Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-26 / 96. szám
1973. április 26. • PETŐFI NÉPE 6 5 KULTÚRA — NÉPMŰVÉSZET — IDEGENFORGALOM Kerekasztal-beszélgetés Kalocsán # Geri István 1 Pétiké János • Gila János • Reile Gézáné • Benke Ferenc • Nagy Jánosné A kalocsai népművészet nemzeti kincs. A Duna hajdani árterén — Kalocsán, Géderlak, Homokmégy, öregcsertő, Szakmár, Drágszél községekben, s a szállásokon — élő hímzők, pingálók, néptáncosok híre már túljutott a megye, az ország határain. A meglevő értékek gondozása, hasznosítása fontos közérdek. Ezért határozta el a Petőfi Népe szerkesztősége, hogy sorozatban fogalalkozik a kalocsai népművészettel, a kulturális intézmények, és az idegenforgalom gyümölcsöző együttműködésének a lehetőségeivel.A bevezetésként szervezett kerekasztal- beszélgetésen részt vett Geri István, városi tanácselnök, Pétiké János, a járási hivatal elnöke, Gila János, megyei népművelési csoportvezető, Reile Gézáné, a megyei idegenforgalmi hivatal vezetője, Benke Ferenc, a kalocsai járási pártbizottság munkatársa, Nagy Jánosné, a HISZÖV csoportvezetője és Heltai Nándor lapunk művelődéspolitikai rovatának a vezetője. Növekszik vagy csökken a kalocsai népművészet iránt az érdeklődés? Indokoltak-e a kalocsai folklór eredetiségét, értékeit kétségbe vonó vélekedések. Ezekről a kérdésekről nyilatkoztak először a meghívottak. PETIRE JANOS: Igen tetszetős a kalocsai „virágos” népművészet, egyike a legszínesebbeknek. Kétségtelen, hogy hatalmas kincs. A fejlődő idegenforgalom és a népművészeti termékek iránt megnyilvánuló, növekvő érdeklődés is bizonyítja népszerűségét. Mivel magyarázhatók a sikerek? Itt nem kell tanulni a táncot és a nótát, mert a városban és a környékén ezeket már kisgyermekek is ismerik. Ugyanígy vagyunk a hímzéssel. A népművészetet lehetetlen közigazgatási határok közé szorítani, ezért ösz- sze kell fogni a városnak és a környező községeknek —, ahogyan eddig is történt. GERI ISTVÁN: Csak az a népi, amely legalább háromszáz éves? Tudjuk, hogy a kalocsai folklór fiatal. De ezt másodlagos szempontnak érzem. Nekünk elsősorban élő és hiteles népművészetre van szükségünk. A folklórra — bizonyos mértékben — éppen a változás a jellemző. Az eredetileg fehér, majd fehér, s fekete minták akkor kezdtek el színesedni, amikor lehetővé vált a színes fonalak ipari előállítása. GILA JÁNOS: Értékét, erejét életrevalóságát éppen az igazolja, hogy terjed, hogy napjainkban is hat, hogy egyre több használati tárgyon jelenik meg. NAGY JÁNOSNÉ: Szeretik és elismerik a fiatal kalocsai népművészetet. A Népművészeti és Háziipari Szövetkezet csaknem ezerötszáz embert foglalkoztat. A termelés egy évtized alatt tízszeresére emelkedett Kalocsa máris felveszi a versenyt a Matyófölddel. Mi azt szeretnénk, ha nagyobb érdeklődés mutatkozna az „öreghímzés” iránt, mert ez a korábbi. Tapasztalataink szerint azonban inkább a színeset keresik. BENKE FERENC: Főként azért vitatják - az' itteni termékek hitelességét, mert előállításuk tömegessé, üzletszerűvé vált. El kell ismerni a fejlődés elvét. Ma is a nép csinálja kézi munkával a hímzéseket és éppen ez az eredetiség legfőbb feltétele. Gondoskodni kell a népművészeti tárgyak védelméről. GERI ISTVÁN: Magam is így vélekedek. Láttam a fővárosban, az egyik Lenin körúti üzlet kirakatában Pest környékén készített „kalocsai” párnákat. Ez így nem maradhat. Persze a kereskedelmet a valódi folklór hasznosításánál nem nélkülözhetjük. HELTAI NÁNDOR: Köszönjük az értékes gondolatokat. Javasolom, hogy a tánccsoportok sikereiről, gondjairól beszéljünk a továbbiakban. Soha ennyi meghívást nem kaptak, mint ebben az évben. Ha minden sikerül Spanyolországban, Finnországban, Bulgáriában, Jugoszláviában, az NDK-ban, Franciaországban szerepelnek. Felkészültek-e az együttesek a nagy feladatokra?. PETIRE JÁNOS: A városi tanács és a járási hivatal már többször tárgyalt a nagy kalocsai népi együttes fenntartásáról. A drágszéliek, a szakmáriak bejárnak ide táncolni. Szükséges, hogy mindenütt legyen hozzáértő csoportvezető, de az is, hogy Kalocsán táncművészetben és a folklórban egyaránt jártas tanácsadó, oktató dolgozzék. A szakreferensi hálózat nem működik kielégítően. Meg kellene venni a magán- tulajdonban levő ruhákat. Három községben új művelődési házban próbálhatnak a táncosok. Drágszélen, Homokmégyen és öregcsertőn is megteremtjük a szükséges tárgyi feltételeket. A fiatalok érdeklődnek a tánc és az ének iránt, az utánpótlás tehát adott. BENKE FERENC: A Kalocsához tartozó mintegy 20 kilométeres körzetet egységesen kell „kezelni”, *a tánckultúra fejlesztése csak összehangoltan képzelhető el. Vigyázzunk a helyi sajátosságokra. Vannak olyan egyedi lépések, melyeket csak Drág- széleri, Szakmáron, vagy éppen Kalocsán lehet megtalálni. Az élményszerűség a legnagyobb vonzóerő. GERI ISTVÁN: A személyi feltételek javítása nehezebb ügy. Akik betanították a már sok sikert elért csoportokat — Pécsi Sándor, Tóth Ferenc, Ácsné Pécsi Sára — alig-alig kaptak pénzt munkájukért. A táncosok kikérése eddig legtöbbször rám, vagy közvetlen munkatársaimra . hárult. Olyan sok a meghívás, hogy ez az állapot sokáig nem tartható. Nem kívánható a táncostól, hogy évi szabadságát áldozza fel a szereplések érdekében. Az itthoni szereplések egy részét le kell mondani közlekedési nehézségek, pénzhiány miatt. A városban néhány vállalat köl• Rideg Istvánná és Rideg Józsefné (Klíma Győző felvételei.) csönadná mikrobuszát a táncosok szállítására, de nem tehetik a tiltó rendelkezések miatt. Sokall- juk a kilométerenként megállapított 6 forintos díjat is. GILA JÁNOS: A tánccsoportok színvonala nemcsak az idegenforgalom miatt fontos. Idehaza csökkent a hivatásos művészek előadásai iránti érdeklődés és többen kíváncsiak a műkedvelőkre. Valóban óriási összeget jelent a csoportok utaztatása, különösen egy-egy külföldi út. Ügy gondolom, hogy a Duna—Tisza közi intézőbizottság is segíthetne anyagilag. HELTAI NÁNDOR: Végezetül — javasolom — a folklór és az idegenforgalom kapcsolatairól beszélgessünk. REILE GÉZÁNÉ: A folklór, mint idegenforgalmi vonzerő, világszerte az élre tört. Kalocsa kincsei, nívós rendezvényei, szellemi és tárgyi folklórja nemcsak lakosainak büszkesége, hanem a látogatók sokaságát idecsábító tényező is. A környezet is növeli az érdeklődést, az itteni látnivalók értékét. Mire gondolok? Az első magyar király által alapított város történelmi atmoszférájára, a csinos, tiszta virágos városka barokk műemlékegyüt- tesére. PÉTIKÉ JÁNOS: Valóban, a népművészeten kívül is sok mindent megmutathatunk. Majd száz kilométer hosszú a szép Duna part, a paprika... A szőlőhöz kapcsolódó hajósi pincesorhoz hasonló is kevés akad másutt. Petőfi életútjának fontos állomásai Szalkszentmárton, Dunavecse itt vannak a közelben. BENKE FERENC: Meg a kalocsai múzeum, azután a pataji - gyűjtemény. REILE GÉZÁNÉ: Ha vizsgáljuk Kalocsa idegenforgalmi versenyképességét, akkor számításba kell venni a hazai és nemzetközi érdeklődésre számot tartó vonzerejét, sajátos karakterét, színes rendezvényeit. Másfelől a fogadó terület felkészültségét, az idegenforgalom színvonalát. Sajnos az alapvető fogadási feltételek színvonala elmarad az adottságok mögött. Ez hátráltatja az idegenforgalom tömeges és rendszeres jelentkezését. (Javítani kell az útviszonyokon. A vendéglátó és kereskedelmi hálózat sem külső megjelenésében, sem szolgáltatásában nem éri el a kívánt szintet. Gondolni kellene az autós túristákra, a helyi termékek ízléses csomagolására, az idegenvezetők képzésére. Kevés a szállodai hely.) A felsorolt kívánalmak a helyi lakosság érdekeivel is megegyeznek. Mi szükséges a'követelmények teljesítéséhez? Pénz természetesen, de r)em kizárólagosan és minden esetben! Személyi szervezeti intézkedések is a megoldáshoz vezetnek. GERI ISTVÁN: Engedjék meg, hogy befejezésül terveinkről szóljak. Régen híres volt a kalocsai fazekasság. Vörös, árpás anyagból készítették az edényeket. Most a kommunális üzem egyik részlegét bíztuk meg ilyen termékek előállításával. Dr. Molnár Frigyes elvtárs, a SZÖVOSZ elnöke is ígéretet tett arra, hogy szövetkezeti alapokból társulnak. Az árusítást az idei folklór fesztiválon megkezdik. Dr. Romány Pál elvtárs kezdeményezésére elhatároztuk, hogy két évenként megrendezzük Kalocsán a népi iparművészeti cikkek vásárát, amely 1975-től már nemzetközi jellegű lenne. Megkezdtük a Benczey kastély fejlesztését Szelíden. A szálló mellett háromszáz fő részére kempinget hozunk létre. A művelődési központban a jelenlegi napközis konyha helyén kívánunk színvonalas éttermet létrehozni, a tárgyalások már megkezdődtek. Szeretnénk, már az idei folklór fesztiválra az új ajándékboltot megnyitni. Néhány hónap múlva remélhetően más, jelentős kezdeményezésekről is beszámolhatok. HELTAI NÁNDOR: Talán itt befejezhetnénk. Egyetlen kerekasztal-beszélgetés nem oldhatja meg az elsorolt gondokat. Üjra és újra visszatérünk egy-egy témára, igyekszünk segíteni a jó kezdeményezéseket, támogatjuk a reális igényeket. Százezer tag javára Fogyasztási szövetkezetekről Megyénk százezres létszámú ÁFÉSZ-tagsága az elmúlt hetekben értékelte a fogyasztási szövetkezetek 1972. évi munkáját és körvonalazta az idei esztendő legfontosabb feladatait. Félezernél több részközgyűlést tartottak az ÁFÉSZ-ek, amelyeken csaknem 60 ezer szövetkezeti tag jelent meg és közülük 2600- an mondtak véleményt, tettek javaslatot a szövetkezet munkájával kapcsola,tban. Megyénk szövetkezetei az elmúlt évben — egy-két kivételtől eltekintve — az országos átlagot meghaladó fejlődési ütemet értek el. A készletgazdálkodás javulásának, a jobb piacismeretnek és a célratörő árubeszerzésnek köszönhető, hogy a kiskereskedelmi forgalmuk 9,3 százalékkal emelkedett, és meghaladta a 3,1 milliárd forintot. Ennél valamivel nagyobb ütemben nőtt az élelmiszerek forgalma: az ÁFÉSZ-ek keretében működő társulások révén 16,5 ezer mázsa stertéshús és egyéb feldolgozott áru került ki a szövetkezeti vágóhidakról és húsfeldolgozó üzemekből. Ruházati és vegyes iparcikkekből az árukínálat javult, de a hiánycikkek köre nem csökkent a kívánt mértékben. Ettől függetlenül mindkét árucsoport forgalmának növekedése meghaladta az országos átlagot. A ruházati forgalom 9,3, a vegyes iparcikkeké pedig 8.2 százalékkal emelkedett. Az ellátás javítására, a kulturált kiszolgálás megvalósítására 1972-ben összesen 8700 négyzetméterrel bővítették a kiskereskedelmi hálózat alapterületét. Egyenletes volt a szövetkezeti ' vendéglátóipar áruellátása. Hosz- szú ideje először fordult elő például, hogy sörből a csúcsidényben sem volt hiány, örvendetes, hogy az előfizetéses ételforgalom 20 százalékkal emelekedett. Lendületes fejlődésről adhat számot a szövetkezetek ipari és szolgáltató üzemága. Ennek az összes forgalomból való részesedése 1971-ben az 1 százalékot sem érte el, tavalyra pedig csaknem megtízszereződött. Ipari termelésünk két év alatt megduplázódott, s ez főleg a zöldség és gyümölcs tartósításában, a húsáru feldolgozó üzemek, valamint az építőanyag termelésében jelentkezik. E tevékenységük révén szövetkezeteink abszolút értékben mintegy 350 millió forintos árualappal járultak hozzá az ellátás javításához. A háztáji gazdaságok, kiskertek árutermelésének támogatását az ÁFÉSZ-ek 109 szakcsoportja szolgálja. Felvásárlási tevékenységük révén megszervezik az innen kikerjilő termékek értékesítését, de ezenkívül is vásárolnak zöldséget, gyümölcsöt és úgynevezett vegyes cikkeket. Ezek mennyisége az elmúlt évben meghaladta a 7,5 ezer vagont. A négy üzemág összes forgalma és bevétele megközelíti a 4,5 milliárd forintot, s ez 8 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi eredmény. Hasonló mértékben nőtt a gazdálkodási nyereség is, ami meghaladta a 143 millió forintot. Az idén 10 százalékos forgalomnövekedés várható a megye fogyasztási szövetkezeteiben. Az erre való felkészülés, az árubeszerzés még jobb megszervezése, helyes üzletpolitika alkalmazása, a fogyasztói igények jobb kielégítése és a kereskedelem kulturáltságának további emelése mellett az ÁFÉSZ-ek fontos feladata a belső üzem- és munka- szervezés korszerűsítése. Jelenleg ÁFÉSZ-einknek mintegy a fele fáradozik e tennivaló megvalósításán. N. É. 4Z Sr tle kfrométól t KtRESKEPUMI VÁIUUAT ajánlata OTP-re vásárolhatók a gázfűtőkészülékek ÓNIX, F8, Promontor, RGA 414, Salgotherm ÓNIX, F8 gázfűtőkészülék külsőfali. zártégésterű vagy kéménybe kötött kivitelben készül. ' i A külsőfali, zárt égésterű vagy kéménybe köthető gáztüzelésű fűtőkészülék áramlásos (konvekciós) hőt szolgáltat. A ZÁRT ÉGÉSTERÜ FŰTŐKÉSZÜLÉK belső tere — égéstér — a fűtendő helyiség légterétől hermetikusan elzárt. A készülék égéstermék-elvezetője a külsőfali részre kerül felszerelésre. Az égéshez szükséges friss levegő kívülről egy falazott csövön a szabadból áramlik a készülékbe, a keletkezett égéstermék egy belső csövön át közvetlenül a szabadba távozik. A KÉMÉNYBE KÖTHETŐ FÜTÖKÉSZÜI.ÉK az égéshez szükséges levegőt a fütendő helyiség légteréből kapja, a keletkezett égéstermék a kéményen keresztül távozik el. E készüléktípus huzatmegszakítóval (deflektorral) van ellátva. Az égéstermék-elvezetőcső átmérője 76 mm. A fűtőkészülék hőhnszncsítója öntöttvasból, magyar szabadalom alapján tagos kivitelben készül. A külső burkolat acéllemez, hőálló lakk bevonatú, de készül kerámiaburkolattal is. MŰSZAKI ADATOK: Földgáz Ha = 3600 kcal Nm5 Pcs -■= 250 mm Vo. Gázcsatlakozás coll A készülék súlya kp Fogyasztói ára: F 15 3180,— Ft F 8 3340,— Ft FI 5, F15 K, F8, F8 K Névleges hőteljesítmény kcal/h 3500 4500 Gázfogyasztás m3/h 0,5 0,68 coll 1 2 1/2 kp 44 45 F 15 k 2910.— Ft F í! k 3210,— Ft Vásárolhaló az áruházakban és szaküzlctekben, valamint az ^rflektrometól T KERESKEDELMI VÁttAUT II. sz. Vas-műszaki szakboltjában Kecskemét, Halasi út 12. szám. 614
