük. K. D. ÖSSZEHÍVTÁK AZ ORSZÁGGYŰLÉST A Magjai Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1973. június 14 napján, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. Az országgyűlés elnökétől kapott tájékoztatás szerint előreláthatóan az ülésszak napirendjére kerül az 1972. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. (MTI) A magyar fűszerpaprika-termelés történetét bemutató kiállítás nyílt Kalocsán Kevés olyan növény van, amely olyan karriert futott volna be, mint a magyar konyha egyik jellegzetes ízesítő anyaga: a paprika. Őshazája valószínűleg Mexikó déli része és Közép- Amerika. Hogyan jutott el a tengerentúlról, hazánkba, minek köszönhető gyors térhódítása, milyen sajátosságok alakultak ki termesztésében és feldolgozásában, hogyan vált nagyüzemi növénnyé és exporttermékké? Mindezekre igyekszik választ adni az a kiállítás, amelyet szombaton délelőtt 11 órakor nyitottak meg Kalocsán, a Dózsa György Mezőgazdasági Szak- középiskola dísztermében. Az ünnepi rendezvényt a Magyar Mezőgazdasági Múzeumon kívül számos más intézmény készítette elő azzal, hogy közreműködött a kiállítás megszervezésében. A megnyitón jelen voltak a párt, a tanács és a társadalmi szervek vezetőin kívül a tudományos intézetek, a termelőüzemek, a felvásárló és feldolgozó vállalatok képviselői, valamint számos érdeklődő. A megjelenteket dr. Vlcsko Lajos, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója köszöntötte, majd dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottságának elnöke mondott megnyitó beszédet. Méltatta a kiállítás jelentőségét, utalt a magyar fűszer- paprika gazdag múltjára. Hangoztatta, hogy e fűszernövény termesztésében ma már Kalocsa megelőzte Szegedet. Ismertette a paprikatermesztés népgazdasági hasznát, elismeréssel szólt a mezőgazdasági nagyüzemekről. Rámutatott, hogy e fontos növény elterjedése az itteni szorgalmas parasztságnak köszönhető. Az utódoknak kötelessége megbecsülni az elődök munkáját. A kiállítás jól szolgálja a magyar paprika jó hírét. Ez a fűszernövény ma már az egész világon ismert. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója ígéretet tett 0 Dr. Romány Pál, megnyitja a kiállítást. arra, hogy a kiállítás állandó jellegű lesz, itt a fűszerpaprika egyik nagy termőhelyén, Kalocsán. Az első paprikakísérleti állomás 1917-ben Obermayer Ernő vezetésével 28 hektáron kezdte meg működését Kalocsán. Jelenleg a kutatást intenzíven folytatják. A Kecskeméti Zöldségr termesztési Kutatóintézet itteni állomása foglalkozik a fűszer- paprika nemesítésével, új fajták előállításával, amelyek közül különösen a gépi betakarításra alkalmasak érdemelnek említést. Érdekes adat, hogy hazánk fűszerpaprika-fogyasztás szempontjából kiugró helyen áll a világon. Míg 1937-ben egy személyre 213 gramm jutott, addig 1970-ben már évi 350 gramm. A legtávolabbi országokba is eljut ma a híres magyar fűszer. A külföldre irányuló kereskedelmet már az 1930-as évek közepétől állami ellenőrzés alatt álló szervek, vállalatok végzik. Évtizedek óta a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat exportálja a paprikát, ma már több mint 30 országba. A kiállítás megnyitása után a fűszerpaprika termelésével és feldolgozásával kapcsolatos filmeket tekintettek meg a résztvevők. Dr. Romány Pál elvtárs délután részt vett a fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet ünnepi közgyűlésén. Átadta a szövetkezet elnökének Berta Jenőnek a Kiváló Szövetkezet kitüntetést. K. S. Kiváló Termelőszövetkezetek A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben tegnap dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese adta át az eredményes gazdálkodást elismerő Kiváló Szövetkezet kitüntetést. A tsz-ben a szántóföldi növénytermesztés hozamai az elmúlt évek során megháromszorozódtak, miközben az élő munkaerő felhasználása egytizedére csökkent, a jövedelmezőség pedig megkétszereződött. A zöldség- és gyümölcstermesztésben, az állattenyésztésben is alkalmazzák a korszerű módszereket. Minden fontos termelési ágazatban kialakították a teljes vertikumot és négy élelmiszer- feldolgozó vállalat bemutató gazdasága lett a termelőszövetkezet. A kecskeméti központban tartott közgyűlésen Kosa Antal, a tsz elnöke mondott beszédet, majd a résztvevők megtekintették a gazdaságot. * A szövetkezet fennállásának huszonötödik évfordulóján, nyerte el a Kiváló címet a kiskunhalasi Vörös Szikra Tsz. Az 1948-ban alakult köziös gazdaság tagjai szombaton tartották ünnepi közgyűlésüket, -amelyen átvették a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kitüntetését. Sikeres esztendő volt a Vörös Szikra Tsz gazdái számára az 1972- es, amikor a termelési érték a korábbi 21,4 millióról 40,1 millió forintra emelkedett. Jól kamatozott az a termelési együttműködés, amely a szövetkezet és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság között a szőlőművelésben, a termés feldolgozásában és értékesítésében kialakult. Azóta megsokszorozódott a nagyüzemi ültetvény termésátlaga és az ágazat bevétele. A kiskunhalasi szövetkezetben már két évtizedes múltja van a munkaversenynek. 1972-ben főként az egyéni versenyben jeleskedtek a Vörös Szikra gazdái, de kibontakozóban van a szocialista brigádmozgalom. Az idén és a következő években ezt fejlesztik tovább a Kiváló címet elnyert halasi termelőszövetkezetben . ♦ Szombaton tartották az ünnepi közgyűlést Kiskunfélegyházán, a Vörös Csillag Tsz-ben is, amely szintén megkapta 1972. esztendei gazdálkodása alapján a Kiváló Termelőszövetkezet kitüntetést. D. É.—K. A. 0 A termes biztonságos elhelyezését szolgálja a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz összesen 900 vagonos tárháza. A betonsiló 560 vagonos lesz, építését várhatóan az aratásig befejezik. (Pásztor Zoltán felvétele.) 0 Axiál-ventlllátoros gépekkel permetezik a nagyüzemi ültetvényt a kiskunhalasi Vörös Szikra Tsz-ben. (Szabó Ferenc felvétele.) 0 A vendégek nagy érdeklődéssel szemlélik a gazdag dokumentációs anyagot. Az ifjúmunkás napok eseményei A május 21-én elkezdődött — és egy hétig tartó — megyei ifjúmunkás napok keretében az elmúlt napokban több, figyelmet érdemlő kulturális rendezvényre került sor. A kiállítással egybekötött, jól sikerült megyei megnyitóval egyidőben, 21-én, a bajai ifjúmunkások képzőművészeti kiállítását láthatta a helybeli közönség, a Kismotor- és Gépgyár vízitelepén. Másnap, 22-én délután megnyitották a kecskeméti ifjúmunkás klubban azt a kiállítást, melyet a megyeiszékhelyen élő három fiatal (egy grafikus, egy fotós és egy szobrász) műveiből rendeztek. Az első három napon a kiállítást kétszáznál többen megtekintették. Este a kecskeméti munkásszínpadok léptek fel, ugyanezen a helyen. Különösen a ZIM és a BRG együttese aratott sikert ötletes műsorával. A rendezve nyen száznál több érdeklődő jelent meg. József Attila emlékének szentelték azt a szavalóversenyt, melyet Kecskeméten, a Mezőgép Vállalatnál szerveztek 23- án. Sere Tiborné (BOV) végzett az első helyen. Mester Judit (Konzervgyár) második, s Lóczi Klára (BOV) harmadik lett. 25-én, pénteken este a kecskeméti ifjúmunkás klubban „Ki tud többet más szakmájáról?'’ címmel vetélkedőt rendeztek, melyen harminc fiatal szakmunkás vett részt Bodor Ágnes klubvezető irányításával. A versenyből Domokos Ferenc került ki győztesen. Az ifjúmunkás napok kulturális rendezvénysorozata ma zenei vetélkedővel folytatódik, a kecskeméti Petőfi Nyomdában. , * Az ifjúmunkás napok eseménysorozatának befejezéseként tegnap a gyárakban, üzemekben dolgozó fiatalok megyeszerte kommunista műszakokat tartottak. A Kiskunmajsai Drótfonat- gyártó Vállalat ifjúmunkásai szombaton két 6 órás műszakot vállaltak. A társadalmi munkáért kapott pénzből a majsai fiatalok 18 ezer forintot fizetnek be a X. Világifjúsági Találkozó számlájára. Ugyancsak a megyei ifjúmunkás napok alkalmából rendezték meg tegnap Tiszakécskén a Ki minek mestere szakmai vetélkedőt. A pártház nagytermében harmincnégy fiatal lakatos, esztergályos, villanyszerelő és hegesztő versenyzett a Szakma Ifjú Mestere illetve a Kiváló Ifjú Szakmunkás címért, s az ezzel járó jutalomért. Az ifjúmunkások elméleti, gyakorlati tajzolvasási és politikai kérdésekre válaszoltak. Gyakorlati feladatként szakmájuknak megfelelően egy-egy munkadarabot készítettek. A verseny a délutáni órákban fejeződött be. f
