Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-07 / 81. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. április 7. Móricgáti megújulás Föld szagot hoz a szél a távoli pusztákról. Ebben a szétáradó tavaszi fényben szinte érezni a fű növését. Ilyenkor, kissé bó­dultán a természet újraéledésétől, az ember hajlamos arra, hogy itt, a móricgáti tanyavilágban is az idillt, a megnyugvást keresse, s inkább a mély lélegzetvételre késztető tágasságot, semmint a távolságokat érzékelje. De itt még a látványnak is tartalma van. Szembeötlő válto­zások történnek manapság a Homokhátságnak ebben az iga­zán „eldugott” szögletében. • Puszta — birkanyájjal és villanyoszlopokkal. Bővítik a szolgáltatást — Azzal kezdődött, hogy ipart telepítettünk — adja tudtomra Bódi Ferenc, a Petőfi Tsz elnöke. — Mondhatnám úgy, hogy a sem­miből. Az elegyengetett buckák­ra .. A pár aranykoronás futó­homokra nem lehet Móricgát jö­vőjét alapozni. Mert nem is a tsz-ről van szó elsősorban, hanem az itt élő emberekről. Az üzem — különböző fém- tömegcikkeket állítanak itt elő — ..gyökeret eresztett”. A tsz 350 tagja — kis részben alkalmazott­ja — közül 160-an dolgoznak itt. A tavalyi 16 milliós termelési ér­ték felér egy nagyobb ktsz hoza­mával. A gazdaság nemcsak munkaal­kalmat teremtett. Hanem, a le­hetőségekhez mérten, elfogadha­tó életfeltételeket is. Divatos szó­val: infrastruktúrát. Móricgátat 1100-an lakják. Nagyjából annyian, mint egy ki­sebb falut. Az elnök azt tartja, hogy itt is szükség van mindar­ra, mint egy nagyobb helység­ben. Csak kicsiben ... Itt van tehát egy kimondottan rossz termőhelyi adottságú tsz, amely nyakába vette a tanyafej­lesztés gondjait. A tagok tanyái­nak a villamosítására majdnem 400 ezret költött. A majortól ki­indulva, közel ötkilométeres kör­zetben. pókhálószerűen ágazik el a tanyákhoz a vezeték. Van már egy tanyasor, amelynek majd egy kilométer hosszú vízvezetéke is van! Manapság már leginkább ez a fejlesztés van soron. Ahhoz, hogy átütő eredményt lehessen elérni, egy 2,5 kilométer hosszú gerincvezetékre volna szükség. Ez jó félmilliós költséget igényel­ne . . . Előbb azonban azt is meg kellene vizsgálni, hogy a mély­fúrású kút bírnó-e vízkapacitás­sal. A víz azért is volna nagyon fontos, mert a fiatalok részéről igény mutatkozna összkomfortos társasház építésére is. Ehhez már a hely is ki van jelölve. A fej­lesztésre kijelölt központban egyelőre családi házakat építe­nek. Tagjainak a tsz szintén .5000 forint vissza nem térítendő támo­gatást nyújt a ..fészekrakáshoz”. Ezzel -együtt azonban szó sincs a tanyák pusztulásáról. Az elha­gyott tanyákat a tsz vásárolja meg. bevezeti a villanyt, mű­anyag padlókat rak le. az apró ablakokat nagyobbakra cseréli ki. s havi 500 forintos törlesztésre el­adja a fiatal házasoknak. Nyil­ván azoknak, akik a tsz-ben vál­lalnak munkát. A tsz mintegy 40 ilyen tanyai lakást árusított ki az utóbbi időben. Móricgáton, legalábbis a Petőfi Tsz területén, nincs lakásprob­léma. Beláthatatlan ideig szeret­nénk ittmaradni — mondja Pa­lásti Józsefné. — A férjem ide­valósi. de én Pesten nőttem fel. Életünkben először itt jutottunk elfogadható lakáshoz. Nem cso­da, ha nem kívánkozom vissza, a fővárosba. Nemrég vettünk ma­lacokat ... Bárkányi Antalék is pár éve házasok. A fiatalasszony ezt mondja: — Mindketten idevalósiak va­gyunk, de egyikünk szüleinél sem akartunk maradni. Sokáig itt sem leszünk már. mert az idén építkezünk, vagy vásárolunk a központban. Hogy hol? Termé­szetesen Móricgáton. A férjem traktoros, megtaláljuk a számítá­sunkat. Mozgásban van a tanyavilág ... S ez még nem minden. A tsz nemrég átvette a jellegtelen, meglehetősen elhagyatott állapot­ban levő kis tanyasi kultúrott- hont, s nyomban hozzáfogott a csinosításhoz. átalakításhoz. A végéhez toldott új helyiség ha­talmas üvegfalán a homokbuckás pusztai messzeségbe látni. — Itt lesz majd a librpresszó — magyarázza az elnök. A nyelv­törő szókapcsolás arra utal, hogy a móricgáti fiatalok részére könyvkölcsönzéssel és olvasással egV bekötött presszözásra lesz lehetőség. Az ún. nagytermet úgy alakít­ják ki, hogy egyúttal tornaterem­ként is funcionálhat. Ezáltal a szomszédban levő iskola is gya­rapodik. Csak a tornaeszközök beszerzésére 22 ezer forintot költ a tsz. Maga az átalakítás több mint félmillióba kerül, igaz, hogy ehhez több mint kétszázezerrel a KISZ megyei bizottsága is hoz zájárul. Az itt végzett nyolcadikosok fele már évek óta a tsz-ben ma­rad. Mint ipari tanulók... Tágas, jól felszerelt üzemcsarnokok, gé­pesített istállók várják őket. Már megkezdődött az ezer fé­rőhelyes szarvasmarhatelep ki­építése. Az egész növénytermesz­tést e programnak rendelik alá. Ügy számítják, mire kiépül, a mezőgazdasági alaptevékenység termelési értéke 1970-hez képest megkétszereződik. A telep teljes kiszolgálását — szerintük — negyven emberrel el lehet látni. De a legalacsonyabb beosztás is szakmunkásbizonyít­vány megszerzését írja elő. ... Mi emlékeztet itt még a nyomorúságos múltra? Keresem a régi temető kopjafáit, de ki­derül, hogy elvitték a múzeum­ba. Ügy tűnik, a megújuló élet nem ragaszkodik az elmúlás jel­képeihez. Móricgát már nem a „szám­kivetettek” tanyavilága. Hatvani Dániel • — Ebből is lakás less — ma­gyarázza Bódi Ferenc tsz- elnők. Csaknem öt esztendővel ezelőtt jött létre Kecskeméten a Szö­vetkezetközi Áruértékesítési és Beszerzési Szervező Iroda. Tizen­kilenc gazdaság alapította a vál­lalkozást. Jelenleg már 37 terme­lőszövetkezet a tagja. Az iroda tagjainak két, a kívülállóknak pedig három százalék jutalékért közvetít. Tavaly 730 ezer forint tiszta nyereséggel zárta az évet. A vállalkozás fő célja a part­nerek közötti közvetítés, vagyis a piackutatás. Ezt a tevékenysé­get azonban már kezdetben szá­mos szolgáltatás egészítette ki. Az áru átadásnál-átvételnél a vál­lalkozás képviselője jelen van és segíti a tagszövetkezetek, illetve az értékesítő gazdaság érdekei­nek érvényesülését, illetve a reá­lis minősítést. Sere Máté. az iroda igazgatója körülvezet a központi telepen. — A tagszövetkezetek részére tízezerszámra neveljük a papri­ka-, a paradicsom-, a salátapa­lántákat. Az 1200 négyzetméteres üvegfelületet kibővítettük, újabb 400 négyzetméterrel — tájékoztat. Építettünk egy 100 vagonos raktárát is. Tagszövetkezeteink áruinak elhelyezését segítettük ezzel, és egyúttal a közösen fenn­tartott 22 bolt folyamatos ellátá­sát is. Kecskeméten a boltháló­zat bővítésére van szükség, mert a gyorsan fejlődő megyeszékhely igényei ezt kívánják. Ezért még Ahogy ma elnézem Kiskun­halas utcáit, már nem is város­ba, inkább tanyára illő kis ház­ben laknak idős Balogh Kál- mánék. Néhány házzal odébb ugyancsak egy idős házaspár Kiss Imréék hasonló körülmé­nyek között. Naponta még ki-ki járnak, hogy az üzletből meg­vásárolják a szükséges enni­valót, meg ami a háztartáshoz kell. Igényük már nem nagy, hiszen a fiatal évek régen el­szálltak felettük, ma mégis oly jó érzés töflti el őket, amikor végigsétálva az utcán jól öltö­zött fiatalokkal, mosolygós, megelégedett emberekkel talál­koznak. Tervek, elképzelések már nem nagyon foglalkoztatják őket, a meglevő bútor is kitart, amíg élnek, s hátralevő életük java részét még nyáron is ‘a lakás­ban töiltik. Életükben ki tudja hányszor szóba került milyen jó lenne ha a házba folyóvizet vezetnének be. nem kellene az utca végéről hordani a vizet, különösen most, hogy már meg­öregedtek. — Azt beszélik — jött egy­szer haza az idős Balogh bácsi újságolva feleségének a szenzá­ciót —, hogy az utcánkba be akarják vezetni a vizet. — Viccelsz te papa — hárí­totta el a szavakat Balogh néni. Aztán meg ha igaz is lenne, honnan vennénk annyi pénzt, hogy a mi udvarunkban is foly­hasson a víz. az idén két zöldség- és gyü­mölcsárusító pavilont létesítünk. Ebben az évben vettük át a vá­rosföldi Petőfi Termelőszövetke­zet üzletét is, a piac területén — mondotta Sere Máté. A tsz-ek munkaerő-gondjainak enyhítésére szervezték meg a központi telepen mintegy száz asz- szony és lány közreműködésé­vel az áruk osztályozását, csoma­golását, félkésztermékek készí­tését a konzervgyárak számára. A partnergazdaságoktól jelen­leg a primőráruk érkeznek, illet­ve ezek értékesítésében közvetít az iroda. A tiszakécskei Űj Élet Termelőszövetkezettel öt évre kö­töttek megállapodást. A tisza­kécskei Tiszagyöngye Termelő- szövetkezettel 160 vagon zöldség átvételére szerződtek. A solti Szikra és a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet 25 vagon zöldborsót ad majd a Nagykőrösi Konzervgyárnak az iroda közve­títésével. Megkezdődött a zöldségexport. A tiszakécskei Űj Élet Termelő- szövetkezetből már három va­gon saláta gördült külföldre. Az iroda az idén tovább nö­veli szolgáltatásait. Többek kö­zött újabb hajtatóházakat épít a palántanevelés bővítésére és a virágkertészet fejlesztésére. Ezen­kívül raktárát létesít az áruk el­helyezésének megkönnyítésére. K. S. Ez a beszélgetés csakhamar tudtára jutott az utcabelieknek is. Néhány nap múlva Füzes István a körzet tanácstagja ösz- szehívta az utcabelieket és el­mondta nekik a két idős, bete­ges emberpár reménytelennek látszó kívánságát, aztán meg­kérdezte a többieket: hajlan­dóak lennének-e ennek a két csa­ládnak kölcsönözni a vízvezeték­beszerelési díjat, melyet azok esetleg részletben visszafizetné­nek. Akik részt vettek ezen a meg­beszélésen, már évtizedek óTa Kiskunhalason laknak, egy ut­cában Baloghékkal és Kissék- kel, akik kedves, jó szomszédok voltak évek hosszú sora óta. Néhány percig nem szólt egyik sem, aztán sorba egymás után nyolc család vállalta. Néhány nappal ezelőtt jár­tunk Kiskunhalason a Baross utcában, ahol a vízvezeték fek­tetésének már nyoma sem lát­szik. Kisséket nem találtuk ott­hon, tíe Baloghéknál az udva­ron ágaskodik a vízvezeték csapja. A konyhaszekrény fiók­jában tíz forintonként már összegyűjtve áll a vízvezeték­szerelés tizedik, s egyben utolsó havi részlete. Elnézem a két ház udvarán a vízcsapot, önkéntelenül is az jut eszembe, ki hinné, hogy két vízcsapon „folyik” nyolc család szeretete, embersége, megbecsü­lése. Sz. F. 9 Fűmagvetés Palástiék kertjében. Az utolsó részlet. . . oi M mm Kxa Exa mm wxm mm Exa mxm mxm mca wdcm wxm mxm exs sxa kxx mm mm GÁL SÁNDOR: 27. FELGYÚJTOM A VAROST Igen nagy haraggal lehetett Harmath Pál kecskeméti lakos özvegy Varga Jánosné iránt. Ki­deríthetetlen. hogy miből táplál­kozott e harag, de a férfi min­dent elkövetett az asszony ellen. Először úgy cselekedett, mintha merő véletlen volna a dolog, az­tán pedig már szándékosan tört ellene. A történet az 1 fl'12. esz­tendő júliusában játszódott le. te­hát a nyár kellős közepén. S mi­vel gyújtogatásról van szó. ez az időpont nagyon is veszedelmes­nek számítolt, nem beszélve ma­gáról Harmath Pálról, aki — mint látni fogjuk — maga is mindenre elszánt, vagy egyszerű­en csak beteg ember volt. „Harmath Pál ketskeméti la­kos terheltetik azzal, hogy a múlt esztendeni július 22-én felmen- vén özvegy Varga Jánosné padlá­sára egv kupaklalan pipával és ottan vigyázatlanul a pipában volt parazsat kiejté a házat meg­gyújtotta. mely is a mellette szomszédságban levő Pánczél Já­nos házával egészben leégett...” A kupaktalan pipából kiesett pa­rázs azonban csak fél munkát végzett. Az özvegy portáján ugyanis még épségben maradt egy melléképület, de Harmath Pál /ázt is felgyújtotta, most már nyilvánvaló szándékkal! „Tudván már azt. hogy özvegy Varga Jánosné és Pánczél János házai az ő gondatlansága által leltek hamuvél. mégis azon nem hogy megilletödött volna lelkiis­meretében ésj leginkább belső­képpen szívből megbánta volna gondatlanságát, sőt inkább az első tüzet követő negyed napra előre eltökélve a konyhából egy égő parazsat kilopván, azt özvegy Varga Jánosnénak az első tűz al­kalmával megmaradott és külön szakaszban volt háza padlására feltette, mely parázs a szalmában oly hamar lángra kapván, hogy a ház meggyulladt és elégett...” A gyújtogató — most már ne­vezhetjük így — ezzel sem érte be. Tovább űzte cselekedeteit, s furcsa módon nem kapták el, no­ha bizonyára nem lett volna ne­héz. ö azonban felgyújtotta a kö­vetkező házat is. Immár nem öz­vegy Varga Jánosnéét, hiszen azt .földönfutóvá tette. Mást válasz­tott, bizonyos Darótzi Sándort, aki­nek ki tudja volt e kapcsolata az özveggyel, s emiatt haragudott őrá is Harmath Pál, vagy pedig a szerencsétlen ember egyszerűen piromániás volt, s nem nézte ki lakik a házban, tüzet dobott rá. Harmath cselekedeteinek felsoro­lását így folytatja az irat. eléggé felháborodott hangon: „Még ezen hasonló cselekede­tével sem elégedvén meg. sőt le­vetkezvén emberiségét, a múlt esztendei augusztus 6-án újra Darótzi Sándor házát szánt-szán­dékkal felgyújtván, azt porrá égette. Mind e három szerencsét­len tűz.i alkalmatossággal csupán a nagy isteni gondviselésnek kö­szönhetvén a szegény szomszédok és minden városi lakosok, hogy az idő csendes és minden szél nélkül való volt. mert egyébként házaik szinte porrá égtek vol­na ...” Nem működhettek akkoriban valami fényesen a tűzoltók, ha a többi ház megmenekülését csu­pán az isteni gondviseléssel ma­gyarázza a bíróság, s azért sem, mert amelyiket meggyújtotla a „kupaktalan pipás”. azt el is emésztette a tűz. Gyanúnk — hogy bizonyára piromániás le­hetett ez a Harmath Pál — bi­zonyítva látszik az ügy, illetve a perirat folytatásában: ..Terheltetik még azzal is Har­math Pál rab. hogy midőn már a fentebbi gyújtogatásokat elkö­vetvén, s özvegy Varga Jánosnét, Pánczél Jánost és Darótzi Sán­dort összesen 2297 forintokban megkárosította, nemcsak hogy magába szálíván, elkövetett go­nosz cselekedeteit töredelmesen megbánta és az istennek irgal­masságáért könyörgött volna, ha­nem megrögzött gonosz indulat­jával még £gy írást is csinált, melyben a várost felgyújtásával fenyegeti. Ezt az írást Darótzi Sándor udvarába bévetette és go­nosz szándékát alkalmasint vég­hez is vitte volna, ha a gondvi­selés ötét abban azáltal, hogy go­noszsága felfedeztetvén elébb, meg nem gátolta volna ...” Harmath Pál sorsát előre sejt­hetjük, ha az indulatos sorokat olvassuk: lefejezték a szerencsét­len embert. Mert igaz, hogy az úriszék időnként alkalmazott or- vosszakértőt, amint erre utal­tunk a korábbiakban, sőt szaba­don engedte a „nyilvánvalóan té­bolyodon” nőt is, aki gyereket darabolt fel, de a piromániáról akkor még bizonyára az orvosok sem hallottak, vagy ha igen, ez is nehezen menthette volna meg a hóhér bárdjától a néhai vád­lottat. Olvashattuk azt is. hogy ugyancsak szabadon bocsátani rendelte az úriszék Cseh Bálin­tot és feleségét, akik mákfejjel (ópiummal) örökre elaltatták Pintér Mártonná kettős szopós gyermekeit. Ezt ma gondatlan emberölésnek minősítenénk. De akkor elég volt — tekintet nélkül arra. hogy két gyerek meghalt — hogy együg.vűségük tekintetibül méregadóknak nem vétethetnek. A tűz azonban más. 9 Jobbágy a deresen. az egész várost fenyegette és Következik: Rejtelmek szöve­nyilvánvaló. pénzbeli kárt oko- vénye. zott.

Next

/
Thumbnails
Contents