Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-26 / 96. szám

1973. április 26. • PETŐFI NÉPE • 3 »Posztógyári« gyerekek # önfeledten játszanak a vállalatnál dolgozó szülők gyermekei az üzemi napköziotthon homokozójában. (Pásztor Zoltán felvétele.) Nyitnak a balatoni kempingek A Balaton partján előkészítik a kempingeket az idényre. Ba- latonfüreden és Fonyód—Bélate- lepen — ahol jól felszerelt fa­házakban fogadják a vendége­ket — már április végén meg­nyitják a kempingeket. A bala­tonfüredi nemzetközi tábor fej­lesztésére az idén 300 000 forin­tot költött az Idegenforgalmi Hi­vatal. Fonyód—Bélatelepen, az országban elsőként, olyan csat­lakozó hálózatot készítenek, amelyeknek segítségével a lakó­kocsikat rá lehet kötni az ivó­víz, a szennyvíz és a villanyhá­lózatra. A déli parton folytatják a kempingek közművesítését. E célra mintegy 12 millió forintot köHenek. Partvédőművel építe­nek a / balatonszemesi Hullám kempingben, afiol bővítik a té- rületet és újabb faházakat állí­tanak fel. A balatqnszemesi Vadvirág kempingben csónak- és vitorláskikötő épül. A bala- tonszabadi Sóstónál levő kem­pinget újabb melegvízszolgálta­tó automatákkal látják el. TANA CSŐK ALAKULNAK A tanácstagok megválasztása után még egy igen jelentős eseménysorozata van ezekben a napokban belpolitikai életünknek: az újonnan választott ta­nácsok megtartják alakuló ülésüket. Megyerikben az elmúlt hét szerdán, a Baja Város Tanácsa nyitotta meg a sort, majd ezt követték egymás után a köz­ségek szerte a járásban, s ezen a héten a megye mind az öt városában és valamennyi községében újra megalakulnak a tanácsok. Nem egyszerű formális közjogi aktus ez, hanem a szocialista demokrácia és alkotmányos rendünk érvényre juttatása. Az új tanácstörvénynek megfe­lelően maguk a tanácstagok választják meg a ta­nácsok elnökeit és elnökhelyetteseit, s nem csupán a végrehajtó bizottságot, mint korábban. Névreszó- lóan is döntenek tehát, ki legyen négy éven át a testület vezetője. Nem kis felelősség természetesen a végrehajtó bizottság, s a tanácsok mellett műkö­dő állandó bizottságok megválasztása ser i, s itt kell dönteni arról is, hogy kik képviseljék a köz­ségeket, városokat a „megye parlamentjében”, a megyei tanácsban. Kicsit hosszadalmas munka ez, de a jó előkészí­tés rendszerint mégis gördülékennyé teszi a nagy eseményt. Igaz, a tanácstagok egyharmada, egyne­gyede csak most ismerkedik ezzel a tisztséggel, s most ismerkednek, barátkoznak egymással is. Ki­csit szokatlanok még a tanácsterem bútorai, dra­périái, az ünnepélyesség is okoz feszclyezettséget, de az elfogódottság nem sokáig tart Bitellik né­hány hónap, s megtartják első felszólalásukat, kér­nek vagy előterjesztenek valamit választóik nevé­ben, sőt sor kerül majd az interpellációra is. Már a mostani üléseken elhangzanak a rövid „programbeszédek”, a feladatokat vázolják az újon­nan választott vagy újra választott elnökök. S akadnak természetesen megható pillanatok is. amikor az ifjúsági és más társadalmi szervek képviselői kö­szöntik a megjelenteket, s egyéb kedves figyelmes­ség — egy-egy vers elmondása vagy énekszám — színesítil az ülés komoly napirendjét. Tanácsok alakulnak ezekben a napokban, s ha ezeken az üléseken még az ünnepélyesség is az uralkodó, azt már ilyenkor is mindenki tudja, hogy heves viták zajlanak majd ezen a helyen rövide­sen, vélemények és ellenvélemények csapnak ösz- sze, s mindez a kétféle hangulat nem mond ellent egymásnak. Hiszen az elkövetkező esetleges szócsa­ták is a közjó érdekében hangzanak, s ha lesz is vita, annak csakis a lakosság látja hasznát. A köz­élet fórumai nálunk ma már nem a bólogató em­berek gyülekezetei. Ezért is kísérte olyan nagy érdeklődés a mostani jelöléseket, választásokat, tudván, hogy nem formai dolgokról, hanem való­ban a rátermett és a közügyekért fáradozni képes honfitársaink kiválasztásáról van szó. Hadd köszöntsük hát ezúttal nagyon sok szere­tettel az alakuló tanácsülések minden résztvevő­jét, s az újonnan megválasztott tanácsi vezetőket, végrehajtó bizottságokat, a tanácsok minden tagját és tisztségviselőjét. Kívánunk eredményes tevé­kenységet az elkövetkező négy esztendőre, felelős­ségteljes munkájukhoz. Jókor jött a tavaszi eső Károkat okozott a szélvihar — Teljes üzem a földeken MÉG MINDIG AZ ELSŐK KÖZÖTT Bűnözés a megyében 1972-ben Postások kitüntetése A Szegedi Postaigazgatóság és a Postás Szakszervezet Területi Tanácsa Bács—Békés—Csongrád megyét magában foglaló terüle­tén évenként szervezi, mozgósít­ja több mint ötezer dolgozóját a szocialista munkaversenybep va­ló részvételre. Az 1972. évben elért eredmé­nyek alapján e napokban része­sülnek különböző kitüntetések­ben a legjobb eredményt elért brigádok és hivatalok.. Nagy elismerés érte ez alka­lommal az igazgatóság, így Bács megye postás dolgozóit is. A Szegedi Postaigazgatóság elnyer­te a „Kiváló Postaigazgatóság’-’ címet, mely ö postás dolgozók nehéz körülmények között elért kiemelkedő eredményeit ismeri el. Szép számban jutott a kitün­tetésekből a Bács megyei hiva­talokra is. Az Elüzem és a Szo­cialista Munka Hivatala III. fo­kozatát nyerte el a kiskunhalasi poctahivatal. Élüzem lett még a Solti és lajosmizsei posta. Kiváló kishivatal kitüntetésben része­sült a kecskeméti 3-as, a mély­kúti, a gátéri, a jászszentlászlói, a kunbajai, a kunpeszéri a solt- szentimrei, a tázlári és a bugaci postahivatal. Elismerésben ré­szesült Nemesnádurvar, Homok­mégy és Drágszél postahivatala. A Posta Kiváló Brigádja lett a kiskunfélegyházi központos bri­gád, a kecskeméti 1-es megyei hivatalnál két brigád aranyérem kitüntetésben részesült. Ezenkí­vül még 19 brigád kapott kü­lönböző kitüntetést és elisme­rést. A kitüntetettek között csak­nem 80, ezer forint jutalmat osz­tottak szét. Sz. Gy. A hosszú szárazságot felváltó áprilisi esőzések a legjobbkor ér­keztek. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium illetéke­sei szerint a csapadék meggyor­sította a tavaszi vetések fejlődé­sét és segítette az őszi kalászo­sok növekedését is. Az esőzése­ket kísérő szélvihar azonban több helyütt jelentős kárt okozott — főleg az Alföldön — a már kiül­tetett korai palántákban és a ta­Az egészségügyi törvény Vö­röskeresztre vonatkozó rendel­kezéseinek végrehajtásáról adott ki utasítást az egészségügyi mi­niszter, a Vöröskereszt elnöksé­gével egyetértésben. A Vöröskereszt illetőleg terü­leti, helyi és iskolai (ifjúsági) szervezeteinek tevékenysége ki­terjed a közegészségügy és jár­ványügy, a gyógyító-megelőző ellátás, a lakosság egészséges életmódra nevelése, az egészség- ügyi műveltség fejlesztése, a polgári védelem, valamint a fel­nőtt védelmi szociális gondosko­dás területére. A miniszteri utasítás kiemeli, hogy a Magyar Vöröskereszt ál­tálában az egészséges életmódra nevelés, a felvilágosítás módsze­reivel és eszközeivel működik közre a lakosság egészségvédel­mét szolgáló feladatok megvaló­sításában az egészségügyi szer­vek a Vöröskereszt közreműkö­vaszi vetésű növényekben. A fó­liasátrakat a mezőgazdasági üze­mek már mindenütt helyreállí­tották, a palántákat így alig érte károsodás. A szántóföldi növények közül a szélviharok leginkább a cukor­répának ártottak, a felmérések szerint mintegy 13 ezer hektár­nyi területen kipusztult és mint­egy 5000 hektárnyi terület sorsa még bizonytalan. Az újravetést dését egyebek közt kérhetik a lakosság mozgósítására egyes közegészségügyi feladatok végre­hajtása érdekében; az üzemi és az általános higiénia szabályai­nak megtartása; a dolgozó nők és a fiatalkorúak, valamint a csökkent munkaképességű dolgo­zók munkakörülményeinek elle­nőrzése; az üzemi elsősegély- nyújtás szervezése; az iskolák, óvodák, bölcsődék, tanuló ottho­nok környezeti és személyi hi­giéniájának javítása; a fertőző betegségek elleni küzdelemben széles körű megelőző nevelő munka érdekében. A gyógyító-megelőző ellátás területén közreműködhet a Vö­röskereszt a házi betegápoló tan­folyamok szervezésében a nők, a család, az anyaság, a gyerme­kek és az ifjúság védelmét szolgáló intézkedések népszerű­sítésében és megvalósításuk tá­mogatásában, a nők, a terhesek már megkezdték az üzemek, s ré­szükre megfelelő mennyiségű ve­tőmagról gondoskodtak. Hasonló mértékű kárt okozott, az időjárás a lucernában, a borsóban, a sár­garépában is. A kiesés pótlásáról mindenütt gondoskodtak, Az er­dőgazdaságokat sem kímélte a szél, a friss fenyőültetvényekben a vihar mintegy hárommillió fo­rintnyi kárt okozott Bács-Kiskun megyében. és a gyermekes anyák egészség- ügyi felvilágosításában és neve­lésében; a családvédelmi, a kor­szerű családtervezési, a fokozott terhesgondozási felvilágosító munkában. A felnőttvédelmi szociális gondoskodás területén a Vörös- kereszt közreműködhet egyebek közt az öregek részére napközi otthonok létesítésének és mű­ködtetésének társadalmi segíté­sében; a gondozásra szoruló idős emberek felkutatásában, a gondozómunka végzésében, a hi­vatásos gondozószolgálat társa­dalmi támogatásában, az elma­radt néprétegek egészségügyi, szociális helyzetének javításában. A miniszteri utasítás értelmé­ben a Vöröskereszt — a tevé­kenysége során szerzett tapasz­talatok alapján — az általa szükségesnek tartott intézkedés­re javaslatot tehet az illetékes egészségügyi szerveknek. (MTI) Röviddel ezelőtt állította össze a Legtöbb Ügyészség azt a tájé­koztatót, ameiy a bűnözés 1972. évi statiszriKai mutatóit tartal­mazza. Ebből megállapítható, hogy tavaly mintegy hatezer közvádas bűncselekménnyel több vált ismertté, mint az előző években, hiszen a „sokévi átlag” mintegy évi 120 ezer ilyen bűn­tett. Kétségtelen, hogy az elmúlt év ilyen magas száma szélsősé­ges esetnek számít, s énnek ép­pen úgy meg van a magyarázata, mint annak, hogy például 1969- ben —, amikor a legalacsonyabb volt az ismertté vált, közvádas büntettek száma az országban: 110 ezer 622 — miért volt vi­szonylag alacsony. Nos, köztudott, hogy 1968. ok­tóber 1-én lépett hatályba a Szabálysértési Kódex, amely egyes vagyon elleni bűncselek- menyek értékhatárát a koráooi 200 forintról 500 forintra emel­te. Azt jelenti ez, hogy ami 1968 szeptemberében még bűn- cselekfnénynek számított, az 1969 januárjában már szabály- sértést képezett. Ismeretes az a tény is, hogy 1972. január else­jén lépett hatályba az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet a Bün­tető Törvénykönyv módosításá­ról —, s ez magyarázza a má­sik, tavalyi szélsőséges számada­töt —, amely kimondja, hogy ér­tékre tekintet nélkül bűncselek­ménynek számit a lopás, ha azt önkiszolgáló rendszerű kereske­delmi egységben követték el. En­nek a rendelkezésnek a követ­keztében 1972-ben 9626 önkiszol­gáló lopás vált ismertté, ami a vagyon elleni bűncselekmények számát országosan 13,1 százalék­kal emelte az előző, 1971-es év­hez képest. Az elmúlt három év alatt or­szágosan a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselek­mények által okozott kár évi átlaga megközelítelte a 200 mil­lió forintot. Tavaly a már emlí­tett 200 millió forint kárnak 31,6 százalékát az iparban, 27,5 szá­zalékát a mezőgazdaságban okoz­ták. A mezőgazdaság részesedé­sén belül az okozott kárból a termelőszövetkezetek 20,2 száza­lékban részesednek. Térjünk rá azonban arra, hogy miként alakult a bűnözés Bács- Kiskun megyében 1972-ben! Saj­nos nem úgy, ahogyan szeret­tük volna: az előző évihez ké­pest ugyanis kereken hat szá­zalékkal emelkedett az ismertté vált oűncselekmények száma. Ez a növekedés önmagában nem tekinthető „túlzottan tragikus­nak”, különösen, ha tudjuk, hogy 1971-ről 1972-re például Zala megyében 30,1 százalékkal, Ba­ranyában 12,7 százalékkal. Vas megyében 11,1 százalékkal, Sza- bolcs-Szatmárban pedig 10,8 százalékkal emelkedett az ismert­té vált bűntettek száma. Ilyen körülmények között tehát nem lenne túlságosan sötét a kép. Tudjuk azonban, hogy megyénk jó néhány éve van az országos bűnözési statisztika élvonalában. Az utóbbi nyolc évben például — ha a fővárost nem számítjuk — Pest megye és Borsod megye után a harmadik Éács-Kiskun megye, ahol 1965-ben 8178, 1966- ban 8434, 1967-ben 8524 volt az ismertté vált közvádas bűncse­lekmények száma. A tendencia fokozatos emelkedést mutat, s tavaly már, a megelőző három évben tapasztalt némi visszaesés után 8653-ra emelkedett ez a szám. így tehát „hiába” emelkedett Zalában több mint harminc százalékkal az Ismertté vált bűn­tettek száma, még így sem köze­lítette meg megyénket, hiszen Zalában ez a harminc százalék azt jelentette, hogy az 1971-es 2161-ről 2812-re emelkedett a szám. A magunk helyzetének ja­vítása, a bűnözés visszaszorítása, megelőzése érdekében érdemes volna valamiféle tapasztalatcse­rére, vagy részletesebb tanul­mányozásra sort keríteni pél­dául Nógrád, vagy Fejér megyék­ben, mert 1972-ben mindkét he­lyen 13 százalékkal csökkent a bűnesetek száma, noha korábban sem volt magas. AmiKqr Bács-Kiskun megye bűnözési helyzetét, az országos statisztikában évek óta elfoglalt helyét magyarázzuk, indokoljuk, s próbálunk elfogadható érveket felsorakoztatni a tények igazo­lására, rendszerint és általában az alkoholizmusra, a tanyákra, s az ezekből eredő tudati elmara­dottságra szoktunk utalni. Elfo- gadhatók-e ezek az érvek? Két­ségtelen, hogy nem kis közük van az „eredményben”, de ezek az érvek már-már hitelüket vesz­tik, ha rápillantunk Borsod me­gye térképére, majd felidézzük a megyére vonatkozó 1972-es szá­mot: 9219. Tehát egy tanyásnak egyáltalán nem mondható, bor­termelésben jóval mögöttünk levő megyében tavaly hat ezer­rel több bűncselekményt követ­tek el, mint nálunk. összehasonlíthatjuk helyze­tünket Pest megye múlt évi ada­taival is. A főváros nélkül szá­mított megyében — ugyancsak nem tanyás, bortermelésben alig számot tevő megye — az elmúlt évben 8685 bűncselekményt kö­vettek el, pontosabban ennyi vált ismertté, tehát mindössze öttel több, mint nálunk. Ehhez kétségtelenül köze van a fővá­rosnak, az ott élő, onnan alkal­manként kiszivárgó, bűnözésre hajlamos, vagy megrögzött embe­reknek. Mi akkor az oka, mi lehet az ésszerű, reális magyarázata Bács- Kiskun megye „előkelő” helyezé­sének. Amikor ilyen helyzetün­ket magyarázzuk — a már emlí­tett tényezők mellett — okkal szoktunk hivatkozni arra, hogy a Duna—Tisza közének ez a ré­sze már az 1920-as, 30-as évek­ben is ^ vezető szerepet játszott a bűnözési statisztikában, s ilyen körülmények között valamiféle átkos hagyománnyal állunk szemben, mintha az emberek „megszokták” volna a bűnözést, s ezek a csoportok, — közgazda- sági kifejezéssel élve — újrater­melődnek. Bizonyára mindkettőben van valami, az igazság egy piciny magja megtalálható ezekben az érvekben. De nemcsak nálunk, hanem az egész országban. Az „átkos hagyomány”, valamint a bűnözők utánpótlása nem kizáró­lag Bács megyei jelenség. Ha pedig a tanyavilágra, a borter­melésre hivatkozunk újra, akkor igaztalanul marasztaljuk el azt a sok tízezer becsületes embert, aki tanyán él. illetve bort ter­mel, s abból iszik. Valahol mé­lyebben. a tudati szférákban rej­lik a magyarázat, s ez kétségte­lenül összefügg az érvként felso­rakoztatott tényekkel. A bűnö­zés visszaszorításában tehát el­sődleges eszközünk a tudatfor­málás, az emberhez méltó élet igényének felébresztése és kielé­gítése. Ehhez viszont pénzre, hit­re és munkára van szükség. Mert a tudati elmaradottság is éppen olyan örökségünk, mint sok más, a bűnözést elősegítő tényező. Csakhogy ez ellen gyakran hatás­talanok azok az eszközök, ame­lyekkel a már elkövetett bűnt, a bűnöző embert sújtjuk. Gál Sándor A kenyér »barométer« Különös és érzékeny mérője az élelmiszer-ellátásnak a kenyér. So­káig a minőséggel volt baj, aztán megjavult a minőség, de időnként a vásárlás mennyisége olyannyira ingadozott, hogy a kereskedelem képtelen volt előre számolni az igényekkel. Ilyen eset — különösen kiélezett formában — utoljára az április 4-ét megelőző keddi napon fordult elő. Érzékelteti a helyzetet a kecskeméti hétvégi kenyérvásárlás sta­tisztikája, ami azt mutatja, hogy szombatonként átlag 300—310 má­zsa körüli mennyiséget rendeltek, illetve adtak el a boltokban. Ezzel szemben április 3-án 331 mázsa kenyér volt az üzletekben, de ez is kevésnek bizonyult, még szerdán délelőtt is elfogyott 17 mázsa, vagy­is a szokásosnál 38 mázsával több kenyér kelt el. Volt tehát: rátartás a rendelésben és termelésben is, mégsem szá­moltak eléggé a kereslettel. Főleg azzal, hogy az egynapos ünnep na­gyobb tumultust, helyenként túlzott — a fogyasztó által sem eléggé jól kiszámított — vásárlást idézhet elő. Nagyobb volt a külterületre hazaigyekvő munkások vásárlása is a szokottnál, hiszen nem tudhat­ták, lesz-e még a helyi boltban kenyér. örvendetes, hogy sem április 15-c előtt, sem pedig a húsvéti ünne­peket megelőzően — néhány kisebb boltot kivéve — nem voll ta­pasztalható kenyér vagy más pékáruban hiány. Sót, sok helyen fe­lesleges készletek is maradtak, ami szintén gondol jelent ilyenkor a kereskedelem számára. A tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a leg­fontosabb népélelmezcsi cikkből mindig lenni kell elegendőnek a bol­tokban, még ha ez esetenként a kimaradt áru értékcsökkenésével is jár. Csak mellesleg és mintegy zárójelben említve: a húsvét hétfői nyitvatartás még olyan nagy forgalmú üzletekben is, mint a leninvá- rosi ABC-áruház, alig eredményezett jelentősebb vásárlást. Majd­hogynem azt lehet mondani: nem volt érdemes kinyitni hétfőn. De ezt sem lehetett kiszámítani előre... Ügy látszik a lakosság most jól felkészült az ünnepekre, s mindent beszerzett, amire szüksége volt. Illetve sokan elutaztak, vendégségbe mentek, nagy volt a locsol- kodó „idegenforgalom" is. A boltosok bizony majdnem felesleges ál­dozatot hoztak értünk, s ezt mindenképpen meg kell köszönnünk ne­kik. Visszatérve a kiinduló témára: a kenyér „barométer”. Jelzi a keres­kedelem és a sütőipar szervezettségét, rugalmasságát. De a lakosság hangulatát is kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolhatja. Éppen ezért örömmel nyugtázhatjuk, hogy ilyen jellegű panasz most nem érkezett hozzánk. <t—1.) Új magyar növényvédelmi célgép # A Növényvédelmi Főosztály és a MÉM Növényvédelmi Szolgála­tának szakemberei új és olcsó szántóföldi növényvédő célgépet terveztek. A gyom- és rovarirtásra, a gombaölő szerek permetezé­sére kiválóan alkalmas gépet Veszprémben, a Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Vállalat már sorozatban gyártja és egy év alatt ezer darabot készítenek belőle. (MTI-foto — Bajkor József — KS.) Egészségügyünk szerves része a Vöröskereszt tevékenysége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents