Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-04 / 79. szám

KlSZ-fogadalomtétel Tegnap, hazánk felszabadulá­sának 28. évfordulója alkalmá­ból ünnepséget rendeztek a kecskeméti 607. számú Ipari Szakmunásképző Intézetben. Ka. sza Imre, az iskola párttitkára mondott ünnepi beszédet, majd Szemök György alezredes, az MHSZ megyei titkárhelyettese előtt az intézet 200 első éves szakmunkástanulójának KISZ- fogadalomtétele zajlott le. Az ifjú KISZ-tagokat, akik ez al­kalommal kapták meg a tagsági könyvüket, a Szakmunkásképző Intézet által patronált Leninvá- rosi iskola úttörői köszöntötték. 0 Hincz Gyula grafikája. Félegyházi műsor , 73 Örömmel dicsérjük a félegy­háziak ízléses kivitelű, havonta megjelenő műsorfüzetét, mely a városi tanács művelődésügyi osztályának kiadásában jelenik meg. Szerkeszti Sajtos Géza. A városi közművelődési intéz­mények munkájának összehan­golását. a tervezett programok népszerűsítését, propagálását cé­lozza ez a rendszeresen megjele­nő kis könyvecske. A Móra Ferenc Művelődési Központban gyermekrajz-kiállí- tást láthatnak az érdeklődők, a munkásklubban a megyénkben élő írókkal találkoznak a tagok. Az Állami Déryné Színház előad­ja Simon István: A helység kala­pácsa című vígjátékát. A Kiskun • Múzeumban Bodor Miklós gra­fikusművész kiállítását rendezik meg, a Fegyveres Erők Klubjá­ban Szécsi Margit és Nagy Lász­ló költőkkel találkoznak az iro­dalom barátai. Ugyancsak ott sanzonesten szerepel majd Rutt- kai Éva, Mikes Lilla és -Zsolnai Hédi. A Petőfi Sándor Könyvtárban ankéton vitatják meg a város szülöttének: Mezősi Károlynak a Közelebb Petőfihez című köny­vét, mely a százötvenedik évfor­dulóra jelent meg. íme. ízelítőnek néhány jónak ígérkező — s bizonyára nagy ér­deklődésre számot tartó — ese­ménye a félegyházi kulturális életnek, melyet a Félegyházi mű­sor ’73 című kiadvány tartalmaz. V. M. ÜNNEP a rádióban és a televízióban Változatos programot ígér a rá­dió és a televízió a felszabadulá­si ünnepre. Ma délelőtt 10 órakor a televízióban ifjúsági kisfilmek peregnek, majd „Forradalmi ifjú­sági napok” címmel 11 órától helyszíni közvetítés következik az ifjúsági nagygyűlésről. Délután a Magyarország—Koreai NDK női röplabdamérkőzést láthatjuk, majd utána A bosszúállók újabb kalandjai című szovjet film kö­vetkezik A Tévé-híradó után Kis­faludy Károly Csalódások című művének tévéváltozatát vetítik Darvas Ivánnal, Galambos Erzsi­vel, Balázs Samuvál, Psota Irén­nel, Halász Jutkával és Garas De­zsővel a főbb szerepekben. A Kossuth-rádióban 7.28-kor Mezítlábasok, bakancsosok, csiz­mások címmel Berki Sándor, a mezőszilasi Mezőföld Termelőszö­vetkezet elnöke emlékezik. 8.05- kor dalok csendülnek fel a felsza­badulásról. Egy új magyar és egy új szovjet város, Százhalombatta és az azerbajdzsáni Szumgait mu­tatkozik be 10.03-kor a „Tizenkét város és még egy” című produk­cióban. Küzdő korunknak új nem­zedéke címmel 14.10-kor az ifjú­sági nagygyűlésről kapunk hang­képeket. Balázs Béla, Benjámin László, Csanádi Imre, Berda Jó­zsef, Győri Dezső, Kassák Lajos és Vihar Béla versei Köszöntő címmel hangzanak el. A „Harminc év magyar drámái” ciklusban 20.02-kor Illyés Gyula Fáklyaláng című drámájának rádióváltozata hangzik el Sinkovits Imrével, Mécs Károllyal a főszerepekben. A Petőfi-adón 9.08-kor Hubay Miklós, Vas István és Ránki György Egy szerelem három éjsza­kája című zenés tragédiáját köz­vetítik. 11.47-kor hangfelvételről hallhatjuk a Szófiai Állami Fil­harmonikus Zenekar hangverse­nyét, amelynek egyik szólistája a magyar Sebestyén János. Az Éneklő ifjúság-mozgalom harma­dik évadjának nyitóhangversenye 16.30-kor lesz. Az URH-n 19.10-kor Paletta címmel válogatást kapunk a Szovjetunió népeinek lírájából és prózájából. KEPERNYŐ AZ ÍRÓ-KÉPVISELŐ TÁ ZLÁ RON, KECELEN Kabarévarieté A vidámságot, a látványt hiá­nyolják a televízió műsorából a „könnyű műfajok” kedvelői. Ke­vésnek, rendszertelennek, alka­lomszerűnek tartják az eddigi választékot. Addig-addig sorolták kívánságaikat, míg a Szabadság téri palotában elhatározták két új „színház” alapítását rendsze­res jelentkezését. A véletlen úgy hozta, hogy mindkettőt az el­múlt hét végén nyitották meg. „Miért nem lehet kabarét csi­nálni ?” — kérdezte szombaton es­te Sinkovits Imre, s a televízió műsorszerkesztősége. Ravasz öt­let, ha nem Is újszerű. A nagy csinnadrattával beharangozott beköszöntő csak részben igazolta a reményeket. Jól tették a „té­vések”, hogy még néhányszor felteszik a fenti kérdést, míg egyszer feleslegessé válik. De csak akkor számíthatunk erre a kedvező fordulatra amikor a műsor szerkesztői, a közreműkö­dők tudomásul veszik, hogy má­sok a rádiós humor és mások a televíziós humor forrásai. Ha a rádióban tíz viccet'hallunk egy­más után — mosolygunk, derü­lünk. A televízióban az elmon­dott anekdoták, tréfák ritkán csattannak. Bízunk abban, hogy a Tv kaba­részínháza valami mást, újat, jobbat akar, szakít a sablonok­kal, friss erőket vonultat fel, de e reményünket meg kell hosz- szabbítani. A Televarieté rendezője job­ban kihasználta — látványban, ritmusban — a technikai lehe­tőségeket. Persze ez az elismerés viszonylagos. A szöveg a vasár­nap esti műsorban is laposnak bizonyult. Mezei Istvánt kitűnő operatőrként ismerjük^ most nem kápráztatott el bennünket. Fel­tehetően a szűk hely korlátozta. Várjuk a folytatást. H. N. Pali bácsi intézkedett Napfényt csordító, termő nyárral biztató tavaszon született nyolcvan esztendeje a létezés ezernyi csodáján hosszú, gazdag életen ámuló Szabó Pál. A bihari föld küldte országos szérűk­re, szószólójaként a szegénységnek, szépségnek, igazságnak. Az évforduló ünnepségei, a megemlékező cikkek a nagy írónak kijáró tisztelettel méltatják áradó líráját, fáradhatatlan mun­kálkodását, elkötelezettségét. Élete utolsó évtizedében különösen közel került hozzánk, Bács-Kiskun megyeiekhez. Megismerhettük vonzó személyisé­gét, halk humorát, segítőkészségét. Jó ügyek pásztora volt or­szággyűlési képviselőként. Bizonyítsák a róla mondottakat egykori tázlári és keceli választói. Trsztyinszki Pál tanácselnök jól emlékezik arra a napra, ami­kor először látogatott a község­be — pontosan tíz esztendeje — képviselőjük. Megköszönte a bi­zalmat, majd felidézte gyermek­korát. Végezetül a községi könyvtár felől érdeklődött. Töb­ben a törpevízmű építéséhez kérték segítségét. Közbejárásá­nak köszönhető, hogy a buda­pesti Kocsis János mérnök in­gyenesen megtervezte a vízmü­vet és így 150—180 ezer forintot megtakaríthattak. Vető Györgyné — évtizedekig a keceli könyvtárat vezette — szerint: „Pali bácsi nem mint író jött sűrűn Kecelre, hanem mint országgyűlési képviselő. Persze író—olvasó találkozóval kezdődött leginkább az ismer­kedés. Ugyanaz a réteg szerette könyveit, mint amelyik Veres Péter írásait... Pali bácsi be­járta az egész Kecelt, megláto­gatta az összes szakszövetkeze­tét. Imrehegyi látogatása alkal­mával nagyon tetszett neki, hogy a rettentő homokos utat úgy tette a szövetkezet autóval is járhatóvá, hogy vastagon lete­rítették venyigével ... Minden mezőgazdasági probléma nagyon érdekelte, és nagyon jó meglá­tásai voltak. Egy levelem van csak tőle. Egyszer kirándulni ment a föld- szöv négy autóbusszal Buda­pestre vasárnap. Nem tudtak a Parlament megtekintéséhez be­lépőt szerezni. Engem bíztak meg, csináljak valamit. Én Pali bácsihoz fordultam, aki azonnal intézkedett. Utána, amikor Ke­celre jött, megköszöntem neki. Nagyot káromkodott, szidta azt a valakit, aki azt hiszi, hogy a dolgozó emberek hétköznap jár­nak kirándulni és nem engedik vasárnap a Parlamentbe a falu­siakat. Felesége Etelka csitítot­ta, de én és mi mindnyájan hozzászoktunk — hogyan is mondjam — szabadszájúságához. Minden szakszövetkezet versen­gett, hogy vendégül láthassa és melyik mutassa meg neki a leg­utóbbi ittléte óta történő vál­tozásokat. Elment az iskolások­nak a műveiről tartott vitaest­jére is.” Írtunk már a keceli óvoda építésében szerzett képviselői érdemeiről. Udvarhelyi István­nal, a helyi művelődésügyi bi­zottság akkori elnökével meg­kedvelték egymást az ügyek in­tézése ’ közben. A keceli pedagó­gust Pali bácsi lakásán is fel­kereste. Néhány sort írt a láto­gatás emlékére: „Ha mindenhol el lehetrye mondani a monda­nivalóm! Nem lehet. Sok a ten­nivaló, s olyan rövid az élet.” 1970 őszén zárult be minden kör, ért véget a kiszabott út. Életét nyomtatott betűk milliói őrzik és a tázlári, keceli — so­rolhatnánk hosszan kisebb-na- gyobb falvak nevét — akciók, kezdeményezések, ügyek soka­sága. Itt, egy új óvoda, amott vízmű, egy szakasznyi javított út, könyvtár, buzdító szavak me­lengető emléke, becsben tartott dedikáció. Megannyi biztatás, sürgetés, üzenet, szüntelen ké­szenlétet, tetteket, értelmes cse­lekedeteket kívánnak napjaink. És még egy tanulság Szabó Pál életművéből: nincsenek kis és nagy ügyek, csak felelősség mindnyájunkért. Budapesten, Kecelen, Tázlá- ron egyaránt. ' Heltai Nándor KEDVEZŐ LEHETŐSÉG a háztáji szarvasmarha-tenyésztésre Tengerentúli pedagógusok és diákok Bugacon A háztáji gazdák érdeklődését felkeltette az a rendelet, amellyel a Pénzügyminisztérium lehetősé­get ad a háztáji és egyéb kisgaz­daságok szarvasmarha-tenyészté­sének fejlesztésére. A takarékszövetkezetek a hite­lezési lehetőségeken belül első­sorban a mezőgazdasági, termelé­si kölcsönigényeket elégítik ki, és külön figyelmet fordítanak a szarvasmarha-programhoz • kap­csolódó hiteligényekre. Ezen belül a háztáji, kisegítő és egyéb gazdaságok az idén az átlagosnál kedvezőbb feltételek­kel vehetnek igénybe termelési kölcsönöket a szarvasmarha-állo­mány növeléséhez. Tenyészállat beszerzésére 25 000 forintig terjedő kölcsönt vehetnek fel a háztáji gazdálkodók, ameny­nyiben az állatot az Állatforgal­mi és Húsipari Vállalattól, vagy az Állattenyésztési Felügyelőség­től veszik meg. Kivételesen indo­kolt esetben további, maximáli­san 25 000 forint kölcsönt igényel­hetnek az állattenyésztési épület átalakítására, esetleg építésére. A hitel kamata: évi 8 százalék. A kölcsön lejárata a tenyészállat tartásáig, de legfeljebb öt évig terjedhet. Április 1—5-e között 23 ame­rikai pedagógus tartózkodik ha­zánkban, hogy tanulmányozza a magyar iskolaoktatási rendszert. Ez idő alatt 50 amerikai diák is hazánkba látogat. Programjuk­ban a budapesti városnézésen kívül bugaci lovasbemutató is szerepel, a Vízivárosi Művelődé­si Otthonban pedig magyar egye­temi hallgatókkal találkoznak. • ünnepélye* ki—irt«!* Aprilis 4-e alkalmából Kádár János és Biszku Béla megkoszorúzták a hazánkat felszabadító Szovjet Hősök Emlékművét a Szabadság téren. • A sajtó dolgozóinak kitüntetése. Tóth István, a Bács-Kiskun me­gyei Lapkiadó Vállalat terjesztési főelőadója a napokban vette át a pártközpontban munkája elismeréseként a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Tegnap a szerkesztőségben rendezett ünnepségen Tóth Ist­ván újságírót, a Petőfi Népe főmunkatársát és dr. Kiss Dezsóné ki­adóhivatali csoportvezetőt a Kiváló dolgozó jelvénnyel tüntették ki. • Podgorníj Finnországban. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden délután ötnapos hivata­los látogatásra Helsinkibe érkezett, hogy részt vegyen a szovjet—finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alá­írásának 25. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. • Üdvözlő távirat. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke távirat­ban üdvözölte Leopold Sedar Senghor köztársasági elnököt, a Szene­gál Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. • Lapzártakor érkezett • Rendőrsorttiz. Tüzet nyitott a rendőrség tegnap Barcelónában a magasabb fizetést követelő építŐmunkások több ezres tüntető tö­megére. A brutális rendőri beavatkozás következtében egy tüntető meghalt, többen megsebesültek. • Nixon—Thieu. A kaliforniai San Clementeben Nixon elnök ked­den befejező tanácskozást tartott Thieu saigoni elnökkel. A tárgyalá­sok befejeztével Thieu Washingtonba repült, ahoi Spiro Agnew al- elnök a házigazdája. • Bécsi konzultáció. Tegnap este tartották Bécsben. a Német De­mokratikus Köztársaság küldöttségének meghívására azt a mára ter­vezett „munkakoktélt”, amelyen megjelentek: az európai haderők és fegyverzet csökkentésére kezdeményezett konzultáció tárgyalópartnerei. Ma a Szovjetunió bécsi nagykövetségén rendezik az újabb „négyes találkozót”, amelyen a szovjet, az amerikai és a magyar delegáció vezetőjén kívül a NATO-országok konzultációs főmegbízottja lesz jelen. • Nemzetközi úszóverseny Kecskeméten. A Magyar Űszó Szövetség, az MTS Kecskeméti Városi Tanácsa, és a Kecskeméti Sport Club rendezésében bonyolítják le április 7-én és 8-án. a kecskeméti fedett uszodában az immár hagyományos kora tavaszi nemzetközi úszóver­senyt. Ezúttal az NDK, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Auszt­ria és Magyarország legjobbjai mérik össze képességeiket. Várható még az olaszok és a bolgárok nevezése is. Amint a rendező szervek­től megtudtuk, magyar részről mintegy ötven úszó áll majd rajtkőre — közöttük húszán válogatottak. Tehát ezúttal is láthatja majd a kecskeméti közönség Patóh Magdát. Kaczander Ágnest, Kovács Edi­tet, Kiss Évát, Szabó Tibort, Szabó Sándort, Soós Csabát, Cseh Lászlót, Borloy Mátyást. Császári Attilát, Szentirmay Istvánt, Csinger Má­tyást ... A nevezési határidő még nem zárult le, s így bizakodhatunk Gyarmati Andrea indulásában is. Ünnepélyesen felvonták az állami zászlót Hazánk felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából kedden reggel a Parlament előtti Kos­suth Lajos téren ünnepélyes kül­sőségek között, katonai tisztelet- adással felvonták az állami zász­lót. Kürtszó jelezte a katonai elöljáró. Pesti Endre vezérőr­nagy, budapesti helyőrségpa­rancsnok érkezését, aki meghall­gatta a csapatzászlóval felsora­kozott díszszázad parancsnoká­nak jelentését, majd — a Rákó- czi-induló hangjai közben — el­lépett a díszegység előtt és üd­vözölte a katonákat. Ezután az állami zászlót díszőrök kíséreté­ben vitték az árbóchoz és a Him­nusz hangjai, valamint a dísz­t egység tiszteletadása közepette vonták fel az árbóerúdra. Az ünnepi aktus befejezéseként a díszegység és a zenekar dísz­menetben vonult el az állami zászló előtt, ahol katonák, rend­őrök és munkásőrök állnak dísz­őrséget. Zászlófelvonási ünnepség volt kedden reggel a Gellérthegyen is, a Felszabadulási Emlékmű­nél, ahol a nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vö­rös zászlaját vonták fel, ugyan­csak katonai tiszteletadással. Ma, április 4-én délben a Par­lament előtt az állami zászlónál zenés őrségváltás lesz. amelyet térzene követ. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának napilapja Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kisdia: a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Preiszinger András Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsháza Telefon: 12-619, 12-516 Szerkesztő bizottság: 11-038 Kiadóhivatal: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 11-709 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj: 20,— forint Postautalványon, valamint átutalással KHI 215—95162 Jelzőszámlóra. Készült a Petőfi Nyomdában ofszet rotációs eljárással 6001 Kecskemét, Telefon: 11-73* Igazgató: Ablaka István Index: 15 Ms

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents