Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-18 / 90. szám

1973. április 18. • PETŐFI NÉPE • 5 PANORÁMA A korszerű oktatás Egy óra egyenlő 4 óra? Az audio-vizuális oktatási eszközök gyors térhódítása egyre eredményesebbé teszi a tanítást. Am a magnetofon és a külön­féle vetítőgépek korántsem jelentik a fejlődés „csúcsát”. Isko­láink döntő többségében a tanulók a hagyományos módon „emésztik” meg a tananyagot: a jobb képességűek hamarabb, a gyengébbek hosszabb idő alatt értik meg az új leckét. A pe­dagógiai „igazságérzet” úgy kívánja tehát, hogy a tanár az át­lagos képességű gyerek tanulási „tempójához” alkalmazkod­jon az anyag feldolgozásakor. Színes szótagok Az általános iskola tanítói gyak­ran panaszkodnak, hogy a nebu­lóknak nagy nehézséget okoz a folyékony olvasás — különösen az első osztályokban. Ezzel kapcso­latban múlt évben Varsó néhány iskolájában új, kísérleti ábécés­könyvet vezettek be, a gyors és jó olvasás könnyebb megtanulása érdekében. Az új ábécéskönyv alapja az ol­vasás tanításának hangra és szín­re támaszkodó módszere. Az előké­szítési időszakban a gyerekek fo­netikai elemzést tanulnak, vagyis a hangzókat és szótagokat ki kell különíteniük a hallott kifejezé­sekből. Ezután a magánhagzók és a mássalhangzók fogalmáról kap­nak felvilágosítást. Minden hang­zónak egy-egy kis színes karton­lap felel meg. Ez megkönnyíti a hangzókra való emlékezést. Az olvasás tanítását akkor kez­dik meg, amikor a gyerekek már megismerték a magánhangzókat, s így szótagokat tudnak formálni. A dolgok érdekessége, hogy a kis tanulók rögtön nyomtatott betű­ket ismernek meg, s ezeknek is­meretében nyomtatott szöveget tanulnak olvasni. Csupán ekkor következik az írni tanulás, és az írásgyakorlás. Maga az ábécéskönyv sem a megszokott látvány: sok színű kartonlapok laza készlete sok rajz­zal, rejtvénnyel és fejtörő felad­vánnyal tarkítva. A gyerekeknek mindennap kiosztanak egy-egy színes kartonlapot, amit hazavisz­nek magukkal. Minden új karton meglepetés részükre, s így az ábécéskönyv rendkívül vonzó tan­eszköz. Az első pillantásra ez a tankönyv nagyon bonyolultnak és nehéznek tűnik, számos hangtani elemeket tartalmaz, amiket csu­pán az ötödik osztályban kezde­nek tanítani. Nem csoda hát, hogy a tanítók aggódva figyelik a kí­sérlet eredményeit, ám e tapasz­talatok minden várakozást felül­múltak. Az új tanítási módszer bevált. Az első osztályosok az új ábécéskönyvet használva nem csupán önállóan olvasnak, hanem helyesen is írnak, jóllehet az írni- tanulás itt még másodrendű fel- aladat. (INTERPRESS) Apró „falatok” Az említett „igazságérzet” egyik teljesen érthető és természetes megnyilvánulása, hogy a nevelők általában nem „haladnak” to­vább az új anyaggal, amíg min­den tanuló meg nem érti a szük­séges fogalmakat, feladatokat. Akiknél már korábban „leesett a tan túsz”, egy darabig még figyel­nek. aztán már unatkoznak. És még így is előfordul, hogy a ke­vésbé jó képességűek „vészesen” lemaradnak a tanulásban ... Mit lehet tenni? Adjuk meg minden gyereknek a lehetőséget, hogy saját „sebessége” szerint „falatozzon” az új leckéből. Igen ám. de nem lehet mindenki mel­lé egy-egy tanítót állítani! Nincs is erre szükség. A huszadik szá­zad oktatási „forradalma” gon­doskodott arról is. hogy egy ne­velő, egy tanítási órán minden tanítványával külön-külön, és a hagyományosnál jóval eredmé­nyesebben foglalkozzon. A „recept” egyszerű. Bontsuk a tananyagot apró „falatokra” (a tanári magyarázat is ezt teszi), és hagyjuk, hogy a gyerekek ké­pességük szerinti idő alatt „fo­gyasszák” el ezeket. Vagyis: ké­szítsünk olyan tankönyveket, munkafüzeteket, amelyek a lehe­tő legrészletesebben, lépésről lé­pésre „bevezetik” a tanulót az új leckébe, s a nevelőnek csak ak­kor kell segítenie, ha a nebuló „elakad” a tudás felé vezető úton. Ez a programozott tanítás lénye­ge. A gyerekek egyéni „tempó­ban” dolgozzák fel a programot — a „falatokra” bontott tananya­got. Ilyen egyéni munka alakulhat ki a már említett nyelvi labora­tóriumokban is. A tanuló képes­ségeinek megfelelően játszhatja le a magnóról az idegen szöveget, meghallgatja utánamondja, ha rossz a kiejtése, a tanár — mivel közvetlen összeköttetésben van a fejhallgatón és a mikrofo­non keresztül minden gyerekkel — „menetközben” kijavítja a hi­bát. A programozott tanítás igazi lehetőségeit az oktatógépek való­sítják meg. Tehát ismét a gépek A programot, a tanulás „me­netrendjét” egy kisméretű, rádió nagyságú elektronikus számító­gép tartalmazza, amelyhez egy magnetofon, vetítőképernyő, fej­hallgató és írógéphez hasonló bil­lentyűrendszer tartozik. Amikor megkezdődik az óra, a képernyőn megjelenik az első „tanfalat”, rö­vid szöveg, ábra. és rögtön egy feladat is. A helyes megoldást a tanuló lekopogja az „írógépen” s máris következik egy újabb kér­dés. amit természetesen szóbeli, vagy írásos magyarázat előz meg. Ha a válasz helytelen, a gép is­métlő feladatokkal „vezeti rá” a gyereket a jó megoldásra. Ily módon mindenki képességei sze­rint tanulhat, hosszabb-rövidebb idő alatt, de egyformán eredmé­nyesen. Több típusú és működési elvű oktatógép van, de közös voná­saikban megegyeznek: igen-igen praktikusak — és, sajnos, drá­gák ... Ezért hazánkban a progra­mozott oktatás egyéb, kevésbé költséges formái terjedtek el ez- ideig. Egyedülálló az a kísérlet, amely Bács-Kiskun megye több tanyai iskolájában folyik jelen­leg. Az úgynevezett osztatlan „kis­iskolákban” a tanítónak négy osztállyal kell foglalkoznia. Amíg az egyiknek „közvetlen” órát tart, a másik három önállóan dolgo­zik, előre megadott szempontok, feladatok alapján. Ezt nevezték régebben „csendes’’ óráknak. Az • Az elektronikus oktatógép le­hetővé teszi az egyéni „tempó­jú” tanulást. ilyen tanulásnak még a legkörül­tekintőbb óratervezés esetén is vajmi kevés értéke van. Persze másképp alakul minden, ha a gyerekek egy része magnetofon­ról, fejhallgatón hallgatja a tanító magyarázatát, miközben egy má­sik osztály feladatlapokat tölt ki, egy harmadik pedig éppen dia­filmet néz. És a tanító néni köz­ben az első osztályosoknak tanít­ja a „c” betűt... A tanyai iskolákban így már érthető a címben em­lített „egyenlőség”. Egy tanítási óra alatt el lehet végezni négy órai munkát is. Ezt a rendszert szeptembertől ötven tanyai isko­lában vezetik be. majd fokoza­tosan a többi 230 hasonló intéz­ményben is. A megnetofonszala- gok, a feladatlapok és a filmek szakszerű elkészítésére és sokszo­rosítására a megyei tanács köz­ponti oktatási stúdiót hoz létre Kecskeméten. Tovább csökken te­hát a külterületi iskolák hátrá­nyos helyzete. Kontra György NYOLCVAN DIÁK AZ EGYETEMRE KÉSZÜL • Péter Tamás oktató, a tanfolyam vezetője csak néhány évvel idő­sebb a hallgatóknál. A diákok a szabad időben is gyakran kérik tanácsát. (ifj.'Hegedűs Ernő felvétele.) A szünidő hetedik napján ér­keztünk a balatonlellei általános iskolába. Szokatlan kép fogadott minket. A felső tagozat termei­ben — vakáció ide, vakáció oda — diákok ültek az asztalok kö­rül. 18 éves Bács-Kiskun megyei fiúk, lányok. Hogyan és miért kerültek a Balaton partjára? Már a nyárra készülnek. Az egyetemi felvételi vizsgákra gondolva oldják meg naponta tucatszámra a nehezebbnél ne­hezebb példákat. Fizikai dolgozók gyermekei, szorgalmas, tehetséges diákok. Megérdemlik a támoga­tást: a műszaki egyetem fiatal oktatóiból alakított brigád és a felsőfokú intézet tíz diáktanára foglalkozik a 80 érettségi előtt álló tanulóval. Túlnyomó több­ségük műszaki pályára megy, de néhány leendő medikus és me­dika is eljött. A tanfolyam idő­tartama egy hét. Bodor Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztályának a ve­zetője és Somogyi György elő­adó javasolta, hogy látogassam meg velük együtt a megyei ta­nács üdülőjében „táborozó” diá­kokat. A hosszú úton arról be­szélgettünk, milyen sokoldalúan, változatos formákkal segítik me­gyénkben a tanácsok, a tömeg­szervezetek néhány esztendeje — különösen az MSZMP KB 1972. júniusi határozata óta — a fizikai dolgozók gyermekeinek a továbbtanulását. Már az álta­lános iskolákban középfokú ta­nulmányokra előkészítő szakkö­röket szerveznek. Az elmúlt esz­tendőben 120 csoportban 1800 tanuló vett részt - ilyen tanfolya­mon. Az SZMT és a megyei ta­nács a 8 osztályt végzettek szá­mára — a gimnázium, a szak- középiskola megkezdése előtt — előkészítő nyári tábort hozott létre. A megyei tanács erre a célra rendelkezésre álló alapból 120 fizikai dolgozó gyerekét támo­gatja rendszeres havi ösztöndíj­jal. A következő tanévtől az Or­szágos Ifjúságpolitikai és Okta­tási Tanács központi támogatá­sával ez a szám lényegesen nö­vekedik. 1972-ben 1400 tovább­tanulni szándékozó III.—IV. osz­tályos diák vett részt előkészítő foglalkozásokon. A József Attila Tudomány Egyetem külön, bent­lakásos tanfolyamokon segítette a kétkezi dolgozók gyerekeit. A Budapesti Műszaki Egye­temmel kötött szocialista szerző­dés értelmében mintegy ötven diák előzetes „levelező” oktatás­ban részesül és a szünidőkben a megyei tanács és az egyetem előkészítő táborozásokat szervez. Fizikapéldát diktál Laczkó Jó­zsef kalocsai tanár, megyei szak- felügyelő. Noha valamikor ma­gam is érettségiztem, méghozzá jóhírű iskolában, keveset értek az egészből. így inkább a gye­rekek arcát figyelem: megriad­nak-e példa hallatán. Az ijede­lemnek, a tanácstalanságnak nyomait se fedeztem fel. A ki­lenctagú csoport többsége meg­birkózott a feladattal. Viszony­lag gyorsan. Az eredmény Lacz­kó tanár urat sem lepi meg: is­meri a gyerekek képességeit. Napi 30—40 efféle példa az adag. Elméleti kérdésekkel keveset foglalkoznak, inkább az össze­függésekre utalnak. A logikus gondolkodást, a feladatmegoldási készséget igyekeznek javítani a tanfolyam egy hete alatt. Jóízű ebéd után, az üdülő parkjában beszélgetek néhány diákkal. Első kérdésem: „érde­mes volt-e eljönni a táborba, hiszen eléggé fárasztó a napi nyolcórás intenzív tanulás?” íme, a válaszok. Almási Ferenc. (Orvosnak ké7 szül, állami gondozott, elvált szülők gyereke.) Feltétlenül. Eb­ben a csoportban ugyan kizáró­lag fizikával foglalkozunk, jó lett volna egy kis matematika is. De az biztos, hogy aki az it­teni példákat megoldja és a fel­vételiig sem hagyja abba a gya­korlást az könnyen megbirkózik a felvételi fizikapéldáival. Ambrus István (Édesapja autószerelő szakmunkás, édes­anyja konyhán dolgozik. Kecs­keméti fiú, a Katona József Gimnázium kiváló növendéke. Két éve aranyérmet hozott Gyu­láról, az Erkel diáknapokról. Szenvedélyes rádióamatőr. Idén német fordítással vesz részt a diáknapokon. Oroszul és ango­lul is tanul. Mérnöknek készül.) „Nem lehetne jobban eltölteni az időt. Itt kényelmesen készülhetek az érettségire. Odahaza nem len­ne lelkierőm, hogy naponta 7—8 órát, üljek a könyvek, füzetek mellett.” Korsós Júlia (édesapja gép­lakatos Jászkiséren. Szakközép- iskolába jár, Kecskemétre, a „Berkesbe”. Vegyészmérnök sze­retne lenni. Élelmiszer-vegyész.) „Jó itt, csak az első napokban mi nehezen tartottuk a lépést a többiekkel. De az ebédszünet­ben, este külön foglalkoztunk az anyaggal és így nincs nagyobb baj. Nem bántam meg, hogy itt vagyok.” Zsunyi Ferenc bácsalmási di­ák is így vélekedik. Neki külö­nösen jól jött, hogy sok fizikát tanulnak, mert biológia tagozat­ra jár, bekerült a megyei dön­tőbe, de fizikából még javulnia kell — úgy érzi. Elégedett a tanfolyam veze­tője Péter Tamás oktató is. Két okból is emlékezetes számára ez a balatonlellei tábor. Tizedik al­kalommal vesz részt hasonló jellegű előkészítésben és most először bízták meg az irányítás­sal. Fiatal, dinamikus ember, az egyetem KISZ bizottságának egyik fáradhatatlan aktívája. Mérnök. — 1968 óta oktatok diákokat előkészítő táborokban. De ilyen kellemes környezetben még soha nem voltunk. A megyei tanács — mindenre kiterjedő figyelme is szinte páratlan. És ami talán a legfontosabb: tehetségesek, szorgalmasak az itt összegyűlt diákok. Hallatlan tanulási kedv hajtja őket, sokszor még a sza­bad időben is egy-egy nehezebb feladaton törik a fejüket. Túl­nyomó többségük megállja a helyét az egyetemen. Abban is biztos vagyok, hogy az itt töltött egy hét a későbbiekben is ka­matozik. Közben kiürült a társalgó, be­fejeződtek a sakkcsaták, izzad- tan levonultak a focisták, mert kezdődik a délutáni, az esti órákba húzódó műszaki, tanu­lás. Utazás előtt felkészültséget el­lenőrző, összegező dolgozatot írt a 80 diák. Hazatérve újra szám- baveszik tudásukat. Biztos va­gyok abban, hogy a rövid idő ellenére is kitűnő eredmények­ről számolnak be a dolgozatok. Heltai Nándor IFJÚSÁG IFJÚSÁG Ifjúsági rendezvények politikai tartalommal A Kommunista Ifjúsági Szövetség hetedik alkalommal ren­dezte meg a fiatalok egyik legnagyobb seregszemléjét, a for­radalmi ifjúsági napokat. A Bács-Kiskun megyei KISZ-eseket az a megtiszteltetés érte, hogy Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából, március 15-én a megyeszékhelyen ke­rült sor a „Három tavasz” ünnepének országos megnyitójára. A három hétig tartó nagyszabású eseménysorozat tapasztala­tairól Komáromi Attila, a KISZ megyei bizottságának titkára számolt be lapunknak. — Március idusán, a kecske­méti Kossuth-szobor előtt a fia­talok ezrei vettek részt a forra­dalmi ifjúsági napok országos megnyitóján. Az április 4-én, Kiskunfélegyházán megtartott záróünnepségig több száz színvo­nalas, tartalmas programot ren­deztek a KISZ-alapszervezetek. Milyen ifjúságpolitikai jelentő­sége volt az idei eseménysorozat­nak? — A rendezvények egyik leg­nagyobb jelentősége az volt, hogy a KISZ-alapszervezetek, csúcsvezetőségek, bizottságok és ifjúsági szocialista brigádok ál­tal rendezett nagygyűléseken, felvonulásokon, szellemi vetél­kedőkön, szavalóversenyeken, közös kirándulásokon az ifjú­kommunisták mellett a KISZ-en kívüli fiatalok is aktívan részt- vettek — mondta a KISZ megyei titkár. — Valamilyen formában minden Bács-Kiskun megyében dolgozó fiatal bekapcsolódott az ifjúsági szövetség politikai, kul­turális programjaiba. Együtt dolgoztak, ünnepeltek, szórakoz­tak. A figyelmes, pontos szerve­zés mellett ennek tulajdonítható az, hogy nagyon jól sikerültek a programok. — Gondoljunk csak vissza a forradalmi ifjúsági napok orszá­gos menyitójára, amelyen dr. Horváth István, a KISZ Közpon­ti Bizottságának első titkára több, mint 7 ezer fiatal előtt mondott ünnepi beszédet. Nagy élményt nyújtott a fiatalok szín­pompás felvonulása. Az esemény érdekes színfoltja volt, amikor a közép- és felsőfokú intézmények­ben tanuló diákok ellátogattak a gyárakba, üzemekbe, s a mun­kásfiatalokkal beszélgettek. Ezek a jól sikerült baráti találkozások is bizonyították, hogy a hagyo- mánvtisztelés mellett nem ha­gyományos módon ünnepeltek a fiatalok. Keresték az új formá­kat és érzelmekre ható rendez­vényeket tartottak. — Az orgoványi emlékmenet, a KISZ-esek fogadalomtétele, az Erkel Diákünnepek megyei dön­tője, a középiskolásoknak rende­zett népdalverseny, az általános iskolások szaktárgyi versenye, a szavalóversenyek, a szellemi ve­télkedők nem szokvány esemé­nyek voltak, tartalmukban és formájukban is eltértek az eddi­giektől. Jobb, színvonalasabb programokat szerveztek a fiata­lok. — A nagy történelmi sorsfor­dulóinkról való megemlékezés, az ünneplés mellett a három hét alatt milyen feladatok megoldá­sán dolgoztak a fiatalok? — Legnagyobb feladatunk a választásra való készülődés volt. A fiatalok aktívan részt vettek a jelölő gyűléseken, közülük nagyon sokan felszólaltak, egyetértésü­ket fejezték ki pártunk politiká­jával, a népfront programjával, örvendetes, hogy a KISZ-esek eddig soha nem tapasztalt akti­vitással, lendülettel foglalkoztak életünk köznapi gondjaival, el­sősorban a művelődési, szórako­zási, sportolási lehetőségekkel. A jelölő gyűléseken beszéltek az if­júságpolitikai határozatról, az ifjúsági törvényről, s ezzel kap­csolatban kötelességeikről és jo­gaikról. Ahol már létrehoztak if­júsági alapot, a fiatalok elmond­ták, hogy milyen célokra szeret­nék majd felhasználni. — Nagy érdeklődés mellett tartották meg Baján, Bácsalmá­son, Kiskunfélegyházán és Kis­kunhalason az ifjú választók nagygyűlését, melyen az előadók a tanácstörvényt, s a választások jelentőségét ismertették a fiata­loknak. — A KISZ-alapszervezetek, if­júsági szocialista brigádok moz­galmi munkája tovább folytató­dik. Jelenleg mire készülnek a Bács-Kiskun megyében dolgozó if júkommunisták ? — Április 24-re a Nemzetközi Ifjúsági Szolidaritási Napra ké­szülünk. Ezen a napon ifjúsági nagygyűlésekre, a hazánkban ta­nuló külföldi fiatalokkal való ta­lálkozásokra, kulturális bemuta­tókra kerül sor. — További feladatainkat a vi­lágifjúsági találkozóra való konk­rét felkészülés határozza meg. A berlini nagyszabású ifjúsági seregszemle jelszava: „ Antiim­perialista szolidaritás, béke és barátság”. Május a béke hónap­ja. Ez alkalommal rendezzük meg a már hagyományos tőser- dei ifjúsági találkozót, melyre a Bács-Kiskun megyeieken kívül Csongrád. Békés, Szolnok és Pest megyéből is érkeznek fiatalok. Nyáron több, úgynevezett mini VIT-et rendezünk. Már most ké­szülünk a Szelidi-tónál tervezett kis VIT-re, amely a tavalyihoz hasonlóan az egyik legnagyobb ifjúsági seregszemle lesz Több száz külföldi. így görög, dél-ame­rikai, afrikai, vietnami fiatalt várunk a Szelidi-tó párjára — fejezte be nyilatkozatát Komáro­mi Attila. Tárnái László Klub a halasi fiataloknak Tavaly júniusban adták át KiiskuinhaLai-icn .az MÁV új Szak­szervezeti székházat. Azóta egy­re többet hallani a klubról. Hét végi rendezvényeire a környező városokból rendszeresen járnak át a fiatalok, s lényegében a vá­ros fiatalságának, kulturális, szó­rakoztató központjává vált. A klubhóz munkájáról, .«íIkeréről, s tervekről Gyöngyös Károly kul­turális igazgatóival beszélgettünk. — A szép, modem, kétszintes székházat hárommillió forintos beruházással építették, s az egyre bővülő berendezés értéke csaknem 400 ezer forint — mondta tjz igazgató. — Eredeti­leg a MAV-nál dolgozó fiatalok­nak szerettünk volna kulturált szórakozást nyújt ami, de később bekapcsolódtak ebbe a környező üzemek gyárak fiataljai is. Je­lenleg pedig már a tanintézetek­kel is szoros kapcsolatot építet­tünk ki. Lényegeben tehát az egész város fiatalságának igyek­szünk színvonalas programot ösz- szeállítani. Hétfő kivételével mindennap 16 órakor nyit a klub, s este 10 óráig a fiatalok megtalálhatják kedvenc időtöltésüket. A székház megnyitása után. 1 hónappal if­júsági klub alakult, s mintegy 250 .ifjúmunkás .kapott tagsági könyvet. De a diákok is rendsze­resen felkeresik a klubot. Az Asztalitenisz- és sakk-klub is működik. Élénk viták kísérik az ifjú könyvbarátok klubjának foglalkozásait. A politikai vita­kör meghívott előadói az aktuá­lis politikai eseményekről tájé­koztatják ,a fiatalokat. Nagy népszerűségnek örvend a biliárd- és rexterem. A közeljövőben maginós klubot és önálló film­klubot hoznak létre. — Az eddigiekből úgy tűnik, hogy a szó'íházban csak fiatalok szórakozhatnak ... — Kétségtelen, főleg az ifjú­ság számára rendezünk progra­mokat, de .aiz idősebbek is otthon érezhetik magukat — magyaráz­ta az igazgató. Az öregek klub­jában, is a horgászklubban min­dig „telt ház” van. Szombatonként a fiataloidtial táncestóket rendeznek. Céljuk, hogy a halasi fiatalokkal megis­mertessék az ország minden ré­szében működő ifjúsági klubok zenekarait. Minden héten új együtteseiket mutatnak, be a kö­zönségnek. A közelmúltban mis­kolci, záhonyi, szegedi, szentesi, kecskeméti zenekar volt a ven­dégük. Emellett a klub állandó együttese, a budapesti Beton ze­nekar. A Ki mit tud?-on figyel­tek fel rájuk, s hamarosan létre jött a szerződés. Azóta havonta egyszer itt lépnek fel. Egyébkén április 14-én lesz a következő Beton-est. — S a tervek? — A fiatalok politikai nevelé­sére törekszünk — mondta végül az igazgjató. — Ennek érdekében a jövőben még több politikai előadást, vitadélutánt, szellemi vetélkedőt rendezünk. Horváth Róbert \ c

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents