Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-12 / 85. szám

1973. április 12. • PETŐFI NÉPE • 3 EMELKEDETT A TOVÁBBTANULÓK ARÁNYA Legnépszerűbbek a szakiskolák Diplomások Bács-Kiskun megyében Az 1950-ben szervezett Bács-Kiskun megye területén a szá­zadfordulón mintegy 1200, harminc esztendeje hozzávetőlege­sen 2000 egyetemi vagy főiskolai végzettségű ember élt. A diplomások száma az utóbbi három évtizedben, lényegében a felszabadulás óta megnégyszereződött. Azoknak lett igazuk, akik azt hirdették, hogy a remélt, a születő új világ számít az értelmiségre. (Ma a betöltött mun­kakört, a végzett munka jellegét tekintik a besorolásnál meg­határozónak. Cikkemben — most — kizárólag az egyetemi vagy főiskolai végzettségűekkel foglalkozom.) A Művelődésügyi Minisztérium közzétette összesítését az általá­nos iskolát idén befejező fiatalok pályaválasztásáról. Az ország 3480 általános iskolájában 131 069 tanuló végzi el a nyolcadik osz­tályt. Számuk 6843-mal kevesebb az előző évinél, ami újabb öt százalékos csökkenést jelent. Kö­zülük 120 165 fiatal — a nyolca­dikosok 91,7 százaléka — kíván tovább tanulni, ez az arány 2,6 százalékkal magasabb az előző évinél. Legtöbben — szám sze­rint 59 506-an — szakmunkásta­nulónak jelentkeztek — ez a nyolcadikosok 45,4 százalékát je­lenti — középiskolába együttvé­ve 58 438 diák pályázik, ami a végzősök 44,6 százaléka. Az idén a gimnáziumi és a szakközépiskolai jelentkezési szá­mok már közelítenek a felvételi kerethez. A 26 100 gimnáziumi helyre 24 589-en jelentkeztek, vagyis a gimnáziumi helyeknek már csupán 5,8 százaléka betöl­tetlen. A 28 990 szakközépiskolai helyet viszont 33 849 tanuló pá­lyázta meg első helyen, a túlje­lentkezés itt több mint 17 száza­lékos. A szakközépiskolákból tehát mintegy 5 ezer fiatalt kell majd visszautasítani helyhiány miatt. őket gimnáziumokba és szak­munkásképzőkbe irányítják. Miközben a középiskolai to­vábbtanulási szándék növekszik, a szakmunkástanuló iskolákba jelentkezés csökkent. Figyelemre méltó, hogy a munkás-paraszt gyermekek közül 89,9 százalék, a nem fizikai foglalkozásúak gyermekei közül 98,9 százalék jelentkezett továbbtanulásra. A lányok közül többen pályáz­nak középiskolába, mint a fiúk közül: a fiúknak 36,1 százaléka, a lányoknak 59 százaléka jelent­kezett középiskolába. A tovább nem tanuló 10 904 fiatal 81,4 százaléka falusi iskolába jár. A községi általános iskolákban 78 419 tanuló végez, s mindössze 7,3 százalékuk jelentkezett mező- gazdasági jellegű továbbtanulás­ra: 1916 mezőgazdasági szakkö­zépiskolába és 3805 mezőgazdasá­gi szakmunkásképző iskolába. Más szempontból vizsgálva a továbbtanulási mérleget: a falu­siak fele, a városiak harmada akar szakmunkás lenni, s míg faluról alig akad gimnáziumba jelentkező, a városiak zöme a középiskolát — közülük 50 szá­zalék a gimnáziumot — válasz­totta. Az iskoláztatási feladatok jó részét már országszerte befejez­ték, illetve ezekben a napokban fejezik be. Április közepéig ugyanis mindenütt lebonyolítják a felvételi beszélgetéseket. Min­den tanuló két iskolatípust, illet­ve továbbtanulási lehetőséget je­lölhet meg felvételi lapján. Ha az első helyen megjelölt iskolá­ban nem vették fel, a jelentke­zési lapot az adott iskola vezetői automatikusan átküldik abba az iskolába, amelyet másodikként jelöltek meg. Azoknak a tanulóknak a je­lentkezési lapját, akiket a máso­dik helyen megjelölt középisko­lába sem vesznek föl, május 15- ig az elutásító iskola vezetői át­küldik az illetékes megyei, illet­ve megyei városi tanács művelő­dési osztályához. Az érvényben levő rendelkezé­sek intézkednek arról is, hogy a szülők, (gondviselők) a felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a kézhezvételt követő nyolc napon belül fellebbezhetnek a döntést hozó iskolánál, de annak közvet­len felügyeleti szervéhez címez­ve. Ha két iskolatípus is nemle­ges választ adott, akkor a szülő választása szerint az egyiknél fel­lebbezhet. Ma lényegesen több tanár, or­vos, mérnök stb., dolgozik ha­zánkban, mint a Horthy-rend- szerben. A társadalmi, gazdasá­gi fejlődés, az urbanizáció kö­vetkeztében megváltozott a dip­lomások életformája, rétegződé­se, szerepe, gondolkodásmódja a hatalomhoz fűződő viszonya. Ér­demes helyzetüket szemügyre venni, mert egy adott terület diplomásainak szintje, tevékeny­sége, a közösségben betöltőt* szerepe jellemző a kulturális, gazdasági színvonalra is. Jogászok Hazánkat a múltban a jogá­szok nemzeteként emlegették. Ez a diploma a múltban szinte min­den állás betöltésére jogosított. Magyarországon a második vi­lágháború elején a felsőfokú végzettségűek egyharmada o Corpus Juris-on nevelkedett. Vizsgált területünkön is érvé­nyesültek az általános tendenci­ák. A felszabadulást követően ez a pálya átmenetileg háttérbe szorult, különösen vidéken. Az 1949-es népszámlálás szerint ha­zánkban a diplomások 26,7, me­gyénkben 27,6 százaléka (876 férfi és 5 nő) volt jogi végzett­ségű. Akkoriban ők alkották az értelmiség legnépesebb rétegét. Számuk 1970-re valamelyest csökkent, szerepük, befolyásuk szembetűnően kisebbedett. A diplomások számán alapuló sor­rendben két hellyel hátrább szo­rultak. A pedagógusok és a me­zőgazdászok is megelőzik őket. Feltűnő, hogy az utóbbi évtized­ben egyre több nő dolgozik jogi pályán. Tanárok 1949-ben 730 (367), 1960-ban 1770 (789), 1970-ben 3057 (1578) tanár dolgozott Bács-Kiskun megye területén. (Zárójelben a tanárnők számát közöltem.) A többi diplomáshoz viszonyított arányuk nálunk és az országban 22,9 százalék. A közéniskolás ta­nárok között még a férfi akvannak többségben, az általános iskolák felső tagozatán már kisebbség­be kerültek. Mérnökök Bács-Kiskun megye ipari el­maradottságát a szakember-ellá­tottság adatai is jelzik. A fel- szabadulást követő első nép- számláláskor 10 962 mérnök élt Magyarországon, szűkebb ha­zánkban 108. (Utóbbiak között egyetlen nő sem volt.) Az or­szágban minden kilencedik dip­Magyarország nagy folyói — a Duna, a Tisza és a Dráva — állandóan süllyednek, évről év­re mélyítik medrüket. Erre a megállapításra jutott dr. Lovász György pécsi hidrológus, a Ma­gyar Tudományos Akadémia du­nántúli intézetének tudományos munkatársa, aki több év óta vizsgálja folyóink medereróziós tevékenységét. Az 1820. és 1870. között végrehajtott nagy szabá­lyozási munkák során úgy ala­kították a folyók medrét, hogy a víz minél keskenyebb ágyba kerüljön és ezáltal hatalmas te­rületek váltak a mezőgazdasági művelésre alkalmassá. A szabá­lyozás kedvezőtlen kisérő jelen­sége viszont, hogy a folyók azó­ta állandóan mélyítik a medrü­ket. A legintenzívebb medererózi­ót a folyók középső magyaror­szági szakaszán figyelte meg dr. Lovász György. A Duna medre Dunaföldvámál például 1,4, Paksnál 1,8 centiméterrel, a Ti­Szerdán a Fővárosi Művelődé­si Házban megkezdődött a III. országos kollégiumi konferencia. A középiskolák és a szakmun­kásképző intézetek kollégiumai­nak és diákotthonainak három­napos tanácskozására az ország valamennyi középfokú bentlaká­sos intézményéből mintegy 400 delegátus — diák és felnőtt ve­lomás műszaki képzettségű volt. megyénk területén 30 felsőfokú végzettségű közül egy. A diplo­mások már említett sorrendjé­ben a műszaki értelmiség 1949- ben — megyénkben — hetedik, most ötödik. (Az országos meg­oszlás jelenleg: száz egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkező ember közül pedagógus 35, mér­nök 22, agrárszakember 12, or­vos, gyógyszerész 9 stb.) A mér­nöki pályák közül Bács-Kiskun megyében népszerűek az építé­szettel, az elektromossággal kap­csolatosak. E két területen 178 diplomás dolgozik. Vegyészmér­nök : 48. Orvosok, Nagy gondot fordít államunk az egészségügyre. Két évtizede 10 229 orvos dolgozott az ország­ban, most csupán vidéken 14 288. (Az összesből 61 százalék.) Me­gyénk ez irányú fejlődése vala­melyest elmarad az országostól. Az itt működő 826 doktor (207 nő, 619 férfi) nem egészen két­szerese az 1949-es létszámnak. öt gyógyszerész közül 3 lány vagy asszony. (összesen 219 gyógyszerész áll a lakosság ren­delkezésére.) Ügy hírlett, hogy valamikor sok parasztember jobban óvta jószágait, mint hoz­zátartozóit vagy önmagát. Két évtized alatt a megyében dolgo­zó állatorvosok gárdája száz­nyolccal nőtt. A viszonylag ki­sebb ütemű emelkedés az emlí­tett szemlélet egészséges válto­zását is bizonyítja. Ma Bács- Kiskun megyében az állatorvo­sok és a gyógyszerészek száma megegyezik. Mezőgazdászok Százhatvan felsőfokú végzett­ségű nő dolgozik jelenleg Bács- Kiskun megyében a mezőgazda­ság felvirágoztatásáért. Az álta­lános mezőgazdasági mérnöki és a kertészmérnöki pályák iránt érdeklődnek leginkább. Az állat­orvosokon kívül ezernél több diplomás működik a szövetkeze­tekben, nagyüzemekben és az irányító testületekben, kutatóin­tézeteknél. Nálunk az értelmiség második legnépesebb csoportját alkotják, számok; tekintélyük, befolyásuk lényegesen növeke­dett a mezőgazdaság átszervezé­se óta. Megnőtt a pálya vonzása. Összehasonlító adatok Az utóbbi évtizedben a köz­gazdászok rétege is erősödött. 224 szakember dolgozik felsőfo­sza medre Szolnoknál 3,3 és Csongrádnál 3,2 centiméterrel, a Dráva medre pedig Zákánynál 2,4 és Barcsnál 1,8 centiméterrel süllyed évente. A folyók medermélyülésének egyik — kedvező — következ­ménye az, hogy a meglevő gá-i tak egyre magasabbra kerülnek és ezáltal az árvizek kevésbé veszélyeztetik a védvonalat. Ked­vezőtlen hatása viszont máris jelentkezik. A meder süllyedé­sével arányosan mélyül a part­vidékek talajvízszintje. Ennek következtében csökken az öntö­zési lehetőség, mert az árterüle­ten levő öntözőkutak vízhozama megcsappan, továbbá romlik a partmenti rétek és legelők mi­nősége, mivel elveszítik a talaj’ víz-utánpótlásukat, végül kiszá­radnak az ártéri erdők, amire a Dráva mentén máris van példa. Folyóinknak ezt a káros mellék­hatását megfelelő mederszabá­lyozással és mederépftmények- kel lehet ellensúlyozni. (MTI) zető — vitatja meg az 1964-ben, illetve 1966-ban megtartott I., il­letve II. konferencia óta eltelt időszak nevelési kérdéseit. Napi­rendre kerül a tanulói önállóság és öntevékenység fejlesztése a bentlakásos intézményekben, és különös hangsúllyal foglalkoznak a fiatalok társadalmi aktivitásra, közéletiségre történő nevelésével. kú végzettséggel ezen a munka- területen. Az általános közgaz­dasági és a belkereskedelmi köz- gazdasági beosztások a legkere­settebbek. Növekedett a legma­gasabb marxista—leninista vég­zettséggel rendelkezők, a diplo­más katona- és rendőrtisztek és a művészek száma is. Csaknem háromszázötvenen állnak felső­fokú — általában hittudományi — végzettséggel az egyházak szolgálatában. (Itt jegyezzük meg, hogy összesítésünkben a felsőfokú technikumi végzettsé­get nem vettük figyelembe.) A statisztikai adatok elemzése tanulságos következtetéseket tesz lehetővé. Fiatalodik a diplomá­sok tábora. 1949-ben az 50—55 év közöttiek voltak a legszámo­sabban. 1960-ban a 40—45 év közöttiek. A legutóbbi népszám­lálás szerint az 1940—45 között született évjáratok kerültek túl­súlyba. Minden harmadik dip­lomás ehhez a nemzedékhez tartozik. A felsőfokú végzettségűek 58 —59 százaléka él a megye hat városában. (Kecskemét: 2377, Baja: 978, "Kiskunfélegyháza: 642, Kalocsa: 547, Kiskunhalas: 533, Kiskőrös: — hozzávetőlege­sen — 300. A megyeszékhelyen dolgozik a jogászoknak több mint a fele, a mérnökök 40 szá­zaléka. (Kecskemét: 461, Baja: 259, Kiskunfélegyháza: 94, Kalo­csa: 80, Kiskunhalas: 66, Kiskő­rös: mintegy 50.) Minden negye­dik diplomás a megye székhe­lyén él. Például Győr-Sopron megye Elgondolkoztató megállapítá­sokra nyílik lehetőség, ha a mi megyénk adatait más megyék hasonló statisztikai összegezései­vel egybevetjük. Az iparosodott Győr-Sopron megyének — pél­dául — 404 ezer lakosa közül 8154-en szereztek főiskolai vagy egyetemi végzettséget (a lakos­ság 2,4 százaléka). Bács-Kiskun megyében 565 ezer lakos között 7960 diplomás található (1,4 szá­zalék). Más az értelmiség „össze­tétele” is a nyugati végeken. Ezer diplomás közül ott 66 jo­gász, nálunk 88. A mérnökök száma ott 2015, Bács-Kiskun me­gyében a hétszázat sem éri el. Az előbbi helyen hozzávetőlege­sen 35 fizikai munkásra' „jut" egy mérnök, nálunk minden ki- lencvennegyedikre. Nálunk 10 ezer lakos közül 16,4-re jut egy or­vos, a kisalföldi megyében 14,2- re. Az ellátottság színvonala kö­zötti különbség az utóbbi tíz esztendőben mindössze 3 tized­nyit csökkent. Van még teendő. Végsőleg azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az értelmiség számaránya valamelyest elma­rad az országostól. Ez a tény növeli az itt dolgozó orvosok, tanárok, mérnökök stb., felelős­ségét. Az irányító szerveket pe­dig arra inti, hogy igyekezzenek az itt működő diplomásoknak még kedvezőbb munkakörülmé­nyeket teremteni, a tanulmá­nyaik során felhalmozott tudást még hatékonyabban aktivizálni. Heltai Nándor Kecskeméti művész kiállítása a fővárosban • A napokban nyílt meg a Kecs­keméten élő Túri Endre fes­tőművész tűzzománcképeiből egy kiállítás, a Fővárosi Mű­velődési Házban, melyet egy hónapon át látogathat az ér­deklődő közönség. Képünk a művész egyik legújabb alkotá­sát ábrázolja. A korona aranyból van Kocsis István drámájának ősbemutatója A Katona József Színház kísérleti színpada jó­voltából egy évvel ezelőtt már megismerkedhe­tett a kecskeméti közönség Kocsis Istvánnak, en­nek a kiváló tehetségű, fiatal erdélyi írónak az egyik érdekes művével, a Bolyai János estéjével A rádió nemrég sugározta a Kecskeméten felvett előadást, úgyhogy nyilvánvalóan más tájak szín­házai is kedvet kapnak majd válogatni a fiatal művész életművének eddig megjelent darabjai kö­zött. , A kecskeméti színház ez alkalommal egy ér­dekes felfogású, erősen szubjektív hangvételű, történelmi miliőbe helyezett játékát vitte színpad­ra igen gondos, szépen kimunkált előadásban. A korona aranyból van mély gondolati tartalmá­val és a kamarajáték lehetőségeire építkező for­májával nagy sikert arat estéről estére. Magával ragadja a nézőt a dikciók szépsége, természetes egyszerűsége és mainak érzik a problematikát is, amely a párbeszédekből világosan kirajzolódik. Igazság szerint Kocsis István ebben is a monodrá­ma szerkesztési technikáját alkalmazza, hiszen a fiatal Stuart Mária akár önmagának is feltehetné — az uralkodás nagy terheire és feladataira ké­szülődve — a saját lelkében fogant gondokból táp­lálkozó kérdéseket. A feleleteket úgyis ő adja még a darabban és meséből, valóságból szőtt em­beri lényének minden porcikája a fiatalság világot meghódítani akaró erejét sugározza, naivitása, tisztasága, természetes okossága a mai ember jel­lemvonásaival is harmonizál. Talán néha súlyo­sabbaknak tűnnek gondolatai és érettebb, tapasz­taltabb embert tételeznek fel, mint amennyit kora szerint elvárhatnánk ettől a bájos fiatal lánytól, aki hatalmas kérdésekre vár választ önmagától és környezetétől. Azt kérdezi, hogyan lehet kormá­nyozni, vezetni, beépülni a társadalomba súlyos történelmi megbízatások reményében: vajon az erőszak, a parancsolás vagy a meggyőzés, a tettek indítékainak állandó megmagyarázása eszközeivel. A történelmi miliőbe öltöztetett színpadon végle­ges válasz nem hangzik el, legfeljebb Mária látja a darab végén pillanatnyilag legyőzöttnek magát. A közönségben pedig az áradó liraiságú monológok sora hagy kitörölhetetlen nyomot és a néző min­denképpen a mi ma js érvényes igazságaink mellé áll, melyeket Stuart Mária leikéből röppent fel az író: csak a tömegekkel összeforrva, velük állandó kontaktusban lehet vezetni, teljes életet elképzel­ni és megvalósítani. A szépen berendezett, kitűnő játékteret nyújtó színpad és nem utolsósorban a jelmezek, különö­sen a királynő két káprázatosán szép ruhájának terve, jelentős drámai funkciót viselő tényezővé avatják a megjelenítés külsőségeit. A játék mo­dernsége, pergő ritmusa pedig egyszerre érzékel­teti a nézővel a mű gondolati gazdagságát és bizo­nyos fokig hitelesnek mondható történetiségét. A két mozzanat közti vibrálóan izgalmas feszültség teszi igazán nagy élménnyé a kecskeméti színház bemutatóját. Turián György magabiztos rendezői tudással és az író sajátos lírát sugározó mondanivalójához illő könnyedséggel irányítja a játékot. Kerüli a • Mária és Moray (Kopetty Lia és Mezei Lajos). históriai hitelesség túlzásait és a drámai hatások okos, értő adagolásával mindvégig egyensúlyban tartja az előadást. Az általa diktált pergő ritmus leszoktatja a színészeket az illusztratív játékstí­lus nehézkességeiről. Spontán egyszerűséggel vált­ják egymást a dialógusok, kitűnő üteme, íze van a játéknak. Ebben az egy szerepre épült kétfel- vonásos műben a legnagyobb feladat Kopetty Liá­noki jutott, aki az ifjú Stuart Máriát alakítja. Ki­fejezési eszközökben gazdag a játéka, kitűnően alkalmazkodik a királynőben lezajló belső törté­nés gyors indulati váltásaihoz. A dialógusok öt­letszikráit gyors reagálásokkal szinte hiánytalanul kihasználja. Kár, hogy ritkán találkozunk alakjá­val a kecskeméti színpadon. A kamaradráma többi szereplőinek az író jóvol­tából kisebb feladatok jutottak. Mezei Lajos si­kerrel tette jelentőségteljessé a koronatanács el­nökének alakját, félelmetesen hiteles Knox prédi­kátor szerepében Piróth Gyula és sajátosan egyé- níti az eléggé vázlatosan megrajzolt szerepet Ma­jor Pál. Teljesen érthetetlen, miért bízták Szék­helyi Józsefre a titkár szerepiét. Ez a félszeg, fur­csa, vagabund alak nem azonos a franciás mű­veltségű, rajongó lírikussal. Ez bizony szereposz­tási tévedés. Fekete Tibor méltóságteljes katonát alakit. Ismételten dicsérnünk kell Varga Mátyás dísz­leteit, de különösen Poós Éva kosztümterveit. Csáky I.ajos • A darab egyik érdeke* fordulópontja. (Tóth Sándor felvételei) KISZÁRADTAK A DRÁVA-ÁRTÉRI ERDŐK Süllyednek az ország nagy folyói Országos kollégiumi konferencia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents