Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-01 / 77. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1973. április 1., vasárnap Sapkaüzem a dombon A hetényegyházi vasútállomásról széttekintve, magára vonja az ember figyelmét a közeli dombon álló, magányos épület. Átlépve a ház küszöbét, nagy • Zsuzsika, vagyis Vravuska Pálné reszortja a kézcsuklót és a lábakat egyaránt próbára teszi. A vasalással ő végzi el a meózás és csomagolás előtti utolsó műveletet — most éppen — a vasutas sapkákon. Teljesítménye a fazontól függően napi 350—400 sapka vasalása. papírdobozokkal és tömérdek prémes sapkával körülbarikádo- zott két asszonnyal találtuk magunkat szemben. A főnökasszony Svendor Istvánná, távollétében a szemüveggel és rövid ujjú munkaköpenyben, MEOS-ként dolgozó Talmácsi József né szegődött segítségünkre a közelebbi felvilágosítással. Munkahelyünket, a Budapesti Sapka-Kalap Ktsz hetényi üzemének nevezik. A részleg négy évvel ezelőtt jött létre, összesen hatvanhétén vagyunk, hét társnőnk azonban a szülési szabadságát tölti. Munkánk különböző sapkák készítése. Legtöbbet az úgynevezett usánkákból — fül- védős sapkákból — állítunk elő. Prémeseket és posztóból valókat egyaránt, de a szezonváltásnak megfelelően hozzákezdtünk már a napellenzős, nyári sapkák varrásához is. Üzemünk légköre jó, munkánkat valameny- nyien nagyon szeretjük, tessék körülnézni, milyen jóízűen dolgozunk. Persze, az értelme is megvan. A keresetünk — természetesen az ügyesség és gyakorlottság szerint — 1800—2250 forint között változik. Azt hiszem, ezzel igencsak minden lényegeset el is mondtam magunkról. A tömör, de magvas tájékoztató illusztrálásaként íme, képeink ... • A serény és „jóízű” munka közben egyre szaporodnak az alkat részek, amelyekből végül is fülvédős sapkák formálódnak. (Opauszky László felvételei.) ÚJABB SZÖVETKEZETI TÁRSULÁSOK ALAKULNAK A Kiskunhalason tevékenykedő Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének körzetében harminckilenc termelő- négy szak- szövetkezet és három szövetkezetközi vállalkozás készített zárszámadást az elmúlt esztendő gazdálkodásáról. Tavaly sokat fejlődtek a mezőgazdasági nagyüzemek. Egy év alatt csaknem 80 millió forinttal emelkedett a bruttó jövedelem. Csökkent a veszteséges gazdaságok száma is. 1971-ben kilenc termelőszövetkezet 44,2 millió forint hiánnyal zárta az esztendőt. Tavaly csak négy közös gazdaság volt veszteséges, a hiány 13,1 millió forint. Horváth Istvánnal, a területi szövetség titkárával arról beszélgetünk, hogy milyen fontosabb tennivalókat szorgalmaz az érdekképviselet. — Körzetünkben nagy erőfeszítéseket tettek a közös gazdaságok az utóbbi esztendőkben a termelés szakosításáért. Egyre inkább előtérbe került az állattenyésztés fejlesztése. A legtöbb korszerű állattenyésztő telep a mi körzetünkben épült. Ez a fejlődés kihatott természetesen a növény- termesztésre is. Az állattenyésztésre szakosított gazdaságokban a takarmánytermesztést fejlesztették. Az elmúlt tíz esztendőben például á kukorica-termőterület csaknem 50 százalékkal emelkedett és a termésátlagok is számottevően növekedtek. Körzetünkben megvannak az adottságok a kukoricatermesztés további fejlesztésére. A gyakorlatban kialakult technológiákból a legjobb vonásokat megtartva, kiegészítve a tudomány és a kutatómunka legújabb eredményeivel, kidolgoztuk a kukoricatermesztés teljes rendszerét. Erre a célra külön munkabizottságot alakítottunk, amely a napokban készítette el az úgynevezett kiskunsági kukoricatermesztési rendszert. Tagszövetkezeteinknek csaknem fele hektáronként 50 mázsán felüli átlagtermést ért el eddig is. Az új kukoricatermesztési rendszer kidolgozásával el akarjuk érni, hogy pt év alatt az ebben részt vevő szövetkezetek átlagtermése elérje a hektáronkénti 70 mázsát. — Hallanánk talán részletesebben a rendszerről? — A Kiskunhalasi Mezőgazdasági Technikum végezné a szövetkezetek számára a laboratóriumi vizsgálatokat és a szaktanácsadást. Az ezzel kapcsolatos költségeket a gazdaságok természetesen megtérítik. Egyéb költségek nem terhelik az üzemeket. A termesztéshez szükséges gépsorokat a KGST-országokban gyártják, tehát könnyebben beszerezhetők. Egy-egy gépsor 400 hektár teljes megművelését — a vetéstől a betakarításig — látja el. — Értesültünk arról, hogy több újabb társulás van kialakulóban a körzetben. — Valóban, érdemes ezekről is szót ejteni. A Szarvasmarha-tenyésztést segítő. ösztönző határozatok nyomán a gazdaságok fejleszteni kívánják az állományt. Ezzelfügg össze az is, hogy foglalkoznak egy új tejüzem megépítésével. A kiskun- halasi Vörös Október, a Szabadság, a zsanai Egyetértés. a balotaszállási Aranyhomok Termelőszövetkezet vezetősége elhatározta, hogy összefognak, bevonva a tejipart is. Az említett termelőszövetkezetek évente 60 ezer hektoliter tejet gyűjtenek ösz- sze. Ez a mennyiség, figyelembe véve a fejlesztési terveket, a következő években emelkedni fog és elérheti a 70 ezer hektolitert is. Az elképzelések szerint egy naponta 15 ezer liter tej feldolgozására képes üzem létesítése Kiskunhalason megoldaná a gondokat.- Ugyanis a jelenlegi tejüzem nem mondható korszerűnek. Az új tejfeldolgozó mintegy 15 millió forintba kerülne. Ha már az állattenyésztésnél tartunk, megemlítem azt is, amiről a Petőfi Népe egy hosszabb híradást már adott, hogy megalakult a juhtenyésztő társulásunk is. A körzet hét közös gazdasága fogott ösz- sze. A társulás ügyeit a harkakötönyi Egyesülés Termelőszövetkezet intézi. Itt most épült meg az a 0 Megkezdte működését a harkakötönyi Egyesülés Termelőszövetkezet új takarmánykeverő üzeme. (Pásztor Zoltán felvétele) takarmánykeverő üzem. amely a társulásban részt vevő közös gazdaságok számára juhtápot is készít. A keverő már működik. A tagszövetkezeteknek összesen 7200 anyajuhuk van. 1975-ig az állományt meg akarják kétszerezni. — A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban kidolgozott szőlőtermesztési és borfeldolgozási rendszerhez tudomásunk szerint néhány termelőszövetkezet csatlakozott a körzetből. — Az ezzel kapcsolatos legutóbbi megbeszélésen hat termelőszövetkezet, egy közös vállalkozás fogadta el az állami gazdaság kezdeményezését. A közös gazdaságok több mint 500 hektár szőlővel rendelkeznek. 1975-től számítva a Kiskunhalasi Állami Gazdaság termelési rendszere alapján a» együttműködésben részt vevő gazdaságokban 1400 hektár új nagyüzemi szőlőt telepítenek folyamatosan. Megállapodtak abban is, hogy a szőlőt közösen dolgozzák fel és a bort együtt értékesítik az állami gazdaság közreműködésével. Alapelvként lerögzítették, hogy az együttműködés csak a kölcsönös előnyök alapján történhet. — Sok panaszt hallottunk az üzemanyag-ellátással kapcsolatban különösen az elmúlt esztendő végén. A munkacsúcsok idején az ÁFOR nem volt képes a szükséges mennyiségeket zavartalanul szállítani. Egyedül nem tudja a jövőben sem megoldani á gondokat. — A tompái Kossuth Termelőszövetkezet megkért bennünket, hogy szorgalmazzuk egy gázolaj - ellátási és -együttműködési társulás létrehozását. A nézetek egyeztetésével már a múlt év decemberében hoztunk össze egy találkozót. Ott előzetes megállanodás már történt a részt vevő közös gazdaságok között. Reméljük, hogy sikerül megvalósítani az elképzelést, mely szerint a tompái Kossuth Termelőszövetkezet vállalja az ügyintéző szerepét. A tagszövetkezetek időben jeleznék a gázolajigényüket és gz ügyintéző gazdaság ennek alapján szerezné be á szükséges üzemanyagot. Mindezeken felül egyéb társulások is készülőben vannak a körzetben. Gazdaságaink mindinkább felismerik, hogy csak közös erővel tudják termelési fejlesztési elképzeléseiket megvalósítani — hangoztatta végezetül a területi szövetség titkára. K. S. Boldog percek után IT irály Margitot, a Kecske- méti Baromfifeldolgozó Vállalat szb-titkárát. a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki a nemzetközi nőnap alkalmából. A magas kitüntetések indoklása: a nők gazdasági és szociális helyzetének megjavításáról szóló párt- és kormányhatározat végrehajtásában, valamint a nőmozgalomban kifejtett tevékenységük elismeréséül. — Több mint két évtizedes szakszervezeti munka van már emögött — fejezi be a „kimondhatatlanul boldog" percek visz- szaidézését Király Margit, amikor Losonczi Páltól átvette akitüntetést. Öröm fűti a szavakat, de a nyájas mosoly, s a hangsúly ezt is kifejezi: ..Hogy elröpült az idő!” — Mennyi változás azóta! Bennünk, s körülöttünk. Mindig többre, mindig magasabbra. A tágas, minden sarkában napvilágos szb-iroda ragyog, mint . . . mint a patika. A fehér köpenyes titkár barátságos, há- ziasszonyos lénye otthonos hangulatot varázsol a hivatalos helyiségbe. Az esztétikus, de nem hivalkodó, világos színű berendezés elosztása is olyan, hogy aki bejön, nem „irodában” érzi magát. Máskor is megfigyeltem már. Király Margit csak addig marad íróasztala mögött, míg „aktákat” intéz. Beszélgetni máshova ül. Az imént is — szinte kiserdült a „hivatali sarokból”, mihelyt egy kartársnő távozott — hóna alatt a nagy irattartó mappával. Czémmel láthatóan feszélye- ^ zi. hogy ezúttal önmagáról „szólaltatják”. Mikor és -hogyan is indult a mozgalmi munka? — Nehéz ez ... Mikor? ... Ezerkilencszáznegyvenhatban, mint kétkezi munkás kezdtem a Nagykőrösi Konzervgyárban ... Falujárás, plakátragasztás ... szereplések a népitánc-csoportban; — emlékszik biztosan, ilyen volt a mi ifjúságunk. — Milyen fiatalok voltunk . . . — Hát azért ma se... vagyunk még . .. Egyetértőén, s jókedvűén hallgatjuk el a többit. Csak a kezünk mozdulása jelzi: jócskán múlt idő már az. Az szb-titkár folytatja. — Ügy negyvenkilenc táján mondták rám mind többször: társadalmi munkás, öt véntől már tisztségem is volt. Sőt, az,, első választáskor nagykőrösi tanácstag is lettem . . . Azóta mindig a szakszervezetben. 1951 óta Kecskeméten, az ÉDOSZ megyebizottságán titkár, ötvenkilenc óla a Barneválnál... Cseng a telefon. Odamegy, s míg beszél, le-letekint az emeleti ablakból. Az ápolt park közt' betonon teherautók húznak nehéz. visszafogott morgással. . — Én vagyok a szakszervezeti titkár, azt hiszem, ebben az ügyben legilletékesebb — nyugtatja meg kedvesen a hívót. — Tehát mehetünk az utalványokért. Köszönjük, igazán ..frissek voltak ... Visszajön, s elmagyarázza, összeírták a tüzelőanyag-igényléseket. Tegnap érdeklődtek a TÜZÉP-nél. s máris szóltak. Körülbelül'200 dolgozót érint.- Minél inkább terjed a gázfűtés a városban, annál kevesebben igényelnek a vállalatnál is tüzelőt. Ez is — fele-fele arányban szén és gázolaj. A nőpolitikái határozathoz vezet át a következő néhány adat Jelenleg közel 3000 dolgozója van a vállalatnak — a halasiakat is beleszámítva — s körülbelül 60 százalékuk nő. — Képviseletük a szakszervezeti vezetésben? Király Margit szinte felragyog, ahogy alig palástolt büszkeséggel. de kérdéssel készíti elő a válasz hatását. — Mondjam-e? Megmondjam-e? — nevet a mosolya. — A tizenöt tagú szb-ben tizenegyen vagyunk nők ... Tagadjam. hogy nőuralom van? — tréfálkozik. — Megvan-e a ..látszatja”? — kérdezem vissza hasonló hangsúllyal. — Elértük, hogy a bérezésben — azonos teljesítmények, beosztás. szakképzettség esetében — nincs különbség férfi és nő között. Kilenc forinton aluli órabér nincs. A határozat előtt még 6.5 forintos is volt . . . Bővítik a meglevő bölcsődét, úgy. hogy a nagyobb része óvoda legyen. Készül a terv, hogy mielőbb hozzákezdjenek, hiszen közel 100 kismama van az üzemből gyermekgondozási segélyen. Fontos, hogy mikor munkába állnak, minél többen el tudják helyezni kicsijüket. Az üzemi konyhán 3 féle menüből válogathatnak. A határozat előtt egyfajta volt: „Eszi, nem eszi...” — Bevezették a „reggeliztetést”; egy asszonyka hordja körül, s tőle vásárolhatják a zacskós tejet, kakaót, kiflit. Nem kell otthon vesződni ezzel. Van büfé ... Király Margit derűsen indokolja. — A kávézás szenvedéllyé vált. Be kell látnunk. Az lenne a jobb. ha mindenfelé kávét főznének a munkahelyeken?... — Közbeveti. — Általában, ami ésszerű kérésünk, javaslatunk volt. a gazdasági Vezetés készséggel teljesítette. Nem kellett ..kiharcolni”. No persze, a párt- titkárunk is nő. Kállai Árpádné... V an-e „munkaideje”? — A mozgalmi munkában nem számolja az ember az órákat. Ha kell. tizenkettőt, ha úgy adódik: tizenhat órát tölt benne. Így kötetlen... A lakásomra is eljönnek a szaktársak . .. Hogy' voltam-e már fáradt?... Voltam-... Életem értelme: mindig az emberekért, s közöttük . . . Kudarc is előfordul. Mert van úgy. hogy valamit még nem lehet. Nincs rá módunk. S ha olyankor vágják oda. hogy: „Akkor maguk miért vannak itt?” — bizony, álmatlan az éjszaka. Még az is felmerül: ..Érdemes?” — De reggelre elszáll a kishitűség, levertség. Kezdjük újra. Hiszen nem vagyok egyedül. Aztán szinte észrevétlenül napszámos édesapjára, s édesanyjára fordul a szó, akiktől szívósságát örökölte. — Édesanyám mosni, vasalni járt, úgy nevelt fel bennünket. A négy Király-lány — pedagógus, tanácsi dolgozó — most próbál neki visszaadni valamennyit a fáradozásaiért. Király Margit ezenfelül egy egészen nagy családnak is ... Tóth István Fogadónap nélkül Olajosfoltos kék munkásruhája feszül a vállán. Ha másként felöltözve látnám, akkor is tudnám, hogy nehéz fizikai munkát végez. Cigarettát tartó keze bőrébe beleivódott az olaj, körömágyát is kikezdve. Ahogy leül az elnöki iroda kárpitozott székére, ahogy kerek mondatokban kérdéseimre válaszol, arról tanúskodik, hogy nem gyakorlatlan a beszédben, nem szokatlan számára a hivatalos helyiség. Igaz, a foktői Béke Tsz javítóműhelyében kovácsként dolgozik Petróczki István, de immáron másodszor választották meg az idén tanácstagnak. A községben csupán hat esztendeje dolgozik. Élőtte sokáig Kalocsán volt. Az általános iskolát követően került a városba. Szakmát akart tanulni mindenképpen, de a kovácsmesterségre először nem gondolt. Aztán, mivel csak ilyen állás volt, oda ment és kitanulta. Tizenkét éven át dolgozott a városban. Aztán nagyon fogyott a kovácsmunka Kalocsán. Foktőn, a tsz-ben meg volt lehetőség, keresték és szívesen fogadták a jó szakembert. 1967 óta van itthon, elhalt szülei házában ól családjával, gyermekével. Kapcsolata a községbeliekkel tulajdonképpen akkor sem szakadt meg, amikor még városban dolgozó volt, sokszor elbeszélgetett a vele egykorúnkkal, a szomszédaival. Hogy jól megértették egymást, s az itt élők becsülték is, ezt bizonyítja a két évvel ezelőtti választás, amikor Foktőn, a 24-es körzetben Petróczki István volt az egyedüli tanácstagjelölt. A gyűlésen akkor elhangzott problémák sem voltak ismeretlenek. A Bartók Béla utcát és a Mártírok útját magába foglaló körzetben él ő maga is. A Bartók Béla úton rossz volt a kút, megsüllyedt a kútrovás, sokat kellett gyalogolni az ivóvízért. A két évvel ezelőtt választott fiatal tanácstag szervezte meg, hogy társadalmi munkában kijavítsák a hibákat. A körzetben lakó kőműves végezte a szakmunkát, a tanács adta hozzá az anyagot. Asszonyok, férfiak segédkeztek egy szombat délután, pár óra alatt el is készültek a kúttal. Járda sincs mindenütt a körzetben,^ vagy ahol van, bemossa az eső. Még a csatornázás sincs megoldva a községben. Így sokszor megállították Petróczki Istvánt, vagy a munkahelyén beszélgettek vele. Választóival naponta találkozott és találkozik most is, nincsen szükség fogadónapra. A már elmondottakon kívül akad még olyan probléma, aminek megszüntetése nem körzetbeli, hanem községi feladat. A több mint kétezer lakosú Foktőn még nincsen vízmű. Tavaly a falugyűlés fő témája volt ez, de csak kevesen támogatták a vízműtársulat létrehozását. Kevesen, mert sokaknak van saját kútja, jó ivóvize, vagy idősek, kis jövedelműek és nehezen tudják kifizetni az ötezer forint hozzájárulást. Mert ennyi jutna minden házra. Még beszélgetni kell az emberekkel, meggyőzni őket arról, hogy ez mindannyiunk érdeke. A másik sok bosszúságot okozó probléma a Csorna—Foktői csatorna megléte. A partja nincs kikövezve, eliszaposodik, a csatorna mentén húzódó gyalogúton nem biztonságos a közlekedés. Ahhoz, hogy a partrendezést a vízügyi igazgatóság el tudja végezni, jó néhány ház udvarából 'le kellene hasítani egy-egy darabot. Petróczki István tanácstagi munkáját választói már elismerték azzal, hogy másodszor is érdemesnek tartották a tisztség viselésére. Munkahelyén, a tsz javítóműhelyében is jó szakembernek tartják. Tudását több módosítással, ésszerűsítéssel bizonyította már. Beszélgetésünk végeztével is indult vissza a műhelybe. Mint mondotta, most éppen egy háromsoros lovas vetőgépet készít. A háztáji földek megművelése ugyanis sok gondot okoz. A nagy erőgépeket nem gazdaságos az egymástól távol fekvő, kis területekre elvinni. Ha készen lesz a műhelyben az új vetőgép — előreláthatólag a tavasszal már ezzel dolgozhatnak — könnyebb lesz a tsz-nek és a tagságnak is. A március első hetében megtartott jelölő gyűlésen öten szólaltak fel, de egyikük sem emelt kifogást Petróczki István ellen. Választóinak bizalma joggal enged arra következtetni, hogy továbbra is segíthet a község gondjainak megoldásában. D. É. i
