Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-04 / 102. szám
1973. május 4. • PETŐFI NÉPE • 3 SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A FŐVÁROSBAN IV. Duna menti Folklór Fesztivál Osztrák, román, bolgár, német, magyar, török, francia, orosz, lengyel, olasz, cseh tánccsoportok tagjai számolgatják már a napokat: mikor indulhatnak a TV. Duna menti Folklór Fesztiválra. Valamivel több mint három hónap múlva valamennyien Kalocsán lesznek, az ünnepélyes megnyitón. Leveleikből tudjuk, hogy készülnek erősen az immár nemzetközileg is számon tartott eseményre. Ennek hangverseit a magyar rádió is közvetíti. A népdalkörök bajai diszhangversenyét, a népi tánccsoportok menettáncverse- nyét és a gálaest első részét Kalocsáról a TV egyenes adásban sugározza. A korábban önállóan megrendezett kecskeméti népzenei találkozó programja az idén a folklórfesztiválhoz illeszkedik. Az ötödik találkozóra 150 népi előadót, 50 népzenekutatót, vala- • Lengyel táncos Kalocsán, az mint a népművészet mestereinek 1971-es fesztiválon. • Írók, költők, a népművészet mesterei, tudósok a IV. Kecskeméti Népzenei Találkozón. Az első sorban középen Ambrusné Márton Kata népművész, a második sor jobb szélén Csoóri Sándor József Attila-díjas költő. • A kiskunfélegyházi' citerazenekar nyerte legutóbb Kecskeméten a KISZ KB által felajánlott díjat, Pólyák Ferenc egyik alkotását. Szorgalmasan dolgoznak már a szervezők, rendezők. Erről is beszámolt tegnap délelőtt a fővárosban, a Magyar Sajtó Házában dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke. A sajtótájékoztatót Pál Ottó, a MUOSZ osztályvezetője nyitotta meg és köszöntötte a megjelenteket, a rendező megye képviselőit és a nagyszámú, a termet zsúfolásig megtöltő hallgatóságot. Az újságírók már előre kézhez kapták a műsorfüzetet és érdeklődéssel tanulmányozták a valóban gazdag, változatos programot. Beköszöntőjében Ortutay Gyula így fogalmazta meg a folklórtalálkozó célját: „A lényege ezeknek a találkozóknak a dolgozó nép évszázadokat őrző hagyományainak felújítása, meg- elevenítése, A hatalomra jutott nép emeli fel a szocializmus épülő országaiban saját múltjának minden küzdelmét, minden értékét: táncban, költészetben, művészetben kifejeződött alkotókedvét.” Bács-Kiskun megye Tanácsának az elnöke tájékoztatójának első részében a iV. Duna menti Folklór Fesztivál jelentőségéről szólt, majd arról beszélt, hogy mi vonzza ide augusztus 16—20-a között a környező államok néprajzosait, népi táncosainak, népművészeinek százait, ezreit. Egyetértenek a fesztivál alap- gondolataival: a népek barátságának az erősítése a népművészeti hagyományok kölcsönös megismerése és ápolása a két alappillér. A népek barátságának nagy eszméjét azzal is hangsúlyozzák, hogy először idén és ezután minden alkalommal kiadják a megyei tanács által alapított Népek Barátsága díjat. A továbbiakban a sajtótájékoztató előadója meggyőzően bizonyította, hogy „Bács-Kiskun megyében a népművészet, de különösen a díszítőművészet szinte minden ága és megnyilvánulása gazdag változatban megtalálható és többsége a rohamos gazdasági életforma-változás mellett is él és gazdagodik. Legértékesebb elemeit joggal tartjuk szocialista kultúránk szerves részének.” Dr. Gajdócsi István ezt követően a négynapos rendezvénysorozat legfontosabb eseményeit ismertette. Az ünepélyes megnyitóra augusztus 17-én, pénteken este 7 órakor a kalocsai szabadtéri színpadon kerül sor. Dr. Ro- mány Pál, a megyei pártbizottság első titkára köszönti a 12 országból érkező vendégeket, majd Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára, országgyűlési képviselő méltatja a IV. Duna menti Folklór Fesztivál jelentőségét. Ugyanitt adja át dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára az előző napokban —• szintén Kalocsán — rendezett Országos Üttörő Néptáncfesztivál díjait. A leglátványosabbnak a népi tánccsoportok bemutatói ígérkeznek. 14 külföldi és 18 hazai, falusi együttest várnak Kalocsára, Bajára és Dunapatajra, a Szeli- di-tóhoz. A Népek Barátsága díj átadására a záróünnepségen, augusztus 20-án, este 8 órakor Kalocsán kerül sor. — A folklórfesztivál másik erőssége lesz — folytatta tájékoztatóját dr Gajdócsi István — a népdalkörök baráti találkozója. 100 főnyi csoportját várják gondosan kidolgozott programmal. A díszbemutatóra augusztus 18-án, este 7 órakor, a Katona József Színházban kerül sor, a záróünnepséget másnap délben Matkón tartják. A fesztivál programjában igen fontos helyet kaptak a tudományos tanácskozások, amelyek a népművészet, néprajz és a mai kor kölcsönhatását vizsgálják. Megrendezik a népművészet mestereinek jubileumi találkozóját. (Az elsőt, húsz évvel ezelőtt szintén Kalocsán szervezték.) A kiadott műsortervben 22 kiállítás is szerepel. Első alkalommal kerül sor népművészeti vásárra Kalocsán, amelyen az ország valamennyi iparművészeti és nép- művészeti szövetkezete részt vesz. A megyei tanács elnöke a továbbiakban köszönetét mondott a szervezésben részt vállaló országos intézményeknek, majd befejezésként a Petőfi-emlékévröl, a Nagy István-ünnepségekről, az őszi Duna—Tisza közi napokról adott rövid tájékoztatást. A jelenlevő újságírók sok kérdést tettek fel, elsősorban a közlekedéssel, a vendégek ellátásával és a zenei rendezvényekkel kapcsolatosan. H. N. A tsz-ek a tejellátás megjavításáért A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormányprogram hatásaként a tejipari szakemberek arra számítanak, hogy különösen vidéken tovább javul a tejellátás, és eddig ellátatlan körzeteket lehet majd bekapcsolni az értékesítési hálózatba. A vidéki termelőszövetkezetek egyre inkább vállalkoznak közvetlen tej- és tejtermék-értékesítésre, éspedig a Tsz Tej Együttműködési Iroda keretében. Ennek az irodának már 19 tagja van — önálló közös vállalkozások, egyszerű gazdasági együttműködések, és tsz- tej feldolgozó üzemek —, és az elmúlt évben 265 millió forintos nyereséget értek el a tej és tejtermékek értékesítésével. Az irodához tartozó 70 tsz. 5 állami gazdaság, és számos háztáji gazdaság a tejtermelést ösztönző gazdasági intézkedések nyomán az idén minden eddiginél több nyerstejet szállít a csarnokokba és a feldolgozó üzemekbe. A tsz-ek kezelésében levő tejüzemek már 108 községet látnak el tejjel és tejtermékekkel, de ezen felül 16 vidéki városba és Budapestre is szállítanak. A Tsz Tej Együttműködési Iroda értékesítési tevékenysége arra irányul, hogy főképpen a felvásárlási területekhez tartozó községeket lássák el pasztőrözött „csomagolt” tejjel és tejtermékekkel. Csak a helyi ellátás kielégítése után fennmaradó mennyiséget értékesítik a környező községekben és városokban. Ezt mutatja, hogy a falvakban egy év alatt csaknem háromnegyedével, a fővárosban pedig csak alig több. mint felével növekedett tejeladásuk. A termelőszövetkezeti tejüzemek az idén bővítik a választékot. Az idén a Budatej sajtüzemében már 20 féle különböző tejterméket állítanak elő. A Me- csektejnél megkezdték az alufóliába csomagolt extra csemegevaj előállítását. (MTI) Sebgyógyítás lézersugárral Hazánkban 1965-ben kezdtek foglalkozni a hatalmas energiát összpontosító lézersugár gyógyászati felhasználásával. A biológiai kutatások, állatkísérletek során bebizonyosodott, hogy sikeresen felhasználható a sebgyógyításban. Az ismételten alkalmazott kis energiájú lézersugár serkentő hatású, meggyorsítható vele például a szövettenyészetekben végzett kutatás során a rosszindulatú daganatsejtek osztódása, és így rövidül a kutatási idő. Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú sebészeti klinikáján rubin-lézerrel gyógyítanak olyan sebet, amelyek egyébként nehezen, vagy egyáltalán nem gyógyulnának be. Fehér egereken végeztek kísérletek során két hét alatt történt négy besugárzás után a sebek teljesen behegedtek. Az állatkísérleteket követően emberen is elkezdték a gyógyítást. 1971 óta hat olyan beteg sebeit sikerült teljesen meggyógyítani, akiknél a szokásos módszerek nem vezettek eredményre. GYÓGYPEDAGÓGIAI TANÁCSKOZÁS Sajátos oktatási formák M « w. / i . í. a a 1. ónnon r» 1 Q íí Q 7 n V ÍV A jövő hét első felében országos tanácskozást tartanak Kecskeméten, Baján, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason és Kiskőrösön a magyar gyógypedagógusok. A háromnapos rendezvénysorozaton előadások, gyakorlati megbeszélések foglalkoznak a gyógypedagógiai nevelés tapasztalataival, időszerű gondjaival. Alábbi cikkünk szerzője a kisegítő iskolákban tapasztalható létszámnövekedés okait elemzi. Elgondolkoztató, az első pillanatban szinte meghökkentő adattal kezdem. Az elmúlt huszonöt esztendőben a Kiskunfélegyházi Kisegítő Iskola tanulóinak száma tizenkettőről százhatvanhétre, több mint tizenháromszorosára emelkedett. Tévútra vehetne bennünket, ha e tény alapján arra a következtetésre jutnánk, hogy ennyivel több az értelmi fogyatékos gyermek. Az okok sokkal differenciáltabbak, búr a gyógypedagógiai foglalkozásra szoruló fiatalok száma abszolút értelemben is kétségtelenül növekedett. Legelső okként a koraszülések szaporodását említhetem. A koraszülés szinte egyenes következménye a megelőző művi abortuszoknak, melyeknek mennyiségét tekintve — sajnos — világviszonylatban „előkelő” helyen állunk. A méhen belüli fejlődést be nem fejező gyermek — kevés kivétellel — károsan érzékenyebb idegrendszerű, fogékonyabb a betegségekkel szemben egyre gyorsuló élettempó nem egy esetben kedvezőtlenül hat a leendő anyákra, s ezáltal ártalom érheti a magzatot is, ami ugyancsak idegrendszeri károsodáshoz vezet. Az okok elemzésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a könyezet, a zilált családi élet, az alkoholista szülők hatását a kisgyermek érzékeny idegzetére. A társadalom „peremén” élő családokban nevelkedő, de inkább csak felnövő gyermekek megfelelő gondoskodással elkerülhetnék a kisegítő iskolát, hiszen nem értelmi fogyatékosok. Ezzel el is érkeztem a „szűrés” problémájához. A mai iskolatípusok közül az idegrendszerükben sérült gyermekek a kisegítő iskolákban, gyógypedagógiai nevelő intézetekben tanulnak. Ezekben az intézményekben rendkívül változatos a „gyerekanyag”. A tanulók túlnyomó többsége értelmi fogyatékos — itt is igen nagy egyéni különbségekkel — de sokan éppen olvasászavarral küszködnek. Ezeknek a gyermekeknek a „kiszűrését” az áttelepítő bizottságok végzik, s vizsgálataik fő szempontja, alkalmas-e a tanuló az általános iskalában való tanulásra. Amennyiben nem' többkevesebb huzavona után a kisegítő iskolába irányítják a gyermeket, noha — ismétlem — nem értelmi fogyatékosok. Ily módon növekszik évről évre a gyógypedagógiai intézmények tanulóinak létszáma, mindaddig, amíg a magatartási rendellenességgel küzdő, különleges bánásmódot igénylő gyermekek számára szervezett, jelenleg még kísérleti jelleggel működő osztályok nem terjednek el általánosan. A körültekintő, alapos iskola- érettségi vizsgálatok nagymértékben hozzájárulhatnak a kisegítő iskolák terheinek csökkentéséhez. Már a kezdet kezdetén el lehet különíteni a normálisan fejlettek és az értelmi fogyatékosok mellett a gyermekeknek azt a csoportját is, amely egykét évi' különleges, úgynevezett korrekciós foglalkozás után alkalmassá válik az általános iskolai tanulásra. Az ilyen osztályokra a sajátos oktatási forma, a játékosság, az egyéni bánásmód a jellemző. Az alsófokú nevelésnek ez a „harmadik” útja igen jelentős a magyar pedagó.. «1, „ i. Iciii'in A forgalomirányítás hiányosságairól Kecskemét helyi, de átmenő forgalma is rendkívül megnövekedett az utóbbi időben. Utalnánk itt az E—5-ös út városon átvezető szakaszának megépítésére, a gépjárművek számának gyarapodására. Szükségszerű volt — s ezért a Kecskeméti Városi Tanácsot illeti az elismerés —, hogy a forgalomirányítás biztonságának fokozásáért meglehetősen sokat tett, három veszélyes útkereszteződést látott el jelzőlámpákkal. A forgalomirányító jelzőlámpák ez idő szerint a legbiztonságosabban végzik útkereszteződésekben a forgalom áramlásának szabályozását, igaz, a járművezetőknek jól kell ismerniük a lámpa jelzéseit, 'S az egyes színekre, azok váltására megfelelő cselekvéssel kell válaszol- niok. Most nem a közlekedés résztvevőit, , hanem a lámpa üzembentartóját szeretnénk néhány alapvető dologra figyelmeztetni, hiszen a lámpák irányítása csak akkor jó, baleset- mentes, biztonságos, ha működésük megfelel a forgalom követelményeinek. Kezdjük a Budai kapunál. Ebben a csomópontban immár egy hónapja is elmúlt, hogy a forgalomirányító fényjelzőkészülék részben, vagy egyáltalán nem működik. A csomópont, a kereszteződés közlekedési rendje nyílt és áttekinthető, ennek ellenére sok járművezetőt megtéveszt a nappal is állandóan villogó sárga fény. vagy a lámpák működésének hiánya. Igaz, hogy e rendkívül forgalmas és tegyük hozzá, összetett kereszteződésben a gyakorlott gépjárművezető könnyen felismeri az áthaiadási elsőbbséget jelző táblákat, vagy alkalmazza adott esetben a jobbkéz szabályt — főleg a helyismerettel rendelkezők teszik ezt —, de annál bizonytalanabbak azok, akik nem dsmerik a csomópontot, idegenek, s emiatt könnyen forgalmi akadályt, esetleg balesetet is okozhatnak. Ha az 5-ös úton tovább haladunk, megérkezünk a Kada Elek, illetve a Dózsa György út kereszteződéséhez. Ennél a csomópontnál a forgalomirányító fényjelzőkészülék jól működik, azonban az áthaladást biztosító zöld szín — akárcsak a többiek — mindössze húsz másodpercig ég. Ez nagyon rövid idő. ahhoz, hogy az 5-ös úton a Budai kapu felől érkező járműveket teljes egészében áteressze. Vegyünk egy példát: egy nyergesvontató elindulásához, még ha a járművezető sebességben tartja a kocsit, s a tengely- kapcsoló nyomásával kapcsolja szét a motort az erőátviteli szerkezettől. akkor is 7—10 másodpercig tart az elindulás, nem beszélve az indulás utáni felgyorsulásról, amely csak nagyon nehezen következik be. Ha egy kamion mögött 4—5 — de sokszor még ennél több — személygépkocsi várakozik, azok közül csupán kettő, maximum három tud áthajtani a kereszteződésen. Szükségszerű tehát növelni a rendőrlámpa szabad, és tilos jelzéseinek idejét, amely lehetővé tenné az összetorlódott járművek átereszlését. Néhányszor kipróbáltuk már, _ de soha sem sikerült áthaladni a Halasi úti kereszteződésen, amikor a Dózsa György és Kada Elek utcai forgalomirányító jelzőlámpa zöld színt mutatott. Egyszóval nincs szinkronban a két kereszteződés a forgalomirányító jelzőlámpával, s emiatt a már megengedett sebességre felgyorsult járműveknek újból le kell fékezniük, meg kell állniok, mert vagy piros—sárga, vagy éppen piros színt kapnak. Hasonló a helyzet, amikor Szeged felől érkezik a járműsor, s tovább akar haladni Budapest irányába. Időzzünk még itt a Halasi úti kereszteződésben. A kétfázisú forgalomirányító jelzőlámpa a balra kanyarodást, úgy mutatja, hogy a szembe jövő forgalom ugyanakkor piros jelzést kap. Ez jó dolog, megelőzi a baleseteket. Sajnos, azonban a belső forgalmi sávban — s ez tulajdonképpen nem hiba — besorolnak az'ok is, akik egyenes irányban kívánnak tovább haladni. Miután a forgalom- irányító jelzőlámpa itt is 20 másodpercig ad szabad utat, néhány jármű, amely már a zöld jelzésre elindult, a sárgára, vagy a piros színre fejezi be a balra kanyarodást. Tegyük hozzá, ez gyakran a járművezetők hibájából is megtörténik, de reggel és délután — csúcsforgalmi időben — olykor a gépkocsisor kilométer hosszan nyúlik az útkereszteződés mögött. Egyre jelentősebb gondot okoz, — s emiatt rendőri irányításra van szükség — a Kodály Zoltán tér és a Széchenyi tér gyalogos, illetve járműforgalmának irányítása. Korábban — egy évvel ezelőtt — elhangzott ígéret arra, hogy mindkét helyre forgalomirányító jelzőlámpát helyeznek el, kiszélesítik a Lugossy István utca torkolatát. Nem alakult ki végleges álláspont a Bem utca és a Bethlen körút kereszteződésében felállítható rendőrlámpa ügyében, bár annak odahelyezése megszüntetne egy balesetveszélyes gócpontot. Lehetne még szólni arról, hogy Kecskeméten nem mindig a közlekedési követelményeknek megfelelően helyezik el a különböző tilalmi jelzőtáblákat, akadályozva ezzel, a rakodás, a várakozás lehetőségét. Ez pedig fokozhatja a gépjárművezetők idegességét és balesethez vezethet. A forgalomirányító jelzőlámpákról írt sorainkat segítségnek szánjuk. Jön a nyár, az idegen- forgalom fő idénye, az utakon egyre több a kecskeméti viszonyokat nem ismerő külföldi autós. A balesetmentes közlekedés érdekei megkívánnák, hogy még ideiében hárítsanak el az illetékesek minden akadályt, amely lassítja a közutak járműforgalmát. Gémes Gábor HATÁSOS, KORSZERŰ GYOMIRTÁS A BÚZATÁBLÁN • Vegyszerrel végzik a gyomirtást a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet búzatábláin. Hegedűs János traktoros naponta 30 holdon permetezi szét a gyomirtó szert. (Pásztor Zoltán felvétele)
