Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-22 / 94. szám

1973. április 22. • PETŐFI NÉPE • 9

Sz. Lukács Imre:

Piros tojás, kék tojás

A kkor már a bíró lányát szerettem. Szép ta- vasz járt, meleg április. Szünetekben átátszaladtunk a lányfolyosóra, mintha éppenséggel arra lenne dolgunk.

Csinos lány volt a Róza, szőke, kék szemű. Szerettük is valamennyien. Büszkén, nevetve kacérkodott velünk. Engem igazán kedvelt. Egyszer még levelet is írt, a csengető fiúval küldte, de aznap hiányoztam az iskolából.

Másnap kifigyeltem, elébe szaladtam, a kanálisnál találkoztunk.

— llát te? — kérdezte.

— Erre jöttem . . .

— Nem is erre laktok!

Álldogáltunk ott jg darabig. A kanális korlátjának dőltem, cipőmmel vonalakat húzgáltam a. földön.

— Igaz, hogy levelet küldtél?

— Igaz.

— Hiányoztam. Segítettem anyámnak.

— Tudom.

Nem jártak az utcán. Vékony járda szaladt ott o. Kákát mellett, erősen megnéztem.

— Itt lakunk a másik utcán.

— Tudom — mondtam.

Kicsi, fehér falú ház volt. Nádfedeles. Meglestem a sarokról, hová ment be.

Boldog voltam én akkoriban nagyon. Anyám meg így szólt:

— Húsvétra ruhát veszünk. Csak megbecsüld.

Szót fogadtam. Hordtam vizet a kútról, talicskával eltoltam az őrletnivalót, eljártam a boltba, megcsináltam mindent. Esténként kérdezgettem:

— Vesszük már a ruhát?

Nehezen gyűlt össze az ára, a locsolkodás ideje pedig közelgett. Haditanácsokat tartottunk az iskolaudvaron, ki hova köszönt be á kölnivízzel.

• •

TTnneplőbe bújtak a fák. Az udvarokat fel- verte a laboda, az árokparton nagyra nőtt a fű. Szaladtam Róza után.

— Eljövök locsolkodni — szóltam.

— Gyere.

— Otthon leszel?

— Otthon.

— Nem haragudnak majd apádék?

— Nem.

Befordultunk a sarkon. Már nem sokáig kísérhettem. Sietve mondtam:

— A piactéren sergő is lesz.

— Láttad?

— Láttam. Befizetek érted.

— Jó — mosolygott —, talán elengednek.

A kanálisnál apjával találkoztam. Magas, barna ember volt. Világéletében kubikos, napszámos. Amikor letűnt az uraknak, messzire hordta irháját Breznai főszolgabíró úr, akkor választották falu fejének, főbírónak a Róza apját.

— Kezitcsókolom — köszöntem illedelmesen. Fogadta. Kipirosodott az arcom.

Anyám rámparancsolt, készülődjek. Megvesz- szűk a ruhát. Mentünk; a piactéren üzletek sorakoztak. Benyitottunk a legnagyobba. Fekete olajjal eresztették be a padlót, meglátszott a cipőm nyoma.

— Ruha kellene a gyereknek — mondta anyám.

— Milyen árú?

— Az olcsóbbikból.

Elénk terítettek hármat is. Anyám megfogta, meggyurögette az anyagot, az ajtó közelébe vitte. Aztán szemügyre vette a másikat.

— Gyere csak. Vedd fel — mutatott a zakóra. A kereskedő dicsérni kezdte, éppen rámszabták,

meg efféle zöldségeket mondott.

Nekem azonban nem tetszett. Megláttam a hozzávaló nadrágot is, a pultra terítve. Rövid szárú nadrág volt. Ilyenben menjek locsolkodni?

— Szorít a kabát — dacoskodtam.

— Hol?

— A hónom alján — kinyújtottam a kezemet és előre dőltem egy kicsit.

— Szorít? De hisz’ ki se látszol belőle. Megforgattak az ajtónál, begombolták rajtam a

kabátot, s alkudoztak. Aztán a boltos hozta a nadrágot is. A rövid szárút.

— Ez meg lötyög — kiáltottam.

— Sebaj. Belenősz. »

— Hosszú szárú nadrág nincs? Nekem csak az kell!

— Az jóval drágább.

— Elvisszük ezt — mondta haragosan az anyám. A, nem örültem én a ruhának! Csüngött a fejem

és a betonkockákat számoltam hazáig. Most már el se mehetek locsolkodni.

Otthon aztán eltörött a mécses. Hátramentem az ólhoz, s megsirattam a nadrágot. Később nagyapám ült mellém. Pöfékelt az ócska cseréppipából.

— Így menjek locsolkodni? — szepegtem. —

Mint a kisiskolások? Rövidnadrágban? Meg kölnim sincs.

— Rózsavíz?

— Az sincs.

— Hm — mondta az öreg. Milyen legény az, aki nem megy locsolkodni?

M

ásnap korán ébredtem. Még alig jártak az utcán, ünneplőbe öltözve leselkedtem a kerítésünk mögül. A szekrény tetejéről előkotortam a tavalyi kölnisüveget, szappanos vizet eresztettem bele. Jószagú lett. Számolni kezdtem a házakat, ahová elmehetek locsolkodni. Felírtam az irkalapra.

Gyűlt a forint, meg a tojás. Nem fért már a zsebemben. Hazaszaladtam, kiraktam a kisablakba.

— Ez az enyém — mondtam anyámnak meg a húgomnak. — Ne adjátok oda a locsolkodóknak!

Mentem tovább. A kanálisnál megálltam. Megigazítottam a ruhámat, megsimítottam a hajamat. A bíró házába mégse léphetek be akárhogy. Leültetnek majd, tésztával kínálnak, borral, s még az is meglehet, egyedül maradok Rózával. Ahogy a legények. Délután meg befizetem a sergőre, a körhintára, veszek papírrózsát is. Talán még a templomkertbe is eljön velem. Nagy fiú vagyok már.

Ttátortalanul kopogtam az ajtón. Benyitottam. Ott áll a lány az asztal mellett. A zöld térítővel letakart asztalon tojások és tészták sorakoztak. Róza kivételesen szép volt! De tudnám én szeretni! — gondoltam.

A sarokban helyezték el az ágyat. Benne feküdt az anyja, betegen. Elmondtam valami versikét és meglocsoltam a hajukat.

— Jószagú kölnid van — mondta a lány.

— Nagyapámtól kaptam — pirultam.

Ott álltam g kemence mellett, és senki se szólt hozzám. Álldogáltam néhány percig, míg végre az asszony megkérdezte:

— Te ki fia vagy?

Megmondtam. Újra hallgattunk. Róza hol az anyjára pillantott, hol rám. Piros lett az arcom.

— Akkor én megyek — mondtam szomorúan. — Vegyél tojást — szólt a bíróné.

Róza elébem emelte a tányért a festett tojásokkal. Elpirult ő is. Kivettem egyet.

— Adjál neki pénzt is.

— Nem azért jöttem én ...

— Ne szerénykedj. Vegyél rajta cukrot. Kitámolyogtam a szobából. Égett az arcom, legszívesebben sírtam volna. Kezemben szorítottam a piros tojást és a negyven fillért. Róza ki se kísért . . .

A kanálisnál még megálltam. Visszanéztem.

— Nem szeret ő engem*igazán — gondoltam. Nehéz lett a zsebem, lehúzta a tojás. Pedig milyen szép szeme van Rózának, a haja meg szőke.

Elővettem a pénzt, meg a tojást. A kezem piros lett tőle. Hirtelen messzire visszadobtam az utcán.

— Egyétek meg.

Szomorúan mentem haza. Leültem a kisszékre,

csüngött a fejem erősen.

— Már befejezted a locsolkodást? — csodálkozott anyám.

— Be.

— A szomszédoknál voltál?

— Nem.

— Pedig várnak. Nagyon várnak. Gyönyörű kék j

tojást festettek neked.

— Egyék meg. Érti?

Odaugrottam a kisablakhoz. Felkaptam két tojást és jöldhöz csaptam. Anyám csak nézett. Aztán megfogta a karom, elhúzott onnan.

— Mi a baj, kisfiam? — simogatta meg a fejem.

— Semmi — pityeregtem. — Mondtam, hogy hosszú nadrágot vegyen!...

C rtam egy darabig. Később megszámoltam a & keresetemet, a festett tojásokat meg eladtam anyámnak. Akkor már délután volt.

A piactérre mentem. Zene szólt, forgott a sergő, meg a körhinta. Sokan ácsofogtak a céllövölde előtt. Egy forintért vagy egy tojásért hármat lehetett lőni. Megpróbáltam. Nem nyertem. Pedig a polcokon sorakozott a rengeteg ajándék, porcelán malackák, alvósbabák, papírforgók, similabdák, papírtrombiták és hervadt rózsák.

Felültem a sergőre meg a körhintára. Még mindig1 maradt pénzem. De Róza, Róza nem jött.

— Nyerek neki egy szép ajándékot — határoztam el mlégis.

Célozgattam a kopott paprikajancsit, az erdei vaddisznót, míg végül is hozzám került az ócska pap.rvirág. örültem. Ajándéknak szép ez.

Róza azonban nem jött el a piactérre. Estig vártam Akkor megállt a sergő, meg a körhinta, a puskákat is elrakták. Csendes lett a falu. Besöté- tedelt.

Futottam hazáig.

— Megint elcsavarogtál? — szólt rám mérgesen anyám. — Mi lesz tebelőled?

— Bíró — mondtam —, az mindenkinek parancsol.

T efeküdtünk. Két ágy volt a szobánkban. Azon aludt az egész család. Közelebb húzódtam anyámhoz.

— Magának hoztam — adtam oda a papírrózsát.

— Köszönöm — simította végig az arcom. — Mégiscsak jó fiú vagy. A végén tényleg bíró lesz beleled.

— Az nem lennék soha — suttogtam.

Elaludtunk. Reggelre csuromvíz lett a párnám.

Meglehet, hogy sírtam akkor éjszaka. Észre se vettük, pedig akkor már elmúlt a húsvél.

KÉPES REJTVÉNYTOTÓ indul a rejtvénysorozatunk — Értékes nyeremények — Kitűnő szórakozás!

Lopunk mai számában indul rejtvénysorozatunk. A most közölt keresztrejtvényünkhöz tájékoztatónkat az alábbiakban adjuk meg. Megfejtését majd az „összesítő szelvényen” kell fel tüntetni.

Pályázatunk során képes, totószerű szelvényeket közlünk majd és kérdéseinkre mindjárt a választ is megadjuk. Ezek közül azonban 2 válasz megtévesztő, 1 pedig a helyes. A választ a totóhoz Hasonlóan 1, x, vagy 2-vel kell megadni. A szelvényeket 1—1 képrejtvény zárja le, de ezek megfejtéséhez „rejt vény iskola” keretében megfejtési kulcsot is adunk.

Aéjtvány szelvényeket heti 2—3 ailudommal közlünk. Ezeket a pályázóknak ki kell vágniok, a megfelelő rovatba be kell írni a megfejtési. Sorozatunk 3 fordulóból áll. Minden sorozat végén „összesítő szelvényt” közlünk, amire fel kell írni az egyes szelvények megfejtéseit.

Egy-egy pályázó korlátlan számú szelvénnyel vehet részt, azonban szelvényeit mindig sorozat- szerűen kell összeállítania és a forduló végén minden egyes sorozathoz az „Összesítő szelvény”-t mellékelni kell. A fordulóhoz tartozó „összesítő szelvény” nélkül a beküldött sorozat, illetve a pályázat érvénytelen!

Főnyeremény: 2 személyes külföldi utazás. A többi nyer ?ményt, valamint odaítélésük módját már korábban közöltük, de későbbi lapszámunkban ismét közzétesz- szük.

GYŰJTSE A SZELVÉNYEKET! Szórakozhat — nyerhet!

Az április 15-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Rigó fuvoI'áz; rája tíz / Zugból Is fetcslvog a csíz.

Az április 15-én közölt keresztrejtvényre 1104 helyes megfejtés érkezett szerkesztőségünkbe, s a megfejtők között hat könyvet sorsoltunk ki, a nyertesek: Tóth Imréné, 6000. Tisza- kécske, Felszabadulás u. 58., Víg Sán- dorné 6100, Kiskunfélegyháza, III. 68., Hulicsár Gabriella, 6041, Kerekegyháza Széchenyi út 25., dr. Gyarmati Károly, 6200, Kiskőrös, Petőfi u. 16., Kovács Márta, 6000, Kecskemét, Külső körút 19.. Horogszegi Jánosné, 6063. Fülöpszállás, Kossuth Lajos u. 4.

A rejtvény megfejtését péntek délig lehet beküldeni szerkesztőségünk elmére: 6091, Kecskemét, Kossuth tér 1. sz.

)

KERESSE A BETŰKET

Kissé rendhagyó rejtvényünket előszót a szokott módszerrel kell megfejteni. A rejtvény 12, egymást keresztező szavának azonban nem csak a definíciókkal meghatározott, hanem lehetséges ezenkívül egy másik megfejtése is. E szavak ezen második, lehetséges megfejtésének definícióit rejtvényünk bal felső részéből kiindulva jobbra, majd lejjebb, szintén balról jobbra haladva, az alábbiakban I

adjuk meg. A zárójelben levő V: vízszintes, az F: függőlegest, az ott közölt szám pedig az illető szó betűinek számát jelenti.

Elválasztó vonal (V. 5) — Nyersvasat szolgáltató kemence. (F. 4.) Madár (F. 4) — Jelző (V. 6).

Régi vármegye (F. 5) — Kutat (V. 5).

Együtt (V. 4) — Körbeforgat (F.5)

Állatka (F. 4) — Lemond, lépésekkel lemér (V. í>).

Stratégiai fegyverek korlátozására vonatkozó tárgyalások (V. 4) —t Orosz női név (F. 5)

Ezen új megfejtések révén aztán 12 azónak 6 új betűje keletkezik.

Megfejtésül csak ezt a 6 betűt kell beküldeni. A betűket azonban természetesen sokféle sorrendben lehet összerakni és a beküldésnél fontos a betűk sorrendje is' Ehhez segítséget nyújt a rejtvényben levő elhelyezésük.

A 6 betűnek a megfejtést jelentő összeállítását a rejtvény megjelenése előtt, lezárt borítékban, közjegyzőnél leletbe helyeztük. Ezt kell kedves olvasóinknak eltalálniuk.

JEGYEZZE FEL MEGFEJTÉSÉT ÉS MAJD AZT AZ „ÖSSZESÍTŐ SZELVÉNYBEN KÜLDJE BE»