Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-06 / 80. szám

1013. április 8. • PETŐFI NÉPE • 3 A forradalmi ifjúsági napok Megújhodó egészségügyi ellátás záróünnepsége Kiskunfélegyházán Április 4-én reggel Kiskunfél­egyháza utcáin szemerkélő eső­ben, mozgalmi dalokat énekelve vonultaik a fiatalok a szovjet emlékmű elé. Orkánszerű szél lobogtatta a forradalmi ifjúsági napok zászlaját, amelyet páncél­kocsival hoztak a pártház előtti térre. Tíz órakor kezdődött a már­cius 15-e óta tartó forradalmi if­júsági napok megyei záróünnep­sége. A magyar és szovjet him­nusz hangjai után szavalatok kö­vetkeztek, majd az ifjúsági szö­vetség mintegy négyszáz új tag­ja tett fogadalmat. Kezükben a piros tagsági könyvvel egyszerre mondták: „Én, a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja, ünne­pélyesen fogadom.. A nagyszabású ifjúsági sereg­szemlén Katanics Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára mon­dott ünnepi beszédet. Megemlé­kezett hazánk felszabadulásának 28. évfordulójáról,' 1944. szeptem­ber 23-ról, amikor az első szov­jet katonák átlépték" a határt, s a Vörös Hadsereg megjelenésé­vel megkezdődhetett a reakciós uralkodó osztályok hatalmán ik megdöntése. — Különös ünnep ez azért, is, mert az itt felsorakozott fiatalok olyan fogadalmat tesznek, amely a KISZ-fiatallá válás fontos tar­tozéka — hangsúlyozta Katanics Sándor. — Kiskunfélegyháza fia­taljai is bizonyítják, hogy pár­tunk politikájának hű követői és végrehajtói. A Vegyipari Gép­gyár KISZ-szervezetének keclde n átadott KISZ KB vörös vándor­zászló, illetve ez a magas kitün­tetés bizonyítja, hogy az itt élő munkás- és diákfiatalok értik feladataikat és szívvel-lélekkel részt akarnak venni a szocialis­ta társadalom építéseben. Leg­főbb erejük a kezdeményezés, a találékonyság, a végrehajtásban pedig határozottak és következe­tesek, amit ez a kitüntetés is bi­zonyít. Az itt élő fiatalok szemeláttá- ra fejlődik, erősödik az ipar és ez teremti meg a felnövekvő nemzedék további munkájának feltételeit. Lehetőséget ad a vi­déki iparfejlődés arra is, hogy egy ifjú nemzedék nap mint nap munkájával fejezze ki egyetérté­sét céljainkkal és szoros kötődé­sét szocialista hazánk jövőjéhez. Most, amikor új viszonyok te­remtődnek, új feladatok körvo­nalai rajzolódnak ki, tudnunk kell, hogy a munka, a ránk vá­ró tennivalók jó része nem lát­ványos demonstráció, de végre­hajtásuk sok önfegyelmei, vég­telenül nagy akaraterőt igényel. És nem utolsósorban alapos fel­készülést. Az természetes, hogy ifjúságunk keresi, kutatja boldo­gulásának minél jobb, célraveze­tőbb lehetőségeit, azokat a belát­ható távlatokat kérnie'i, amelye­kért érdemes küzdeni. Pártunk programja ilyen világos és jól körvonalazott célokat rajzol fel és aki alaposan megismerkedik ezekkel a célkitűzésekkel, lelke­sedni is tud értük. Szebben, méltóbban nem is ün­nepelheti egy város lakossága felszabadulásunk évfordulóját, nvníhogy emlékezzen és egyben emlékeztesse fiait: ez az ünnep egy jelentős történelmi folyamat beiejező mozzanata, s egyben egy új korszak 'kezdetét is jelen­ti — fejezte be beszédét Kata­nics Sándor elvtárs. Az ünnepi beszéd után a KJSZ megyei bizottsága, valamint a városi pártbizottság, a városi ta­nács, a Hazafias Népfront váro­si bizottsága, a fegyveres alaku­latok, az intézmények, gyárak, • Katanics Sándor, a megye! pártbizottság titkára ünnepi beszédét mondja. vállalatok képviselői koszorút helyeztek el a szovjet emlékmű­nél. A bensőséges hangulatú ün­nepség a DlVSZ-induló hangjai mellett ért véget. T. L. 9 „Én, a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja, ünnepélyesen foga­dom ...” — hangzik négyszáz torokból az eskü. (Tóth Sándor felvételei) Ünnepi nagygyűlést tartottak a fővárosi fiatalok Színpompás tavaszi seregszem­lével, ifjúsági nagygyűléssel kö­szöntötte hazánk felszabadulásá­nak 28. évfordulóját szerdán délelőtt a Felvonulási téren 25 ezer budapesti ifjúkommúnista. A vörös és nemzeti színű zászlókkal, ünnepköszöntő fel­iratokkal díszített teret már ko­ra délelőtt benépesítették a jó­kedvű fiatalok. Az elnökségben foglalt helyet Nemes Dezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Ilku Pál művelő­désügyi miniszter, Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi mi­niszter első helyettese, Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, és dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első tit­kára. Az elnökség tagja volt B. P. Ivanov vezérezredes, a szovjet déli hadseregcsoport pa­rancsnoka is. Csillik András, a KISZ Buda- pesi Bizottságának első titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Főcze Lajos, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára, a nagygyűlés szónoka ünnepi be­szédében méltatta legnagyobb nemzeti ünnepünket, hazánk felszabadulásának évfordulóját. Nagy tapssal fogadott ünnepi beszédét követően színes műsor kezdődött a tér közepén felállí­tott két színpadon. Megemlékeztek felszabadulásunkról a baráti szocialista országok Hazánk felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából valameny- nyi szocialista országban akkredi­tált nagykövetünk fogadást adott az évforduló tiszteletére. Rapai Gyula, moszkvai nagykö­vetünk szerdán este nagyszabású fogadást rendezett Moszkvában, amelyen megjelent Gennagyij Vo­ronov, az SZKP Politikai Bizott­ságának tagja, Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB titkára, Klicsov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese, Mi­hail Leszecsko, a minisztertanács elnökhelyettese, Sityikov, a leg­felsőbb tanács szövetségi tanácsá­nak elnöke és Naszriggyinova, a legfelsőbb tanács nemzetiségi ta­nácsának elnöke, Fedoszejev aka­démikus, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság elnöke. Ugyancsak fogadást adott az év­forduló alkalmából Tóth Elek, belgrádi nagykövetünk, Böjti Já­nos, a Magyar Népköztársaság szó­fiai nagykövete, Németi József, lengyelországi nagykövetünk, Ko­vács Imre, a Magyar Népköztársa­ság NDK-beli nagykövete. Megemlékeztek felszabadulá­sunkról Kubában is. A Kubai Kommunista Párt lapja méltatja Magyarország felszabadulásának történelmi jelentőségét és a szov­jet-magyar barátságot. A lapok bő terjedelemben ismertetik azt a sajtótájékoztatót, amelyet dr. Me- ruk Vilmos nagykövet tartott a nemzeti ünnep előestéjén. Havanna egyik új városrészében szerdán délelőtt egy 120 személyes bölcsődét és óvodát avattak. Az új létesítmény a „Budapest” ne­vet kapta, és magyar bútorokkal, felszerelési tárgyakkal rende­zik be. Csehszlovákiában országszerte ünnepi rendezvényeken emlékez­tek meg évfordulónkról. Prágában és Karlovy Vary-ban filmbemuta­tót tartottak és több helyen meg­kezdődött a magyar kultúra hete. A Csehszlovák Televízió kedden magyar estet sugárzott, ezt meg­előzően a rádióban és a tévében elhangzott Vincze József, cseh­szlovákiai nagykövetünk ünnepi beszéde. Megemlékezett a magyar nép ünnepéről a távoli Sri Lanka (Ceyloni Köztársaság). A lapok külön mellékletet szenteltek a Ma­gyar Népköztársaság történelmé­nek és számos cikkben tudósíta­nak az európai szocialista ország — hazánk — sikereiről. A közelmúltban adták át Kis­kunfélegyházán a városi tanács és a város üzemeinek összefo­gásával felépült modern, négy- emeletes orvosi szakrendelőt, amely egyben a megye legkor­szerűbb rendelőintézete is. Mi tette szükségessé az új rendelő felépítéséi? Érről kérdeztem dr. Pataky Jánost, a rendelőin­tézet igazgató főorvosát. — Alapvető egészségügyi szükségletek kielégítése a be­tegek jobb és szakszerűbb ellá­tása a cél. Kiskunfélegyháza és környéke betegellátásán kívül gyakorlatilag intézetünk látja el Kiskunmajsa és a Kecskeméthez tartozó Bugac, Szánk, Alpár és Tiszaújfalu ambuláns betegeit is. A város egészségügyi vonzás- körzetében mintégy 75 ezer em-, bér él, s az évi betegellátásunk megközelíti a kétszázezret. En­nek az óriási forgalomnak a ré­gi intézet helyszűke és szegé­nyes műszerellátottsága miatt nem tudott eleget tenni. A be­tegek nagy részét — például röntgenfelvételek készítésére — a kórházba kellett irányítanunk, s ez egyben a kórházi munka zsúfoltságát is okozta. — Mennyiben változtat a je­lenlegi, helyzeten az új rendelő- intézet? — Az új épületben kap helyet a sebészeti a bel- és nőgyógyá­szati, szemészeti az onkológiai és reumatológiai valamint fül- orr-gége szakrendelés. Helyet kap egy ideggyógyászati és uru- lógiai szakrendelés, mely utóbbi eddig nem működött a város­ban. Itt végezhetjük a jövőber*, a cukor- és szívbetegek gondo­zását is. Beindítjuk a gyermek- gyógyászati szakrendelést is, ahol a gyermekkori szív- és ve­sebetegségek gondozása mellett tanácsadással segítjük a gyer­mekkori betegségek megelőzését. Lehetőségünk lesz műtők kiala­kítására is. — Milyen elképzeléseik van­nak a jövőt illetően? — Ez év őszéig megoldjuk a baleseti betegek rehabilitálását szolgáló gyógytorna bevezetését, amelyre eddig csak Kecskemé­ten volt lehetőség. Meg akarjuk oldani, hogy az ortopédiai bete­gek a betétet helyben is besze­rezhessék. A távolabbi jövőt il­letően pedig egy szakképzett pszichológus és orvos beállítá­sával a házasulandók és a fiatal házasok segítségére kívánunk lenni orvosi és családetikai ta­nácsadással. — A munkaszervezés vajon igazodik-e az új körülmények­hez? — Természetesen. Eddig az egyes szakrendelések k.ülön-kü- lön végezték az adminisztrációt ez orvostól és asszisztenstől egy­aránt sok időt vett el. Az új intézményben központi kartoté- kozöt fogunk működtetni, ahol hat ember végzi majd a beteg­séggel kapcsolatos összes admi­nisztrációt így a táppénzes ál­lományba vételt is. Ézzel az ed­digi adminisztrációt felére tud­juk csökkenteni. Az orvosnak és munkatársainak így több ideje marad a gyógyító munkára — fejezte be dr. Pataky János fő­orvos. A megújhodás tehát nemcsak külsőben a jobb körülmények­ben ölt testet. A orvosi munka végre méltó rangra emelkedhet és betöltheti hivatását — em­berek ezreinek gyógyítását. A város és megyénk pedig ismét gazdagabb lett egy korszerű egészségügyi intézménnyel. Király Zoltán Á rtámogatás szőlőtelepítéshez Kazareczki Kálmán mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes csütörtökön a MÉM- ben tájékoztatta az újságírókat a szőlőtermelés, borgazdaság je­lenlegi helyzetéről és a fejlesz­tés érdekében legutóbb tett in­tézkedésekről. A Minisztertanács elrendelte, hogy ezentúl 50 szá­zalékos ártámogatás jár egyedi elbírálás alapján az üzemi sző- ilőtörzs-ültetvények telepítésé re és az áruszőlő-ültetvények ilyen célra történő átalakítására. Har­mincszázalékos ártámogatást folyósítanak a szőlőtermesztés, feldolgozás és tárolás céljait szolgáló épületekre egyedi elbí­rálás alapján, kivéve a palacko­zó üzemeket. A miniszterhelyet­tes egyéb rendelkezéseket is is­mertetett. »A DRÁMAI HŐS VARÁZSTÜKRÖT TART A NÉZŐTÉR FELÉ« Bemutató előtt Kocsis Istvánnál Kocsis István kolozsvári drámaírót a napokban sűrűn keresik az Aranyhomokban bérelt szo­bájában. Sokan megkedvelték, amikor Bolyai János estéje című kétrészes monodrámájának bemutatásakor Kecskeméten járt. A tavalyi előadás igazolta az előzetes híreket: a fiatal szerző erős tehetség. Van mondandója, méghozzá fontos mondandója és gondolatainak ábrázolásához kellő színpadi jártassága. Noha rövid időt töltött nálunk, sokan tapasztalhatták, hogy kedves, közvetlen, eredeti észjárású, a világ dolgaiban tájékozott, sokoldalú érdeklődésű ember. Örömmel várták A korona aranyból van című színművének magyarországi — ma esti — be- ifiutatójára hozzánk látogató erdélyi írót. Eljutottak Kecskemétre is a mű kolozsvári premier­jének kedvező kritikái és arról is értesültünk, hogy hamarosan Nagyváradon is előadják a tör­ténelmi drámáját. Debrecenben a következő évadban láthatják a nézők Martinovics tragédiá­járól írt munkáját. A Korunk most közölte Van Gogh című művét. A színház társalgójában be­szélgetünk a drámaírásról, mun­káiról. — írásai azt tanúsítják, hogy szenvedélyesen érdeklik korunk gondjai, napjaink problémái. Ugyanakkor művei a történelmi drámák kategóriájába sorolhatók, mindegyik a múltban játszódik. — Nagyon érdekel az öngyö­kerű ember, az egyéniség lehe­tőségei a történelem különböző helyzeteiben. Kecskeméten pén­teken este színpadra kerülő A korona aranyból van főszereplője ' Stuart Mária, egy adott kor, egy adott évszázad legtöbb lehetőség­gel rendelkező embere: kora Európájának legszebb, legérdeke­sebb nője, két ország trónjának várományosa. Csakhogy benne szembe került az uralkodó az em­berrel, a megalkuvásra képtelen emberrel. Ezért próbáltam meg láthatóvá tenni Stuart Máriájá­nak nemcsak környezetével, ha­nem önmagával viaskodó arcát is. Szerintem az igazi drámai hős éppen azáltal, hogy képes nem­csak környezetével, hanem ön­magával is szembenézni, olyan varázstükröt tart a nézőtér felé, amelyben minden egyes néző ön­maga legigazibb (talán gondosan takart) arcával kénytelen szem­benézni. Ezáltal nemcsak egy né­hány mondatban összefoglalható tragikus tanulságot közvetít, ha­nem arra kényszeríti a nézőt, hogy önmaga fogalmazza meg (önmagával is szembenézve) az önmaga számára legfontosabb, legszemélyesebb, legmaradandóbb tanulságot. Az elidegenedésekkel szembe kerülő XX. századnak különben nagy szüksége van arra, hogy a nagy egyéniségekkel szembe néz­zen. Éppen azért, mert döntő fontosságú lehet, hogy az embe­rek akarnak-e egyéniségek lenni, képesek-e vállalni az egyéniség­léttel járó felelősséget. Az egyéniséget nem szabad összetéveszteni a személyiség­gel. Tragikus hőssé éppen az az egyéniség válik, akinek nem ada­tik meg, hogy személyiséggé nője ki magát, illetve (mint Stuart Mária esetében) akinek nem adatik meg, hogy személyiség­ként önmaga belső törvényei sze­rint — egyénisége parancsolta belső törvényei szerint — cscle- kedhessék. — Mit vár a kecskeméti elő­adástól ? — Kedden érkeztem, már meg is néztem az egyik próbát. Elé­gedett vagyok a látottakkal, jó­• Stuart Mária (Kopetty Lia) és Moray, a koronatanács elnöke (Mezei Lajos) (Tóth Sándor felvétele) nak tartom a szereposztást, Tu- rián György rendezését határo­zottnak. egyéninek, újszerűnek, hatásosnak tartom. Kopetty Liá- nak. úgy érzem, sikerült igazán hitelesen árnyaltnak, erőteljes­nek, mégis nagyon nőiesnek len­nie a főhősnő rendkívül össze­tett, rendkívül 'nehéz, csak áldo­zatos színészi munka árán meg­jeleníthető szerepében. Stuart Mária szerepénél csak a darab többi szerepei nehezebbek: nem lehet könnyű dolog a világtör­ténelem legérdekesebb nője el­lenfelének lenni. De nagyon kö­szönöm az ezeket alakító színmű­vészeknek. hogy méltó ellenfe­lekké tudtak válni. — A Stuart Mária-, a Bolyai János-, a Martinovics-témát már többen feldolgozták. Ez a tény nem nehezítette munkáját? — Hát én úgy gondolom, hogy: aki drámát ír. annak minden­képpen kell annyira „nagyképű­nek” lennie, hogy képes legyen elhitetni önmagával, hogy ezek­nek az igen bonyolult hősöknek van egy olyan arcuk is. amelyi­ket csak ő láthat meg. Meg az­után szerencsére tele van a tör­ténelem olyan emberekkel, aki­ket csak a bonyolult XX. század képes megérteni. De ezek tulaj­donképpen huszadik századiak voltak a maguk korában: nem adatott meg nekik, hogy leegy­szerűsítetten lássák a maguk vi­lágát. Heltai Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents