Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-11 / 84. szám

1973. április 11. • PETŐFI NÉPE • 5

F oly óiratszemle

Változatos tartalmú a két irodalmi folyóirat áprilisi száma.

ÜJ ÍRÁS

Uj utak a pedagógusképzésben

Beszélgetés a Bajai Tanítóképző Intézet igazgatójával '

IFJÚSÁG IFJÚSÁG

Akiket kitüntettek

Minden évben sok középiskolás tanuló — elsősorban lány — jelentkezik pedagógusképző intézetbe. Mégis Bács-Kiskun megyében kevés a pedagógus, sok képesítés nélküli tanító oktat az általános iskolákban. A megyei pártbizottság múlt évi határozata ezzel a kérdéssel is foglalkozik. A határozat szerint el kell érni, hogy 1980-ig minden képesítés nélküli nevelő diplomát szerezzen és az általános iskolákban csak képesített nevelők tanítsanak. Hogy e célhoz közelebb jussunk, a Bajai Tanítóképző Intézetben az 1973—74-es tanévre több diákot vesznek fel, mint a korábbi években, s igy kilencvenhat elsőéves kezdi el a tanulást és szerezheti meg a diplomát.

Arra a kérdésre: e népszerű folyóirat legújabb számában mit érdemes feltétlenül elolvasni, bizony nehezen tudnék válaszolni. Az izsáki termelőszövetkezeti elnök töprengéseit? Egy érdekes sárréti ember portréját? Ágh István riportját a Somlóhegy lakóiról? Mindenesetre ezek közül mondanám egyiket: és semmiképp sem említeném a verseket, amelyek egyikén-másikán csupán a rutin érződik.

Borsos Miklós szobrai — még igy reprodukálva is — igaz gyönyörűséget okoznak.

KORTARS

örömmel hívjuk fel a figyelmet több írásra is. Mindenek előtt Pilinszky János: Gyerekek és katonák című drámájára.

Tíz fiatal költő verseit közli a Kortárs, tisztelgésül a költészet napja előtt. Jó ötlet. Különösen, mert olyan tehetségre is felfigyelhetünk, mint az ifjú Baka István, akinek két sorát ideírjuk: „Az éj ... csillaggal kivert vaskesztyű Isten kezén."

Moldova György könyvet irt az őrségről: e sajátos történetű, s jellemű magyar tájegységről. Ennek egy részletét közli-a folyóirat: izgalmas és elgondolkoztató olvasmány.

Külön öröm volt olvasni Fodor András értő, szép portréját Takáts Gyuláról, a Kaposvárott élő költőtársról. Fodor a sokat félremagyarázott s nem egyszer lebecsült Takátsnak igyekszik „igazságot szolgáltatni” — teljes joggal. V. M.

Ä Bajai Tanítóképző Intézet igazgatójával. Gaszner Istvánnal az intézet feladatairól, terveiről beszélgettünk. Először arról szólt az igazgató, milyen változások. módosítások történnek több és jobb felkészültségű padagógus kibocsájtására.

— Évek óta beszélünk arról, hogy kevés a pedagógus. Hiányuk ma már csak a kisebb községekben számottevő. A következő tanévben intézetünkben huszonnégy elsőssel több kezdheti meg tanulmányait, mint tavaly, s ez is hozzájárulhat a gondok enyhítéséhez. Német és szerb— horvát tagozatunk is működik. E tagozat hallgatóit a nemzetiségi iskolák várják. Sajnos tapasztaljuk, hogy minden évben (elsősorban szerb—horvát tagozatra) kevesebben jelentkeznek a vártnál.

— Lát-e ösztönzési lehetőséget a pedagógus pályára, tesznek-e valamit a községek?

A képesítés nélküli nevelők hagy része (és a feletteseik) belátják, hogy kell a végzettség és jelentkeznek levelező tagozatra. Tavaly hetvenen, az idén har- mincketten (közülük huszonket- ten megyénkből) kérték felvételüket. Kedvező módosítás is van: akiket felvettek a levelező tagozatra. azonos feltételek mellett pályázhatnak a képesített nevelői állásokra. tehát jelenlegi munkahelyükön a szerződéses viszony helyett státuszba vehetők. A községek is többet tehetnének azért, hogy a pedagógus- hiány megszűnjön. Ügy például hogy az arra érdemes fiatalokat társadalmi ösztöndíjban részesítik. Egyébként ezt felvételkor is figyelembe vesszük, mert egyenlő pontszám esetén mindig az ösztöndíjban részesülő nyer felvételt.

— Tudjuk, hogy rövidesen főiskola lesz a tanítóképző intézet. Mikorra várható és erre hogyan készülnek ?

— Időpontot nem tudok n\on- dani... talán 1975-ig ez is megvalósul. Országos elhatározás, hogy minden tanítóképző intézetet főiskolává minősítenek, de a tanulmányi idő növelése nélkül. Ez magával hozza, hogy megszűnik a tanító és tanár megkülönböztetés. másrészt a nagyobb követelményeknek is megfelelő pedagógusok kerülnek majd ki az intézetekből. Az egységes pedagógusképzés érdekében a mi diákjaink főiskolai tankönyvekből tanulnak. Most készült el a tanterv. Legfontosabbnak tartjuk, hogy végre megszűnjék a régi tanító-polyTAVASZ A SUGOVICA PARTJÁN

Borzong a víz a Sugovicán, de már nem a hideg téli széltől, hanem a tavasz leheletétől. A vízparton szorgos kezek szerelik a motort a csónakra, odébb horgász veti a csalétket az éhes halaknak. festik az elnyűtt csónakokat, javítják a hibákat, készülnek a tavaszra.

Éled a Petőfi-sziget is. Az elhagyott játszópark ismét benépesedik, síkos már a csúzda is, hiszen az apróságok mit sem törődve az időjárással, érzik a tavaszt, s birtokukba vették a játékszereket. A parti fák bontogatják szirmaikat, megkezdődött a vízi élet a Sugovica partján.

(Szabó Ferenc felvételei)

• Helyén a csónakmotor, egy rántás a lendkeréken, s kezdődhet az első próbaót.

• A Petőfi-szigeten benépesül a játszótér, működik a ..nadrágkoptató”.

'• A horgásztanyán javítják a csónakokat, hogy helytálljanak a szezon befejezéséig.

• Sok csónak még várja a gazdáját de a vérbeli horgász nem várat magára.

Ünneplőbe öltözött fiatalok és idősebbek gyülekeztek a KISZ megyei bizottságának tanácstermében. Munkatársak, barátok, régi ismerősök üdvözölték egymást. Mindannyian az ifjúsági szövetségben dolgoznak, sokat tettek már a mozgalomért. KISZ-titkárok, úttörővezetők, szocialista brigádvezetők ültek a szendvicsekkel, üdítő italokkal telt asztal mellé. Az április 4-e alkalmából rendezett ünnepségen T e r b e Dezső, a KISZ megyei első titkára köszöntötte őket, majd kitüntetéseket adott át. /

hisztor szemlélet. Ebből eredt, hogy „mindent” meg akartunk tanítani hallgatóinkkal, aminek következménye lett a túlterheltség. Az új tantervben a tanulni valót és az elfoglaltságot igyekeztünk csökkenteni, ugyanakkor törekszünk arra, hogy a szükséges ismeretanyagot alaposabban elsajátíthassák diákjaink. Speciál kollégiumot indítottunk úttörővezetés, napközi otthonos és gyakorlati foglalkoztatások, valamint bizonyos készséget igénylő tárgyak (rajz. ének, testnevelés) gyakorlására. Ennek elvégzéséről diplomamellékletet kapnak a hallgatók, melyet az általános iskolák alsó tagozataiban jól tudnak majd használni.

— Ügy hiszem az intézet tanárai is készülnek a minőségi változásra, gyarapítani igyekeznek ismereteiket, tudásukat.

— Hat kolléga készül, hogy

két-három éven belül a doktori címet megszerezze. Kutatási tevékenységről is beszámolhatok. Szabó Balázsné vezetésével komplex magyar nyelv tanítási kísérletek indultak. Ezekkel kapcsolatosan több kollégám pszichológiai megfigyeléseket végez. Az Országos Pedagógiai Társaságnak heten tagjai, az intézetből. Legutóbb a nemzetiségi tagozat alakult meg. Hasznos módszertani útmutatásokat kapnak itt tanáraink, melyeket tovább adnak a tanulóknak. Jelentősnek tartom az oktatók továbbképzésében azt a jó együttműködést, amely kialakult a megye többi felsőoktatási intézményeivel.

Nemrég a marxista—leninista tanszék a bajai vízügyi főiskolai kar hasonló tanszékével kötött megállapodást, előadások, tanárok cseréjéről és fontosabb kérdések közös konzultációjára — mondotta befejezésül Gaszner István igazgató.

Csabai István

KGST-szótárak

A szocialista államok szoros gazdasági és, kulturális együttműködésének eredményeként egyre nagyobb jelentőségűek az orosz, az idegen nyelvű, vagy a szláv nyelvek kétnyelvű szótárai.

Ezeknek a szerkesztési és ki- - adási problémáival foglalkozott a szocialista országok szótárakat publikáló kiadói vállalatainak VIII. Nemzetközi Lexikográfiai Konferenciája Prágában. A megbeszéléseken jelen voltak Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország. Románia. Csehszlovákia és a Szovjetunió kiadóvállalatainak küldöttei.

A konferencia fő témája a kétnyelvű szláv szótárak szerkesztési kérdése, valamint a műszaki szótárak problémái, a KGST-or- szágok turista szótárainak kiadása és az együttműködés optimális lehetőségeinek megteremtése.

A tanácskozásokon megegyeztek a műszaki és más társadalomtudományi szakszótárak szerkesztési és kiadási kérdéseiben. A prágai és a pozsonyi csehszlovák pedagógiai kiadóvállalatok — ahol most készítik elő a de- fektológiai szakemberekkel a süketek és a nagyothallók számára szánt képes, logalmakat tartalmazó szótárt —. felajánlották a többi szocialista államnak, hogy átadják számukra a szükséges anyagot.

A bensőséges hangulatú ünnepség után gratuláltak egymásnak a kitüntetettek. „További eredményes, jó munkát kívánok” — hangzottak innen is, onnan is, a jókívánságok. Nehéz lett volna ennél jobb alkalmat találni arra, hogy Tóth Istvánnal, a kecskeméti parkettagyár segédmunkásával, Weibl József kiskunhalasi nyugdíjas tanítóval és dr. Elek Vidornéval, a kiskunhalasi felsővárosi iskola tanárnőjével az eddigi munkájukról, eredményeikről beszélgessünk. Mi nd a hárman magas kitüntetést kaptak. Tóth István KISZ-érdemérem, Weibl József úttörővezetői érdemérem, dr. Elek Vidomé kiváló úttörővezető kitüntetésben részesült.

A jelvények és oklevelek átadásakor elhangzott, a kitüntetettek munkáját méltató néhány mondatnál többre voltam kíváncsi. Például arra, hogy jelenleg milyen feladatok megoldásán dolgozik az a fiatalember, aki már 15 éve az ifjúsági szövetség vezetője és részt vett az első kecskeméti KISZ-lakások felépítésében.

— Nyolc év óta a kecskeméti parkettagyár KlSZ-alapszerveze- tének titkára vagyok — mondta Tóth István. — Azelőtt a miskolci Bányaipari Technikumban,

' aztán a katonaságnál is KISZ- vezetőségi tagként dolgoztam. Még középiskolás Voltam, amikor a városi KISZ-bizottság titkára szólt, hogy vegyünk részt társadalmi munkán. „Mit kell csinálni?” — kérdeztem. '„A Béke fasorban KISZ-lakásokat építünk” — hangzott a válasz. És másnap délután szinte az egész iskola kivonult, ásókkal, lapátokkal a kezükben, még a lányok is jöttek dolgozni. Alapoztunk. Kemény volt a föld, mint a beton. Mostanában, ha arrafelé járok, s megnézem ezeket a kétszintes, szép lakóházakat, mindig azokra a 11 évvel ezelőtti délutánokra gondolok.

— Most ismét nagy feladat előtt állunk — folytatta. — A parkettagyár 136 millió forintos rekonstrukciója felett a KISZ- alapszervezet védnökséget vállalt. Már meg is kezdtük a régi épület lebontását. Aztán alapozunk és segítünk a kőműveseknek. A KISZ-esek több, mint fele a környékbeli községekből jár be Kecskemétre. Nagyon érdekes: ha klubestet, vagy valamilyen közös1 összejövetelt szervezünk, nem sokan jönnek el. De a társadalmi munkán mindig, mindannyian együtt dolgozunk. Nálunk olyan szellem alakult ki, hogy ezt mindenki természetesnek tartja. A kommunista műszakokról sem hiányoznak a KISZ-esek. Tavaly például 60 ezer forintot fizettünk be a vietnami szolidaritási alapra.

— Azt szeretnénk elérni, hogy ne csak együtt dolgozzunk, hanem közösen is szórakozzunk. A jövőben még több klubdélutánt.

szellemi vetélkedőt, kirándulást szervezünk majd.

— A közös programokról, a kirándulásokról mindig 1947 jut az eszembe — vette át a szót Weibl Józsi bácsi, aki most januárban Kiskunhalas egyik külterületi iskolájának igazgatójaként ment nyugdíjba. A •— fel- szabadulás után két évvel a kiskunhalasi alsóvárosi iskolában úttörőcsapatot hoztunk létre. Már akkor szerveztünk városnéző kirándulásokat, de messzebbre csak az ötvenes évek közepén jutottunk, amikor huszenegy gyerekkel a Bakonyba mentünk kirándulni. Kiskunhalason ez volt az első csoportos úttörőkirándulás.

Azóta persze minden nyáron több száz halasi kisdiák indyl világot látni. Sok úttörő keresi fel a kunfehértói tábort, amelyet a városi úttörőelnökség terve szerint az idén bővítenék. Mint Józsi bácsi mondta, a nyáron napközis tábort is létrehoznak majd a kisdiákoknak.

Józsi bácsi nem ismeri az unatkozást. Sok a tennivalója. Reggel elindul hazulról, s gyakran csak késő délután hagyja abba a munkát. Mint a városi úttörőelnökség tagja, gyakran felkeresi az iskolákat, illetve az ott működő úttörőrajokat, csapatokat. A tanácsháza előtt sem megy el, mindig felkeresi az ismerőseit. A 35-ös körzet tanácstagja.

1972 nevezetes dátum a kiskunhalasi felsővárosi iskola úttörőcsapatának életében. Ekkor nyerték el ugyanis másodszor a Magyar Üttörőelnökség vörös selyemzászlaját. Az úttörőcsapat kulturális munkáját dr. Elek Vi- dorné irányítja.

— öt éve tanitok á felsővárosi iskolában — mondta Elekné. — Azóta nagyon sok irodalmi ösz- szeállítást, szavalóversenyt, szellemi vetélkedőt, seregszemlét rendeztünk. Legutóbb például a Petőfi-évforduló alkalmából Harsán a trombita címmel kulturális bemutatót tartottunk, s nagyon érdekes volt a batikszak- kör kiállítása. Jó a kapcsolatunk a kiskunhalasi vállalatok KISZ- szervezeteivel is. A Ganz-MÁ- VAG kiskunhalasi gyára, a Fémmunkás Vállalat, s a Papíripari Vállalat irodalmi színpadával gyakran közös műsorokat tartunk.

Az iskolában megvalósították az úttörő önkormányzatot. Ez azt jelenti, hogy a problémákat a gyerekek megbeszélik, s javaslatokat tesznek a megoldásra. Az önkormányzati ülésre meghívják a tanárokat is. A tervekkel kapcsolatban Elekné elmondta, hogy korábban felvették a kapcsolatot a tbiliszi 3-as számú általános iskola pionírcsapatával, s havonta több levelet váltanak. A nyáron vendégül látják a pionírokat. Foglalkoznak azzal a gondolattal Is. hogy eleget téve a szovjet kisdiákok meghívásának, jövő nyáron a felsővárosi iskola úttörő- csapata látogat el a Szovjetunióba.

Tárnái László

— Pöttöm uram: igen

kukori és kotkoda: nem

VITA AZ ESTI MESÉRŐL

.4 közelmúltban több alkalommal foglalkozott a tv gyermekműsoraival a Petőfi Népe Képernyő rovata, (amelyet a Rádió és televízió újság is észrevételezett).

A téma fontosságát mutatja, hogy a fővárosi pedagógus Fáklya Klub írók, pszichológusok, pedagógusok, és a tv illetékes szerkesztői részvételével ankétot rendezett az esti meséről.

A vitát olyan báb- és rajzfilmek vetítése előzte meg, amelyek egy része már műsoron volt. másik része pedig rövidesen bemutatásra kerül.

A filmeket óvodások is végignézték, így a gyermekközönség viselkedése — szótlan figyelme, ijedt mocorgása, derűs mosolya, halk kuncogása, hangos nevetése vagy éppen harsány kacagása — tükrözte a filmek hatását.

Az ankéton heves vita alakult ki.

A hozzászólók közül többen kifogásolták. hogy az esti mesék nem mindig a gyerekekhez szólnak. nem mindig alkalmazkodnak a kicsinyek életkori sajátosságaihoz. Ilyen volt például a Frakk a macskák réme című sorozat néhány darabja, ahol nem a meseszerűség, hanem a felnőttesség érvényesült.

Sok szó esett a félelmet kiváltó meseelemek káros hatásáról. A pszichológusok egyértelműen elitélték a filmek agresszív mozzanatait, rémületet keltő fordulatait, ugyanis a látványosan előadott agresszivitás fokozottabban hat a gyermekekre, mint az élőszóban tolmácsolt mesében. Lehetőleg az elmondott mesék se tartalmazzanak félelmes elemeket, a báb- és rajzfilmekben pedig egyáltalán nincs helyük.

Némely gyermekeknek készült film nevetségesen ábrázolja a felnőtteket. Nem a jóízű humor vagy finom irónia mellőzése a cél, de a felnőttek ne legyenek bárgyú figurák, ügyefogyott alakok, hanem kapják meg a megfelelő tiszteletet a filmek alkotóitól. Ne legyen éles elleniét a mesék mondanivalója és a pedagógiai elvek megvalósítása, a nevelés gyakorlata között.

Az esti mesék tartalmi és esztétikai színvonalán van még bőven javítanivaló. Például a Kukori és Kotkoda az ízléstelenség határát súrolja mesterkélt cselekményével, hamisan csengő stílusával, eltorzított nyelvhasználatával.

A vita folyamán egyöntetűen kialakult követelményként hangzott el, hogy a mesefilmek elsősorban művészi élményt nyújtsanak, jószándékot, derűt, melegséget sugározzanak, ízlésre, nemes érzésekre neveljenek. Mesenézés közben a gyermek érezze jól magát, és gazdagodjon érzelmi élete.

A másfél órás vetítés alatt mindössze egy olyan filmet láttunk, amelyik minden tekintetben megfelelt — a gyermekek érdekében — magasra emelt mércének, ez a kitűnő lengyel költő Tuwin meséjéből készüli Pöttöm uram című rajzfilm volt.

A televízió gyermekműsorainak szerkesztői felelősségük tudatéban bizonyára hasznosítani fogják további munkájukban a: ankét tanulságait.

Dr. Losoncz Mihálync