Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-17 / 113. szám

Az ország legszárazabb éghaj­latú vidékén épült fel a kiskörei vízlépcső, amelynek ünnepélyes avatására szerdán került sor. A Tiszavölgy gyorsabb ütemű ipa­ri és mezőgazdasági fejlődését megalapozó új mű avatási ün­nepségén megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnöke, Bondor József építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter, dr. (Csa­nádi György közlekedés- és pos­taügyi miniszter, Dégen Imre ál­lamtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, a vízlépcső épí­tését támogató minisztériumok, főhatóságok, társadalmi szervek vezetői, az új műnek különösen nagy hasznát látó megyék — Békés, Csongrád. Szabolcs-Szat- már, Szolnok, Heves, Borsod- Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar párt és állami vezetői. Az építők széles körű össze­fogással határidő előtt teljesítet­ték előírt feladataikat: 1,8 kilo­méter hosszú új Tisza-medret építettek, 41 kilométer hosszú szakaszon erősítették meg a duz­zasztással kialakuló tározó gát­jait, összesen 36 kilométer hosz- szú főcsatornát építettek. Mintegy ötezer dolgozó vett részt a munkálatokban, amellyel többek között 12,5 millió köb­A megyei tanács tagjai 3. oldal az erő 3. oldal Kiváló szövetkezet • a homokon 4. oldal Olvasóinké a szó 4. oldal Kulturális „kínálat“ 5. oldal Sport— mai műsor 7. oldal Összefogásban XXVIII. évf., 113. szám Ara: 90 fillér 13. május 17., csütörtök Kutatás és termelésfejlesztés Az elmúlt esztendőben 400 ezer tonna árut állítottak elő a kon­zervgyárakban, összesen 8 mil­liárd forint értékben. Ebből egy- mi.il iárd devizaforintért expor­táltak. A tervek szerint a terme­lésnek 1975-ben el kell érnie a 850 ezer tonnát, és lényegesen nagyobb mennyiséget szükséges külföldre szállítani. A nemzetközi piacokon a tapasztalatok szerint bármilyen mennyiségű magyar konzerv eladható. Ahhoz azon­ban. hogy az iparág a követel­ményeknek eleget tudjon tenni, elengedhetetlen a mezőgazdasági termelés fejlesztése. Az e célt szolgáló zöldségprogram vég­rehajtásának pedig alapvető fel­tétele a kutatómunka. Tegnap a Kecskeméti Konzerv­gyárban a termelők, a kutatók és a feldolgozók részvételével ta­nácskozást tartottak. Dr. Török Szilveszter, a Konzerv- és Pap- nikaipari Kutató Intézet igazga­tója tájékoztatta a szakembere­ket a konzervipari kutatások leg­újabb eredményeiről. Elmondta, hegy a KOPAKI feladata az élel­miszer-feldolgozó iparág szolgá­lata, a mezőgazdasági kapcsola­tok szervezése oly módon, hogy a zöldségtermesztés fejlesztésére hozott kormányprogram minél előbb megvalósuljon. Az itthoni és a külföldi nemesítőkkel együttműködve munkálkodnak a legmegfelelőbb fajta kiválasztá­sán. Vizsgálják a zöldborsó, a zöldbab, a paradicsom, a paprika, a hagyma és az uborka, illetve a piros vagy bogyós, és almás ter­mésű gyümölcsöket abból a szempontból, hogy az előállított végtermék a lehető legjobb mi­nőségű legyen. A fajta kiválasztása mellett rendkívül fontos a legkorsze­rűbb agrotechnikai eljárások, módszerek felkutatása, bemuta­tása és elterjesztése a termelők között. A növényvédelem és a gyomirtás mielőbbi megoldásán is dolgoznak: a kutatóintézet fel­adatkörébe tartozik a vegyszerek kipróbálása kisparcellás, majd nagyüzemi kísérletek során. Kol­lektív tevékenységet igényel a zöldségfélék betakarításának gé­pesítése. Ma már a zöldborsó, a paprika, a paradicsom és a hagy­ma mechanizált, illetve zárt rendszerű termesztése megoldott­nak mondható. A KGST-n belül a magyar szakemberek kapták feladatul a korszerű konzervipari gépek és technológiák kifejlesztését. Az előállított gépeket azonban csak a KOPAKI minősítése után ex­portálhatják. . Az intézetben is alakítottak ki az élelmiszer-fel­dolgozó ipar 'szempontjából fon­tos gépsorokat. Ilyen a hőkeze­lésre szolgáló, sterilizáló rend­szer, a HUNISTER, amely az in­tézet'szabadalma. A Szovjetunió eddig 25 darabot vásárolt belőle, de 1976-tól kezdve évente 47-et igényel. Nemcsak a demokratikus országok érdeklődjek iránta, a licencet tőkés országok is megvá­sárolták. A konzerv-, az édes- és a gyógyszeripar által igényelt pektint eddig külföldről kellett beszerezni. A hazai kutatások eredményeként a szükségletet rö­videsen a hazai ipar is elő tudja állítani — almaprés maradék­ból. Ugyancsak a KGST-országo- kon belül folytak a kísérletek a leghaladóbb konzerválási eljárás, az aseptikus technológia kifej­lesztésére. A magyar intézmény oldotta meg a lé-alapanyagok és a pü részerű termékek aseptikus konzerválását. A gyártmányfejlesztés, a vá­laszték bővítése ma már elenged­hetetlen. Az intézet koordinálja azokat a kísérleteket, amelyeket a táplálkozásélettannal kapcsola­tosan folytatnak a kutatók. Cél­juk az aktív életkor meghosszab­bítására szoilgáló korszerű táp­lálékok előállítása. A zöldségfélék objektív minő­sítésére alakították ki azt a műszercsaládot, amely a külföldi piacokon ás a legjobbnak bizo­nyult, így a világ minden ré­szébe exportálják. A borsón kí­vül alkalmas a paradicsom, a fű- szerpaprika és a hagyma minő­sítésére is. D. É. ALKATRÉSZEK EXPORTRA IS Hidrogeodéziai napok Baján Hidrogeodéziai napok kezdőd­tek tegnap délelőtt Baján, a Bács-Kiskun megyei Műszaki he­tek keretében. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület bajai tit­kára, dr. Babos Károly üdvö­zölte a három napig tartó, orszá-" gos tanácskozás résztvevőit. Az Alsódunavölgyí Vízügyi Igazgatóság kamarazenekara, va­lamint a bajai Liszt Ferenc Kó­rus műsora után dr. Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára, a me­zőgazdasági tudományok kandi­dátusa köszöntötte a megjelente­ket. Szólt azokról a megyei fel­adatokról, amelyekért a jövő­ben is sokat tehetnek g hidro- geodéták. Előadásában kitért az Alpár közelében megépülő 3. tiszai vízlépcső előkészületeire, és a Duna—Tisza csatorna meg­építésének lehetőségeire. Kérte, hogy a Szakemberek — a társtu­dományok művelőivel közösen — segítsék elő a mezőgazdaság fej­lődését a víz feltárásával, táro­lásával, illetve a helyszínre ve­zetésével, az ország legnagyobb, ám vízben igen szegény megyé­jében. Ezt követően dr. Joó István, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője a hidrogeodézia fejlődéséről, illet­ve alkalmazott ágainak kialaku­lásáról beszélt. Elmondta, hogy a következő évek fejlesztési prog­ramjában egységes térképek el­készítése és különféle földméré­si munkák elvégzése szerepel. Létrehoznak egy úgynevezett „geodéziai bankot” is, amely ösz- szesíti és tárolja a témakör ada­tait. Papp György, a bajai városi pártbizottság első titkára a mű­szaki hetek jelentőségét méltat­ta. Kincses Ferenc tanácselnök pedig azt emelte ki, hogy az MTESZ helyi intéző bizottsága csaknem 200 ezer forint értékű társadalmi munka megszervezé­sével segítette a város fejlő­dését. A tanácskozáson szovjet és jugoszláv vendégek is részt vet­tek. A. I. Mihajlenko, a testveri Krím terület hasonló egyesületé­nek elnöke meleg szavakkal kö­szöntötte a szakembereket és Bács-f^skun lakóút. Bejelentet­te, hogy az idén Lenin-renddel tüntették ki a csoportjukat, s jó munkát kívánt a bajai h; Jro- geodétáknak is. Délután térképkiállítást nyitott meg dr. Homoródi Lajos, a Geo­déziai Intézet igazgatója. A következő napokban mintegy 30 előadásra kerül sor. Cs. I. Az 1972. évi megyei településfejlesztési verseny értékelése Felavatták a kiskörei vízlépcsőt Lapunk tegnapi számában rö­viden tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy a megyei tanács má­jus 15-én megtartott alakuló ülé­sén jóváhagyta az 1972. évi me­gyei településfejlesztési verseny értékelését, amelyet a megyei ta­nács településfejlesztési, műszaki és kommunális bizottsága előze­tes véleményezése után a végre­hajtó bizottság 1973. április 25-i ülésén tárgyalt meg. Az értékelés többek között hangsúlyozza, hogy a társadalmi munka értéke jelen­tősen meghaladja az 1971- évi tel­jesítést. Amíg ugyanis 1971-ben megyei összességben 106,8 millió forint volt a társadalmi munka értéke, addig ez a szám az elmúlt esztendőben 142,7 millió forintra emelkedett. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke — az 1971- es 186 forinttal szemben — 1972- ben 249 forint volt. A településfejlesztési verseny­nek is jelentős szerepe volt ab­ban — állaoftja meg az értékelés —, hogv 1972-ben többek között 418 tanácsi lakással. 4 művelődé­si házzal. 35 bölcsődei hellyel. 42 általános iskolai tanteremmel, 61 általános iskolai diákotthoni. 697 óvodai hellvel. 76,5 kilométer víz­vezetékhálózattal, 80,5 kilométer villanyhálózattal. 80 ezer 380 négvzetmét.er járdával. 26 kilo­méter szilárd burkolatú úttal és egv töroevízművel gazdagodott a megve. A VPrsenv értékelése négv ka­tegóriában történt: városok, nagvközséeek 9500 lakos feletti VöTsácffiU- ás 9500 lnlrns alatti ke**- j Z-roV A katerréri áknak meafe- lelőea -» ba^vPTÁsek sorrendié a következő ■ VAROSOK KÖZÖTT: 1. Kisknnfélegvháza. Jutalma 500 ez“r forint, zászló és oklevél. 2- Kiskunhalas. Jutalma 300 ezer forint, és oklevél. .3. Baia. Jutalma oklevél. NAGYKÖZSÉGEK KÖZÖTT: 1. Tiszakécske. Jutalma 300 ezer forint, zászló és oklevél. Mint már hírül adtuk, a Zsiguli személygép­kocsikba több Bács-Kiskun megyében készülő al­katrészt is beépítenek. A Kismotor- és Gépgyár bajai gyára például — amely különböző motorsze­relvények előállításával bekapcsolódott a KGST- tagországolc közötti szakosodásba — kenőolaj­szűrőket készít a nyugatnémet Mann-licenc alap­ján. Ezek a termékek 10 ezer kilométer megtétele után is tökéletesebben működnek, mint egyes, kül­földről beszerzett és drágább szűrők, fele akkora távolság esetén. A Mechanikai Mérőműszerek Gyárával történő kooperációban ugyanakkor a Császártöltést Ve­• Szalagszerű folyamatossággal állítják össze a kilométerszámlálókat Császártöltésen. gyes- és Építőipari Szövetkezet is bekapcsolódott a szállításba. Tavaly 320 ezer kilométerszámlálót állítottak elő, 90 ezer műszerfalra szerelték fel a nyomtatott áramkört, valamint az izzókat, s 280 ezer tekercstestet készítettek a tartály- és víz- szintmérőkhöz. A gyártó üzemrészben ma már nyolcvanhárom lány és asszony dolgozik. Az el­múlt évhez képest 15—20 százalékkal magasabb tervet teljesítenek. A hatékonyságot egy szerve­zési intézkedés is fokozza: nemrég áttértek a fo­lyamatosabb, szalagszerű szerelésre. További megrendelést jelent számukra az, hogy az újabb Pannónia motorkerékpárokba szintén a Zsiguli kilométerszámlálókat építik be. H. F. 0 A műszerfal szerelése és meózása. Jobb oldalt Lakner Józsefné ellenőrzi az izzók bekötését. (Pásztor Zoltán felvételei) méter földet mozgattak meg, s 2900 tonnányi acélszerkezetet építettek be a vízlépcsőbe. Az ünnepségen Dégen Imre méltatta a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszereinek, az ország legnagyobb vízügyi beruházásá­nak munkálatait majd szólt a vízgazdálkodás távlati tervéről, amelyben öt Vízlépcső létesítését irányozták elő. Ebből épült fel eddig kettő, a tiszalöki és a kis­körei, s a legközelebbi állomás lesz a csongrádi vízlépcső, amely Kisköréig duzzasztja meg a fo­lyót, s mintegy 200 000 hektár­nyi területre ad öntözővizet. Lej­jebb, a jugoszláv Tisza-szaka- szon Novi-Becsejnél épül már a tiszai vízlépcsősorozat újabb fo­kozata, amelynek duzzasztó ha­tása majd Csongrádig érvénye­sül. Az Al-Dunai vaskapui duz­zasztómű hatása pedig a Tisza alsó szakaszáig terjed majd. A csongrádi „lépcső” átadása után tehát az Al-Duna és a Záhony közötti szakaszon folyamatos és nagy forgalom lebonyolítására alkalmas víziót jön létre. Mi­után a Duna—Majna—Rajna csatorna építése a befejező sza­kaszhoz közeledik, a nem is olyan nagyon távoli jövőben a Tisza- parti falvak és városok mentén folyam-tengeri hajók közleked­hetnek, s így a Tiszántúl is be­kapcsolódhat Európa víziútrend­szerének vérkeringésébe. A határidő előtt felépített kiskörei vízlépcső munkálataiban széles körű társadalmi összefo­gás bontakozott ki, s a társa­dalmi erők mozgósításában — hangsúlyozta Dégen Imre — kü­lönösen kiemelkedő szerepe volt a Kommunista Ifjúsági Szövet­ségnek, a KISZ-védnökségnek. Az ünnepségen Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, a kor­mány és a magyar nép nevében köszönetét mondott az építők­nek kiváló munkájukért, s át­vette e jelentős művet. Az or­szág legnagyobb vízügyi létesít­ményét építők legjobbjai kitün­tetéseket kaptak. Fock Jenő, a kormány elnöke 25 dolgozónak nyújtotta át a munka érdem­rend arany, ezüst és bronz foko­zatát, amelyet az Elnöki Ta­nács adományozott a kiemelkedő munkát végzett építőknek. Az ünnepségen elhangzott el­ismerő, méltató szavak után Fock Jenő a nemzeti színű szalag átvágásával ünnepélyesen felavatta, és átadita rendelteté­sének népünk újabb jelentős al­kotását, közös művét, a Tisza II. vízlépcsőt. # A múlt évben a megyében 80 ezer 380 négyzetméter jarda épült. 2. Dunavecse- Jutalma 250 ezer forint és oklevél. 3. Kerekegyháza. Jutalma 200 ezer forint és oklevél. KÖZSÉGEK KÖZÖTT: 2500 lakos felett: 1- Csávoly. Jutalma 200 ezer fo­rint, zászló és oklevél. 2. Felsőszentiván. Jutalma 150 ezer forint, és oklevél. 3. Kunfehértó. Jutalma 100 ezer forint és oklevél. 2500 lakos alatt: 1. Kunpeszér- Jutalma 150 ezer forint, zászló és oklevél. 2. Városföld. Jutalma 100 ezer forint és oklevél. 3. Úszód. Jutalma 50 ezer fo­rint és oklevél. A kecskeméti járási hivatal zászlót és oklevelet kapott, mivel a legjobb eredményt a járás köz­ségei érték el a településfejlesz­tési versenyben­A megyei tanács tudomásul vette azt az előterjesztést is, hogy az 1972. évi településfejlesztési versenyben kiemelkedő szervező és társadalmi munkát végző sze-- mélyeket — összesen százat — az 1973. május 31-én Kiskunfél­egyházán tartandó megyei tele­pülésfejlesztési nagyaktíván Köz­ség- és Városfejlesztésért emlék­éremmel és emléklappal tüntes­senek ki. Ezen a nagyaktíván ad­ják át a helyezést elért települé­sek vezetőinek, képviselőinek az odaítélt jutalmakat is. Ugyanak­kor a megyei tanács felhatalmaz­ta a versenyben első helyezést el­ért települések végrehajtó bizott­ságait, hogy az azonos verseny­kategóriába tartozó tanácsok fej­lesztéssel foglalkozó dolgozói ré­szére 1973. június 30-ig bezárólag tapasztalatcseréket szervezzenek és bonyolítsanak le. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents